Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-18 / 270. szám
TOLVA MTTJTFT WRFŰJRAÖ 1962. november 18. Egy hét a Tolna megyei hangversenytermekben Zenei szempontból eseménydús mos iskola nagytermében közel volt Tolna megyében november harmadik hete. Vasárnap az ifjúsági hangversenysorozat második hangversenyére került sor. Szek- szárdon, míg Tamásiban és Dombóvárait Kocsis Albert és Szend- rey Karper László vendégszerepeit, korábban pedig Husek Rezső adott hangversenyt a kölesdi kul- túrházban. Ezekről a hangversenyekről számolunk be röviden összefoglalva a hét zenei eseményeit. Szekszárdon a pécsi balettkar szereplése helyett Illés Éva operaénekesnő, Jancsó Adrién előadóművésznő és Borsay Pál zongoraművész adott hangversenyt vasárnap délelőtt a városi kultúr- házban. Ezúttal már nagyobb volt az érdeklődés, bár most sem telt még a terem. Az előadó- művészeknek most is sikere volt, de sokan hiányolták az összekötő szöveget, hiszen a hallgatóság sokszor azt sem tudta, hogy a művész mit ad elő. Tamásiban hétfőn este jórészt felnőttekből álló közönség töltötte meg a gimnázium dísztermét, hogy tanúja legyen Kocsis Albert hegedűművész és Szendrey Karper László gitárművész vendégszereplésének. A hangversenyen az első pillanattól az utolsóig olyan ünnepi hangulat uralkodott, amely eleve biztosította a sikert. Különösen a két Paganini szonáta tetszett a hallgatóságnak, amely szinte minden műsorszámot vastapssal fogadott. A tamásiak a hangverseny második részét magnetofonszalagon örökítették meg, majd beszélgetést folytattak a művészekkel, akik külföldi élményeikből adtak ízelítőt. Másnap a művészek Dombóvárra látogattak, ahol a. 4,2, éxfolya400 érdeklődő előtt ismételték meg a tamási hangversenyt, nagy sikerrel. A jórészt középiskolás leánytanulókból álló hallgatóságnak itt is a műsor második fele tetszett jobban, bár meglepő kedvező fogadtatásra találtak Giuliani, Sohr és Bach művei is. Aleg- nagyobb siker a ráadásként előadott Schubert Ave Maria című művét köszöntötte. A hangverseny után a zenepedagógus munkacsoportban zenét tanulók köszöntötték a művészeket, akik a szünetben és a hangverseny végén nem győzték az autogramkérők' igényeit kielégíteni. A hónap elején Husek Rezső zongoraművész, a szekszárdi zeneiskola igazgatója a kölesdiek nagyszerű kultúrotthonában adott hangversenyt jórészt tanulóifjúságból álló hallgatóság előtt. A fiatalok szeretettel fogadták a művészt aki a kultúrház új pianí- nóján szólaltatta meg a zene- irodalom. gyöngyszemeiből összeválogatott műsorát. Novemberben a tervek szerint Husek Rezső Bátaszékre, decemberben ugyancsak Husek Rezső Tamásiba Kocsis Alberték Paks- ra látogatnak majd el. Bátaszé- ket pedig Váczi Károly és Keresz- tessy Hédy keresi majd fel. Kubi- nyi Attila a tervezett bonyhádi hangversenyét 1963 elejére halasztotta. , November, decémber legjelentősebb eseménye azonban Szekszárdon lesz november. 23-án, amikor a volt megyeháza nagytermében a Pécsi Liszt Ferenc kórus és Szimfonikus Zenekar hangversenyére kerül majd sor. A szekszárdi hangversenysorozat decemberi vendége pedig Koretzky Ferenc helyett ^zabó András, zppgprgmű- vész lgsz. MIÉRT EMELKEDETT AZ ÖNKÖLTSÉG a dombóvári cementáruiizeniben? MA MAR EGYRE RITKÁBBAN kell vitába szállni az olyan nézettel, amely szerint a termelést növelni, a termelékenységi, minőségi, önköltségi munkát javítani csak beruházásokkal lehet. Két-három évvel ezelőtt bizony még nem kis számmal voltak gazdasági vezetők, akik — ha felettes hatóságuk a termelés, növelésével, a termelékenyseg emelésével kapcsolatos elképzelésükre volt kiváncsi —, azzal kezdték a választ, hogy benyújtották a »-számlát": — Ahhoz, hogy ezt és ezt elérjük, ennyi és ennyi beruházásra van szükség... Anélkül, hogy lebecsülnénk a beruházások jelentőségét, akkor is, most is meg kell mondani, hogy igen nagy lehetőségek vannak a termelés rejtett tartalékainak feltárására, felhasználására. Ezt egyébként évről évre tények bizonyítják. Tények bizonyítják — negatív értelemben is. Értve ezen azt, hogy a beruházás egymagában, ha nem párosul a gazdasági vezetés színvonalának emelésével, a vezetés szervezetének javításával, tökéletesítésével, nem válthatja be a hozzá fűzött reményeket. A Pécsi Cementáruipari Vállalat dombóyári üzemének fejlesztésére az elmúlt két esztendőben mintegy húszmillió forintot fordítottak. . E beruházás nagyobbik részét teszi ki a gépek, berendezések beszerzése, üzembehelyezése, igen tekintélyes hányadot képviselnek a húszmillióban a szállítóeszközök. Autók, daruk, targoncák, stb. Maga az a tény, hogy húszmillió forint értékű beruházás történt, de méginkább az, hogy a húszmilliónak túlnyomó része a termelésre legaktívabban hátó gépi Érdemes őket hallgatni P ártonkívüliek pártértekezle- ■ te — mondja valaki mel lettem, s többen felfigyelünk erre, de senki sem igyekszik megcáfolni. Mert valóban az. Az a sereg ember, asszony, férfi, idős és fiatal vegyest, ugyanis azért sereglett össze a tamási járási művelődési házban, hogy tanácskozzanak a járás életének legfontosabb problémáiról. Pár éve még azt vártuk volna, hogy obligat helyeslések, feltétlen egyetértő nyilatkozatok hangozzanak él, s most egészen természetesnek vesszük, hogy nem marad el a bíráló megjegyzés sem. Bátorság, őszinteség, rokonszenv — ez az a három szó, amivel leginkább kifejezhetem a hangulatot, a légkört. A felszólalók — még ha néha meg is botlik a nyelv — úgy beszélnek a dolgokról, mint a sajátjukról. Érdemes őket hallgatni. • — Jó dolog, hogy itt vagyunk, s' beszélgetünk — így kezdi a mondandóját dr. Kiss Béla, az iregszemcsei kísérleti intézet kutatója. S mindjárt előhozakodik a gondokkal is. — Egy szintre kell emelni a terméseredményeket, hogy megoldhassuk végérvényesen a kenyérgabona-problémát. Ehhez azonban az kell, hogy a mostaninál tervszerűbb, céltudatosabb legyen a talajerő-visz- szapótlás, optimális vetőmagot, optimális időben vessünk, szakszerűen előkészített talajba. ‘ — A másik, amiről feltétlenül beszélnünk kell: ha meg akarjuk valósítani célkitűzéseinket, akkor meg kell gyorsítani, s alaposabbá kell tenni a szakember-képzést, a mezőgazdasági szakmunkások képzését. S e munkának, és általában a népművelésnek, nem lehet más az agitátora, mint a faluban élő értelmiségiek.» * fj évid Gyula, a regölyi Nép- “ szabadság Tsz főkönyvelője, ismert gondokkal kezdi. Azzal, hogy a szövetkezeti paraszt. ság nem lesz egycsapásra szövetkezeti gazda. Tudatában még gyakran ott kísért a múlt. S hogy a fejlődés meggyorsuljon, a mostaninál még szorosabbnak kell lennie a kapcsolatnak a párt- szervezetek és a körülöttük kialakult aktivisták között. — A gazdasági munkát sok tényező befolyásolja — folytatja. — S az a baj, hogy néha olyanok kerülnek, amelyeken lehetne segíteni. Itt vannak például a munkagépek. Van olyan, amelyikben szinte hetenként kell cserélni az alkatrészt, mert vagy anyaghiba, vagy pedig a rossz kidolgozás miatt egy-kettőre tönkremegy. • A z iregszemcsei gyógyszerész ** idős, őszhajú ember. Foglalkozásánál fogva azt hinné az ember, nem érdekli egyéb; csak az, hogy legyen a patikában gyógyszer. Pedig másként van a dolog. Hallgassuk csak: — Az orvos és a gyógyszerész is éljen a községben. Vegye észre a hibákat, segítsen kijavításukban, mert a fejlődés, változás az ő munkájára is kedvező hatással van. A vezetők és a dolgozók közötti viszonyról is elmondja a véleményét — Sokat javult a helyzet e területen. Néha azonban még tapasztalja az ember: . nem veszik szívesen egyesek a legalaposabb javaslatot sem. Pedig a több szem többet lát, több fej többet tud mondás ma sem veszítette érvényét. A jó gazda pontosságával " kell számot adnunk a fejlődésről — így kezdi felszólalását Feleki Andor Simontornyáról. — S ez megköveteli, hogy elismerjük: sok helyütt hat még a liberalizmus, az elnézés, néha több következetességre lenne szükség, ha a társadalmi vagyon védelméről, közös vagyonunk szaporításáról esik szó. A Bőrgyárból vett néhány példával bizonyít. Azt mondja: a sokmilliós beruházás még mindig nem hozta meg a várt hasznot. Az emberek pedig dolgoznak, de valahol a szervezésnél gyakran becsúszik hiba. Nincs ezekben szándékosság, de most már ezeket is meg kell szüntetni, ha azt akarjuk, hogy megtérüljenek azok a milliók, amit az üzem fejlesztésére fordítottunk. * P incehely orvosa az egész- * ségügy fejlődéséről beszél, arról, hogy az idős orvosok a legjobb megmondhatói, mit és menynyit adtak a falvak lakosságának ezek az eredményeket bőven termő esztendők. így folytatja: — Az egészségügyi dolgozók részt akarnak venni a párt és a nép munkájában. Ezt a hivatásszeretet mellett az is indokolja, hogy még a felmerülő nehézségek ellenére sokkalta könnyebben, jobb körülmények között dolgozhatnak, mint a felszabadulás előtt. A munka évről évre köny- nyebb lesz, javulnak a feltételek. Hangos taps kíséri utolsó szavait, indokoltan, hiszen így fejezi be felszólalását: — A szövetkezeti tagok egészségügyi gondozását kell megvalósítanunk. Azt, hogy ne csak gyógyítsunk, hanem törekedjünk a betegségek megelőzésére is. A magam és munkatársaim nevében vállalom, hogy községünkben a legközelebbi jövőben megszervezzük a termelőszövetkezeti tagság egészségügyi gondozását... • Ook színről, sok szép, elis- ^ merő és bíráló szóról kellene írni még a tamási járás párton kívüli aktivistáinak „pártértekezlete” kapcsán. Egyelőre azonban csak ennyit: egészében azt tükrözte, hogy elválaszthatatlanul szoros érdekazonosság fűzi össze a pártot és a pártonkívülieket. S azt, hogy nemcsak a célban, hanem a megvalósításban is adott az egység. SZOLNOKI ISTVÁN beruházásban testesül meg (kc.z-1 tése akadályozza az érkező vago- tudomású, hogy a gépi beruházásoknak az- összberuházáshoz való aránya igen fontos mutató, növelése ma is napirenden van, feltétlenül magával kellene, hogy hozza a termelés, a termelékenység növelését, az önköltség csökkenéséi. Ezzel szemben a valóságban mi történt? i' A vállalát dombóvári telepe tavaly a tervezett 82 százalékkal szemben 90 százalékos költségszinttel dolgozott, az idei év első felében a költségszint tizenhárom százalékkal haladta meg a tervezettét, közel másfél millió forinttal lépték túl az előirányzott költségeket Emellett a telep a nők gyors kirakását, a készáruk berakását — ezzel kocsiállást, tehát kocsiálláspénz fizetését — idézi elő, a késedelmes szállításért a vállalat kötbért fizet, emellett a késztermék-tároló terület zsúfoltsága miatt- az elkészült betonelemeket a gyártóhelyről nagy távolságra keil szállítani, ez a selejt növekedését idézi elő. A betonelemgyártásnál ugyanis általában nem gyártás közben, hanem szállításnál képződik a selejt. Hosszú ideig nem volt megoldva a beszerzett gépek rendszeres karbantartása, javítása, azoknak pótalkatrésszel való eltermelési tervét sem teljesítette, j látása. Ez is akadályozta meg- A költségtúllépésről a telep ve- j felelő kihasználásukat. Égjük zetői sokat nem tudnak mondani.! brigádvezető mondta el a tagismerik a végösszegét, és néhány j gyűlésen, hogy a dömperrel egy részadatot (ezeket a pécsi köz pont adta meg). így például tudják azt, hogy a rezsianyagoknál 150 ezér forint a túllépés, az ÉPFU-fu vardíj aknái negyedmillió, a kerítéselemgyártásnál 508 ezer forint, a betoncsőgyártásnál 1G3 ezer forint, stb. És ha a hibák okát keressük — azok felsorolására egy újságcikk keretében vállalkozni talán nem is lehetne —, itt meg is állhatunk. A telepen például senki — még Radó elvtárs, a megbízott telepvezető és Szűcs elvtárs, a párttitkár sem — nem tudja megmondani, hogy mi egy kerítésoszlopnak, vagy 50-es, 60-as csőnek az önköltsége. Még kevésbé azt. hogy mennyi volt ez az előző időszakban és meny- nyiré tervezik a következő időszakra. Milyen elemekből állnak e költségek, milyen tényezők, milyen mértékben hatnak ezek alakulására. MÁS ÜZEMEKBEN nem ritka az olyan munkás, aki az általa gyártott termék hasonló adatait meg tudja mondani. A szocialista brigádok' tagjáiriák- jelentős része — más üzemekben — többet tud az ilyen tervmutatókról, mint itt a vezetők. Itt az adminisztráció — amely erősen centralizált és az alapadatok szolgáltatásán kívül mindent a pécsi központban végeznek —, csak regisztrál és utólag mutatja ki az adatokat, amikor azok alakulására már ném lehet hatni. Pedig ma már egy ilyen háromszáz fővel dolgozó, erősen gépesített üzemet jól irányítani csak ügy lehet, ha a vezetők ismerik a legfontosabb mutatók alakulását. tisztában vannak az egyes berendezések, gépek terhelésével, kihasználtságával, ismerik az egyes költségelemek alakulását. Különben a vezetés csak máról holnapra élhet, áttekinteni képtelen a termelés menetét. Ha a dombóyári telep termelését, gazdálkodását a helyes szinten elemeznék, ez komoly segítséget nyújtana a vezetéshez. Ennek hiánya azonban szinte lehetetlenné teszi az előrehaladást, legfeljebb csak tapogatózás az, amit tesznek, ahol keresik a hibákat. így is ember dolgozik, egésznap egy ember rakja, közben a motor nem áll, mivel rossz az akkumulátor. És ez így ment hónapokig. Sok az elfekvő gép a telepen, amiket elhamarkodva beszereztek, azután kiderült, hogy itt nem használhatók, illetve üzembeállításukhoz nagyobb összegű beruházás kellene. Ezért áll kihasználatlanul már hónapok óta egy portáldaru, A BETONELEMGYÁRTÁS olyan iparág, amely nagy jövő előtt áll, hiszen döntő tényezője az egész építőipar, az építési technológia átalakításának. Ez is indokolja, hogy megyénk legnagyobb ilyen üzemében minél hamarabb rendet csináljanak a felsőbb szervek. Csak használna az ügynek, ha növelnék a telep önállóságát, az irányító tevékenység egy részét — amit jelenleg a pécsi központban végeznek — helyben látnák el. A műszaki és számviteli apparátus egy része az üzemnél működne, segítené ezzel a vezetés színvonalának emelését.' Jól vezetni, irányítani úgy, hogy az üzem vezetője csak a termelés és a kiszállítás mennyiségére vonatkozó adatokat ismeri és csak ezeket kísérheti figyelemmel, nem lehet. És ha az irányító apparátus, funkcióknak az a része, amely a helyszíni döntéseket támasztja alá, az üzemben működik, könnyebben és gyorsabban lehet kiküszöbölni azokat a hibákat, amelyek ma negyedévenként százezrekbe — ha nem milliókba — kerülnek a népgazdaságnak. Ideje a rendcsinálásnak, már csak azért is, mert a tavaly végzett normarendezés eredményeképpen 11 százalékkal szorították meg a normákat, tehát az üzem munkásai a maguk részéről hozzájárultak az eredmények javításához. Ideje lenne, ha a vezetés is — a munka jobb szervezésével, az irányító munka megjavításával elvégezné azt, amivel tartozik. Jantner János elég sok problémát tártak fel a: üzem dolgozói az utóbbi hónapokban. főképp a pártszervezet taggyűlésén. A legtöbb gondot a belső szállítás nehézségei okozzák. Ezek felszámolása nagyban vinné előre a munkát. A vállalat milliókat fordított autók, daruk, targoncák beszerzésére. Ez összegeknek csak töredékére volna szükség, hogy a darukat ellássák megfelelő készülékekkel, amelyek segítségével egyszerűsíteni, termelékenyebbé lehetne tenni a rakodást. Erre azonban már »nem futja a keret", tehát e gépesítő munkákat kézzel kell végezni. Gátolja az autók, autódaruk kihasználását a megfelelő úthálózat hiánya, illetve az üzemi utak rendkívüli rossz állapota. Ha a húszmilliós beruházásnak csak egy kis töredékét fordították volna az úthálózat rendbehozására, ma nem lennének ilyen problémák. Ezzel szemben a belső szállítás megoldatlansága, a ra-rj. kodás nem megfelelő gépesí17gy látszik, sok pénzünk van. S lehet, hogy sok felesleges tehervagonunk is. Legalábbis erre lehet következtetni abból, amit Pakson tapasztaltunk. Az építőanyagipari egyesülés betonelem-gyártó telepén jó minőségű szőlőtámasztó oszlopokat készítenek. Van megrendelésük, s azt a szerződés szerint elégítik ki. Közben Paks község környékén is erőteljes ütemben létesítenek szőlőskerteket. A paksi szőlöskertek is be- ton-gyámosak lesznek. Csakúgy, mint az Izsáki szőlőskertek. De az a helyzet, hogy Paksról szállítják Izsákra a szőlötámasztó betongerendá- kat, míg a dombóvári üzemből Paksra. Kicsit furcsának tűnik ez a keresztbe szállítás, pedig így van. Elég baj, hogy így van.
