Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-12 / 290. szám

4 TOLNA SIEGTET NEPEJSAG 1962. december 12. Lengyelországi útinaplómból (10) A nagy érettségi című francia filmről Jüddex: ügyi Minisztériuma és a Magyar Népköztársaság Nehézipari Mi­nisztériuma. A kiadások, a bevé­telek és a nyereség fele-fele arányban oszlanak meg a len­gyelek és a magyarok között. Most még két üzemben folyik a termelés. Naponta összesen több mint háromezer tonnát dolgoznak fel a meddőhányók anyagából. Az üzem működése első látásra könnyen áttekinthető és nem is bonyolult. A meddőt kotrók, sza­lagok segítségével osztályozóba szállítják, itt történik az anyag elválogatása, törése, előkészítése a mosásra. A mosás már elvá­gedettek a zeslawicei, kielceij sochaczevi és drawski tégla­gyárak. Elégedettek az erőművek a wieki, wysokai, przyjazni, dzia. loszyni cementgyárak és azok a bányák is, amelyeknek területé­ről eltűnik a meddőhányó, és amelyeknek földalatti üregeiben a visszamaradt anyag, mint tö- medék, levándorol. És elégedett a. lengyel meg a magyar állam is, mert a Haldex működése hasz­nossága mellett jövedelmező is. Éppen ezért 1966-ig tíz üzemet épít a részvénytársaság. Az üze­mek magyar irányítással készül­nek, magyar gépeket, magyar A részvénytársaság szombierki üzeme. Molnár László főtechno­lógus, Kozma Rezső üzembe helyező mérnök, Polgár László fő­mechanikus, Szabó László, az üzembehelyezés vezetője megvitat­ják az üzemelés közben felmerült problémákat. lasztja a szenet a meddő anya­goktól. Az üzem messzemenően gépesített, modern. majdnem automatizált. A meddőből kimosott szén ol­csóbb, mint a bányászott és ki­válóan hasznosítható erőművek­ben. Mi itthon brikett- és tim­földgyárakban használjuk. A többi anyagot a lengyel vörös­kerámia iparban, téglagyárakban és cementgyárakban hasznosítják. Azt pedig, amit ipari célokra nem használhatnak, visszaszállítják a bányába, és homokkal keverve tömedékelésre használják. Betöl­tik azokat a hatalmas üregeket, amelyek Szilézia bányái körül a föld alatt tátonganak. A Haldex működése tehát fel­tétlenül áldásös. Sziléziában elé­szakemberek szerelnek és magya­rok végzik el az üzembehelyezést is, a továbbiakban pedig a tech­nológiai irányítást. Előttem járt a Haldexnél egyik legjobb lengyel riporter, Lucjan Wolanowski. »Vegyen uram med­dőhányót«! címen kitűnő riportot írt tapasztalatairól a »Swiat« (Világ) című képes hetilapban. Azt írja Wolanowski. hogy a lengyel meddőhányókból pénzt varázsol a magyar ötlet. Ma még olcsó a meddőhányó, de ha így megy tovább, holnap már biz­tosan drágább lesz... »Vegyen uram * meddőhányót, addig, amíg nem késő, mert a Haldex három év múlva évente már 5 millió tonnát fog pénzzé varázsolni«. Gyenis János A Jean Jacques Rousseau gim­názium végzős hallgatóinak lel­kére súlyos teherként nehezedik a fasiszta megszállás. Hitük: Franciaország elveszített egy csa­tát, de nem veszítette el a hábo­rút. Harcolni kezdenek. Először gyerekes csínynek, tizennyolcéve­sek megalapozatlan lázongásának tűnik amit tesznek, de a helyzet egyre komolyabb. A háború fel­nőtté, harcossá formálja őket, s a fasiszta megszállás a legelszán­tabb lelkek reakcióját váltja ki belőlük. Tetteik — ahogy ki akar­ják szabadítani letartóztatott ta­nárukat, amint fegyvert próbál­nak szerezni az akcióhoz, amint elviselik a kínzásokat — hősökről, a francia nemzeti ellenállás ka­tonáiról vallanak. Ballada ez a film, a hősök bal­ladája. Olyan hősöké, akik nem valamiféle egyéni meggondolás­ból, hanem lángoló hazaszeretet­ből harcolnak az országot leigázó, a nemzeti és emberi érzést porig alázó fasiszták ellen. Nem lehet őket nem megérteni, nem lehet velük, harcukkal nem rokonszen­vezni. Nyolcán szövetkeznek, nem tesznek hangzatos esküt csak arra fogadnak hűséget ami mindany- nyiuknak a legszentebb, s egyikük sem válik árulóvá. A rendezés kiváló érzékkel mutatja be harcossá érésüket. Egyikük, a háborús konjuktúra kispolgár lovagjának fia, a má­sik munkásember gyermeke, a harmadiknak jogász az apja, a A tervszerűbb, jövedelmezőbb szövetkezeti gazdálkodás előse­gítésére a Földművelésügyi Mi­nisztériumban kidolgozták a ter­melőszövetkezetek új üzemtervét. Ez hasonló az állami gazdaságok terveihez. Bár a tulajdonforma és a gazdálkodási színvonal kü­lönbözősége miatt bizonyos te­kintetben eltér azoktól. Legjel­lemzőbb vonása, hogy kimutatja a gazdálkodás bruttó jövedelmét. Ennek megfelelően a tervséma módot nyújt, hogy a termelőszö­vetkezetek előre megtervezzék az egyes ágazatok, illetve a főbb termények és termékek terme­lési költségeit is. A terv alapján a legfontosabb költségtényezők alakulása negyedévenként ele­mezhető, az év végén pedig pon­tosan megállapítható, hogy mi­(Folytatás a 3. oldalról.) borsózöld párnázat borított. — Mindjárt bejelentem... Cigié Mihály szelíden legyin­tett hosszú kezével. — Hagyd, kislányom. Itthon vagyok én. S ezzel el is tűnt a zöldpárnás ajtó mögött. A másodtitkár rózsakoszorús asztalánál ült, tucatnyi boríték volt előtte, olvasta a napi postát. Meglepetten, szigorúan hunyorít­va kapta föl a fejét, hogy lássa, ki érkezett kopogtatás nélkül. Keskeny szája lassú vonallá hú­zódott a mosolytól, a levelet fi­noman összehajtogatta könnyű kezével, az asztalra ejtette. — Á, Mihály bácsi! Üdvözlöm, Mihály bácsi! — Zajtalanul fel­állt, az öreg elé sietett. Cigié Mihály lassan lépegetett előre a kék folyandárokkal, szög­letes, piros mintákkal díszített szőnyegen. Egyik kezében a ka­lapját tartotta, a másikat köszö­nésre nyújtotta. Megtört, apró- lukacsos arcáról nem sok jóked­vet olvashatott le a titkár. — Szervusz — mondta érdes, öreges hangján. — Van egy kis időd? — Mihály bácsira mindig van! — fogadkozott a másodtitkár, s mosolya árasztotta a szívélyes­séget. — Tessék helyet foglalni. Megkínálhatom egy kis konyak­kal? Az öreg leült mindjárt az első székre, amely a kezeügyébe ke­negyediknek és ötödiknek más és más foglalkozású, de céljaikban nincs közöttük eltérés, ellentét. Ti» zelnnyolc évesek a férfikor előtt áll­nak, s amikor letartóztatják őket van amelyik meginog, de nem bu­kik el, nem lesz áruló, mert ott állnak mellette társai, s mögöttük egy egész nép, a meggyötört fran­cia nemzet. A kisváros, ahol a cselekmény játszódik azóta már szimbólummá vált, a szabadság­szeretet szimbólumává. Ami a szerepeket illeti: a témá­nál fogva eleve indokolt a pátosz, a felfokozott hangvétel. Ez meg­erősíti az alapelképzelést, amely nem más mint az, hogy mái tó em­lékművet állítsanak a nyolc fiú sorsában a francia ellenállás hő­seinek, annak a harcnak, amelyet a nemzet legjobb fiai vívtak a német megszállók ellen. Ezt a célt szolgálják a felvételek is. Gyak­ran a megszokottnál is tömörítet- tebbnek tetszik egy-egy képsor, de ez is a film balladaszerűségét szol­gálja. Összegezve: A nagy érettségi című francia film egészében és részleteiben is kiemelkedő alkotás. Azzá avatja cselekményének rea­litása, s az a tiszta, világos cél amit készítői maguk elé tűztek. S nem utolsósorban szól nagysá­ga mellett időszerűsége, az az ak­tualitás ami szinte intő kiáltás­ként hat a fasizmus, a háború ellen. sz. i. lyen tételekből alakult ki a ter­melés és az állattenyésztés egyes ágazatainak bruttó jövedelme. Az új tervséma alapot teremt a terszerű munkaerőgazdálkodás­hoz és lehetővé teszi a munka­termelékenység összehasonlítását az egyes termelőszövetkezetek, illetve a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok között. Az új üzemtervet a jövő év elején egyelőre 300 termelőszö­vetkezetben próbálják ki, ezek­ben is a hagyományos, egysze­rűbb terv alkalmazásával együtt. Ennek a nagyüzemi kísérletnek a tapasztalatai alapján alakítják majd ki az új termelőszövetke­zeti üzemterv végleges formáját és döntenek általános bevezetésé­nek módjáról és idejéről. rült. Széles vállára, amelyet meg­számlálhatatlan sokaságú zsák nyomott hajlottra molnár korá­ban, most a pálma íves levele borult. — Hagyd azt a konyakot. In­kább az emlékezésed vedd elő. Esztendeje is lehet, hogy járt nálad egy magas legény, arra kért, hogy engedd belépni a szövetkezetbe Kincses József ve- jét. Emlékszel? A karcsú, ezüstnyakkendős másodtitkár szórakozottan rán- colgatta homlokát, majd könnyű szívvel fölnevetett. — Honnan szedte ezt az ásatag ügyet, Mihály bátyám?! Rémlik valami, dehát bajosan tudnék róla számot adni. Cigié Mihály egy árnyalattal élesebben nézett rá. — Igen? Pedig a Központi Vezetőségtől hozzád fordultak véleményért. Olyan levelet dik­táltál az unokámnak, hogy az után akár le is tartóztathatták volna Kincsest. A fiatalabb nyomban megfe­ledkezett a nagy szívélyességről. Baljósán vonogatta keskeny szemöldökét. — Az unokája milyen jogon fecsegi ki a párt-titkokat? — De komoly lettél egyszerre — mérte végig sajnálkozva az öreg. — Tegnapig semmit nem mondott el. De tegnap igen, mi­vel, hogy nálam járt Kincses. Abban a hitben voltam, hegy a Füstös Szilézia... A városok egy­másba érnek. Bányák, és hatal­mas ipari üzemek képe jellemzi az egész vidéket. Ilyen tömör, hatalmas ipart még nem láttam életemben. Katowice fölött reggel nehezen oszlik a köd. Keveredik az égbe­nyúló gyárkémények füstjével. Ezen a napon nem keli tolmács. Magyar mérnökkel, Molnár Lász­lóval megyek Katowicétől észak­nyugat felé, Bytom város mellé, a Szombierki bányába. Itt van a Haldex egyik üzeme. Haldex: Lengyel—Magyar Rész­vénytársaság. 1959-ben alakult a meddőhányók hasznosítására. A meddőhányók szükséges kísérői és mind bonyolultabb problémái a sziléziai szénbányászatnak. Je­lenleg majdnem 1500 hektárnyi hasznos és drága területet rabol­nak el a mezőgazdasági művelés­től és az építkezéstől. Évről évre a hektárod! újabb százaira tele­pedik rá a meddőhányó. A len­gyel bányászok évente 26—28 millió tonna meddőt termelnek. És ezt el kell valahová helyezni. Olyan hegyeket láthatunk a szén­bányák mellett, mint a szekszárdi Kálvária-domb... A meddő-hegy néha begyullad és füstje, gáza tovább szennyezi a levegőt, mér­gezi a növényzetet. Lengyelországban nem tudták elfogadható módon megoldani a meddőhányók feldolgozását. Tata­bányai mérnökök dolgozták ki a meddő hasznosításának és eltün­tetésének világszerte elfogadható gazdaságos és egyszerű módszerét. Lényege: visszanyerik a meddő­hányókban lévő 16—25 százalék­nyi tiszta szenet, a többi anyagot pedig előkészítik, alkalmassá te­szik ipari feldolgozásra. Ezen az alapon jött létre 1959-ben a rész­vénytársaság. Titkársága ott mű­ködik Katowicében a Május 3. utcában. Igazgatója jelenleg a lengyel Kabiesz Alfréd, igazgató- helyettese a magyar Krauth Sán­dor. Magyar a főmérnök: Palotai Lajos, a technológiát Molnár László irányítja, a főmechanikus ugyancsak magyar: Polgár László. A részvénytársaság irányítója a 12 tagú felügyelő bizottság, leg­fontosabb szerve a közgyűlés, fel­ügyelő hatósága a Lengyel Nép- köztársaság Bánya- és Energia­Pártközpont igazat adott neki. Még haragudtam is rá, amiért még egy lapot sem írt, hogy rendbejött •& szénája. Hallgatott, mert ütötték. A lányát kizárat­tad a pártból, a vejét elüldöz­ted, őt magát meg leváltattad. Nem vetném a szemedre, ha jo­gos lenne. Csakhogy jól vigyázz. Ártatlan embereket botoztattál meg. Az egyik kommunista le­velet ír, hogy segítsenek. A má­sik kommunista levelet ír, hogy büntessenek. Döntsük hát el: ki­nek van igaza? Ezért jöttem. Két éve dolgozott ebben a pompás szobában a másodtitkár, de így még soha senki nem mert beszélni vele. A szokatlan hely­zet megzavarta, de csak azért, mert nem akárki olvasott a fe­jére. Cigié Mihály már tábornok volt a pártniunkában, amikor ő még közkatonaként szolgált, s az öreg karolta föl, az hozta be az apparátusba, s ettől kezdve maga is tudta már, hogyan használja az eszét. Nem akart ujjat húzni Cigié Mihállyal. Pozíciójában ugyan biztonságban érez,hette magát, megnyugtatóan véleked­tek róla egészen a legfelső körö­kig, de tudta, az. öregnek is mesz- szire érhet a keze, ha éppen akarja. Kedve szerint kurtán el­intézte volna Cigié Mihályt, mégis a türelemhez folyamodott, egyrészt a tisztelet miatt, más­részt minden eshetőségre szá­mítva. (Folytatjuk) 4 társadalmi munka eredménye: Telefon Janya pusztád A hideg idő. a metsző szél el­lenére szombaton és vasárnap mozgalmas kép tárult Harc-Jan.ya puszta környékén a szemlélődő elé. Egy-egy csoport gödröket ásott az út mentén, mások osz­lopokat állítottak, s jónéhányan huzalköteget cipeltek, szerelték fel az. oszlopokra. Évek óta húzódó problémája oldódott meg az Uj Élet Termelő- szövetkezet tagjainak e két nap alatt. A Hazafias Népfront Szek- szárd Járási Bizottsága kezdemé­nyezésére nagyarányú társadálmi munka indult meg, hogy telefont kapjanak a pusztai emberek is. Társadalmi munkában végezte a szakmunkákat a szekszárdi posta műszaki dolgozóinak mint­egy 40 fős csoportja, nekik se­gítettek a termelőszövetkezet tag­jai. 5 ma, amikor Janya pusztán is van telefon, érdemes dicsérőleg emlékezni nemcsak a kezdemé­nyezőkről, hanem a társadalmi munkások lelkes seregéről is. A negyvenedik telt ház előtt — Rátonyi Róbert és Tóth Miklós Bonyhádon — Tíz éve szolgálja Bonyhád és a Völgység művelődését a bony­hádi Vörösmarty Művelődési Ház — irtuk néhány hónapja egy cikkben, az otthon alakulása ti­zedik évfordulójának kapcsán. Most ismét egy jubileumról szá­molhatunk be. A község nagy­múltú öntevékeny színjátszó gárdája áprilisban mutatta be Tóth Miklós: Nem olyan világot élünk című szellemes, kacagtató vígjátékát. A darabot telt házak előtt, nagy sikerrel játszották Tolna és Baranya számos közsé­gében. December 15-én este 7 órai kezdettel véget ér a sikeres turné: negyvenedszer viszik szín­re a vígjátékot Bonyhádon. a művelődési ház színpadán. A jubileumi előadáson kedves vendégeket is köszöntenek. Az estre Bonyhádra látogat Rátonyi Róbert, a csoport patronálója, va­lamint Tóth Miklós, a vígjáték szerzője is, hogy közelebbről meg­ismerkedjenek a nagyon hálás és igényes bonyhádi közönséggel. Ű| tervezési rendszer 300 termelőszövetkezetben

Next

/
Thumbnails
Contents