Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-25 / 276. szám
1962. november 25. tolna Megyei népújság 1 A város peremén Miért rendszertelen a kenyérszállítás? — Felszólalás a háziasszonyok nevében gyakran előfordul, hogy Bartina utca végén lévő 4-es számú földművesszövetkezeti bolt előtt tizen—tizenöten ácsorognak, azt lesik, mikor tűnik fel a láthatáron a kenyérszállító kocsi. A türelmesebbek kitartóan várakoznak, mások zsörtölődnek, hogy . itt is dolgozók laknak, nem pedig urak, a boltos pedig széttárja karjait: — Én nem tehetek róla, higgyék el, én már eleget veszekedtem velük. Mindig art mondják, hogy rossz a kocsi. Nézzék a tejeskannákat. Már három napja a boll előtt hevernek... Szóval ennek a boltnak a kenyérellátása eléggé elhanyagolt, mivel a kiszállítás rendszertelen. Van rá eset, hogy már reggel hét órakor az üzlet elé érkezik a kenyérszállító kocsi, máskor 10 órakor fut be, aztán van úgy, hogy délután négykor, vagy szürkületkor, fél hatkor. Kiszámíthatatlan az érkezés, s éppen ezért bizonytalan a vásárlás. A környék lakói soha nem tudják mikor lenne célszerű úgy menni a boltba, hogy ne kelljen várakozni. Az üzletvezető pedig a rendeléssel van bajban, mert előfordult már nem egyszer, se kétszer, hogy a vevők délután 5-ig várakoztak, utána megúnva az ácsorgást, bementek a központba kenyeret vásárolni. A fél órával később érkező szállítmány pedig ott maradt Kom- mandinger Károly boltvezető nya- kán. pontatlansáA kiszállítás ga miatt a ______________ külterületi b oltok ellátásánál is előfordulnak bosszantó hibák. Két héttel ezelőtt történt, hogy Sióagárdra szombaton este fél nyolckor érkezett meg a kenyérszállítmány. Este fél nyolckor! Ilyen dolognak egyszer sem lenne szabad előfordulnia. Mit mondanak az emberek? Sióagárdon viszont ez már nem az első eset. Nyáron, a legnagyobb dologidőben többször megtörtént, hogy bajok voltak a kenyérellátással, s nem másért, mint a pontatlan, késedelmes kiszállítás miatt. Fejős János, a Szekszárdi Földművesszövetkezet elnöke elmondja, hogy a Sütőipari Vállalat vezetői rendszerint találnak kifogást akkor, amikor ezek a problémák szóbajönnek. Arra hivatkoznak, hogy rossz a kocsi. Ez azonban nem kifogás. A Sütőipari Vállalat nem szívességet tesz akkor, amikor a kenyérkiszállítást végzi, hanem kötelességét teljesíti, a dolgozók és a vezetők azért kapják a fizetést, hogy munkájukat a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva végezzék. A fogyasztók érdeke pedig azt kívánja, hogy a Sütőipari Vállalat vezetői úgy állítsák össze a kenyérszállító kocsik menetrendjét, hogy a rendszertelenség a város peremén és a külterületeken is megszűnjék. ilyen szempontból általában nincsenek bajok. Sőt, az sem túlzás, hogy kifogástalan a kenyérellátás. Csakhogy ezt nemcsak a város központjában kell megoldani tervszerűen és pontosan, hanem ott is, ahol a lakosság döntő többsége munkás és tsz-tag. Sőt, ott kell megoldani legjobban. Előfordulhat, hogy a kenyérszállító kocsi elromlik. Ilyen van, ezért nem szól senki. De, hogy következetesen rossz legyen, az már furcsa. Ott már a nemtörődömség is feltételezhető. Beszéltünk Babai- Aladárral, a Sütőipari Vállalat főkönyvelőjével. Elmondta, hogy a vállalat és az ímsz szállítási szerződést kötött, amelyben meghatározták boltonként a kenyérátadás időpontját. Ez ideáig rendjén is lenne, csakhogy ezeknek a szerződéseknek a jelek szerint az a szépséghibájuk, hogy figyelmen kívül hagyják a lakosság érdekeit. A Bartina utcai fmsz-boltban például délután négyig köteles kiszállítani a vállalat a kenyeret. Ezt az időpontot sem tartják be mindig, de ezen felül az ott lakók szempontjából az is hátrányos, hogy egyszer reggel hétkor, máskor délelőtt tízkor, vagy délután ötkor érkezik a kenyér. Naponta emiatt többször el kell menni valakinek a boltba. A sza- ladozás bosszantó időveszteség. Az lenne az ésszerű és célszerű, ha a járatok menetrendszerű pontossággal közlekednének, úgy, hogy a peremrészeken és a külterületeken a boltok minden nap azonos időben kapnák a kenyeret. A vásárlók ehhez tudnának igazodni. A Sütőipari. Vállalat vezetőin a sor, hogy intézkedjenek. Sz. P. TANULNAK TANULNI — Tanítás és nevelés — Prózai szavak a költői hitvallásról — Még mindig nehéz a nyelvtan — A vizsgadrukk örök. Még a " beszámolóknál is ott ül az arcokon az izgalom, bár ebben az esetben felnőttekről van szó. Hallgatom a feleleteket, figyelem a fiatal magyar tanár arcát. Néha a szemüvegéhez nyúl, feljebb tolja, s minden ilyen mozdulat biztatásnak számít. Néhány indító szó, s megteremtődik az a közvetlen kontaktus, ami szokásos az esi hallgatók és a tanár között. Azt nem is próbálom eldönteni, ki tördeli idegesebben a kezét. Bizonyára a hallgatók, hiszen nekik szabad. A tanárnak nem, ő inkább „belül” szurkol. Mert amíg a kérdéseket felteszi, egyben mércét is próbál felállítani arról: milyen munkát végzett az első negyedévben, világosak voltak-e az előadásai, s tisztázódott-e minden kérdés az irodalommal és a nyelvtannal kapcsolatban. No és persze arra is kíváncsi: talál- kozott-e szerencsésen egymással a nevelés és a tanítás... A kívülálló dolga sokkal köny- nyebb, nincs miért drukkolnia, nyugodtan hallgathatja a feleleteket. Zarándó Éva éppen a költői hitvallásról, Petőfi ars poeticájáról beszél. Kicsit ideges, de a következtetést már nyugodtan vonja le: — Hivatástudata, hazaszeretete példás, olyan, amelyikből a kor alkotóművészei még mindig tanulnak. S zepesi Erzsébet az Építőipari Vállalatnál gépírónő. Az általános iskola után elvégezte a gyors- és gépíró iskolát, s az idén a gimnáziumnak vágott neki. A népmeséről, a népköltészet gyöngyszemeiről, alapvető formai sajátosságairól mond kerekre formált mondatokat. Felelete — s ezt a tanár gyorsan megállapítja — kicsit bizonytalan még. A néhány évi kiesés azt jelenti, hogy most ismét meg kell tanulnia tanulni. Mert az sem mindegy, miként teszi az ember. Ezt egyébként szemléletesen mutatja Ivánka Júlia beszámolója. A nagyobb „prak- szis” és rutin már az első szavakból kitűnik, abból, ahogy elemzi Petőfi egyik versét. S méginkább a nyelvtanból. A hangtan szerepel napirenden, s Júlia szinte mindent tud erről, amit egy elsős esti hallgatónak tudnia kell. A tanár elégedett. — Hatos nincs — mondja szemmel látható örömmel, s beírja Júlia könyvecskéjébe az ötöst. Sorrendben ez már a második, mert földrajzból is hasonló jegyet kapott. Estébe hajlik az idő, amikor ^ az utolsó beszámoló is elhangzik. Kettesben maradunk a tanárral az irodában, értékeljük a beszámolókat, próbáljuk egymás mellé rakni tapasztalatainkat. — A fiatalabbäkkal több baj van — jegyzi meg. — Az idősebbek beszámolói, vizsgái mindig alaposabbak, 1 körültekintőbbek. Jobban elmerülnek a gyakran nagyon fontos részletkérdésekben is. Mindjárt példával is próbálja megfoghatóbbá tenni. — A nyelvtan még mindig nehéz, semmivel sem könnyebb, mint régen, a hajdani diákkorban. Az idősebbek azonban köny- nyébben megbirkóznak vele, mert következetesebbek a tanulásban. Teljes részletek következnek arról, mennyivel kerekebb és szélesebb egy korosabb hallgató válasza. Ezen a beszámolón például csak a hallgatók kisebb hányada tudott eligazodni teljes biztonsággal a hangtanban, a magas és mély magánhangzók, a zöngés és zöngétlen mássalhangzók rejtelmes birodalmában. A ragok, képzők még talán az előbbinél is jobban döcögtek. S ez elsősorban a hallgatók szorgalmán múlik, mert a nyelvtant tanulni kell. Beszámolt az I. a. és az I. c " A legközelebbi előadásra már tapasztalatokban gazdagodva mennek a hallgatók, s a tanár is. Egészen a félévi vizsgákig nyúlnak el ezek a tapasztalatok, s alakítják a tanítás és a tanulás módszereit. Azután már a félévi vizsga eredményei szabnak meg mindent. Sz. I. „Öltöztetik” a gőzbábut Több új géppel gyarapodott az utóbbi években a szekszárdi Patyolat Vállalat, az új, modern gépek megkönnyítik, termelékenyebbé" teszik a munkát, segítenek áfásán, hogy addig is, amíg felépül az új üzem (a beruházási program már elkészült), minél több és jobb minőségű szolgáltatással segítse a vállalat a lakosság ellátását. A vállalat legutóbbi »szerzeménye« az NDK-ból importált »Hogges« iker- gőzbábú. A kabátoknak, férfizakóknak festés, tisztítás utáni kikészítését könnyíti és gyorsítja meg. A kabáttal »felöltöztetik« a bábut, majd ráengedik a gőzt. A kikészítendő anyag belülről nyomás alatt gőzzel telítődik. Ezután meleg levegő szorítja ki a gőzt és egyben meg is szárítja az anyagot, amely a kezelés után valósággal »megifjodik«, felfrissül és a műveletet követő vasalás csupán utánigazításból áll. Vasalni ezen kívül — bár a gép üzembehelyezése előtt a kikészítés fő művelete a vasalás volt —, nem is kell a kabátokat, zakókat. ' ■ ■ k ' A tisztítás, festés utáni kikészítés termelékenysége ötven százalékkal nőtt a gép üzembehelyezése óta. Az idén még két új gépet kap az üzem, a tervek szerint egy gőzvasalógépet és. egy modern mosógépet szereznek be. Képünkön Czank Erzsébet, a vállalat egyik dolgozója öltözteti a bábut. Előadássorozat a tsx-asssonyok részére A városi nőtanács előadássorozatot tart a szekszárdi tsz- asszonyok részére. Az előadás célja, hogy segítséget adjon a tsz-ben dolgozó nőknek az alapszabály megismeréséhez, a tagok jogainak és kötelességeinek gyakorlásához és nem utolsó sorban a nők gondolkodásmódjának meg- megváltoztalásához. A nőtanács álial szervezet; előadássorozatot '22-én este 7 órai kezdettel nyitották meg a városi isnucs nagytermében. Bevezetőt Bézi Lászlódé gimnáziumi tanár nő, a Városi Nőtanács Végrehajtó Bizottságának tagja mondott. Ezután Heimann Ferenc, a szekszárdi Béri Balogh Ádám Ts2 elnöke tartotta meg előadását, a termelőszövetkezet alapszabályai címmel. A színvonalas előadás alapot adott a vitára. A jelenlévők kérdéseket tettek fel az előadónak, aki kimerítő válaszokat adott. Az. előadás ..után a té- mához .njegfelelően filmet, vetítettek. Hideg idő Várható időjárás vasárnap .'estig: felhős, hideg idő. Az ország középső és keleti ' részein több helyen eső, a Dunántúlon havazás, havas eső. Északi, északkeleti szél, általában mérsékelt a Dunántúlon helyenként erős. A nyu- gati megyékben néhány helyen hófúvás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz. 1— plusz kettő fok között. GERENCSÉR MIKLÓS: Padgalambok szája egy perc alatt ráncosra hervadt. — Nem is tudtam, hogy gazember lettél, Anti... — mondta s hitetlenkedve ingatta a fejét. A legény megvonaglott, mintha hátba szúrták volna. — Korán mondod, Klári... XXIV. — Nem úgy megy az, Józsi bátyám. Másnak is szava van ehhez. — A tagságra gondolsz? — ütődött meg az öreg. — Hiszen boldogan fogadnak minden munkáskezet. — Nem a tagságra — ridegült Később több alkalmad lesz rá. el végképp Anti hangja. — Ép- Különben csak azt teszem, amit pen Józsi bácsi ne tudná, hogy fölül kívánnak. a kuláknak kívül tágasabb? Mintha malomkő pottyant volDani sötéten, na közéjük. Álltak döbbenetbe ° i° kövülten, hitetlenül meredtek egymásra, mint akik váratlanül észrevették, hogy valamelyiküket kicserélték. ráérősen mérle- itt a májusi a gyűlölet elől, kivárja a végét ennek a keserű virtuskodásnak. — Nézd Anti — szólt száraz torokkal, balsejtelemmel a hangjában. — Tudom, hogy veled szemben nem lehet igazam a hatalom előtt. Te vagy az é.desgye- rek, én a fattyú. Mégis kár feszíteni a húrt. Hiába segítenek neked, azon már nem változtathatsz, ami megtörtént, Nem félek tőled, csak magamtól félek. Ne lázítsd föl bennem a veszett kutyát. Anti borúsan nézte a fenyegetve könyörgő embert. Ocsmány gyávaságnak tartotta volna,, ha a hatalmat hívja segítségül, ha azzal szalad a párthoz, hogy megfenyegette a fiatal Kustán. Nem kételkedett abban, hogy magamagáért is állja a sarat, ha mindenképpen marakodni kell. De ez ő sem akarta. Bánatáért senkit nem okolhatott. Gyűlölete — Hova lett az ép eszed, fiam? tétéhez. — szólt az öreg, szelíd megbotránkozással. — Ki itt a kulák? Hiszen egy marék föld nélkül jött hozzánk. Taszítsuk ki mi is? Legyen földönfutó? ... Klári gyorsan lélegzett, mellén viharosan hullámzott a blúz, mint a vajúdó asszonyoknak. Üde marad, nem sompolyog el többé verőfényben, vagy fogja magát megfeküdte a mellét, mégis tü- és menjen világgá? Nem tudta reimet parancsolt magának elhinni, hogy nincs számára hely _ Nem állhatlak, elismerem, a szülőföld oltalmában, hogy Azt se mondom, hogy nem lesz megtagadják jogát e föld szere- rossz vége ennek a türelemjáfék- Tudta, miért gyűlöli nak. De tévedsz, ha arra gon- Anti, a gyűlöletet jogosnak tar- dőlsz, hogy a hivatallal ártsak tóttá, ő sem érzett volna külön-; neked. Ha nem utálnálak, akkor bül a másik helyében. Belátta, Se jöhetnél a szövetkezetbe. Hoyv a vesztesre nincs oka rátámadni, miért, azt nálamnál okosabb örülnie kell szerelmének, bár- emberek döntötték él. Ehhez kell mekkora, árat is kell érte fizet- tartani magam, nie. Elhatározta, hogy a faluban (Folytatjuk)
