Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-12 / 290. szám

2 frOI.N'A SreGTEl NEPŰJSAŐ 1962. december 12. Madeira Kelta nyilatkozata a magyar kormányküldöttség bamakói látogatása alkalmával Bamako (MTI). A magyar kor­mányküldöttség Kállai Gyula ve­zetésével — mint ismeretes — hétfőn reggel folytatta útját Da­homey felé. Vasárnap este Gyá­ros László bamakói nagykövet fo­gadást adott a delegáció tisztele­tére a bamakói Grand Hotelben, amelyen megjelent Madeira Kei- ta, az elnök távollétében kor.- mányelnöki feladattal megbízott igazságügyminiszter, s a kormány több tagja, valamint a teljes dip­lomáciai testület. Madeira Keita nyilatkozatot adott az MTI és a rádió tudósító­jának, s kijelentette: A közös nyilatkozatban leszögeztük, hogy a fejlődés szocialista útja felel meg legjobban a gyengén fejlett népek számára. A mi saját ta­pasztalataink és a világ sok más országának tapasztalatai alapján hamarosan meggyőződhettünk ar­ról, a függetlenség nem elég ah­hoz, hcfgy népünk számára bol­dog életet teremtsünk. A politikai függetlenséget önálló gazdasági élettel kell megerősítenünk. Mi, gyarmati rendszerből szabadul­tunk fel, s látva annak tanulsá­gait, hogy néhány nemrég füg­getlenné vált nép a kapitalista, úton fejlődött tovább, úgy vél-1 jük: az afrikai népek számára függetlenségük megszilárdítása és független nemzetgazdaságuk felépítése szempontjából nem ez, hanem a szocializmus útja a leg­jobb. Meggyőződésünk, hogy lehetsé­ges a gyarmati sorból a szocialis­ta építés rendszerébe való átme­net, anélkül, hogy keresztülmen­nénk a nemzeti kapitalizmus sza­kaszán. Madeira Keita meleg szavakkal emlékezett magyarországi látoga- ! tására és üdvözletét küldte ma* 1 gyár barátainak. Újabb ülést tartott a nukleáris albizottság Genf (MTI) Kedden Genfben újabb ülést tartott a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia képviselőiből álló nuk­leáris albizottság. Hírügynökségi jelentések sze­rint az ülésen Stelle amerikai de­legátus örömmel üdvözölte Carap- kinnak, a szovjet küldöttség ve­zetőjének a leszerelési értekezlet hétfői plenáris ülésén tett beje­lentését, amely szerint a Szovjet­unió kész hozzájárulni ahhoz, hogy területén automatikus szeiz­mikus állomásokat létesítsenek a földalatti atomfegyverkísérletek megszüntetésének ellenőrzésére. A továbbiakban azonban azt pró­bálta bizonygatni, hogy a szovjet javaslat ..nem elégíti ki a feltét­lenül megbízható szerződésre vo­natkozó nyugati igényeket.” (Nyu­gati szóvivők szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia romnál jóval több au torna. szeizmikus állomás létesítését sze­retné a Szovjetunióban és ezeket az állomásokat csak a kötelező helyszíni nemzetközi ellenőrzés kiegészítésének tekinti.) Stelle megismételte azt a nyu­gati javaslatot, hogy hívjanak össze nemzetközi tudós értekezle­tet a földalatti robbantások észle­lése kérdésének részletes tanul­mányozása végett. Befejezésül is­mét hangoztatta, hogy kormánya nem hajlandó ellenőrzés nélküli moratóriumot elfogadni a föld­alatti robbantások megszüntetésé­rpkin nagykövet, a szovjet ttség vezetője, rövid válaszá- .... Leiszólította a nyugati hatal­makat, hogy fogadják el az újabb szovjet javaslat elvét. Ezután arról beszélt, hogy az atomfegy­verkísérletek felújításáért a nyugati hatalmakat terheli a fe­lelősség. Helytelenítette, hogy Franciaország nem vesz részt az atomfegyverkísérletek megszün­tetéséről folyó tárgyalásokon, de ugyanakkor atomfegyverkísérle­teket végez. A szovjet küldött végül nevet­ségesnek mondotta a moratórium­ra történt amerikai utalásokat és hangoztatta, senki sem köve­tel moratóriumot. Hruscsov megbeszélése Carlos Rodriguezzel Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke, kedden fogadta Carlos Ra­fael Rodriguezt, a kubai Egyesí­tett Forradalmi Szervezetek or­szágos vezetőségének tagját, az Országos Földreform Intézet el­nökét. a kubai kereskedelmi kor. mányküldöttség vezetőjét. A beszélgetésen Anasztasz Mi- kojan, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyettese is részt vett. Nagy-Britannia folyamatosan küldi a katonai megerősítést Bruneibe Singapore (AFP). A helyzet to­vábbra is zavaros Bruneiben. El­lentétben a hétfő esti, meg nem erősített hírekkel, Seria város még mindig a felkelők kezén van. A singaporei brit parancsnokság szóvivője bejelentette, hogy a vá­ros elfoglalására indított katonai műveletek kedden reggel kezdőd­tek meg. Ezeket a műveleteket mintegy hatszáz—nyolcszáz brit katona hajtja végre, akiket Seria két oldalán tettek partra hétfőn. A brit katonák harapófogó mód­jára fogják közre a várost, s a legutóbbi értesülések szerint el­lenállás nélkül kezdtek behatol­ni Seriába. A felkelők a város középpontjában lévő üzleti ne­gyedben vonták össze erőiket. Seria repülőtere hétfő óta a brit csapatok kezén van. városa szintén a felkelők kezén van, de az angol csapatokat már útnak indították ellene. Észak- Bomeóból érkezett hírek szerint rendőri egységek hétfőn késő este több mint nyolcvan felkelőt ejtet­tek foglyul a brunei határ közelé­ben. Az AP egyik ismertetése sze­rint az angolok előbb katonai létszámmal és utánpótlással ké­szülnek fel, mielőtt széles körű tá­madást intéznének a felkelők ke­zén lévő területek ellen. A harcok kitörése óta elszen­vedett veszteségekről pontos ada­tok még nem állnak rendelkezés­re, becslések szei’int a halottak száma több mint negyven, ezek közül huszonhat felkelő. Az angolok katonai megerősí­tései folyamatosan érkeznek légi- úton és tengeren. A Brunei folyó torkolatánál horgonyoz a .,Vava- lier” torpedóromboló, amely egy skót ezred egységeit szállította a szigetre. Egy másik hajót ejtőer­nyősökkel, szerdára várnak. A Seriától hét mérföldnyire dél-nyugatra fekvő Kuala Bealait Jugoszláv tiltakozó jegyzék a Német Szövetségi Köztársaság kormányához Belgrád (Tanjug). A jugoszláv j vetségi külügyi államtitkárság a svéd I hoz. külügyminisztériumon keresztül jegyzéket intézett a Német Szö­Köztársaság kormányá­Áz UNESCO határozatot hozott a nubiai műemlékek megmentésére Párizs (TASZSZ). Az UNESCO Párizsban ülésező általános kon­ferenciája szótöbbséggel elható' rozta, hogy önkéntes hozzájárulás alapján szervezi meg a nubiai műemlékek megmentését. Mint ismeretes, a nubiai mű­emlékek megmentése régóta hú­zódó vitatémája az UNESCO-nak. A kérdést az vetette fel, hogy az asszuáni gát felépülése esetén a Nílus elárasztotta volna az em­beri kultúra e régi emlékét. Mi­kor a nyugatnémet, olasz és né­hány más állambeli cég és bank számára nyilvánvalóvá vált, hogy az aszuáni gát építéséhez nyújtott igen kedvezményes szovjet segít­ség elüti őket a gátépítésből húz­ható haszontól, néhány nyugati ország képviselője demagóg had­járatba kezdett, amelynek célja az volt, hogv az UNESCO tag­államait a gátépítés ellen han­golja. Az említett képviselők azt kö­vetelték, hogy az UNESCO saját költségén, vagyis a tagállamok kötelező hozzájárulása alapján vé­geztesse el az emlékek megmenté, séhez szükséges munkálatokat. Az UNESCO általános kon­ferenciájának szótöbbséggel ho­zott legújabb döntése logikus megoldás, s egyben arra is rá­világít, hogy a nemzetközi szer­vezetek gyakorlatában nem lehet az országok egy csoportja szá­mára előnyös döntéseket vala­mennyi tagállamra rákényszerí­teni. A jugoszláv kormány a legeré­lyesebben tiltakozik amiatt a bűncselekmény miatt, amelyet 1962. november 29-én követtek el Bad Godesbergben a svéd nagy- követség mellett működő jugo­szláv érdekvédelmi osztály alkal­mazottai ellen. A jugoszláv jegy­zék hangsúlyozza, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban igen gyakorinkká váltak a Jugoszlávia szuverénitása és integritása elleni provokációk és támadások az ott élő jugoszláv állampolgárok testi épsége és vagyona ellen. A Bad godesbergi bűncselekmény pedig a Német Szövetségi Köztársaság­ban eddig elkövetettek között is a legdurvább jugoszláv-ellenes provokációt, s egyben a nemzet­közi jog flagráns megsértését je­lenti. Végezetül a jugoszláv jegyzék felújítja azt a mór korábbi jugo­szláv követelést, hogy az NSZK kormánya adja ki Jugoszláviának mindazokat a személyeket, akik mint jugoszláv állampolgárok, jugoszláv területen háborús bűn- cselekményeket követtek el.' Rusk és McNamara európai útja két célt is szolgál: az amerikai hadügyminiszter előbb Londonban Thorneycroft angol hadügyminiszterrel tár­gyal a »Sykbolt« rakéták kér­déséről, majd mindketten részt vesznek a NATO miniszteri ta­nácsának párizsi ülésszakán. Mc Namara londoni meg­beszélései a »Sykbolt« rakéták­ról szerteágazó kérdés. A szó- banforgó rakéta, mint ismere­tes, repülőgépről kilőhető, kö­zepes hatósugarú ballisztikus rakéta, amelynek gyártását három évvel ezelőtt határozta el Macmillan és Eisenhower. A megegyezés értelmében a gyár­tási költségeket az amerikaiak vállalták. Anglia pedig bizo­nyos számú rakéta megvásár­lására vállalt kötelezettséget. Az elmúlt három év alatt azonban Washingtonban kétségek me­rültek fel a »Sykbolt«-program végrehajtásának hasznosságá­val kapcsolatban, mert meg­kezdték a »Minuteman« rakéták gyártását. Angol vezető körök most joggal tartanak attól, hogy McNamara londoni tárgyalásai a »Sykbolt« rakétákról kelle­metlenül kihangsúlyozzák Ang­liának az Egyesült Államokra utaltságát, sőt függőségét, ami­nek különös jelentősége van az Acheson-beszéd elhangzása után. A két amerikai államférfi egy időben, de külön-külön re­pülőgépen indult el Európába, s Rusk külügyminiszter eluta­zása előtt sajtóértekezletet tar­tott. Rusk szavai nyomán a régi amerikai politika folyta­tására lehet következtetni, s maga a külügyminiszter is ki­emelte, hogy az Egyesült Álla. mok »várakozó« magatartást ta­núsít, ami azt is jelenti, hogy nincsenek konkrét elgondolásai a nemzetközi kérdések rende­zésére. Magának Rusknak nyi­latkozata is ezt tükrözi egyéb­ként. Mint mondotta, a kubai válság 7—10 napon belül le­zárul. mégpedig olyan formá­ban, hogy a felek hivatalos megállapodást kötnek, vagy külön-külön zárónyilatkozatot tesznek az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt. Ugyanakkor Rusk szavaiból az is kiderült, hogy az Egyesült Államok nem mondott le Kuba-elienes politi­kájáról. Az amerikai kormány nem ejtette el azt a tervét, hogy embargó alá veszi a Kubába árut szállító hajókat. A külügyminiszter nyilatko­zatának fontos része volt, hogy a kubai válság idején nem ke­rülhetett sor más fontos nem­zetközi kérdés megvitatására, de mint elég homályosan meg­fogalmazta, »a kubai probléma rendezésével lehetővé válik, hogy a szembenálló felek na­gyobb figyelmet szenteljenek más kérdéseknek is«. De »a két szembenálló tömb kapcsolatai­nak megjavulásáról« mindössze annyit mondott, hogy ez »vala­milyen leszerelési intézkedés« folytán történhet meg. Viszont ugyanakkor a NATO párizsi ülésszaka tovább szorgalmazza a fegyverkezést, s az amerikai kormány fontosnak tartja, hogy rövid időn belül emeljék a ha­gyományos fegyverek ütőképes­ségét, az atomfegyverkezés te­rén pedig, mint Rusk mon­dotta, a Kennedy-kormány haj­landó »nagyobb felelősséget biztosítani a tagállamoknak a jelenlegi szervezetek kereté­ben«. Egyelőre nem tervezik egy többoldalúan ellenőrzött NATO nukleáris erő megterem­tését, de az amerikaiak készek »fontolóra venni olyan multi­laterális nukleáris erő létre­hozását, amely nem függene annyira kizárólagosan az Egye. sült Államoktól«. Mindebből pedig az következik, hogy a NATO most kezdődő párizsi ülésszaka a fokozott fegyver­kezés jegyében ül össze. Egyre bővül a szovjet—jugoszláv tudományos—műszaki együttműködés Belgrád (TASZSZ). Hét eszten­dővel ezelőtt írták alá a szovjet —jugoszláv tudományos-műszaki együttműködési egyezményt, s azóta mintegy háromszáz jugo­szláv szakember látogatott meg szovjet vállalatokat és tudomá­nyos kutató intézeteket. Jugoszláviában ugyanezen idő alatt mintegy 270 szovjet kohász, elektrotechnikus, vegyész, köny- nyű- és élelmezési ipari szakem­ber járt. A Szovjetunió a baráti Jugo­szláviának több mint 340 külön­böző teljes technikai dokumentá­ciót bocsátott rendelkezésére, a jugoszláv intézmények és szerve­zetek pedig több mint 240 eset­ben vízierőmű-terveket, hídrajzo- kat, különböző lakkok készítésé­nek technológiai leírását, papír­gyári gépi .berendezések műszaki rajzait, stb. adták át a Szovjet­uniónak. Jelentés a Mars i bolygóközi állomás átjárói Moszkva (TASZSZ) A novem­ber elsején felbocsátott Mars-1 bolygóközi állomás folytatja út­ját a Mars felé. December 10-én összeköttetést teremtettek az állomással. A ka­pott tájékoztatások azt bizonyít­ják, hogy az állomás készülékei és berendezései normálisan működ­nek, a napelemek biztosítják a vegyi áramforrások szükséges utántöltését. Az állomás december 12-én moszkvai idő szerint nyolc órakor 14 206 000 kilométernyi távolságra lesz a földtől a Fuvaroscsillag­képben, csillagászati koordinátái a következők lesznek: rektaszcen- zió — 6 óra 51 perc, deklináció — 43 fok 38 perc. A főidtől való távolodási sebesség ebben az idő­ben másodpercenként 4830 méter lesz. Tiltakozások az amerikai KP pere ellen Az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja ellen, mint ismere­tes, a McCarran és a Smith tör­vény alapján bírósági eljárást in­dítottak. A Komszomolszkaja Pravda közli Art Shields amerikai újság­író cikkét a perrel kapcsolatban. Shields megállapítja, hogy a bíró­ság célja törvényen kívül helyez­ni azt a pártot, amely a mun­kásosztály érdekeiért, a fajüldö­zés felszámolásáért és a béke vé­delméért folytatott harc élcsa­pata. Az amerikai kommunista­üldözés nem más, mint a hitleri rágalomhadjárat amerikai válto­zata. A vádlók hazugul azt állít­ják, hogy a kommunista párt kül­földi hatalom és földalatti láza­dás ügynöke. Erre azonban nem tudnak semmiféle bizonyítékot felmutatni. Shields rámutat arra, hogy Amerikában nemcsak a kommu­nistákat üldözik, hanem felké­szültek egy sor haladó szervezet üldözésére is. A haladó amerikaiak azonban határozottan ellenzik a boszor­kányüldözést, az országban egyre növekszik a tiltakozóhullám. Norman, a Demokratikus Jogá­szok Nemzetközi Szövetségének főtitkára a szövetség nevében nyilatkozatban tiltakozott az Egyesült Államok Kommunista Pártja ellen indított per miatt. Az Egyesült Államok londoni nagykövetsége előtt hétfőn egész nap tüntettek azok az angolok, akik tiltakoznak az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártja ellen indított per- miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents