Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-12 / 290. szám
1962. december 12. TOLNA MEGYEI NEPGJSÄG 3 Okosabban, célszerűbben A jelenleg folyó mezőgazda- ■í*’ sági szakmunkásképzés keretén belül a tsz-tagok és az állami gazdasági dolgozók 29 szakma között válogathatnak. Ez is mutatja, hogy ma már a paraszt- ember eddigi ismerete a gazdálkodáshoz kevés, mert a nagyüzemben speciális hozzáértés szükséges. Huszonkilenc szakma sajátítható el, s így a régen használatos földműves-megjelölés kezdi idejét múlni, mert azon belül, hogy valaki paraszti munkát végez, foglalkozása 29 féle lehet. Ki hinné, hogy ma már van külön szántóföldi növénytermesztő és külön szántóföldi növénytermesztő gépész, hogy csak egy példát említsünk a sok közül. A képzés jelenleg is és megyénkben is folyik, különféle szaktanfolyamok működnek, vagy kezdik meg hamarosan munkájukat Iregszemcsén, Lengyelben, Alsótengelicen, Fácánkerten és a megye gépállomásain is. Az idén ismét sokszáz parasztember szerez szakmát, vagy készül fel szakma szerzésére. Bő a választék. Ki-ki kedve szerint, érdeklődési körének megfelelően specializálhatja magát, a szakmák valamelyikére. Az érdeklődés és az igény megvan. Nagyon jó példa erre, hogy a szekszárdi járás termelőszövetkezeteinek a múlt héten öt tagot kellett volna trágyakezelési tanfolyamra küldeni. öt ember helyett kilenc jelent meg a tanfolyam színhelyén. Az iregszemcsei talajvédelmi tanfolyam iránt szintén nagy az érdeklődés. Ilyen vonatkozásban az irányító szakemberek jó munkát végeznek. A tsz-ek vezetői általában megfelelően gondoskodnak a tanfolyamok benépesítéséről és a szövetkezeti gazdák — gyakran idős emberek — szívesen vállalkoznak egy-egy szakma elsajátítására, vagy az alaptudnivalók megszerzésére. Van azonban néhány olyan T részprobléma, amely azért érdemel több figyelmet, mert egyre nagyobb a tsz-tagok sokirányú képzésének jelentősége. Ilyen rész, de cseppet sem mellékes kérdés a kiválasztás, a rátermettség. Ma még gyakran előfordul, hogy egyik-másik tsz vezetősége afféle adminisztratív feladatnak tekinti a szakmunkás- képzést, vagy a tanfolyamra küldést. Előfordult már, hogy a járástól a tsz megkapta, hány fő mehet például Fác.ánkertbe és erre odaküldtek egy éppen kéznél lévő, ráérő embert. Ez a módszer rossz. A tagok képzésével okosabban, tervszerűbben kell foglalkozni, mert annak nincs sok értelme, hogy valaki elvégzi mondjuk a trágyakezelési tanfolyamot és utána a növény- termesztésben dolgozik. vagy megszerzi a növényvédő szak. munkás oklevelet, és sertés- tenyésztői beosztást kap, mert jobban szeret a jószággal foglalkozni. Ilyen esetben papíron minden rendben van, de a valóságban más a helyzet, mert hiszen az az ember, aki a trágyakezelést tanulja, a tanultakat nem képes gyümölcsöztetni, ha egyszer más munkaterületre helyezik. Nagyobb gondot kell tehát fordítani arra, hogy ne legyen ötletszerű a szakmunkásképzés, a tanfolyamra küldés. Akinek a baromfitenyésztéshez lenne inkább kedve és tehetsége, az ne legyen esetleg tejgazdasági szakmunkás, hanem legyen baromfitenyésztő. A Magyar Mezőgazdaság című szaklap, s a Tolna megyei Mezőgazdasági Szemle részletesen Minden csalódból legalább egy olvasó Konyvbarát-moxgalom Értényben Az értényi könyvtár 1710 kötetből álló könyvállománya között érdeklődési körének megfelelően mindenki megtalálhatja az olvasnivalót. A szépirodalmi művek mellett, az 500 kötetes szak- irodalom is jól van összeválogatva. Megtalálhatók a politikai és egészségügyi tárgyú könyvek, de nem különben a mezőgazdasági szakkönyvek is, amelyek a szántóföldi termeléssel, a szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalkoznak. Az értényi könyvtár szépen, ízlésesen van berendezve és a kölcsönzési napokon kellemesen fűtött helyiség várja a látogatókat. Az értényi könyvtárnak 320 olvasója van. A téli hónapokban tovább emelkedik az olvasók száma, s ebben nagy szerepe van a könyvbarát-mozgalomnak. A Hazafias Népfront, a KISZ és a nőtanács aktívái ezekben a napokban meglátogatják a családokat, hogy minden házban legalább egy olvasója legyen az értényi könyvtárnak. YYYTYTTYYYYTYTYTYYYYTYTYTYYTTYTTTYYYTTYYTTTYYTYTYYYTTYTrTTTYYYVTTYY Jól mutat az új egyenruha... A szekszárdi Babits Mibé'v úttörőcsapat viziőrsöt alakított. A iziúttörők egyenruháját r, ’-"v1 múltban öltötték először magukra, zgatott örömmel szemlének egymást, hogyan áll rajtuk az új közli a feltételeket és azt, hogy hány, s milyen szakmában lehet ismereteket szerezni. A tájékoztatót célszerű a tagokkal megbeszélni, s ilyen módon is megkönnyíteni a választást. ]Vagyon lényeges tehát, hogy a vezetők a szakmunkást azon a munkaterületen foglalkoztassák, amelyen szakmát szerzett. Ide tartozik még az is, hogy esetenként az igényektől, a követelményektől van bizonyos lemaradás, események után való kullo- gás. Még jól emlékezhetünk rá, hogy ez év nyarán, őszén gondot okozott a traktorosok hiánya. Az üzemek munkásait kellett segítségül hívni, hogy a gépállomások erő- és munkagépeit megfelelően ki lehessen használni. Hová lettek a traktorosok? Nem a föld nyelte el őket. akik a gépállomásokról hiányoztak, azokat szinte kivétel nélkül meg lehetett találni a tsz-ekben. Ahogy nőtt tehát a termelőszövetkezetek gépparkja, úgy csökkent a gépállomásokon a traktoros-létszám. Erre sajnos az illetékes szervek kissé későn figyeltek fel, akkor, amikor már baj volt. Hasonló hibába esik bele az a tsz is, ahol a vezetőség elkészíti, vagy elkészítette például az öntözési programot, de arról megfeledkezik, hogy a program végrehajtásához beruházáson, gépeken, berendezéseken túl öntözéses növénytermesztők és öntözéses növénytermesztő gépészek is kellenek. Olyan emberek, akik megtanulták a gépek kezelését, tudják azokat használni, tudnak azokkal bánni. Időszerű tehát kimondani, hogy a tervek elkészítésekor a szükséges szakmunkás- gárdáról is gondoskodni kell úgy, ahogyan azt a tennivalók elvégzése megkívánja. Nagyon jó és dicsérendő, hogy januárban a gépállomásokon traktorosképző tanfolyamok kezdődnek. Jól képzett szakemberek végzik az oktatást. a gondosan összeállított tematika szerint. De arról már most gondoskodni kellene, hogy ezekre a tanfolyamokra legyen elegendő jelentkező... A tervszerűséget illetően jó segítséget nyújthatnak az állami gazdasági tapasztalatok. Az állami gazdaságokban pontosan meghatározták, mit és menynyit akarnak termelni és ennek szoros tartozékaként azt is meghatározták, hogy a cél eléréséhez az elkövetkező években mikorra, hány dolgozót kell szakmunkássá képezni. Sz. P. A mezőgazdasági apparátus megerősítéséről tanácskozott a Megyei Tanács VB Dr. Vígh Dezső vb elnökhelyettes elnökletével ülést tartott kedden délelőtt a Tolna Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vb elfogadta Szűcs Lajos mezőgazda- sági osztályvezető jelentését a megyei és járási mezőgazdasági osztályok megerősítésére vonatkozó rendeletek végrehajtásáról és a mezőgazdasági osztályok munkájával kapcsolatos aktuális kérdésekről. A beszámoló a többi között megállapította: A termelőszövetkezeti gazdálkodás általánossá válásában megnövekedett a tanácsok végrehajtó bizottságainak a tsz-ekkel kapcsolatos feladata. A hatósági és igazgatási funkciók módosultak és az állami tevékenység nagyrészt eltolódott a tsz-ek termelésének, működésének irányítására, szervezésére és ellenőrzésére. Annak érdekében, hogy e feladatukat megfelelően ellássák, szükségessé vált, hogy a tsz-ekkel közvetlenül kapcsolatban álló mezőgazdasági osztályok is megerősödjenek. Ennek érdekében a földművelésügyi és a pénzügyminiszter együttes utasítást adott ki, amely szerint a járási tanácsok létszáma mintegy 23 fővel növekedett és jelenleg meghaladja a 90-et. A megyei mező- gazdasági osztályon az engedélyezett létszám 28 fő. Az új státuszok betöltésével párhuzamosan úgynevezett minőségi cserét is végrehajtottunk több esetben. — Az új státuszokat megfelelő nagyüzemi gyakorlattal rendelkező szakképzett dolgozókkal töltöttük be. Az új apparátusi dolgozók nagyrésze például állami gazdaságban dolgozott. Ezzel megteremtettük az alapjait annak, hogy a járási mezőgazdasági osztályok az eddiginél hatékonyabban segítsék a termelőszövetkezetek megerősödését. Ehhez járul még az is, hogy az apparátusi dolgozók megfelelő szakképzettséggel (egyetemi, főiskolai és technikumi) rendelkeznek. A beszámoló a továbbiakban azzal foglalkozott, hogy a mező- gazdasági apparátus milyen intézkedéseket tett a korai tél beálltával előadódott nehézségek leküzdése érdekében. Közismert, hogy a megyében még jelentős mennyiségű kukorica a határban van. Mast azt szorgalmazzák, hogy a kukoricát közvetlenül vontatóra rakva szedjék. Megfelelő intézkedéseket tettek a műtrágya szétosztása és hasznosítása érdekében is. A napirenddel kapcsolatban széles körű vita bontakozott ki. Felszólalt dr. Polgár Ferenc, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára, Daradics Ferenc, az MSZMP Bonyhádi Járási Bizottságának első titkára, Varga István, a Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Osztermayer János tsz főagronó- mus, Báli Zoltán tsz-elnök, Horváth József, a gépállomások megyei igazgatója, Lóki Miklós, a Dombóvári Járási Tanács VB elnökhelyettese és dr. Ettig Elemér, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. » A végrehajtó bizottság megvitatta és jóváhagyta a vb következő évi munkatervét, a tanácstagi tájékoztató 1963. évi tervezetét és az osztályvezetői értekezletek következő évi munkarendjét. A Bejelentések című napirendi pontban jóváhagytak 11 társadalmi tanulmányi ösztöndíjat. Qréomdéjq rk, Qtaqijd'öt&qon Néhány napja eddig még soha elő nem forduló eseményre került sor Nagydorogon. A megyei könyvtár és a községi társadalmi szervek meghívására a faluba látogatott Simon István Kossuth- díjas költő és Tímár Máté, József Attila- és SZOT-díjas író. A vendégek a községi pártszervezet székházában találkoztak az irodalom helyi barátaival. A műsor kezdetén az úttörők zenével szórakoztatták a megjelenteket, majd egy úttörőlány, Simon István A nép kenyere című versét mondta el. A program további részében Tímár Máté falusi témájú novelláját olvasta fel a helyi iskola egyik növendéke. Ezután a meghívott írók léptek a közönség elé. Simon István ismertette mindkettőjük életútját, majd Tímár Máté olvasott fel egy novellát. Toldi. Miklós című írásából arról szereztek tudomást a megjelentek, miként fejlődött íróvá a szerző. A műsor után hosszú ideig beszélgettek a falusiakkal, s megígérték, hogy más alkalommal is ellátogatnak Nagydorogra. Kónya József GERENCSÉR MIKLÓS: Pádgalambok xxxvin. Nyomorult óra volt ez, mindig nekibúsulva készülődtek rá, s most különösen. A sajnálattól nem mert ránézni se a fiatalokra, se az öregasszonyra. Kínlódva tudta csak tűrni az anya jelenlétét, aki áttetszővé váltan osont körülötte, hősies némasággal viselte bánatát. Törékeny szemérmességgel, riadozó rajongással dédelgette unokáját az asszony, reggel magával lopta a kihalt házba, Klárinak utána kellett menni szoptatni. Az öreg Kus- tánról soha nem beszélt, Dani távolléte miatt se nagyon panaszkodott, de Kincsest kegyetlenül gyötörte az emberség, tudta, hogy elégtétellel tartoznak, legalább annyival, hogy az asszony visszakapja, minden nap lássa a fiát. Kláriék bementek a házba, lámpát gyújtottak, csomagoláshoz kezdtek a földsúlyú csendben. Kincses József még mindig az üdén világító barackfalánykákat nézte. ■ Haragos érzések feketítették el a kedvét. Edzett türelme cserbenhagyta, nyugtalansága zúgolódássá zordult. Hitét, erejét pazar jószívűséggel osztotta szét az emberek között, s viszonzásul mindeddig annyit kapott, hogy örülhetett a mások örömének. Ürült is, olyannyira, hogy ezzel gyógyította a saját sebeit, amíg tudta. De a ború már nem tágított a sarkából. Éppen ezekben a napokban eszmélt rá elhülve, hogy a lánya feje fölött is szalad az ifjúság, hiába fiatal még, rászakadtak az élet gyorsan öre- gítő gondjai. A várakozások hosszú meddősége után csak pillanatokig pihenhet meg, holott ezek a legszebb esztendők még akkor is kurták, ha szakadatlan boldogságban telnek. Lányáért kétszeresen szenvedett, hiszen ez volt az az idő, amelyre harminc esztendeig várt, s mégis még mindig várnia kellett, pedig már az ígéret földjén érezhette magát. Lázas kétségbeeséssel értette meg, hogy ezek a napok vissza- hozhatatlanok, nem akarta tovább tűrni a tehetetlenség kárhozatát. Eddig egy lépést sem tett önmagáért. Bármit kívántak fölülről, engedelmesen meghajtotta a fejét. Többé nem akart a meggyőződése ellenére cselekedni, mert, hovatovább a tisztesség romlását érezte, tisztesség nélkül pedig egy napig sem élhetett hitében. Amit a lányával, vejével és vele műveltek, nem tartotta becsületesnek. Elhatározta, hogy segítséget keres, meglátogatja Cigié Mihályt, hátha levetheti végre valahára melléről azt a sziklát, amely másfél éve egyre tűrhetetlenebbül nyomja. Az ajtó felé figyelt: Dani a pergamenszínű fényben állt, zse- bes hátizsákkal a vállán. Szótlanul ölelte magához fekete, árnyékszerű anyját. Kincses föltápászkodott, a bú- csúzkodókhoz bicegett, paj tüsködön karolt bele vejébe. — Hát anélkül csak nem mész el, hogy ne innánk egy pohárkával. Lányom! Elő a demizsont! Klári olyan volt, mintha megszeppent volna. Zajtalan fürgeséggel kapkodott poharakat a konyhaszekrényből, a háromliteres demizsont a vizespad mellől vette elő. Két poharat töltött tele vörösborral. Az öreg fáradt vidámsággal fohászkodott a koccintáshoz. — Jó utat, fiam. Annyira jó utat, hogy legközelebb végképp itthon maradj. Egészségedre!... * Boldogan röppent föl az írógép mögül a nagy szemű lány^ amikor meglátta nagyapját a nyíló ajtóban. — Itt van — kacsintott cinkosán a másik ajtó felé, melyet (Folytatás a 4. oldalon)