Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-17 / 269. szám

6 TOLNA MEGYÉT NÉPÚJSÁG 1962. novemßer ltj Reményteljes jövő útján AZ ISKOLAI SPORT Mindenütt a világon az iskolák adják a felnőtt sport utánpótlá­sát. Azt mondhatjuk, hogy egy ország felnőtt sportjának nívóját az iskolai (főleg középiskola) test­nevelés színvonala szabja meg. Sajnálatos, hogy nálunk volt egy időszak, amelyben az iskolai sport jelentőségét lebecsülték, s ennek a szemléletnek hátrányait még ma is érezzük. A magyar sportmozgalom mostani átszerve­zése, sőt már az átszervezés előtt is megmutatkozott helyesebb irá­nya azonban azzal a reménnyel kecsegtet, hogy hazánk iskolai testnevelése és sportja is eléri ha­marosan a kívánt eredményt. A máris tapasztalható remény- teljes fejlődést érdemes néhány számadat tükrében is megnézni. Áz MTST oktatási osztályának nyilvántartásai szerint az 1956 előtti években az általános isko­lásoknak mindössze 10 százaléka sportolt rendszeresen, a középis­kolásoknak pedig 20 százaléka, beleértve a sportegyesületekben foglalkoztatott tanulókat is. Ma az általános iskolások 29 száza­léka, a középiskolások 80 száza­léka, az ipari tanulók 75 százalé­ka vesz részt rendszeresen a kü­lönféle iskolai sportrendezvénye­ken, versenyeken. A főiskolás sportolók száma pedig az 1956 előttinek háromszorosát is eléri. Javult a helyzet a sportágak te­kintetében is. A középiskolákban mintegy 2000, az iparitanuló-in- tézetekben 620, a felsőoktatási in­tézményekben több mint 240 szak­osztály biztosítja összesen mint­egy százezer tanuló részére a sportbeli felkészítést és foglalkoz­tatást A sportmozgalom átszervezése nyomán 1962 július óta az iskolai sport irányításával, szervezésével kapcsolatos feladatokat az MTST oktatási osztálya végzi, természe­tesen együttműködve az úttörők­kel és az iskolafenntartó főható­ságokkal. A közvetlen feladatokat a különböző városi, megyei TST-k látják el. Az általános iskolai sport irányítása a KISZ hatáskö­rébe tartozik. A diákok szemszögéből a re­form legjelentősebb része persze az, hogy szeptembertől a közép- iskolások és az ipari tanulók szá­zai — számos sportágakban be­kapcsolódtak a sport szakszövet­ségek versenyrendszerébe. Ez nagyban hozzájárul ahhoz is, hogy az iskolák átlagos tudású, nem ki­emelkedő sportképességű tanulói se vesszenek el a sport és test­nevelés számára. Ezek szeré­nyebb képességeikkel a társadal­mi sportkörökben nem érvénye­sülnének (sőt oda be sem lépnek), viszont iskolai sportkörükben hasznos tagok. Maguk között szí­vesebben sportolnak, gyengébb teljesítményeikkel sem rínak ki. Persze, most sok nehézséget okoz az iskolai sportköröknek több körülmény is. Az első, hogy az iskolai tanulók száma hatal­masan megnövekedett. Az. általá­nos tanulók létszáma az elmúlt évben több, mint 53 000-rel, a kö­zépiskolások száma majdnem 15 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és o Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalato Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: Szerkesztőség* 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra U ft és félezerrel, a felsőfokú intéze­tek ifjúsága 5000 fővel növeke­dett. Holott már az előző év is messze meghaladta az 1956 előtti évek létszámát, nem is beszélve a felszabadulás előtti létszámról, tudvalévő, hogy iskolai testneve­lési lehetőségeink nem tartottak lépést még az iskolák általános fejlődésével sem. Az egy év alat­ti 73 ezres létszámszaporulat fo­kozott gondot jelent azért, mert — s ezzel nem árulunk el titkot — éppen a testnevelési tanári ok­levéllel rendelkező tanárok kö­zül elég sokan hagyták ott a sportoktatói beosztásukat és men­tek át más munkaterületre, első­sorban a politechnikai oktatás te­rületére! A létszámszaporulatnál és a ta­nárhiánynál is jobban gátolja az iskolai sport, a testnevelés fejlő­dését a tornaterem és játéktér hiánya! Újra az MTST nevelési osztá­lyának adataihoz fordulunk, s az 1962. évi statisztikából tudjuk meg, hogy hazánkban 6869 iskola van, a tornatermek száma viszont csak 737, s még szükség-tornater­met sem tartunk nyilván többet, mint 694-et. Ezek szerint 5438 is­kolának — döntő többségében a vidéki iskolák zömének — vég­eredményben az iskolák 79,1 szá­zalékának semmiféle fedett test- nevelési létesítménye nincs. Ren­des, szabályszerűnek mondható tornateremmel az iskolák 1,7 szá­zaléka rendelkezik. Ez az iskolai testnevelés és benne a sportolás egyik legnagyobb problémája. Csak csekély mértékben jelent könnyebbséget — és inkább a vi­déki iskolákban — hogy jó idő­ben igen sok helyütt meg lehet oldani a testnevelési óra lebo­nyolítását játszóterek igénybevé­telével, esetleg szabad mezőn, ré­ten, parkban. Ez a kényszer egy­ben segít azon a sokat kifogásolt helyzeten is, hogy az iskolai test- nevelési tanterv még ma is első­sorban a tornára épül. Szerek hí­ján ugyanis a játékok, — labdás és labda nélküli játékok — lép­nek a testnevelési óra középpont­jába, ami nemcsak a régmúlttal szemben jelent óriási előrehala­dást, de még a jelenlegi helyze­ten is előnyösen változtat. Jelentős intézkedés volt a sport­iskolák létesítése, amelyek a te­hetséges fiatalokat összegyűjtik és bizonyos egyéb könnyítések ré­vén sportbeli fejlődésüket előse­gítik. Magyarországon ma 29 sportiskola működik, s ebben a tagok összlétszáma eléri az öt­ezret. Sportiskoláink jól működ­nek. Jellemző, hogy minősítéssel rendelkező tanulók száma 17,6 százalékról egy év alatt 26,8 szá­zalékra növekedett A sportisko­lái sportkörök csapatai a külön­böző sportágakban igen jól helyt­állnak, bajnokságokat nyertek, egyéni sportolóik közül pedig számosán listavezetők a különbö. ző korosztályok eredmény-kimu­tatásaiban. Persze még csak a kezdet kezdetén tartunk, a szak­embereink számítása szerint ma még a tehetséges tanulóknak leg­feljebb 20—30 százaléka kapcso­lódik be valamelyik sportág ver­senyrendszerébe. Aki csak egy kicsit is ismeri a magyar sport történetét, jelenlegi és a múlt kiválóságait, nagyon jól tudja, hogy jeleseink túlnyo­mó többségét a vidék szolgáltat­ja. Az a vidék, amely elég mos­tohán van ellátva tornaterem­mel, ahol legnehezebb a sporto­lás, ahol a sportolásnak nemcsak tárgyi akadályai vannak, hanem még a közhangulat is erősen gá­tolja. Nem kétséges, hogy döntő ered­ményt csak akkor tudunk elérni, ha az új iskola-építkezések rend­szerébe változást viszünk, ha végre megszüntetjük, hogy új is­kolák épüljenek megfelelő torna­terem, játszótér, udvar nélkül. Nagyon jól tudjuk, hogy e te­kintetben hatalmas erőfeszítése­ket tesznek az illetékes állami hatóságaink: a Művelődésügyi Minisztérium, az Építésügyi Mi­nisztérium és a társadalmi szer­veink is. Ma már nagyobb gon­dot fordítanak nemcsak a tor­naterem építésére, hanem azok­nak a tájékozatlanságoknak ki­küszöbölésére is, amelyek például az ablak elhelyezésében, az öltö­zők, a szertárak, mosdók helyte­len kiképzésében megmutatkoz­nak. A jövő tehát biztató és biz­tosra vesszük, hogy az iskolai testnevelés és sportolás sokat ígérő megváltoztatása nemcsak a magyar minőségi sport színvona­lát javítja majd meg, hanem elő­segíti azt a hőn óhajtott változást is, hogy a tanulók az iskolából kikefülve sem fordítanak hátat a megszeretett sportolásnak, hanem a testnevelés, a testgyakorlás, a sport — talán már nem ered­ményre törő, ám mégis mindig — aktív hívei maradnak felnőtt ko­rukban is.. R. L. Az első két pont szerzője A vasárnap megrendezett Szekszárdi Dózsa—Bajai Vasas osztá­lyozó ökölvívó-mérkőzésen első párként a szekszárdiak közül Al- macht lépett szorítóba. (A képen jobboldalt). Jó öklözés után pontozással győzelmet aratott és ezzel csapatának megszerezte a mérkőzés első két pontját. Hatalmas érdeklődés a holnapi ökölvívé-osztályozó iránt Holnap, vasárnap kerül sor a Szekszárdi Dózsa második osztá­lyozó mérkőzésére, mely az NB Il-bé jutásért folyik. Mint ismere­tes az első mérkőzését a Bajai Vasas ellen vívta és ll:9-re nyert. A Dózsa részéről azonban két mérkőzést megóvtak és így előre­láthatólag a mérkőzést 15:5 arány­ban igazolják a szekszárdi csapat javára. Ma a Szekszárdi Dózsa ököl­vívói a Kőszegi Ágyterítőgyár csapata ellen lépnek szorítóba. A kőszegi csapat az elmúlt vasár­nap Salgótarján ellen ll:9-re győ­zött és így minden bizonnyal a szekszárdi közönség jó mérkőzé­seket és szoros eredményt vár­hat. A két csapat találkozójára délelőtt 10 órakor kerül sor a sporfcszékházban. A mérkőzés iránt hatalmas érdeklődés nyilvá­nul meg. Megyei ifjúsági tornász­csapatbajnokság Szekszárdon A Tolna megyei Tornaszövetség november 17-én és 18-án, szom­baton és vasárnap Szekszárdon a Garay János Gimnázium torna­termében rendezi Tolna megye ifjúsági női és férfi tornászcsapat­bajnokságát. v Ma, szombaton délután 4 órai kezdettel a férfiak III. osztályúi míg holnap, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel a női 1IL osztályú, majd azt követően a férfi II. osz­tályú versenyre kerül sor. Vasárnapi labdarúgó-műsor NB III. Pécsi BTC—Szekszárdi Petőfi 10 óra. Vezeti: Schlarb. Nagy- mányoki Bányász—Kaposvári Honvéd 13.30. V: Horváth. Dom­bóvári VSE—Siófoki Olajbányász 13.30. V: Vörös. Szekszárdi Dó­zsa—Kaposvári*' Dózsa 13.30. V: Kéczei. Mohácsi TE—Kiskunhalas 13.30. V: Szekeres. Pécsi Bányász —Bajai Építők 10. V: Virág. Nagy- kanizsai Bányász—Székesfehérvá­ri MÁV 13. V: Tóth. Kalocsai Ki­nizsi—Pécsszabolcsi Bányász 13.30 V: Fenesi, Ifjúsági labdarugó-válogatottunk helytállása a megye labdarúgásának színvonalát is emeli Az évenként megrendezésre ke­rülő ifjúsági válogatottak orszá­gos tornájának ez évi kiírása előtt az MLSZ változásokat esz­közölt a csoportok kialakításánál. Megyénk válogatottja éveken ke­resztül a VI. csoportban szere­pelt, Fejér, Pest megyék, és Bu- dapest-Közép csapatai ellen. Az új kiírás szerint ismeretlen csa­patok kerültek csoportunkba. So­mogy, Baranya és Zala megyék csapataival nem játszottunk még, s így az ellenük történő felkészü­lés is különös feladatot jelentett. A Zala megyei első mérkőzés után megyénk ifjúsági váloga­tottját átalakította a szövetségi kapitány és a csapat edzője. A sportkörök 'által javasolt játéko­sok közül többen nem váltották valóra a hozzájuk fűzött remé­nyeket, kiestek a keretből, he­lyükre új játékosok kerültek. A következő ellenfél ellen, Mohá­cson, már éreztette hatáséi a jobb felkészülés. A négy új játé­kos játékával feljavult a csapat­játék és a 2:l-es vereség ellenére is a mérkőzés második félidejé­ben válogatottunk irányította a játékot. Csapatunk uralta a me­zőnyt, csatáraink végigtámadták a második 40 percet, de a gól­lövés ezúttal nem sikerült. A csapat javuló formája a ka­posvári mérkőzésen érett szép győzelemmé. Ezen a találkozón okos, gólratörő játékkal, nagy lelkesedéssel játszottak játékoi- saink. A kaposvári 2:0-ás győze­lem legfőbb értéke az egységes, igazán szép. kollektív csapat szellemében rejlik. A csatárok számára nem volt elveszett lab­da és formás, kombinatív táma­dásokra épült játékuk. A védők a legnagyobb ellentámadásokat is — igaz sokszor csak szeren­csével — mentették. Ifjúsági válogatott csapatunk gerincét a Dombóvári Szparta- kusz Sportkör játékosai képezték. A sportkörön belül külön dicsé­retet érdemel Galambos edző, aki a játékosok felkészítésén túl­menően tanácsával' segítette Lu­das edző munkáját is. Csoportunkban egy győzelem­mel és 5:6-os passzív gólarány- nyal az őszi idényben a harmadik helyen végzett csapatunk. A jövő évi szereplést — a jó ered­mények elérését az egyesületek edzőinek támogatása, segítsége is befolyásolja. Ezért szükséges, hogy a válogatott keret tagjaival különös gonddal foglalkozzanak az edzéseken. Azzal, hogy ifjúsági válogatottunk jól és eredménye­sen helytáll a megyék közötti válogatott mérkőzéseken, a megye labdarúgásának színvonal-emelés sét’is elősegíti. Sokkal többre képes ez a vá­logatott. mint azt az őszi ered­ményei mutatják, csak türelmes, gondos munkát igényel a fiatal labdarúgókkal való foglalkozás. ^ F. L. — MEGYEBAJNOKSÁG Győré—Gerjen 13.30 V: Paár. Simontornya—Dombóvár 13.30. V: Somogy megyei játékvezetö- bármas. Kisdorog—Máza 14. V: Berta. Szekszárdi Építők—Hő- gyész 11. V: Zsigmond. Fadd— Bátaszék 13. V: Dudás. Paks— Dunaföldvár 14. V: Fejér megyei játékvezető-hármas. Cikó—Tolna 13.30. V: Magyar. Gyönk—Bony- bád 13.30. V: Ligeti. MEGYEI II. OSZTÁLY Bölcske—^Sz. Honvéd 13.30. (Bács megyei jv.) JÁRÁSI BAJNOKSÁGOK Öcsény—Alsóhidvég 14.30. V: Kuti. Kötesd—Szedres 13.30. V: Gabi. Závod—Mucsfa 14. V: Szo­morú. Pörböly—Kajmád 14. V: Asztalos. Alsónána—Decs 14. V: Csuma. Könyvberát-nap — száz új olvasó A dunaföldvári községi könyv­tár az elmúlt népművelési évad­ban is sokat tett a könyvbarát- mozgalom népszerűsítéséért, az olvasólétszám növeléséért. Kap­csolódva az idei évadhoz, a könyvtár a közelmúltban kezdte meg ismét az új tagok toborzását. A programban kiállítás és a KISZ-fiatalok bevonásával olva­sótoborzás szerepelt. A község ki­lenc KISZ-szervezete igen szép munkát végzett: egy nap alatt 100 új olvasót szerveztek. A könyvbarát-nap délutánján a művelődési házban rendeztek mű­sort, amelyben felléptek,a gim­názium irodalmi színpadának tag­jai, versekkel, s prózai számok­kal, s nagy érdeklődés mellett könyvismertető előadás hangzott eL

Next

/
Thumbnails
Contents