Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-14 / 266. szám

2 tolna megyei nepcjsag 1962. november 14. A Bolgár Kommunista Párt Vili. kongresszusának határozata a húszéves népgazdaságfejlesztési tervről Szófia (MTI) A Bolgár Kommu­nista Párt Vili. kongresszusa ked­den folytatta l^nácskozásait. Az ülésen a külföldi testvérpár­tok újabb küldöttség-vezetői mon­dottak üdvözlő beszédet. Ezt követően & kongresszus egyhangúlag elfogadta a vita be­rekesztésére vonatkozó indítványt. Az elnök közölte, hogy Todor Zsivkovtól írásbeli bejelentés ér­kezett, amelyben a központi bi­zottság első titkára közli a kül­döttekkel, hogy tekintettel a be­számoló feletti vita teljes egy­öntetűségére lemopd a zárószóról. I Hasonló bejelentést tett Jordan ; Katrandzsijev, a központi revíziós i bizottság elnöke is. I A küldöttek mindkét bejelen- 1 tést egyhangúlag tudomásul vet- I ték. I Ezután Marian Vacskov, a man- i dátum-vizsgáló bizottság elnöke j tartotta meg a bizottság beszámo­lóját, majd Mitko Grigorov, a központi bizottság titkára megin­dokolva a kongresszus írásban előterjesztett határozati javasla­tát indítványozta annak elfoga­dását. A kongresszus egyhangúlag megszavazta a határozatot. A kongresszus határozata Az angol földalatti atomkísérletek — amelyet rövid hivatalos köz­lemény adott hírül — nagy ag­godalmat keltett Angliában, s Arthur Henderson munkáspár­ti képviselő soronkívüli inter­pellációt intézett a kormány­hoz. A képviselő feltette a kér­dést: vájjon a kísérletekkel az angol kormány nem veszélyez­teti-e az atomkísérleti tilalom­ról szóló szerződés megkötését, s a brit kormány hajlandó-e támogatni a pugwashi konfe­rencia ajánlását, amely a hely­színi ellenőrzés helyett automa­tikus ellenőrző állomások léte­sítését javasolja? Még mielőtt elhangzott volna Thorneycroft angol hadügymi­niszter hivatalos bejelentése, a Sunday Telegraph már vasár­napi számában arról cikkezett, hogy a kormány bejelenti a nukleáris kísérletek felújítását. A moszkvai rádió kommentáto­ra még vasárnap reflektált az angol lap értesülésére, s figyel­meztetett arra, hogy az angol kormány súlyos felelősséget vállal magára ezzel, mert az angol kísérlet-sorozat megkez­dése „rendkívül megnehezítené a megállapodást ebben az élet­bevágóan fontos kérdésben”. Az angol alsóház vitájában Peter Smithers külügyi helyet­tes államminiszter kitért a vá­laszadás elől, majd Thorney­croft hadügyminiszter kényte­len volt elismerni: „Az Egye­sült Államok és Nagy-Britannia megállapodása alapján már ez- év márciusában végrehajtottunk egy földalatti kísérletet a ne- vadai sivatagban, amelynek egy angol atomrobbanófej kifejlesz­tése volt a célja. Bizonyos idő óta foglalkozunk azzal a gon­dolattal, — folytatta a minisz­ter —, hogy további kísérletet végzünk ezzel az atomtöltettel, s már meg is történtek az elő­készületek, hogy a közeljövő­ben végrehajtsuk ezt a földalat­ti kísérletet”. A hadügyminisz­ter mentegetőzését alig lehet komolyan venni, bejelentését ugyanis azzal toldta meg, hogy „ezt a kísérletet semmiképpen sem szabad új kísérletsorozat­nak tekinteni”. Sokkal fontosabb az a tény, hogy az amerikai kormány ugyan befejezte atomi egy verkí- sérleteit, azonban nem kétséges, hogy a Pentagon is hasznot húz legfőbb NATO-parnei’ének újabb kísérleteiből. Mindehhez hozzá kell még venni azokat az értesüléseket is, amelyek szerint az angol kormány tit­kos eszmecserét folytat a közös piac két vezető hatalmával, Franciaországgal és Nyugat- Németországgal az úgynevezett „európai atomütőerő” megszer­vezéséről. Egyes kommentárok utalnak arra, hogy az angol „nukleáris hozomány” lenne az a döntő tény, amely rábírhatná a Párizs—Bonn tengely vezetőit a közös piachoz való angol csat­lakozás megkönnyítésére. Macmillan miniszterelnök hétfő esti beszédében kénytelen volt részletesen kitérni az an­gol atomkísérletekre. Azt mond­ta, egyetért Hruscsovval abban, hogy az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről szóló egyez­mény megkötése jó kezdet len­ne a Kelet és a Nyugat között folytatandó további tárgyalások számára, de továbbra is kitar­tott a helyszíni ellenőrzés mel­lett. A miniszterelnök azt is közölte, hogy kormánya kész aláírni olyan egyezményt, amely megtiltja a légkörben, a világűrben és a víz alatt folyó nukleáris kísérleteket, hallga­tott azonban a földalatti kísér­letekről, s nem beszélt arról sem, hogy az újabb angol kí­sérletekkel Nagy-Britannia ne­hezíti meg a megegyezés lehe­tőségét. Miről tárgyalt Kennedy kubai szakértőivel? A határozat bevezető része a bolgár párt és kormány külpoli­tikai tevékenységével foglalkozik. Egyebek között rámutat, hogy a Bolgár Népköztársaság egységben a Szovjetunióval és a szocialista országokkal a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének politikáját folytatja. Ez a politika az SZKP XX. kongresszusát követően a leg­kedvezőbb feltételeket biz­tosította a szocialista világ­rendszer mindenoldalú és gyors felemelkedéséhez, a kapitalizmussal folytatott verse­nyében kivívott új győzelmekhez, ahhoz, hogy szocialista világrend- szer a világ társadalmi fejlődésé­ben döntő tényezővé váljék. A kongresszus — mondja a ha­tározat — egyhangúlag elfogadja a nemzetközi szocialista munka- megosztás alapelveit, amelyet a KGST tagországok pártjai első­titkárainak és kormányfőinek 1S62. júliusi moszkvai értekezlete dolgozott ki és hagyott jóvá. A kongresszus támogatja a Szovjet­uniónak a nemzetközi kereskedel­mi értekezlet összehívására vonat­kozó javaslatait. Áttérve a balkáni helyzetre a határozat leszögezi, hogy a kong­resszus helyesnek tartja a párt központi bizottságának és a népi kormárfynak a bolgár-jugoszláv viszony megjavítására és az együttműködés fejlesztésére irá­nyuló politikai vonalát. A Bolgár Kommunista Párt ellenzi a Jugo­szláv Kommunista Szövetség prog­ramjában foglalt revizionista koncepciókat, az ideológiai kü­lönbségek azonban nem zavarhat­ják a két ország együttműködésé­nek szélesítését. Mindkét nép ér­dekében, ezt az együttműködést ki kell bővíteni és el kell mélyíteni. A BKP VIII. kongresszusa kény­telen megjegyezni, hogy az Albán Munkapárttal és az Albán Nép- köztársasággal a viszony meg­romlott. Ennek oka az Albán Munkapárt és az Albán Népköz- társaság vezetőinek barátságtalan antileninista politikája, a marxiz­mus-leni nizmus és a proletámem- zetköziség elveiről való letérése, a kommunista és munkáspártok képviselői közösen kidolgozott és egyhangúan elfogadott álláspont­jainak megsértése, a jelenkor leg­főbb kérdéseiben képviselt szektás kalandor irányvonal. A párt központi bizottsága és a a kormány a beszámolási időszak­ban fáradhatatlan erőfeszítéseket tettek a Görögországgal és Török­országgal fennálló vitás kérdések rendezésére, a Balkán békéjének megszilárdítására, a jószomszédi kapcsolatok megteremtésére, a há­rom ország érdekeinek megfelelő gazdasági és kulturális együttmű­ködés fejlesztésére. A görög és török vezető körök hibájából azonban nem sikerült megjavíta­ni kapcsolataikat. A kongresszus ismételten kifejezésre juttatja a Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Népköztársaság azon óha­ját és szándékát, hogy a lehető legjobb kapcsolatokat, a minél szélesebb körű gazdasági és kul­turális együttműködést építse ki az említett országokkal. A BKP VIII. kongresszusa nem­zetközi téren azt a feladatot tűzi a párt és az ország elé, hogy a jövőben is minden erőnkkel fejlesszük a barátságot, test­véri egységet és együttmű­ködést a Szovjetunióval, a szo­cialista országokkal, maximá­lisan járuljunk hozzá a szo­cialista világrendszer szilár­dításához, az előrehaladáshoz a szocializ­mus és a kapitalizmus közötti versenyben. Szilárdan és tántorít- hatatlanul kell követnünk a béke és a békés egymás mellett élés politikáját. Sokoldalú támogatást kell nyújtanunk a gyarmaturalom ellenes nemzeti felszabadító moz­galomnak a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás erőinek. Lankadatlan erőfeszítéseket kell tennünk a balkáni országok jó­szomszédi viszonya és kölcsönös megértésének megteremtése ér­dekében és azért, hogy a Balkán és a Fekete-tenger térsége a béke és a barátság övezetévé véljék. A kongresszusi határozat, át­térve a gazdasági problémák és feladatok összegezésére, a többi között rámutat, hogy a két kong­resszus közötti időszakban az ország népgazdaságának minden ágát a fejlődés gyor^i üteme jellemezte. 1958—61 között a társadalmi össz­termelés 53,8 százalékkal, a nem­zeti jövedelem 43,1 százalékkal, a beruházások összege több mint kétszeresére növekedett. — BKP VIII. kongresszusa büszkén állapítja meg, hogy országunkban a kommunista társadalom építésére való fo­kozatos áttérés a közeljövő feladata — mondja ki a határozat. Ered­ményeink azt mutatják, hogy Georgi Dimitrov végakaratát, vagyis azt, hogy 15—20 év alatt érjük el azt, amit más népek, más körülmények között, csak egy évszázad alatt értek el, alap­jában véve már megvalósítottuk. Ez a bolgár nép és a Bolgár Kommunista Párt nagy hőstette. A Bolgár Kommunista Párt Vili. kongresszusa hangsúlyozza, hogy az ország 1961—1980-as húszéves népgazdaságfejlesztési tervének irányelvei pártunk és népünk szá­mára óriási történelmi jelentő­ségű dokumentumok. Lényegében ez a párt gya­korlati programja, a követke­ző húsz esztendőre. Az irányelvek a legfőbb gazda­sági feladatok megvalósításának konkrétan kidolgozott tervét tar­talmazzák. 1980-ig szóló társadalmi fejlő­désünk két szakaszra oszlik. Az első az 1970-ig terjedő időszakot öleli fel. Ez alatt létrehozzuk a szocializmus anyagi-technikai bá­zisát. A második szakaszban az ország fokozatosan áttér a kom­munista társadalom magasabb fokú anyagi-technikai bázisának építésére. A fejlődésnek ez a két szakasza egy társadalmi—gazda­sági forma keretében valósul meg, nincs közöttük éles , határ. Éppen ezért az első szakaszról a másodikra való áttérés fokoza­tosan, az ország gazdasági és kul­turális fejlődésében bekövetkező mennyiségi és minőségi változá­sokkal párhuzamosan történik. A kommunista társadalom első fo­kának megteremtésével létrehoz­zuk második, jóval magasabb szakaszának, a kommunizmusnak anyagi és szellemi feltételeit. A kongresszus kifejezésre jut­tatja azt a szilárd meggyőződé­sét, hogy az ország húszéves népgazda­ságfejlesztési irányelveiben foglalt célkitűzések teljes egészében reálisak. Az irányelvek feladatainak tel­jesítése saját,lehetőségeink teíjes kihasználásától, valamint a szo­cialista világrendszer országaival való fokozódó együttműködésünk­től s a hatalmas Szovjetunió test­véri segítségétől függ. A húszéves terv végrehajtásá­nak eredményei óriásiak lesznek. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a Bolgár Népköztársaság­ban 1980-ra felépül a kommu­nista társadalom. A kommunista társadalom megteremtése — ahol az élet kommunista elvei uralkodnak —, a termelő erők fejlettségének jóval magasabb fo­kát, a dolgozók sokoldalú kul­turáltságát és jóval magasabb ön­tudatát követeli meg. A kongresszus, számbavéve azokat a gyökeres változásokat, amelyek társadalmunkban jelen­legi alkotmányunk elfogadása óta végbementek, megbízza a párt új központi bizottságát, hogy szer­vezze meg a Bolgár Népköztársa­ság új alkotmánya kidolgozásá­nak munkáját és elfogadását. Az új alkotmánynak tükröznie kell népünknek a szocializmus építé­sében elért nagy győzelmeit, ered­ményeit és tartalmaznia kell tár­sadalmunknak a kommunizmus útján való továbbfejlődése alap­jait. A párt VIII. kongresszusa mara­déktalanul helyesli és nagyra ér­tékeli a központi bizottságnak a személyi kultusz káros maradvá­nyai felszámolására, a pártélet lenini elvei és normái teljes helyreállítására, országunk fejlő­désének meggyorsítására, az ideo­lógiai alkotó munka fokozására irányuló tevékenységét, ami meg­nyitotta az utat a néptömegek kezdeményezése előtt, erősítette a párt tömegkapcsolatait és növelte harckéSzségét. A párt politikai, eszr^líi és szervező munkája új fekía emelkedett. Megszűnt a szocialista törvényesség megsér­tése és a hatalommal való vissza­élés, amelyet a személyi kultusz időszakában tapasztaltunk. Tel­jesen rehabilitálták és visszaállí­tották mindazokat a személyeket, akik a személyi kultusz időszaká­ban törvénytelenül szenvedtek. Tartós biztosítékot teremtettek a szocialista törvényesség és az al- kományos jogrend szigorú betar­tására. A határozat végezetül leszögezi, hogy a Bolgár Kommunista Párt a nemzetközi kommunista mozga­lom szerves része. Zsivkov, a minisztertanács el­nökhelyettese, az Állami Terv­bizottság elnöke javasolta ezután, hogy a kongresszus fogadja el a Bolgár Népköztársaság 1961—1980- ra szóló húszéves népgazdasági távlati tervének írásban előter­jesztett irányelveit. A küldöttek egyöntetű lelkese­déssel. viharos tapssal ünnepel­ték a javaslat elfogadását. Borisz Velcsev. a szervezeti szabályzat szerkesztő bizottságá­nak elnöke emelkedett ezután szólásra és kérte, hogy szavazza­nak a BKP új szervezeti szabály­zata felett. A küldöttek egyhangúlag elfo­gadták a Párt új szervezeti sza­bályzatát. Az ülés végén Miso Nikolov, a kongresszushoz érkezett kérelmek és panaszok megvizsgálásba ala­pított bizottság elnöke ismertette a bizottság jelentését. A kongresszus kedden délután és szerdán délelőtt zárt ülést tart. Az új központi bizottság meg­választása után szerdán délben kerül sor a kongresszus befejező ülésére. New York (MTI). Kennedy amerikai elnök hétfőn délután két órahosszat tanácskozott az Egyesült Államok kubai szakér­tőivel. Az AP hírügynökség je­lentése szerint Kennedy tanács­adóival megállapodott abban, az Egyesült Államok továbbra is kö­veteli, hogy vonják ki Kubából az IL—28-as típusú bombázó re­pülőgépeket. A három főből álló szakértői csoport valószínűleg kedden szá­mol be U Thantnak, az ENSZ ügyvezető főtitkárának a Fehér Házban tartott tanácskozásokról. A havannai televízió kommen­tátora foglalkozott Kennedy és kubai szakértői megbeszéléseivel. A kommentátor rámutatott, az Egyesült Államok ezért ragasz­kodik az Iljusin—28-as bombá­zók kivonásához, mivel ürügyet akar keresni ahhoz, hogy feltar­tóztassa a tárgyalásokat. A hírmagyarázó hangoztatja, hogy Kennedy meg akarja Oszta­ni Kubát repülőgépeitől. Az ame­rikai elnök most már nemcsak a rakétáktól retteg, hanem a repü­lőgépektől is. Ha ez így folyta­tódik, Kennedy hamarosan félni Mikojan, a Kubában tartózko­dó szovjet miniszterelnök-helyet­tes hétfőn este részt vett a ha­vannai egyetemen tartott nagy­gyűlésen. Mikojan felszólalásá­ban hangoztatta, a Szovjetunió támogatja Fidel Castro miniszter- elnöknek a kubai kérdés megol­dásával kapcsolatos öt pontból álló javaslatát. A szovjet kor­fog a papírsárkányoktól is — mu­tatott rá a televízió kommentáto­ra. A UPI hírügynökség washing­toni tudósítója is annak a véle­ményének ad kifejezést, hogy Kennedy elnök mindaddig nem hajlandó komolyan fontolóra ven­ni Kuba biztonságának szavatolá­sát, ameddig a szigetországban IL—28-as repülőgépek vannak. Közben az Egyesült Államok­ban ismét erősödnek azok a kö­vetelések, hogy Kennedy rendel­je el Kuba katonai elözönlését. A szélsőjobboldali sajtó és politiku­sok e'követelést hangoztatva dur­ván elferdítik Kennedy és Hrus­csov október 28-i levélváltásának értelmét. Fussell a képviselőház külügyi bizottságának tagja Miamiban ki­jelentette: Kennedy elnök nem tett semmiféle ígéretet arra, hogy nem támadja meg Kubát, mivel Kennedy és Hruscsov jegyzékvál­tása nem tartalmaz semmiféle kö­telező erejű megállapodást. Fussell hangoztatta, az Egyesült Államok megőrzi „cselekvési sza­badságát” a Karib-tenger térsé­gében. mány mindig Fidel Castro és á kubai nép mellett fog állni — je­lentette ki Mikojan. A szovjet miniszterelnök-helyet­tes elismerőleg szólott Fidel Cast­ro személyéről, majd kifejezte meggyőződését, hogy Kuba győ­zedelmesen kerül ki a mostani nehézségekből. Mikojan a havannai egyetemen

Next

/
Thumbnails
Contents