Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-08 / 287. szám

Í962. december 8. VOLNA MEGVET NCPŰJSAG 3 Tegyüt unci™™ a zárszámadásokat! A járási székhelyeken lezajlot­tak, vagy most folynak az érte­kezletek, tanácskozások. Tsz-veze tők, párttitkárok, főkönyvelők bc- . széiik meg a felkészülést a .zár­számadásra. A jövő héten megyei értekezlet lesz, amelyen a me- . gyei és járási vezetők beszélik majd meg a tennivalókat. A tsz- ekben már megalakultak a lel­tározó bizottságok, számba veszik a szövetkezet összes vagyonát. Te­hát minden községben és a mező- gazdasággal foglalkozó szerveknél zárszámadási előkészületeknek le­hetünk tanúi. Sok jó és sok rossz tapasztala­tot szereztünk az elmúlt több mint egy évtizedben a zárszám­adásokról. Az a kötelességünk, hogy most számba vegyük ezeket a tapasztalatokat, és az idei zár- számadásiakat tegyük a terme­lőszövetkezeti községek legna­gyobb évi eseményévé. Nem akarunk a teljesség igé­nyével fellépni, csak néhány olyan gondolatot szeretnénk fel­vetni, amellyel érdemes most fog­lalkozni, s amely hozzájárul a zárszámadások tartalmasabbá té­teléhez. Minden egyes tsz-gazda készítsen egyénileg is zárszámadást Amikor a közös gazdaság szám­ba veszi évi eredményeit, a gaz­dálkodásban előforduló jó és rossz tapasztalatokat, akkor vegye szómba, tegye mérlegre minden tsz-gazda a saját szerepét, mun­káját, eredményeit egyénileg is. Vessen számot minden tsz-gazda, ■ önmagával is, hogy ő mit tett a tsz jó eredményeiért, mit tett azért, hogy gyarapodott a vagyon, megjavult az. élet, vagy milyen szerepe van az elkövetett hibák­ban; a rossz eredményekben. Azt, hogy minden tsz-gazda szá- .mot vessen önmagával, jó politi­kai munkäyal lehet elérni. A bátaszéki kommunisták az elmúlt években minden tsz- gazdával kiilün-külön egyéni zárszámadást szoktak csinál­ni. Ez az egyéni zárszámadás nagy segítséget nyújt abhoz, hogy a tsz-gazdák önmaguk­ban is számba vegyék az esz­tendőt. Nagy jelentősége van ilyenkor a családlátogatásoknak is. Annak, hogy a tsz vezetői és a kommu­nista tsz-gazdák meglátogatják a tagokat és elbeszélgetnek velük az egész esztendőről. Ne készítsünk sablonos beszámolókat A zárszámadási közgyűlést sok tsz-ben helytelenül értelmezik. Úgy vannak vele, hogy a hivata­los részen minél előbb essünk túl, következzék a vacsora, az áldo­más, a dinom-dánom. Pedig nem a vacsora és a mulatság a zár- számadási közgyűlésnek a lénye­ge. A zárszámadási közgyűlés le­gyen politikai fórum. Eleven, mozgalmas, és a további munká­hoz irányt mutató tanácskozás. Sok függ a közgyűlés előkészí­tésétől és a jó közgyűlési beszá­molóktól. A beszámoló legyen konkrét, ne fukarkodjék a dicsé­retekkel, de a hibák nyers, őszin­te feltárásával és a személyekhez szóló bírálatokkal sem. A főköny­velő is olyan beszámolót készít­sen, amelyet minden egyes tsz- gazda jól megért, s ne olyat, amelynek a megértéséhez leg­alább mérlegképes könyvelői kép­zettséggel kell rendelkezni. Számoljon be évi munkájáról az ellenőrző, a fegyelmi, a szociális bizottság is, színesen elevenen, konkréten úgy, hogy minden egyes beszámo­ló adjon alapot a vitához, serkentést a felszólaláshoz és tük­rözze a valóságos, mindennapi életet. A zárszámadási közgyűléseken alakuljon ki olyan hangulat, amelyben felszínre jön minden jó gondolat, minden jó ötlet és felszínre jönnek a rejtett hibák, egyéni problémák, gondok és ki­fogások is. Nagy felelősséggel bíráljuk el a vezetők munkáját Sok tsz idén három esztendős. Ujja kell választani a vezetősé­get. Ez külön nagy jelentőséget ad a zárszámadásoknak. Nagy felelősséggel kell mérleg­re tenni a tsz-vezetők három évi munkáját. Meg kell nekik mon­dani szemben, nyíltan a hibáikat, jó tulajdonságaikat egyaránt, Azonnal téílesí isiink! Megdöbbentő hír jött Ozoráról, \ ben. A szerfás ólakat, istállókat a Sió Völgye Tsz-ből: nyolc koca elléséből