Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-25 / 276. szám

' ssora fSEgfs sefüjsut

1962. november 25.

Befejezte tanácskozását az MSZMP VIII. kongresszusa

Népünk bízik a párt politikájában

Meg kell még említenem, mint I közvélemény kevésbé ismerheti.

a politikával való egyetértést a párt iránti bizalmat bizonyító nagyon fontos tényt, hogy miiyen nyit god tan viselkedett a magyar nép kritikus helyzetekben. A múlt év augusztusában'-szeptemberében az imperialisták méregkeverésének eredményeképpen nagyon kiéleződött és kritikussá vált a helyzet a nyugat-berlini kérdésben. Most az elmúlt hetekben az USA agresszív lépései következtében még kritikusabb, élesebb volt a nemzetközi helyzet. Az emberek mindkét alkalommal tudták, hogy a helyzet komoly. A munkában, a magatartásban, az általános, hogy úgy mondjam szocialista fegyelemben nagyszerű vizsgát tett a magyar nép. Akinek volt alkalma szippantani egy kicsit ezekben az időkben az erős kapitalista orszá. gok légköréből tudja, hogy ott a meggyötört nép ezekben a napodban valósággal idegbeteg volt. A' mi. népünk magatartása nagyszerű, öntudatos volt. Gondoljanak az ez év október 23-i, 24-i, 25-i súlyos helyzetre. Az emberek a gyárakban, a hivatalokban, az irodákban, a földeken nyugodtan dolgoztak. És miért? Mert jó tapasztalatuk van a pártunk és a nemzetközi munkásmozgalom helyes politikájáról. Mert — ahogy a mi népünk nevezi — a hrus- csovi politikában, »Hruscsovék eszében« lehet bízni. Ez a közvélemény Magyarországon. Ez egyetértés és szolidaritás azzal a politikával, amit mi tudományosan úgy nevezünk, hogy marxista —leninista, kommunista politika, mindenféle revizionista és dogmatikus torzítás nélkül. (Nagy taps).

Beszélnünk kell hadseregünk helytállásáról is. A hadsereg életét a dolog természeténél fogva a

De akik ismerik a hadsereg fel- készültséget, szellemét, egyetért- hetnek azzal, hogy a legnagyobb elismerés illeti honvédségünket.

A személyi állomány felkészültsége megfelel a korszerű technika által támasztott magas követelményeknek. Hadseregünk politikai szellemét jellemzi, , hogy amikor a berlini kérdésben tavaly feszültté vált a helyzet, a katonák többsége önkéntes elhatározás alápjáh kijelentette':' kész' á "to-' vábbszolgálatra. Az idén a katonáknak nagy része ugyancsak megbeszélte a helyzetet és — a leszerelés előtt állók kijelentették, hogy készek tovább szolgálni. Nem kevesen jelentkeztek önkéntesnek Kubába, Ez Is hozzátartozik hadseregünk, katonáink politikai és hazafias magatartásához.

Mindez együttvéve meggyőző és nem vitatható bizonyítéka annak, hogy pártunk politikai irányvonalával nemcsak a kongresszus küldöttei, hanem egész párttagságunk. nemcsak a magvar munkásosztály, hanem az egész dolgozó nép legszélesebb .tömegei egyetértenek, — helyeslik és támogatják azt. És ami, szintén nagyon jó: már nem is foglalkoztatja őket az a gondolat, hogy ez a politika valamilyen irányba vál; tozhat. . ki

Az a kötelességünk, hogy a népnek ezt a bizonyosságát még jobban megerősítsük. A mi marxista—leninista politikánkban nem lesznek cikcakkok, sem kitérők, sem törések.

Az a feladatunk, hogy ezt a. helyes politikát szilárdítsak, fejlesszük és következetesen alkalmazzuk az élet minden területén.

A lesi véí’párt ok Szolidaritása

Kedves Elvtársak! A kongresz- szus több mint hatvan testvéri párt küldöttségének állásfoglalását hallgatta meg. A testvérpártok képviselői kijelentették: a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját marxista—leninista politikának, helyes politikának tartják, egyetértenek vele és szolidárisak pártunkkal.

Mindez azt jelenti szárttunkra, kongresszusunk számára, hogy két jogos kritikusunk:

a magyar munkásosztály, a magyar nép, valamint a nemzetközi munkásosztály, a nemzetközi forradalmi kommunista világmozgalorx azt mondja a ml politikánkra, hogy ez marxista—leninista, kommunista politika, helyes politika. Az internacionalizmussal kapcsolatban felvetődött az is, hogy ha a helyi érdekek és az általános érdek ütközik, akkor az általános. a kommunista világmozgalom érdeke a döntő és a fontosabb. Egyetlen egy országban sem létezhet olyan győzelmes kommunista forradalom, amely a kommunista világforradalom rovására, annak gyengítése árán erősödhetne. Mert ha a kommunista világforradalom valamelyik párt lépése vagy elhatározása következtében gyengül, akkor az illető párt alapjai is meginognak. Nem lehet egy adott országban sem a- világ kommunista mozgalmával ellentétes irányban erősíteni a kommunista mozgalmat. (Nagy taps).

Ha mi, saját pártkérdéseinkre, a szocializmus építésének hazánkban felvetődő kérdéseire helyes, marxista—leninista választ adunk, az egyúttal a kommunista világmozgalom érdekeinek is megfelel. Az érdekek rendszerint akkor ütköznek, amikor a kérdésre adott, válasz nem felel meg pontosan a marxista—leninista elveknek.

A mi népünk érdeke egyetlen lényesbevágó kérdésben sem ütközik a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocialista világrendszer érdekéivel, hanem egybeesik azokkal.

Önök hallották itt testyérpárt- jaink képviselőit, akik jó szívvel, kommunista meggyőződéssel

mondták, hogy eredményeink őket . is erősítik. Mi szintén azt mondjuk, hogy a szovjet nép, a lengyel, a kínai, a; bolgár — bármely szocializmust építő nép eredményei a mi népünket is erősítik. Nagyon jó az, hogy nemcsak a saját marxista vizsgálódásaiból merített meggyőződés alapján, hanem a magyar nép és a nemzetközi munkás- osztály véleményé alapján is jóváhagyást nyert és nyer a mi fő politikai vonalunk.

A mi rendszerünk kiállja a versenyt

Végül meg szeretném említeni — nem mint döntő tényezőt, hanem mint tünetet —. a kapitalista világ vélekedését pártunk politikájáról.

Úgy, tűnik, hogy a kapitalista Nyugat, az imperializmus fő erői, mintegy másfél-két esztendeje taktikát változtattak a Magyal Népköztársasággal szemben. Addig a taktika lényege a bojkott, az izolálás, a megsemmisítés, a likvidálás, a tudomásul nem vétel volt. Aztán új taktikát választottak, feltehetően azért, mert rájöttek, hogy a régivel semmire sem mennek. Az új taktika az — és ezt a nyugati világ szóvivői nem egyszer meg is mondják- —. hogy tudomásul veszik, hogy az MSZMP megnyerte a nép jelentős részének a támogatását. Magyar- országon a helyzet jó, a közszellemet illetően is, az emberek életviszonyait, munkakörülményeit illetően is —, a Magyar Nép- köztársaság erős. Ezt tudomásul kellett venniök és ezzel, mint realitással, számolniok kell. Ez jó és okos elhatározás részükről. Most igyekeznek érintkezést teremteni. fellazítani az eddigi merevséget.

Itt van bizonyos találkozási pont az ő taktikájuk és a mi politikánk között. Mi a békés egymás mellett élés, a normális diplomáciai kapcsolatok, a rendes kereskedelmi kapcsolatok, a kul- túrkapcsolatck, az utazás, a turistaforgalom hívéi vagyunk. Ebben van érintkezési pont. Mi' az ő taktikájukra azt mondjuk: állunk elébe. Véleményünk szerint, ha az emberek nzracsak egyszerűen a külső látszatot hasonlítják össze, hanem a tartalmat is nézik és gondolkodnak is, inkább lesz valaki a kapitalizmus hívéből a szocializmus híve, mint fordítva. Mi hiszünk eszméink győzelmében. A helyzet ma az. hogy a világon hozzávetőleg negyvenmillió ember‘van a i,en'-.i:unísták önkéntes harci szervezetében, a kommunista pártokban, a marxista-leninista pártokban.

És körülbelül egymilliárd ember már a gyakorlatban dolgozik, tevékenykedik a saoeirlista társadalmi rend építésén, ötven évvel ezelőtt kevesebb volt a szocializmus, a kommunizmus híve, mint ma., ötyén év múlva nefn kevesebb lesz mint r őst. hanem több. Mi nem félünk a kapitalisták mostani taktikájától sem. Az a véleményünk, hogy vitával is győzzük, ha kell. Sőt, üdvözöljük a vitát, az érintkezést, a kereskedőimet. A békés Versenyt ez egy kissé élénkebbé teszi és azt gondoljuk, ez nem is árt.

Itt van például a nyugat-európai közös piac. Nyomást akarnak ránk gyakorolni ezzel. Ezt persze már az amerikai monopolista körök is feltalálták, embargónál: nevezték. És mi lett az eredmény? Nem tudták végrehajtani, mert a szövetségeseik egy, része nem követte őket. Nekünk pedig lússé jobban kellett dolgoznunk. Olyan iparágakat hoztunk létre és teremtettünk meg, amelyek azelőtt nálunk nem léteztek.

Lehet, hogy most egy kicsit meg akarnak szorongatni minket a közös piaccal, de az sem olyan nagyon rossz, mert ha jól körülnézünk országunkban, ha megnézzük a lehetőségeket, és ha a szükség is rákényszerít egy kicsit, akkor gyorsabban tudunk dolgozni. Ez a tapasztalat.

Nem félünk mi sem az érintkezéstől, sem a versenytől.

Meggyőződésünk, hogy a mi

rendszerünk kiáltja a versenyt.

„Aki nincs ellenünk, az velünk van”

Kádár János elvtárs ezután így folytatta:

— Szeretnék néhány szót szólni egy elég nagy zajt okozott jelszóról. Arról a jelszóról van szó, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van.. Az első- és a. legfontosabb, amit itt a kongresszuson is le kell szögezni, hogy ez a megállapítás természetesen nem tudományos tézis, hanem egyszerűen politikai megállapítás, ha úgy tetszik, agitációs jelszó is, amely emberek viszonyára, nem pedig világnézetre vonatkozik. Az . ideológiában ez a jelszó használhatatlan. Az ideológiában nem le- , hét válogatni ellenséges, vagy 1 nem élesen ellenséges között. Ellenséges minden ' elmélet, amely

az ideológiákat nem lehet összekeverni, összebékíteni. Még egyszer ismétlem: az, hogy ki van velünk és ki ellenünk, nem az ideológiára vonatkozik, hanem az emberek viszonyára.

Bizonyos években pártunkban, sőt „nemcsak a mi pártunkban, hanem általában a kommunista pártokban elterjedt az a harci jelszó, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van, tehát ellenség. Arra gondoltunk, hogy fordítsuk meg ezt a jelszót, hisz különösen ma, nálunk, az a helyzet, hogy aki nincs ellenünk, az tulajdonképpen, a dolog lényegét tekintve, velünk van.

Vegyük a legegyszerűbb példát.-A-Magyar Népköztársaságban

marxista—leninista, mert. azok az emberek, akik munkával

keresik meg kenyerüket — és nem összeesküvéssel, bombakészítéssel töltik az éjjeleket és a nappalokat — reggel bemennek munkahelyükre és dolgoznak, a valóságban velünk vannak; még akkor is, ha esetleg az részükről nem tudatos, mert ha az országban az általános politika jó, akkor az iparban, a mezőgazdaságban, a szellemi munka területein a szocialista társadalom épül, s aki dolgozik, az a szocialista társadalmat építi. A nagyvonalúság ez esetben, azért jó és hasznos, mert a kommunistáknak — de voltaképpen minden valamennyire normális politikai irányzatnak — arra kell törekedniük, hogy ne gyarapítsák ellenségeik számát, ne taszítsanak ellenségeik közé embereket, akik helyzetüknél, vagy szemléletüknél fogva saját táborukba hozhatók.

Van osztályidegen és van osztályellenség. Ez két külön fogalom, s két különböző dolgot is jelent. Nem azt mondom, hogy öleljük keblünkre az osztályidegent, de azt mondom, hogy még itt is tegyünk különbséget, az osztályidegen és az osztályellenség között. Mert ha nem teszünk különbséget, nagyon nagy hibák fordulhatnak elő. Van ugyanis osztályidegen, aki nem ellenség, a szó köznapi értelmében, és vannak saját osztályunkbeli, eltévedt, fekete bárányok, akik ellenségek. Ilyen is van. Nem számokról van itt szó, hanem arról, hogy a fogalmak legyenek tiszták és világosak, s legyen világos, hogy kivel,. hogyan dolgozunk.

Nagyon fontos mindennapi fnunkánkban, hogy differenciáljunk, tegyünk különbséget az emberek között.

I# van a származás kérdése. Azt hiszem, erről már nem kell sokat vitázni. Mert, hogy mást ne mondjak, ha pedagógusaink például mentesülnek az eddigi kartotékozástól — azoknak az istenverte zöld, vagy nem tudom milyen kartotékoknak a kitöltögeté- sétőí, rakosgatásától — már az ott felszabaduló energiával nagyobb segítséget adhatnak a munkás- és parasztfiatalok tanulásához.

Társadalmi segítségnyújtásról beszélünk. Ha mi a paraszti osztályt az egész társadalom segítségével át tudtuk vezetni szocialista alapra, akkor nem tudnánk az egész társadalom segítségével talán a mostaninál is több munkás- és parasztfiatalt megfelelően támogatni a továbbtanulásban? Ha ezt a kérdést helyesen kezeljük, akkor újabb darabkát nyesünk le a protekciózásból is, mert a főiskolai felvételeknél már majdnem elmaradhatatlan volt a protekció. ■

Azt hiszem tehát, nagyon egészséges és bölcs döntés lesz, ha a kongresszus az idevonatkozó előterjesztést is jóváhagyja és a párt következetesen érvényt szerez majd a határozatnak. Abban is nagyon igazuk van a felszólalóknak, hogy ezután egy kicsit jobban fognak tanulni a munkás- és parasztgyermekek is, mi semmilyen tekintetben nem vagyunk hívei semmiféle osztálykiváltságnak. Nem is lenne ez egészséges, inkább tönkretenné a fiatal embereket, ha osztályhelyzetük miatt valamiféle olyan előjoguk alakulna ki, mint amilyen régen volt a „kékvérűeknek”, most meg lenne a „vörösvérűeknek”. (Derültség.)

Nem ez az élet útja. Azt hiszem, hogy akik fáznak elvetni a régi gyakorlatot, azok tulajdonképpen nem is bíznak a munkás- és parasztgyermekekben, pedig úgy gondolom, van olyan intelligens meg értelmes a munkásvagy a parasztgyermek is, meg ugyanolyan képességű is, mint bármilyen más származású gyermek és ha ráadja a fejét, akkor tanul és ha tanul, akkor tudni is fog!

Az építés sok kérdése tizóba került a kongresszuson. Szeretném megmondani, hogy egyetértek például a tudományos munka észszerűbbé és tervszerűbbé tételével, a tudományos témák ésszerű megosztásával hazai viszonylatban és a nemzetközi együttműködéssel, amint azt Jánossy Lajos akadémikus elvtársunk itt kifejtette.

Sok sürgető hang hallatszott a kongresszuson a gazdasági irányítás megjavításának szükségességéről. Vannak már meghozott határozatok, amelyeket végre kell hajtani — például az iparirányítás átszervezéséről — másokat, mint például a mezőgazdasági irányítás továbbfejlesztését még elő kell készíteni. Tökéletesítésre szorul a felvásárlási szervezet is, bár vannak már helyes rendszabályok itt is.

Előtérben van tehát a jobb szervezeti formák kialakítása. Ami a helyi vezetők nagyobb felelősségét illeti, valóban kevesebb kérdés igényel központi irányítást, de hatékonyabb — és mindjárt hozzáteszem — a jelenleginél jobb irányítást, ugyanakkor bővíteni kell a helyi vállalati vezetők hatáskörét. Egyébként nem is minden helyi vezető követeli hatáskörének kibővítését. Vannak, akik nem szeretik, mert ez nagyobb felelősséggel is jár. (Derültség).

Többen sürgették a vidéki ipar- telepítést — nem utolsó sorban azért, hogy a jelenleg háztartásban élő, de dolgozni akaró nőket is munkaalkalomhoz juttassák. Valóban helyes követelmény, hogy vidéken, még ott is, ahol nehézipar van, kiegészítő, köny- nyűipari üzemek, létesüljenek. Ez, mint cél, az ötéves tervben benne van. Végrehajtása a beruházási lehetőségektől függ. Olyan mértékben haladhatunk tehát előre, amilyen mértékben beruházási alap a kormány rendelkezésére áll.

A mezőgazdaság termelési kérdései

Sokan foglalkoztak a mezőgazdasági termelés problémáival. Ez nem véletlen. Az iparban a kocsi a síneken megy. A mezőgazdaságban most születik az új, az erősödő szocialista mezőgazdaság rengeteg feladatot ad az egész pártnak, az egész társadalomnak, a többi között az iparnak is. Most az egész népgazdaság további és lendületes- fejlődése attól függ, milyen ütemben sikerül a mező- gazdaságot az ipar szintjére emelni. Ez döntő kérdés most a mező- gazdaság, az egész nép számára. A feladatokról, a munka irányáról helyesen szóltak a felszólalók. Mezőgazdasági terveink világosak, helyesek, azok végrehajtásán kell dolgoznunk.

Az új, magasabb rendű szocialista jellegű formát kell megfelelő szocialista tartalommal megtölteni, s erősíteni a szocialista termelési viszonyokat.

Azok az eredmények, amelyeket Lombos elvtárs ismertetett a

kongresszuson, önmagukért beszélnek. Ahogy Győr megyében megszilárdultak a termelőszövet, kezetek, sorra, rendre úgy szilárdulnak a többi megyében is.

Felvetődött itt három konkrét kérdés: három-, és négyezer holdas területüek legyenek-e a termelőszövetkezetek, szűnjenek meg a gépállomások, s hogy a gabonatervet ne holdban, hanem rnéter- múzsában szabják meg. Mindhárom kérdésben azt ajánlom a kongresszusnak, hogy ne foglaljon állást, mert egyik sem olyan, hogy kapásból el lehetne dönteni.

Ugyanígy vagyunk a gépállomások megszüntetésével is. Ezt a kérdést a Központi Bizottság tanulmányozta, megvizsgálta. Kimondtuk határozatilag, benne van az ötéves tervben, hogy a mezőgazdaságban a gépesítési és a gépi munka fő támasza a gépállomás. Törekvéseinket azonban mutatja, hogy a; beszerzésre tervezett géppark kisebbik részé-;