Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-07 / 261. szám

A Téli Palota ostromától a kozmosz ostromáig Csaknem 16 és félezer nap telt el azon emlékezetes pillanat óta, amikor a Szmolnij fehér oszlopcsarnokában Vlagyimir lljics Le­nin kihirdette, hogy a szovjet állam megalakult, S e napok mind­egyikét nagyszerű tettek töltötték meg. Mi már megszoktuk a „hősi hétköznapok” kifejezést, pedig ez igen híven tükrözi a szovjet em­berek mindennapi tetteinek nagyszerűségét. E tettekből mint meg­annyi építőelemből emelkedett magasra a szocialista társadalom épülete, s nő ki a kommunizmus. Az ország határain innen és túl a temérdek ellenség elkesere­detten szembeszállt az új társadalom építésével. Az imperialis­ták kétszer viseltek nagy háborút a szovjet állam ellen. Csupán a Nagy Honvédő Háború éveiben 1110 város és munkástelepülés, több mint 10 000 község és falu, 1135 szénbánya pusztult el, 98 000 kol­hoz ment tönkre, körülbelül 25 millió ember hajlék nélkül ma­radt. A Nagy Honvédő Háborúban aratott történelmi jelentőségű győzelem óta a szovjet nép a lenini párt vezetésével újabb, példa nélkül álló hőstetteket hajtott végre a békés alkotás frontján, a szocializmus és a kommunizmus építésében. Teljes gőzzel előre! A történelem Oroszország előtt úgy vetette fel a kérdést, amint ezt Vlagyimir Iljics Leóin 1917 szeptemberében megállapította, hogy vagy elpusztulni, vagy teljes gőzzel előretörni, utolérni és gaz­daságilag is túlszárnyalni az élen járó országokat. A kommunista párt vezetésével az ország teljes gőzzel előretört. S e munka minden hónapja, Le­nin szavaival élve, a múlt évti­zedeivel felér. A szovjet hatalom éveiben a termelési eszközök termelése 99- szeresére, a gépgyártó és fémfel­dolgozó ipar termelése több mint 300-szorosára emelkedett. Az októberi forradalom ered­ményeként az ország sok nem­zete és népe ugrásszerűen jutott el a patriarchális elmaradottság­ból a korszerű iparhoz és kultú­rához. Az ipari termelés az Örmény SZSZK-ban 75-ezörösére, a Kazah SZSZK-ban 66-szorosára, a Kirgiz SZSZK-ban 67-szeresére, a Grúz SZSZK-ban 42-szeresére emelke­dett Jelenleg a szovjet ipar nyolc nap alatt körülbelül annyi ter­méket gyárt, amennyit az egész 1913-as esztendőben állított elő. A Szovjetunióban 1 hónap alatt, (sőt, ennyi sem kell hozzá) annyi acélt olvasztanak, olajat és ércet bányásznak, mint Oroszországban egy év alatt A forradalom előtti időkben csaknem három eszten­dőre lett volna szükség annyi vil­lamos energia és vegyi termék elő­állításához, amelyet most a Szov­jetunióban egy hét alatt termel­nek. A gépgyártásban és a fém- megmunkálásban pedig a jelen­legi egy hónap több mint 25 for­radalom előtti esztendővel felér. Szédítő ütemben folyik a kom­munista építő munka! Az SZKP programja előirányozza, hogy 1970-re az ipari termelés terjedel­mét körülbelül 2,5-szeresére, 1980-ra pedig legalább 6-szorosá- ra kell növelni, A legközelebbi évtizedben (1962—1970) a Szovjet­unió az egy lakosra számított ter­melésben túlszárnyalja az Egye­sült Államokat. A kommunizmus anyagi- tech­nikai bázisának megteremtése a párt és a nép fő gazdasági fel­adata. A szocialista társadalom egész élete széles körű demokráciára épül A szocializmus célja a nép növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek mind teljesebb kielégítése Hemer Lajos ólommetszete, SZKP programtervezetének össz­népi vitájában is. A dolgozók milliói tevékeny­kednek mint az elvtársi bírósá­gok, a népi rendfenntartó oszta­gok és más társadalmi szervek tagjai. Amint erre az SZKP programja rámutat, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének arányában áz államhatalmi szervek fokozato­san társadalmi önigazgatási szer­vekké alakulnak. Ebben a kom­munista önigazgatásban a taná­,.Tegyük fel egy percre, hogy a megvitatja. A héteves terv ellen- csok, a szakszervezetek, a szövet- bolsevikok győznek. Ki fog akkor őrző számairól kiadott téziseket kezetek és a dolgozók más tömeg- bennünket igazgatni?... Talán a s dolgozók tömeggyűléseken, vi- S2erVezetei egyesülnek. Ä Szov- lakatosok gondoskodnak a szín- tatták meg, amelyeken több mint jetumóban, így fogják, biztosítani, házakról, a vízvezeték-szerelő a 4,6 millió ember nyújtott be ki- hogy a társadalom valamennyi diplomáciáról, az asztalosok a egészítést, ja vasiatok Ugyan- tagja cseiekvőleg részt vegyen a postáról és a távírdáról? Talán ennyien hallatták szavukat az közügyek intézésében, csikósokból lesznek a kormány­zók? ... Sor kerül erre? Nem! Lehetséges ez? Erre az őrült kér­désre a bolsevikoknak majd meg­adja a választ a történelem” — írta a reakciós Novoje Vremja rímű lap mindössze két hónappal az októberi fegyveres felkelés előtt. A történelem feleletet adott e kérdésre. D. P. Szmirnova, a Trjohgorka fonónője, és T. Ahu­nova, üzbegisztáni falusi dolgozó nő a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségnek tagja, S.M. Gasza- nova azerbajdzsáni parasztasz- szony a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Szövetségi Tanácsnak el­nökhelyettese, S. M. Arusanjan parasztasszony az örmény SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke lett. A Szovjetunió és a szövetséges köztársaságok legfelső tanácsaiba a munkások és pa­rasztok ezreit választották. A he­lyi tanácsokba pedig 1 800 000 dolgozó kapott helyet. Megszokott jelenséggé vált, hogy a legfontosabb állami és pártokmányokat az egész nép A Vörös Október megnyitotta a világméretű kulturális forradalomhoz vezető széles utat A szovjet hatalom évei alatt az ország nemzeti jövedelme 25-sző­rösére emelkedett. Megváltozik a fogyasztás struk­túrája, mind nagyobb helyet kap­nak benne a kiváló minőségű termékek. Így például 1961-ben az állami és a szövetkezeti kereskedelem­ben a lakosságnak eladott hús­mennyiség több mint ötszörösen felülmúlta a háború előtti 1940-es szintet, a tej és tejtermékek el­adása csaknem 6,5-szeresére, a cukoré 4,6-szeresére emelkedett. Élelmiszerekből 1961-ben általá­ban kb. háromszor annyit adtak el, mint 1940-ben. A szovjet hatalom éveiben a lakásalap a városokban és a műn- k ás településeken 5,6-szeresére emelkedett. Csupán a legutóbbi öt esztendőben kb. 50 millió em­ber, csaknem az egész szovjet lakosság egynegyede új házakban kapott lakást. Az utóbbi években a Szovjetunióban ezer lakosra számítva csaknem kétszer annyi lakást építenek, mint az Egyesült Államokban és Franciországban és több- mint kétszer annyit, mint Angliában, Olaszországban, az SZKP programja feladatul tűzte ki, hogy minden család számára különálló összkomfortos lakást kell biztosítani. Húsz év alatt a lakásalapoknak kb. kétszeresére kell növekednie. Az SZKP programja szerint húsz év alatt az egy lakosra szá­mított reáljövedelem több mint három és félszereséré emelkedik. Amikor Oroszország dolgozói kezükbe vették a hatalmat, bőven akadtak »jósok«, akik megjöven­dölték, hogy Oroszországban el­pusztul a civilizáció. »Hazánk tönkre megy. elpusztul a vallás, az erkölcs, a tudomány, a mű­vészet és az emberi szellem min­den más értéke — írta a Russz- kije Vjedomosztyi c. lap. — A kultúránk puszta létéért érzett rettegés úrrá lesz rajtunk a maga borzalmas mivoltában«. Ma lehetetlen gúnyos mosoly nélkül elolvasni az efféle kijelen­téseket. A Szovjetunióban lényegében már régen felszámolták az írás- tudatlanságot. Napjainkban min­den tízezer lakosra 120 diák jut (15-ször annyi, mint 39) 4-ben) vi­szont az Egyesült Államokban csak 111, Franciaországban 44, Angliában 29. A Szovjetunió ma évente 3,5- ször annyi mérnököt képez ki, mint az Egyesült Államok. Az országban minden negyedik em­ber tanul. S mi lett a sorsa az oroszor­szági burzsoázia sajtóorgánumá­ban, a Russzkije Vjedomosztyi- ban napvilágot látott ama jóslat­nak, hogy a munkásosztály hata­lomra kerülése után az országban »elpusztul a tudomány?« Éppen ellenkezőleg történt: a szocializ­mus viszonyai között a tudomány fejlődése óriási teret kapott. A szovjet tudósok becsülettel teljesítik kötelességüket hazájuk­kal szemben. Köztudomású, mi­lyen eredményeket értek el a szovjet tudósok a fizika, kémia* matematika, kibernetika, biológia fejlesztésében, a mezőgazdasági növények nemesítésében, a hasz­nos ásványi lelőhelyek feltárá­sában és tanulmányozásában, az automatika és a távvezérlés, a rádiótechnika és az elektrotech­nika, a kohászat és a gépgyártás fejlesztésében és más tudomá­nyos területeken. A Szovjetunióban vezérelték pályájára Földünk első mester­séges holdját. A szovjet űrraké­ták gyűrték le először a Föld vonzóerejét és hatoltak a boly­góközi térbe. A Szovjetunió küld­te fel elsőnek zászlaját és cí­merét a Holdra, s fényképezte le a Hold túlsó oldalát. A Kozmosz­ban végzett első diadalmas űr­repülések is a Szovjetunió állam­polgárainak — Jurij Gagarin- nak, German Tyitovnak, Andri- jan Nyikolajevnek és Pavel Po- povicsnak — nevéhez fűződnek. A szovjet tudósokat egyetlen törekvés hatja át: az eddiginél még jobban hozzájárulni a kom­munizmus anyagi-technikai bázi­sának megteremtéséhez, becsület­tel teljesíteni a pártprogram azon követelését, hogy a szovjet tudomány az ismeretek vala­mennyi ágában vezető helyet foglaljon el a világon.

Next

/
Thumbnails
Contents