három malac maradt, a többi megfagyott. „Elfelejtették” téliesíteni az elletőt. A másik hír felháborító: a szakcsi Új Élet Tsz szabadtartásos istállójában az őr mást se csinál, mint arra vigyáz, hogy le ne fekhessepek a szarvasmarhák. Ugyanis, ha lefeküdnének, odafagynának a lucskos, fagyos alomhoz. Nem cserélték ki az almot, nem gon­doltak a téli feltételek megte­remtésére. Az ozorai és a szakcsi eset szerencsére nem jellemző, de az több t.sz-ben előfordul, hogy nem gondoskodtak 'időben az épületek téiiesítéséről. A felelőtlen embe­rek most is, mint mindig, meg­találják a magyarázatot. Azt mondják: hirtelen, váratlanul, korán köszöntött be a tél, ké­sőbbre várták és ezért nem gon­doskodtak „ilyen korán” a télie- sítésről. Attól függetlenül, hogy november végére, december* ele­jére nem lehet nyarat várni, amikor az első hó leesett, azon­nal el kellett volna végezni mindenütt, hiánytalanul az 'is­tállók és az ólak Körül a télie- sítési munkát. Október végén jártunk az ireg- szemcsei Új Élet Tsz-ben. Tóti Mihály elnök elvtárssal végig' téliesíteni kell, szalmabálával, kukoricaszárral körülvenni, meg­gátolni a huzatot, csökkenteni a légteret, védeni az épületek bel­sejét a széltől, nedvességtől. Ez alapkövetelmény! E nélkül ve­szedelemnek tesszük ki a tsz állatállományát, amelyet drága pénzért, sok áldozattal, gondos munkával hoztak létre a termelő- szövetkezetek gazdái. Késő van már, a téliesítést rég be kellett volna fejezni. Ahol azonban úgy érzik a tsz vezetői, szakemberei, hogy hiányos még ez a munka, ott egy órát se kés­lekedjenek, ott már ebben az órá­ban fújjanak riadót és fogjanak munkához. Addig ne tudják nyu­godtan álomra hajtani a fejü­ket, amíg nincsenek meggyőződ­ve az állatállomány teljes ké­nyelméről, biztonságáról. A járási tanácsok mezőgazda- sági osztályain se feledkezzenek meg erről a lényeges feladatról. Nézzenek utána, elvégezték-e mindenütt hiánytalanul a téliesí­tést, hogyan végezték el, bizton­ságban vannak-e az állatok? Ad­janak a járási szakemberek taná­csokat, végezzenek ellenőrzése­ket, vonják felelősségre azokat, akik könnyelműségükkel, gondat­lanságukkal veszélyeztetik a kö­jártuk a majorokat.' Mindenütt zösség vagyonát. Mert ami pél- eleven munka képe tárult elénk: dául Ozorán és Szakoson is elő- téliesítettek. Iregszemcsén már fordult, az már nem is egyszerű október végén tudták, hogy az hiba. hanem bűn, amiért komoly ősz után tél következik. I felelősségre vonást érdemelnek a Sok szerfás ól, Istálló van felelősök, megyénk termelőszövetkezetei-, i —is—os hogy abból tanulhassanak és ez­után jobban végezzék, el a veze­tés nehéz, bonyolult munkáját. A legtöbb tsz vezetőségével elé­gedettek lehetünk. A tegnap egyéni parasztjai­ból nagyon sok kiváló tsz- vezető nőtt fel három eszten­dő alatt, s vált méltóvá em­berileg, politikailag és szak­mailag is a sokszáz holdas nagyüzemek vezetésére, em­berek százainak irányítására. Vannak olyan vezetők is, akik nem szolgáltak rá a bizalomra, szerencsére ezek vannak keveseb­ben. Ezeket nyilván meg kell ko­molyan bírálni, vagy ha szüksé­ges, le kell váltani. A leváltásokat azonban sehol sem szabad könnyelműen kezelni és nem szabad minden hibát a vezetőség nyakába varrni. A ve­zetőség megítélésében legyünk kö­vetkezetesek, bátrak, de igazsá­gosak. Az új választás nem azt jelenti, hogy leváltsunk, új ve­zetőket válasszunk, hanem azt je­lenti, hogy elbíráljuk a vezetők munkáját, és a vezetésre alkal­mas embereknek újra bizalmat szavazzunk. Több mint egy hónap választ el bennünket a zárszámadási köz­gyűlésektől. S hogy mégis már most foglalkozunk ezekkel a kér­désekkel, azt jelenti, hogy a tsz- ekben is már most hozzá kell fogni a zárszámadási közgyűlések jó előkészítéséhez. Gy.J. Felhívás A Felsőfokú Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola az 1963 '64-es tanév nappali, valamint esti és levelező tagozatóra jelentke­zők részére a felvételi vizsgákra előkészítő tanfolyamot indít. Az előkészítő tanfolyam hathónapos, 1963. január 8-tól június 25-ig tart. Az előkészítő tanfolyam tár­gyai: • . ' Matematika, történelem és ké­mia, valamint az érettségivel (ké­pesítő oklevéllel) nem rendelke­zők számára a magyar nyelv. A tanfolyam önköltséges, a résztvevők tandíjat fizetnek. Részletes felvilágosítást adnak és jelentkezni lehet f. évi december 5—20 között, (a Tolna megye te­rületén . lakók): Közgazdasági Technikum Kereskedelmi Tagoza­ta (a Szakiskola kihelyezett cso­portja), Pécs, Kolozsvári u. 2. (Nagy Sándor a felnőttoktatás vezetőjénél). A szekszárdi borvidék védelmében A Hazafias Népfront Szekszárd Városi Elnöksége 6-án délután ülést tartott a Városi Tanács klubhelyiségében. Az ülésen a szekszárdi dombvidék tizenöt­éves szőlőfejlesztési és talajvédel­mi tervét vitatták meg dr. Pataki József tanár tanulmánya és a városi tanács által kidolgozott rekonstrukciós terv alapján. A terv szerint a jelenlegi 2516 holdnyi szőlőterületet a tizenöt év alatt 3100 holdra kell növelni, illetve felújí­tani. Ennek megfelelően éven­ként 180—200 hold szőlő új­telepítésével lehet számolni. A talajerózió megszüntetése és a szőlőfejlesztési terv végrehajtása együttes feladat. Nem lehet az egyiket a másiktól elválasztani, egy-egy tájegység, illetve egy-egy talajvédelmi egység figyelembe vételével kéjl elkezdeni — mon­dotta többek között az előadó. Az ülés résztvevői, az elnökség tagjai, á meghívott mezőgazda- sági szakemberek, tanárok, tsz- elnökök, ismert nevű szekszárdi bortermelők, érezve a tanácskozás jelentőségét, felszólalásukban sok­oldalúan foglalkoztak az előadó átal ismertetett kérdésekkel. — A 15 éves feilesztési terv végrehajtása igen nagy megfonto­lást igényel. Ez idői szerint a tsz- ek kezelésében 882 hold szőlő van, 361 holdat részes művelés alá vontak, a többi a szőlős­gazdák kezelésében maradt. Ez az egyik ok. amely nehezíti a terv megvalósítását. A másik, amely szintén nagy horderejű kér­dés, ez a pénzkérdés —- mondotta Vincze István, a Szekszárd Vá­rosi , Tanács mezőgazdasági osz- 'talyanafe' vezéföje, az” élso" fel­szólaló. A meghívott tsz-elnökök, Hei- mann Ferenc és Sörös Sándor egyértelműen a tsz-ek munkaerő- problémáival foglalkoztak. — A termelőszövetkezetek gépesítése egyelőre nem kielégítő. Amennyi­ben a szántóföldi művelés gépe­sítése eléri azt a színvonalat, hogy felszabadul a munkaerő, foghatunk hozzá a szőlők ’ fel­újításához — mondotta Heimann Ferenc. Imreh László gimnáziumi tanár a Szekszárdi Állami Gazdaság szőlészetében szerzett tapaszta­latairól beszélt. A nagyüzemi bortermelés nagyszerű példájaként emlí­tette meg, hogy az idén a bödői újtelepítésű szőlőben -nem volt ritka a 80 dekás szőlőfiirt. Koppány Károly, mezőgazda, sági szaktanár, a geológiai és agronómiái kérdések fejtegetése mellett megemlítette, hogy a szekszárdiak mennyire fájlalják a szekszárdi borok hírnevének csökkenését. Ebből következően — úgymond — hátrányosabb helyzetben vagyunk, mint a többi történelmileg ismert bortermelő vidék, pedig ez nem indokolt, mert számtalan példáját láttuk annak, hogy a szekszárdi borok versenyképesebbek- lehetnének külföldön is. Többen bizonyos lemondással beszéltek arról, annak ellenére, hogy sok előadás és beszéd hang­zott már el a szekszárdi borvidék helyzetének javításáról, nem tör­tént lényeges előrelépés. Ennek anyagi és népgazdasági oldala van. Az eróziós terv kivitelezésé­nek költsége a számítások szerint 407 millió forint be­ruházást igényelne, nem beszélve a vizlevezető árkok és utak építési • költségéről. Ősz János. Kádár elvtársnak a VIII. pártkongresszuson elhang­zott beszámolójára utalva derű­látással beszélt a mezőgazdaság előtt álló fejlődésről. ».Az egész népgazdaság döntő kérdése a me­zőgazdaság gyors fejlesztése« idézte Kádár elvtárs szavait. — Úgy gondolom, bizakodással néz­hetünk a jövőbe, mert a kong­resszus • határozata szellemében előrelépés történik. Ezt az előre­lépést helyileg is segítenünk kell, a szekszárdi borvidék problémái­nak megoldására. Hasonló bizakodó hangot ütött meg dr. Schneider Zoltán fő­orvos is, aki azt javasolta, fá­radhatatlanul és továbbra is fog­lalkozni kell a szekszárdi bor­vidék szőlőfejlesztési és talaj- védelmi helyzetével. Az ülés, amely sok hasznos ta­pasztalatot adott, Eszenyi Antal- né, a Hazafias Népfront városi titkárának zárszavával fejeződött be. GERENCSÉR MIKLÓS: Pádgalambok XXXV. amióta szava van..Mellette lettem kommunista és nélküle most. se érnék semmit. Miniszternek való és akkor egy pecsétes írással megölik?! Mitől sántit?! Mert há­rom helyen eltörték a lábát! Mi­től kopasz?! Mert vízkereszt nap­ján reggeltől estig vizet csöpögtet­sal kezdődött és kizárólag a járási fék a fejére! Ha ez is kevés az első titkárnak . szólt. Úgy érezte, elvhüséghez, akkor mindenkit ki — Mit tett, maga szerencsétlen! szép lassan süllyed a mélybe' kell zárni a .pártból; hogy a ki­Antinak elernyedt az álla, nya- mintha mocsáron állt volna. Az lencszázezerből kilenc se marad­ka megnyúlt, tétován pislogott, opportunizmusról, ébertelenségről, ion!... Ha meg is lepődött, önkéntelenül a kommunista elvhűséggel ősz- Anti megőrült. Keserű’ elszánt- háborogni kezdett benne a rosszal- szeegyeztethetetlen magatartásról súgóban vicsorítva nyögte a sza­kis, megint molesztálni akarják,. szóló sorok után dorgáló szemre- vakat. Nem kiabált, hangja hup- holott ilyen nyugalom és összelő- hányás következett, majd azzal POgott, mint a döngölő. Orrcim- gús meg soha nem volt a faluban, az utasítással zárult a levél, hogy púin sárga karikák feszültek, amióta az eszét tudja. le kell. váltani a kulákrokon sző- nyakán görcsös csomókba gyűlt a — Dolgoztam — mondta tűr- vetkezeti elnököt, aki harcos tömény erő. Szekeres nem tarto­tőztetett daccal. — Tudtommal múltja ellenére ártott a proletár- zott az ijedős emberek közé, vas- nincs itt semmi baj. _ diktatúra ügyének. alkata arra is alkalmas lett volna, Szekeres a szögletes vállú, kasha Anti egy halálos beteg erőtlen- hogy medvével birkózzon, de most típus-zakó zsebébe nyúlt, elő- gégével hajtotta össze a levelet, megkövült a rohamtól és először húzott egy sötétszürke kartonbo- — Ezt nem a pár^, írta ... —. hunyászkodott meg azóta, hogy rítékot, amelynek hátulján még suttogta csaknem vacogva. hatalmat adtak a kezébe. Nem a látszott a három viaszpecsét ma- Szekeres elkapta a levelet, ke- félelemtől hajtott fejet — meg- radványa. Bérűn, türelmetlenül legyintett ve- értette, hogy Antival nem lehet — Olvassa — biztatta izgatot- le.. vitázni, nincsenek érvei és fonák tan az első titkár. — Gyerekséget beszél... Mit módon szinte jólesett elismernie, Elvette, s a boríték felső bal tegyünk, azt mondja meg? Az hogy a másiknak igaza van. sarkából mindjárt a szemébe öt- öreg mégsem akárki. — Értem és megértem, de azért lőtt a feladó: „Magyar Dolgozók — Hagyni kell a helyén — ne faljon föl — türtőztette sze- Púrtja Központi Vezetősége”. Az mondta Anti határozottan és Sze- líden Antit. — Hol az öreg? Vele alsó bal sarokból meg vastag, me- keres önkéntelenül kimeresztette is beszélnem kell! rév betűk kiáltottak rá: „Szigorú- a szemét, mert ilyen akaratosnak —Építik az istállót — mondta an bizalmas!” Álomkóros óvatos- még soha nem látta a legényt, sággal, két ujjal mert benyúlni a — Könnyű azt mondani. De ha levélért. Ködbeborult tekintettel a Központi Vezetőség parancsol, olvasta a leiratot, amely szintén a ■—Nem lehet hozzányúlni. Min­„Szígorúan bizalmas!” felszólítás- dent ő csinált ebben a faluban. a legény lehtózrdva, de a. harag míg ott füstölgött a szemén. Szekeres, békítőn betuszkolta az (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents