Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-14 / 266. szám
2 tolna megyei nepcjsag 1962. november 14. A Bolgár Kommunista Párt Vili. kongresszusának határozata a húszéves népgazdaságfejlesztési tervről Szófia (MTI) A Bolgár Kommunista Párt Vili. kongresszusa kedden folytatta l^nácskozásait. Az ülésen a külföldi testvérpártok újabb küldöttség-vezetői mondottak üdvözlő beszédet. Ezt követően & kongresszus egyhangúlag elfogadta a vita berekesztésére vonatkozó indítványt. Az elnök közölte, hogy Todor Zsivkovtól írásbeli bejelentés érkezett, amelyben a központi bizottság első titkára közli a küldöttekkel, hogy tekintettel a beszámoló feletti vita teljes egyöntetűségére lemopd a zárószóról. I Hasonló bejelentést tett Jordan ; Katrandzsijev, a központi revíziós i bizottság elnöke is. I A küldöttek mindkét bejelen- 1 tést egyhangúlag tudomásul vet- I ték. I Ezután Marian Vacskov, a man- i dátum-vizsgáló bizottság elnöke j tartotta meg a bizottság beszámolóját, majd Mitko Grigorov, a központi bizottság titkára megindokolva a kongresszus írásban előterjesztett határozati javaslatát indítványozta annak elfogadását. A kongresszus egyhangúlag megszavazta a határozatot. A kongresszus határozata Az angol földalatti atomkísérletek — amelyet rövid hivatalos közlemény adott hírül — nagy aggodalmat keltett Angliában, s Arthur Henderson munkáspárti képviselő soronkívüli interpellációt intézett a kormányhoz. A képviselő feltette a kérdést: vájjon a kísérletekkel az angol kormány nem veszélyezteti-e az atomkísérleti tilalomról szóló szerződés megkötését, s a brit kormány hajlandó-e támogatni a pugwashi konferencia ajánlását, amely a helyszíni ellenőrzés helyett automatikus ellenőrző állomások létesítését javasolja? Még mielőtt elhangzott volna Thorneycroft angol hadügyminiszter hivatalos bejelentése, a Sunday Telegraph már vasárnapi számában arról cikkezett, hogy a kormány bejelenti a nukleáris kísérletek felújítását. A moszkvai rádió kommentátora még vasárnap reflektált az angol lap értesülésére, s figyelmeztetett arra, hogy az angol kormány súlyos felelősséget vállal magára ezzel, mert az angol kísérlet-sorozat megkezdése „rendkívül megnehezítené a megállapodást ebben az életbevágóan fontos kérdésben”. Az angol alsóház vitájában Peter Smithers külügyi helyettes államminiszter kitért a válaszadás elől, majd Thorneycroft hadügyminiszter kénytelen volt elismerni: „Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia megállapodása alapján már ez- év márciusában végrehajtottunk egy földalatti kísérletet a ne- vadai sivatagban, amelynek egy angol atomrobbanófej kifejlesztése volt a célja. Bizonyos idő óta foglalkozunk azzal a gondolattal, — folytatta a miniszter —, hogy további kísérletet végzünk ezzel az atomtöltettel, s már meg is történtek az előkészületek, hogy a közeljövőben végrehajtsuk ezt a földalatti kísérletet”. A hadügyminiszter mentegetőzését alig lehet komolyan venni, bejelentését ugyanis azzal toldta meg, hogy „ezt a kísérletet semmiképpen sem szabad új kísérletsorozatnak tekinteni”. Sokkal fontosabb az a tény, hogy az amerikai kormány ugyan befejezte atomi egy verkí- sérleteit, azonban nem kétséges, hogy a Pentagon is hasznot húz legfőbb NATO-parnei’ének újabb kísérleteiből. Mindehhez hozzá kell még venni azokat az értesüléseket is, amelyek szerint az angol kormány titkos eszmecserét folytat a közös piac két vezető hatalmával, Franciaországgal és Nyugat- Németországgal az úgynevezett „európai atomütőerő” megszervezéséről. Egyes kommentárok utalnak arra, hogy az angol „nukleáris hozomány” lenne az a döntő tény, amely rábírhatná a Párizs—Bonn tengely vezetőit a közös piachoz való angol csatlakozás megkönnyítésére. Macmillan miniszterelnök hétfő esti beszédében kénytelen volt részletesen kitérni az angol atomkísérletekre. Azt mondta, egyetért Hruscsovval abban, hogy az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről szóló egyezmény megkötése jó kezdet lenne a Kelet és a Nyugat között folytatandó további tárgyalások számára, de továbbra is kitartott a helyszíni ellenőrzés mellett. A miniszterelnök azt is közölte, hogy kormánya kész aláírni olyan egyezményt, amely megtiltja a légkörben, a világűrben és a víz alatt folyó nukleáris kísérleteket, hallgatott azonban a földalatti kísérletekről, s nem beszélt arról sem, hogy az újabb angol kísérletekkel Nagy-Britannia nehezíti meg a megegyezés lehetőségét. Miről tárgyalt Kennedy kubai szakértőivel? A határozat bevezető része a bolgár párt és kormány külpolitikai tevékenységével foglalkozik. Egyebek között rámutat, hogy a Bolgár Népköztársaság egységben a Szovjetunióval és a szocialista országokkal a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját folytatja. Ez a politika az SZKP XX. kongresszusát követően a legkedvezőbb feltételeket biztosította a szocialista világrendszer mindenoldalú és gyors felemelkedéséhez, a kapitalizmussal folytatott versenyében kivívott új győzelmekhez, ahhoz, hogy szocialista világrend- szer a világ társadalmi fejlődésében döntő tényezővé váljék. A kongresszus — mondja a határozat — egyhangúlag elfogadja a nemzetközi szocialista munka- megosztás alapelveit, amelyet a KGST tagországok pártjai elsőtitkárainak és kormányfőinek 1S62. júliusi moszkvai értekezlete dolgozott ki és hagyott jóvá. A kongresszus támogatja a Szovjetuniónak a nemzetközi kereskedelmi értekezlet összehívására vonatkozó javaslatait. Áttérve a balkáni helyzetre a határozat leszögezi, hogy a kongresszus helyesnek tartja a párt központi bizottságának és a népi kormárfynak a bolgár-jugoszláv viszony megjavítására és az együttműködés fejlesztésére irányuló politikai vonalát. A Bolgár Kommunista Párt ellenzi a Jugoszláv Kommunista Szövetség programjában foglalt revizionista koncepciókat, az ideológiai különbségek azonban nem zavarhatják a két ország együttműködésének szélesítését. Mindkét nép érdekében, ezt az együttműködést ki kell bővíteni és el kell mélyíteni. A BKP VIII. kongresszusa kénytelen megjegyezni, hogy az Albán Munkapárttal és az Albán Nép- köztársasággal a viszony megromlott. Ennek oka az Albán Munkapárt és az Albán Népköz- társaság vezetőinek barátságtalan antileninista politikája, a marxizmus-leni nizmus és a proletámem- zetköziség elveiről való letérése, a kommunista és munkáspártok képviselői közösen kidolgozott és egyhangúan elfogadott álláspontjainak megsértése, a jelenkor legfőbb kérdéseiben képviselt szektás kalandor irányvonal. A párt központi bizottsága és a a kormány a beszámolási időszakban fáradhatatlan erőfeszítéseket tettek a Görögországgal és Törökországgal fennálló vitás kérdések rendezésére, a Balkán békéjének megszilárdítására, a jószomszédi kapcsolatok megteremtésére, a három ország érdekeinek megfelelő gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztésére. A görög és török vezető körök hibájából azonban nem sikerült megjavítani kapcsolataikat. A kongresszus ismételten kifejezésre juttatja a Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Népköztársaság azon óhaját és szándékát, hogy a lehető legjobb kapcsolatokat, a minél szélesebb körű gazdasági és kulturális együttműködést építse ki az említett országokkal. A BKP VIII. kongresszusa nemzetközi téren azt a feladatot tűzi a párt és az ország elé, hogy a jövőben is minden erőnkkel fejlesszük a barátságot, testvéri egységet és együttműködést a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, maximálisan járuljunk hozzá a szocialista világrendszer szilárdításához, az előrehaladáshoz a szocializmus és a kapitalizmus közötti versenyben. Szilárdan és tántorít- hatatlanul kell követnünk a béke és a békés egymás mellett élés politikáját. Sokoldalú támogatást kell nyújtanunk a gyarmaturalom ellenes nemzeti felszabadító mozgalomnak a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás erőinek. Lankadatlan erőfeszítéseket kell tennünk a balkáni országok jószomszédi viszonya és kölcsönös megértésének megteremtése érdekében és azért, hogy a Balkán és a Fekete-tenger térsége a béke és a barátság övezetévé véljék. A kongresszusi határozat, áttérve a gazdasági problémák és feladatok összegezésére, a többi között rámutat, hogy a két kongresszus közötti időszakban az ország népgazdaságának minden ágát a fejlődés gyor^i üteme jellemezte. 1958—61 között a társadalmi össztermelés 53,8 százalékkal, a nemzeti jövedelem 43,1 százalékkal, a beruházások összege több mint kétszeresére növekedett. — BKP VIII. kongresszusa büszkén állapítja meg, hogy országunkban a kommunista társadalom építésére való fokozatos áttérés a közeljövő feladata — mondja ki a határozat. Eredményeink azt mutatják, hogy Georgi Dimitrov végakaratát, vagyis azt, hogy 15—20 év alatt érjük el azt, amit más népek, más körülmények között, csak egy évszázad alatt értek el, alapjában véve már megvalósítottuk. Ez a bolgár nép és a Bolgár Kommunista Párt nagy hőstette. A Bolgár Kommunista Párt Vili. kongresszusa hangsúlyozza, hogy az ország 1961—1980-as húszéves népgazdaságfejlesztési tervének irányelvei pártunk és népünk számára óriási történelmi jelentőségű dokumentumok. Lényegében ez a párt gyakorlati programja, a következő húsz esztendőre. Az irányelvek a legfőbb gazdasági feladatok megvalósításának konkrétan kidolgozott tervét tartalmazzák. 1980-ig szóló társadalmi fejlődésünk két szakaszra oszlik. Az első az 1970-ig terjedő időszakot öleli fel. Ez alatt létrehozzuk a szocializmus anyagi-technikai bázisát. A második szakaszban az ország fokozatosan áttér a kommunista társadalom magasabb fokú anyagi-technikai bázisának építésére. A fejlődésnek ez a két szakasza egy társadalmi—gazdasági forma keretében valósul meg, nincs közöttük éles , határ. Éppen ezért az első szakaszról a másodikra való áttérés fokozatosan, az ország gazdasági és kulturális fejlődésében bekövetkező mennyiségi és minőségi változásokkal párhuzamosan történik. A kommunista társadalom első fokának megteremtésével létrehozzuk második, jóval magasabb szakaszának, a kommunizmusnak anyagi és szellemi feltételeit. A kongresszus kifejezésre juttatja azt a szilárd meggyőződését, hogy az ország húszéves népgazdaságfejlesztési irányelveiben foglalt célkitűzések teljes egészében reálisak. Az irányelvek feladatainak teljesítése saját,lehetőségeink teíjes kihasználásától, valamint a szocialista világrendszer országaival való fokozódó együttműködésünktől s a hatalmas Szovjetunió testvéri segítségétől függ. A húszéves terv végrehajtásának eredményei óriásiak lesznek. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a Bolgár Népköztársaságban 1980-ra felépül a kommunista társadalom. A kommunista társadalom megteremtése — ahol az élet kommunista elvei uralkodnak —, a termelő erők fejlettségének jóval magasabb fokát, a dolgozók sokoldalú kulturáltságát és jóval magasabb öntudatát követeli meg. A kongresszus, számbavéve azokat a gyökeres változásokat, amelyek társadalmunkban jelenlegi alkotmányunk elfogadása óta végbementek, megbízza a párt új központi bizottságát, hogy szervezze meg a Bolgár Népköztársaság új alkotmánya kidolgozásának munkáját és elfogadását. Az új alkotmánynak tükröznie kell népünknek a szocializmus építésében elért nagy győzelmeit, eredményeit és tartalmaznia kell társadalmunknak a kommunizmus útján való továbbfejlődése alapjait. A párt VIII. kongresszusa maradéktalanul helyesli és nagyra értékeli a központi bizottságnak a személyi kultusz káros maradványai felszámolására, a pártélet lenini elvei és normái teljes helyreállítására, országunk fejlődésének meggyorsítására, az ideológiai alkotó munka fokozására irányuló tevékenységét, ami megnyitotta az utat a néptömegek kezdeményezése előtt, erősítette a párt tömegkapcsolatait és növelte harckéSzségét. A párt politikai, eszr^líi és szervező munkája új fekía emelkedett. Megszűnt a szocialista törvényesség megsértése és a hatalommal való visszaélés, amelyet a személyi kultusz időszakában tapasztaltunk. Teljesen rehabilitálták és visszaállították mindazokat a személyeket, akik a személyi kultusz időszakában törvénytelenül szenvedtek. Tartós biztosítékot teremtettek a szocialista törvényesség és az al- kományos jogrend szigorú betartására. A határozat végezetül leszögezi, hogy a Bolgár Kommunista Párt a nemzetközi kommunista mozgalom szerves része. Zsivkov, a minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke javasolta ezután, hogy a kongresszus fogadja el a Bolgár Népköztársaság 1961—1980- ra szóló húszéves népgazdasági távlati tervének írásban előterjesztett irányelveit. A küldöttek egyöntetű lelkesedéssel. viharos tapssal ünnepelték a javaslat elfogadását. Borisz Velcsev. a szervezeti szabályzat szerkesztő bizottságának elnöke emelkedett ezután szólásra és kérte, hogy szavazzanak a BKP új szervezeti szabályzata felett. A küldöttek egyhangúlag elfogadták a Párt új szervezeti szabályzatát. Az ülés végén Miso Nikolov, a kongresszushoz érkezett kérelmek és panaszok megvizsgálásba alapított bizottság elnöke ismertette a bizottság jelentését. A kongresszus kedden délután és szerdán délelőtt zárt ülést tart. Az új központi bizottság megválasztása után szerdán délben kerül sor a kongresszus befejező ülésére. New York (MTI). Kennedy amerikai elnök hétfőn délután két órahosszat tanácskozott az Egyesült Államok kubai szakértőivel. Az AP hírügynökség jelentése szerint Kennedy tanácsadóival megállapodott abban, az Egyesült Államok továbbra is követeli, hogy vonják ki Kubából az IL—28-as típusú bombázó repülőgépeket. A három főből álló szakértői csoport valószínűleg kedden számol be U Thantnak, az ENSZ ügyvezető főtitkárának a Fehér Házban tartott tanácskozásokról. A havannai televízió kommentátora foglalkozott Kennedy és kubai szakértői megbeszéléseivel. A kommentátor rámutatott, az Egyesült Államok ezért ragaszkodik az Iljusin—28-as bombázók kivonásához, mivel ürügyet akar keresni ahhoz, hogy feltartóztassa a tárgyalásokat. A hírmagyarázó hangoztatja, hogy Kennedy meg akarja Osztani Kubát repülőgépeitől. Az amerikai elnök most már nemcsak a rakétáktól retteg, hanem a repülőgépektől is. Ha ez így folytatódik, Kennedy hamarosan félni Mikojan, a Kubában tartózkodó szovjet miniszterelnök-helyettes hétfőn este részt vett a havannai egyetemen tartott nagygyűlésen. Mikojan felszólalásában hangoztatta, a Szovjetunió támogatja Fidel Castro miniszter- elnöknek a kubai kérdés megoldásával kapcsolatos öt pontból álló javaslatát. A szovjet korfog a papírsárkányoktól is — mutatott rá a televízió kommentátora. A UPI hírügynökség washingtoni tudósítója is annak a véleményének ad kifejezést, hogy Kennedy elnök mindaddig nem hajlandó komolyan fontolóra venni Kuba biztonságának szavatolását, ameddig a szigetországban IL—28-as repülőgépek vannak. Közben az Egyesült Államokban ismét erősödnek azok a követelések, hogy Kennedy rendelje el Kuba katonai elözönlését. A szélsőjobboldali sajtó és politikusok e'követelést hangoztatva durván elferdítik Kennedy és Hruscsov október 28-i levélváltásának értelmét. Fussell a képviselőház külügyi bizottságának tagja Miamiban kijelentette: Kennedy elnök nem tett semmiféle ígéretet arra, hogy nem támadja meg Kubát, mivel Kennedy és Hruscsov jegyzékváltása nem tartalmaz semmiféle kötelező erejű megállapodást. Fussell hangoztatta, az Egyesült Államok megőrzi „cselekvési szabadságát” a Karib-tenger térségében. mány mindig Fidel Castro és á kubai nép mellett fog állni — jelentette ki Mikojan. A szovjet miniszterelnök-helyettes elismerőleg szólott Fidel Castro személyéről, majd kifejezte meggyőződését, hogy Kuba győzedelmesen kerül ki a mostani nehézségekből. Mikojan a havannai egyetemen
