Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-28 / 278. szám

#962. november 28. VOLNA BEGYEI NF.PCJSÄG 3 ÉRDEMES VOLT VERSENYEZNI, de tovább kell menni a megkezdett úton A kisdorogi Március 15 Termelőszövetkezet annak idején az elsők között csatlakozott a pálfai Egyetértés Tsz kezdeményezésé­hez. ők is vállalást tettek a Vili. pártkongresszus tiszteletére, a gabonák tavaszi ápolására, növényápolásra, az aratás-csépiésre, az ősziek betakarítására, a terméshozamok növelésére, a tsz éves ter­vének teljesítésére. A verseny eredményei Jó érzés volt hallani az ered­ményekről, a kongresszusi ver­senymozgalom hasznosságáról, amelyekről Jakab Albert, a tsz elnöke beszélt. Búzából két má­zsával lett több a tervezettnél, napraforgóból másfél mázsával, azaz a nyolc mázsa helyett 9 és fél mázsát takarítottak be. Kuko­ricából a tervezett 15 mázsa he­lyett (májusi morzsoltra számí­tott) 29 mázsa termett. Hízott ser­tésből a tervezett 330 helyett 355- öt szállítottak le. Hízott marhá­ból is többet adtak a tervezettnél. A szövetkezeti tagok egész évben jól dolgoztak. Ösztönzően hatott reájuk a havonta kifizetett 10 fo­rintos munkaegységelőleg, és a jó munkára ösztönző premizálási módszer, amely minden munkára kiterjedt Á kukoricánál a terve­zett 15 mázsán felüli termés 50 százalékát a tagok kapják meg prémiumként. Az állattenyésztés­ben a sertésgondozókat a levá­lasztott sertések számától és sú­lyától függően premizálják. kongr i Vándorolt a esszusi zászló Az ösztönző módszerek mellett nagy hatása volt a pártszervezet okos, felvilágosító munkájának is. A kongresszusi versenyfeltétele­ket először a párttaggyűlésen vi­tatták meg és fogadták el. Ezt követte a versenymozgalom szé­les körű ismertetése. Minden párt­tag lelkes szószólója volt a kong­resszus tiszteletére indított ver­senynek. Sokat beszéltek a ver­seny céljáról, hasznosságáról. — Azért versenyezünk, hogy időben elvégezzük a növényápolást, s ez­zel magasabb terméseredménye­ket érjünk el — hangoztatták többször. A tsz-vezetőség kongresszusi versenyzászlót rendszeresített, amely a versenyeredményektől függően, hol az egyik, hol a má­sik táblán volt kitűzve. A veze­tőség nagy figyelemmel kísérte a versenyzők munkáját, s a zászló sokszor cserélt gazdát. Ez arra ösztönözte a versenyző csapato­kat, hogy egyik a másiktól el­nyerje, vagy visszahódítsa a zász­lót. A próbatétel A versenyvállalás befejező része egyben próbatétel is volt. Az őszi­ek elvetése és a kapások betaka­rítása még jobb munkaszervezést igényelt Kongresszusi verseny- vállalásukban az idei évre szóló terméseredmények növelésén túl ígéretet tettek arra is, hogy októ­ber 31-re befejezik az ősziek veté­sét, a kapások betakarítását. A tsz-tagok számításába egy kis hi­ba csúszott A búza vetése a vál­lalt határidőn túl néhány nappal késett ugyan, de november 7-re teljesen befejezték. A kukoricá­ból még 18 hold van töretlen. En­nek oka, hogy a tervezettnél jó­val magasabb a kukoricatermés, de ahogy az idő engedi, a tsz-ta­gok szorgalmasan dolgoznak, mert a prémium-kukorica osztására, a kukoricatörés és a szárvágás el­végzése után kerül sor. A pártszervezet javaslatára A sürgős betakarítási munkák idején a pártszervezet javaslatá­MEDOSZ küldöttértekezlet Szekszárdon Küldöttértekezletet tartott teg­nap Szekszárdon a szakszervezeti székház tanácstermében a ME- DOSZ Megyei Bizottsága. A kül­dötteken kívül részt vettek és felszólaltak a tanácskozáson Dobi Ferenc, a MEDOSZ-központ tit­kára és Schlarku József, a megyei pártbizottság párt- és tömegszer­vezeti osztályának munkatársa. A MEDOSZ Megyei Bizottság beszámolóját Triber Dezső titkár mondotta el. Részletesen és sok­oldalúan elemezte a beszámoló a szakszervezeti munka eddigi ered­ményeit, a hibákat is, valamint megszabta a feladatokat. Jó ala­pot adott ehhez a VIII. párt- kongresszus iránymutatása, amely kimondja — ismertette Triber elvtárs —, hogy gazdasági éle­tünk fejlesztésének fontos részét képezi az üzemi demokrácia to­vábbfejlesztése. a dolgozók ja­vaslatainak, bíráló véleményének figyelembevétele, különösen a munka- és üzemszervezés terén. Ugyanilyen jelentőséggel szere­pel a feladatok között a dolgozók aktivitásának növelése, a szocia­lista munkaverseny, különösen a szocialista brigádmozgalom fej­lesztése. A mezőgazdasági üze­mek dolgozói a megyében a párt- kongresszus tiszteletére 26 mil­lió 926 ezer forint értékű verseny, vállalást tettek, amelyből 10 és félmilliót a termelési költségek megtakarításával, a többi részét pedig a terméshozamok növelésé­vel biztosítanak. Jelenleg mintegy 100 brigád 1300 dolgozó részvételével verse­nyez a megtisztelő Szocialista brigád cím elnyeréséért. Ezen­kívül 22 brigád már el is nyerte azt. Triber elvtárs vitazáró beszéde után megválasztotta az értekezlet a MEDOSZ XXI. kongresszusára a 13 és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának küldöttértekezletére a 26 résztvevőt. ISvűre mir H6 falusi könyvtárnak lesz függetlenített könyvtárosa A tanácsi és a szakszervezeti I sebb üzemekben és tanyaközpon­könyvtárak hálózata évről évre fejlődik, s számuk jelenleg már meghaladja a 9100-at. Az illetékes szervek az idén erőfeszítéseket tettek, hogy a szétaprózott könyvtárakat összevonják, s a kü­lönböző társadalmi és állami szer­vek tulajdonában lévő párkötetes kézikönyvtárak helyett letéti könyvtárakat alakítsanak. Ennek eredményeként országosan az el­múlt évekhez viszonyítva mint­egy 700-zal csökkent a kézikönyv- tárak száma, ugyanakkor jelentő­sen nőtt a nagyobb könyvtárak könyvállománya. A központosított könyvtárak kialakítása lehetővé teszi, hogy bizonyos helyeken, ki­tokban a letéti könyvtárakban rendszeresen cseréljék a kötete­ket. Az alföldi tanyavilágban jó szolgálatot tesznek a művelődési autók is. Számuk az idén már öt­venegyre emelkedett. Ezek a mozgó könyvtárak hétről hétre járják a falvakat, a tanyákat, s eljuttatják a könyvet a legtávo­labbi vidékekre is. A falusi könyvtárak fejlődésé­ben jelentős eredménynek számít, hogy eddig már 72 nagyközség kapott függetlenített könyvtárost. Számuk jövőre újabb 74-el gya­rapszik, s így 146, ötezer lakosnál nagyobb községnek lesz önálló könyvtárosa. ra bevezették a kalákában vég­zett munkát A kapások művelé­se, bár családokra lett felosztva, de a szedés idején, például a bur­gonyánál és a cukorrépánál nagy­szerűen bevált a csoportos mun­ka. Gépi vontatásé ekével forgat­ták ki a földből a burgonyát, a cukorrépát A tagok közül senki sem várt arra, hogy a gép mikor ér a „saját területére”, hanem összefogva, egymást kölcsönösen segítve végezték el a burgonya, és a répaszedést. E módszerrel biztosították a folyamatos szállí­tást, és szaporán haladt a munka. Az így felszabadult területeken hozzáfoghattak a talajelőkészítés­hez és a vetéshez. Az egymás megsegítése eredményesnek bizo­nyult és még a hátralévő 18 hold kukoricát is ezzel a módszerrel takarítják be. Utána hozzáfognak a leltározáshoz, majd a zárszám­adás előkészítéséhez. A tsz-tagság bizakodással néz az év végi zár­számadás elé. Jó munkájukkal el­érték azt, hogy a tervezett 33,52 forint helyett 35—36 forint lesz a munkaegység várható értéke. A kongresszus után A kisdorogi Március 15 Tsz tagjai nagy figyelemmel kísérték a VIII. pártkongresszus tanács­kozását, amelynek tiszteletére ver­senyvállalást tettek. Esténként a rádió és a tv kongresszusi hír­adásait hallgatták. — Kicsit büsz­kék is voltunk, amikor Kádár elvtárs a kongresszus tiszteletére elindult versenymozgalomról be­szélt — mondotta Jakab Albert tsz-elnök. Úgy éreztük, a kisdoro­gi Március 15 Tsz tagjainak is szól a beszámolóban elhangzott dicséret. Úgy érezzük, a mi mun­kánkat is értékelte a beszámoló, s ez lelkesítőén hatott tagságunkra. Érdemes volt versenyezni, d^ to­vább kell mennünk a megkezdett úton. A kongresszus tiszteletére tett versenyvállalásunk a teljesí­téssel lezárult De a jobb munka végzése, a jobb eredmények el­éréséért továbbra is érvényben marad. A jövőben még jobban akarunk dolgozni, hogy többet termelhessünk, hogy többet ad­hassunk a népgazdaságnak és emelhessük a tsz-tagság jövedel­mét. A kongresszusi verseny után tsz-ünkben továbbra is ez lesz a jobb munkára serkentő, mozgató erő. POZSONY I 1GNÁCNÉ A tsz-ek helyzetéről tárgyalt" a Hegyei Tanács VB Dr. Vigh Dezső vb-elnökhelyet- tes elnökletével kedden ülést tar. tott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen Szűcs Lajos mezőgazdasági osz­tályvezető jelentése alapján meg. Vitatták a megye szövetkezeteinek helyzetét és a zárszámadási elő­készületekkel, valamint a terv- készítésekkel kapcsolatos teendő­ket. Az ülésen széles körű vita bon­takozott ki, sok aktuális kérdés került felszínre. Szóba került a többi közt föld járadék fizetésé­nek ügye. Ezzel kapcsolatbán több kérdés és felszólalás hangzott el, mert egyik-másik tsz-ben ezzel kapcsolatban probléma mutatko­zott. Szűcs Lajos mezőgazdasági oszfályvezeto kijelentette; Azon leszünk, hogy a tsz-ek mindenütt kifizessék a föld­járadékot, mert a terveket így Is hagytuk jóvá*. Az ülésen felszólalt dr. Szflcz Ákos megyei főügyész. Felszólalá­sában a tavalyi zárszámadások tapasztalataival foglalkozott. Az ügyészség széles körű felmérést készített ezzel kapcsolatban. Szük­séges, hogy ezeket a tapasztala­tokat az idei zárszámadásnál fi­gyelembe vegyék. Az egyik leg­lényegesebb tapasztalatuk az volt. hogy az ellenőrző bizottságok nem mindenütt töltik be feladatu­kat, márpedig az ellenőrző bizottságok jó munkája kö­vetkeztében sok hiba meg­előzhető lenne. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Walter János, a Föld­művelésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője: — Az országos számadatok azt igazolják, hogy Tolna megye termelőszövet­kezetei az idén megfelelően hozzájárultak a népgazdasági célkitűzések eléréséhez. Ezután beszélt a tsz-tagság fog­lalkoztatásáról, majd szervezési kérdésekkel foglalkozott. — A mezőgazdaságban is változtatni kell a régi irányítási módszeren. Az a tapasztalat, hogy rop­pant sok az instruktor, ellen­őr egy-egy termelőszövetkezet­ben és a termelőszövetkezet vezetői, szakejnberei nem tud­nak tőlük dolgozni. Ezt az áldatlan állapotot fel kell számolni. Felvetődött annak a gondolata, hogy a felsőbb szervek meghatározott időben küldenék el képviselőiket egy-egy tsz-be, s ott nem egy-két órát, hanem hosz- szabb ideig tartózkodnának, más időpontban viszont nyugodtan dolgozhatnának a tsz-ben, nem zavarnák a munkát a kiküldöttek. Daradics Ferenc, az MSZMP bonyhádi bizottságának titkára a mezőgazdaság gépesítésének mű. szaki kérdéseivel foglalkozott Elmondotta, hogy, noha sokat beszélnek róla, mégsem sikerült megfelelően előre­haladni az alkatrész-ellátás terén. E tekintetben továbbra is rossz a helyzet, noha a felsőbb szervek is nagyon jól tudják, hogy ez mi­lyen kihatással van a munkála­tokra. Daradics Ferenc ezután a gyengén működő tsz-ekkel és kü­lönböző szervezési kérdésekkel foglalkozott. Báli Zoltán, a bátaszéki Búza- kalász Tsz elnöke a többi közt el. mondotta, hogy milyen visszássá, gok tapasztalhatók az állatok át* vétele és minősítése terén. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Hornok István, az MSZMP megyei bizottságának mező- gazdasági osztályvezetője. Fel­szólalásában a többi közt hang­súlyozta: — örvendetes, hogy az idén kevesebb lesz a gyenge tsz a tavalyinál. A jövőre vonatkozóan azonban le kell vonnunk a meg­felelő következtetést, abból a ta. pasztalatunkból, hogy rendszerint ott gyengék az eredmények, ahol gyenge a vezetőség. Ezután foglalkozott különböző or­szágos jellegű intézkedésekkel, gondokkal, amelyek jelentősen be. folyásolták az eredmények ala­kulását, majd elemezte az alkat­rész-ellátás terén uralkodó áldat­lan állapotot. A következő nanirendi‘pontban Lőrincz János, a területi egyez­tető bizottság elnöke beszámolt a bizottság munkájáról, s a külön­böző munkaügyi kérdésekről. Disznótoros szánkó-túrák A földművesszövetkezeti ven­déglátóipar változatos téli prog­ramjának egyik különlegessége minden bizonnyal népszerű lesz a Városi lakosság körében. Az IBUSZ-szal közös rendezésben szánkókkal »igazi« disznótorokba »repítik« a jelentkezőket. A disznótoros szánkó-túrák részt­vevői majd kora reggel érkeznek meg a falvakba, s miután szem­tanúi lesznek a disznóölésnek, perzselésnek, az ebédig, illetve vacsoráig szánkóval bejárják a környéket. GERENCSÉR MIKLÓS: Í>ADOALAMBOK XXVI. a mellére, hogy Csuka önkéntele­nül hátrakapta a fejét. — Ha meg ennek nem hisznek, akkor a pártszerűségről se tudja, hogy mi fán terem. Csuka Péter igen óvatosan, szinte lábujjhegyen lépkedett a MMMnaMaaMaaaaanHaaaaaHMMMHHMHga_HM motorkerékpár felé. Megmarkolta a kormányt, visszanézett az öreg- meg azt kívánta, hogy bár húzná re. Meglepettségéből magához el Kincses a fontoskodó instruk- térve, harciasán tartotta föl az a sza- tor nótáját. orrát. megbot- Az öreg megvárta, amíg hoz- — Más a maga baja, Kincses záér Csuka Péter. Halk, de szú- elvtárs! Nem tetszik, hogy ku- hegyezett szavakkal fo- Iáknak tilos a szövetkezet! Hát akár tetszik, akár nem, a párt — Nem elég neki vünk? ... — kérdezte ránkozva az öregtói. — Fordulj vissza — legyintett rósra Kincses bosszúsan. gadta: Csuka Péter már komoly lelki- — Kicsoda maga? Ispán? Vagy álláspontját én képviselem! ismeretességgel szemlélgette a bérlő? Aztán mi kik vagyunk? Sietve fordította meg a mo- vetést, mire visszacammogtak a Csaló kapcabetyárok? Vagy lus- tort, egyetlen rúgással beindí- muraköziek. Csizmái szabályos ta .zsellérek? Ha azt mondjuk, tóttá és futtában pattant nyereg­nyomokat hagytak a simára hen- hogy a vetés kész, akkor arra be. Elrobogott, s az út felett még gerelt talajon. Leguggolt, meg- mérget vehet, hogy kész. Mert sokáig lengedezett az égszínkék bolygatta a földet; kíváncsi volt, ez a vetés sokkal fontosabb ne- benzinfüst. hogy előírás szerinti mélységre künk, mint magának. Pásztor Anti dermedten bá­ágyazták-e a magot. Csuka azt hitte hirtelen, hogy múlt utána. Elhülve motyogta: Kincses József, meg Pásztor egy ismeretlen ember mered — Nagy baj lesz ebből, Józsi Anti szótlanul összenéztek. Ked- eléje. Zavart álmélkodással hö- bácsi... vétlenül szálltak le a kocsiról, költ vissza, szeme kikerekült, * Az öreg előrebicegett a szántó- mintha pillái sárga szemöldöké- De még kicsi baj se lett, lég- föld széléig. Haragos arcán moz- hez ragadtak volna. alább egyelőre. Fontosabb munka dulatlanok voltak a ráncok, kar- — Ez pártszerűtlen, Kincses akadt országszerte. Megválasztot- ját mereven lógatta. Türelmes elvtárs — mondta végül altadoz- ták a tanácsokat: a dolgozó nép természetét sűrűsödő, higgadt in- va, megszeppenten, de egy kis legszélesebb' tömegszervezetét, a dulat borította el. feddés is volt a hangjában. — népi államhatalom helyi szerveit Az instruktor elégedetten, di- Ügy tesz, mintha semmit se tud- — ahogy a plakátokon és újsá- cséretet sugárzó mosollyal lép- na a termelés pártellenőrzéséről, gokban olvashatták ezidőben. delt kifelé. Messziről kiabálta: Meg a demokratikus centraliz- Karcagi úr nem ment nyugdíjba" — Gyönyörű! Csak így tovább musról. jegyzőből tanácstitkárrá vedlett’ elvtársak! Kincses hevesen szuszogott, tanácselnöknek pedig Tímár Szil­Anti rosszat sejtve figyelte az hogy a friss levegővel lohassza veszter szövetkezeti parasztot vá­öreget. Súgni akarta, hogy ne haragja tüzét. lasztotta meg a falu. tegyen bolondságot, mégsem szólt, — Az én pártellenőrzésem itt mert az érzései másik felével van •— és öklével akkorát ütött (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents