Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-25 / 276. szám
A -/MAGYAR. SZŐ Cl ALI STÁ 'MUN KAS PA R T. TOLNA" MÍG Y El'! B ÍZQ1 TSÁG A '"É S:. A MEGYEI .TANÁCS LAPJA yitAC P(r,YESrt;.TFTÉKÍ ULNA rítOYE! — —Y Vasárnap I 1962 I november 25. XII. évfolyam 276. szám * ÁRA 70 FILLÉR Befejezte tanácskozását az MSZMP VIII. kongresszusa Az MSZMP VIII. kongresszusának péntek délutáni ülésén Zalai György, a gyulai járási pártbizottság titkára után Ar- naldo Ferreto Szegara, Costa Rica Nemzeti Élcsapata titkárságának tagja, majd Biczó György, Szeged város Tanácsa végrehajtóbizottságának elnöke volt a következő felszólaló. Fuad Nasszar, Jordánia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Mau. rice Camara nagykövet, a Gui*, i neai Demokrata Párt küldötte és* H. Trüb, a Svájci Munkapárt Politikai Bizottságának tagja felszólalása után szünet következett. Az elnöklő Veres József a kongresszus nevében szeretettél köszöntötte a Venezuelái Kommunista Párt küldöttségét, majd a következők szólaltak fel: A. Useldinger, a Luxemburgi Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, továbbá a Do. minikai Köztársaság Népi Szocialista Pártjának küldötte, S. Gudmundsson, az Izlandi Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, A. Bemard, a Guadeloupe-! Kommunista Párt Titkárságának tagja, I. Mus^tapha, a Szudáni Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, E. Munoz, az Ecuadori Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, R. Martinez, a Nicaraguái Szocialista Párt Központi Bizottságának tagja, majd a Libanoni Kommunista Párt képviselőjének üdvözlő szavai után Mohamed Farhat, a Marokkói Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, G. Osario, a Kolumbiai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, majd a Perui Kommunista Párt képviselője, F. Dixon, a Panamai Népi Pórt Központi Bizottságának tagja. Jose Sanchez Verde, a Salvadorj Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, A. Nicolas, a Martiniquei Kommunista Párt tagja, P. Sanchez, a Hondurasi Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja és a Guatemalái Munkapárt küldötte. Az elnök bejelentette, hogy a Központi Bizottság referátumához és a Központi Revíziós Bizottság beszámolójához 123-an í kértek szót, s közülük 42 küldött szólalt fel. A kongresszust 60 testvérpárt, valamint két afrikai ország nemzeti demokratikus pártjának képviselője üdvözölte. Az elnök ezután javasolta a vita lezárását, amit a kongresszus el is fogadott. Szombaton reggel az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII kongresszusa. Az elnöklő Biszku Béla bejelentette, hogy a tanácskozás megnyitása óta 714 távirat és levél érkezett a kongresszus titkárságára. Gyárak, termelőszövetkezetek, intézmények dolgozói, a fegyveres testületek tagjai és magánemberek üdvözölték a kongresszust és sok sikert kívántak munkájához. Külföldről 24 távirat érkezett Táviratban üdvözölte a kongresszust számos testvérpárt. Ezután Biszku Béla ismertette a haiti nép Egységpártja Központi Bizottságának táviratát. Elküldte üdvözletét a Brazil Kommunista Párt főtitkára, L. C. Prestes, elküldték ajándékukat a görögországi Averoíf-börtön politikai foglyai. Az elnök a kongresszus résztvevőinek nagy tapsa közben mutatta fél a művészj kivitelű ajándéktárgyat. Táviratban üdvözölte a kongresszust a Szovjetunióból több gyár, állami gazdaság, kolhoz kollektívája. A Szovjet Baráti és Kulturális Kapcsolat szovjet társaságai szövetségének elnöksége, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetősége, a moszkvai Komszo- mol-iskolán tanuló ifjú kommu- p isták. Táviratot küldött továbbá, az Ipoly-sokoleci Csehszlovák—Magyar Barátság Termelőszövetkezet és az Eislébeni kereskedelmi szakiskola. Biszku Béla javaslatára a kongresszus majd a Népszabadságban mond köszönetét az üdvözletekért. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára válaszolt az első és második napirendi pont vitájában elhangzott felszólalásokra. Kádár János elvtárs válasza a VIII. kongresszus vitájában elhangzott felszólalásokra Tisztelt Kongresszus! Tisztelt Elvtársak! Kedves Elvtársnők! A Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolója feletti vita — véleményem szerint — elvi. egyszersmind konkrét és magasszínvonalú volt. A kongresszus vitájában kifejezésre jutott, hogy a küldöttek egyetértenek a párt fő irányvonalával, kifejezésre jutott, hogy a magyar kommunisták félmilliós serege egységes pártunk politikáját illetően. A kongresszuson is, és az épület falain túl is nagyon sok, pártunk harca szempontjából kedvező és jó dolog történt ezekben a napokban. Uj felajánlások tör. téntek, új munkabrigádok, új — a szocialista címért küzdő — brigádok egész sora alakul. A dolgozók közössége nagyon sok helyen elhatározta, hogy a kongresszus tiszteletére ünnepi műszakot szervez, szocialista felajánlásokkal. A kongresszus idején ezrével megtartott gyűléseken, röpgyűlé- seken, a legkülönbözőbb formában jutott kifejezésre az egyetértés pártunk politikájával, a magyar nép dolgozó tömegeinek az a készségé, hogy ennek a politikának megvalóTolna megye küldöttei a kongresszuson sításáért, további megerősítéséért dolgozni akarnak. Tisztelt Kongresszus! Minden bizpno-'al emlékeznek äz~ eivtarsslr*- aria, hogy három évvel ezelőtt, pártunk VII. kongresszusának napjaiban, párttagságunk, munkásosztályunk, népünk tömegeiben igényként, kívánságként jelentkezett az, hogy a párt politikája ne változzék, és a párt ugyanazt a politikát foly. lassa, amelyet a VII. kongresz- szust megelőző időszakban kidolgozott. Most, a párt VIII. kongresszusán elmondhatjuk, hogy ezt az igényt a bizonyosság váltotta fel. Most már nemcsak várják a velünk egyetértők a VIII. kongresszustól, hogy erősítse meg pártunk eddig követett fő irányvonalát, hanem bizonyosak is abban, hogy ez így is lesz. Sugatagi elvtárs, a Gábor Áron Öntöde szocialista brigádjának képviselője elmondotta, hogy brigádjuk képviseletében már a VII. kongresszuson felszólalt egy elv- társ, aki akkor kifejezte egyetértését. Sugatagi elvtárs most arról számolt be, hogyan hajtották végre azt az ünnepélyes kötelezettséget, amelyet a VII. kongresszus színe előtt szocialista brigádjuk vállalt. Aki valaha foglal kozott öntödei munkával, nagyon jól tudja, mit jelent, hogy a szocialista brigád az öntödei selej- tet 6 százalékról — ami nem is a legrosszabb ebben a szakmában, — egy százalék alá szorította le. Ez a szocialista munka nagyszerű hőstette. Sugatagi elvtárs azt is mondotta, nem biztos, hogy a párt IX. kongresszusán ő képviseli-e majd brigádjukat, de ák- kor már arról szeretnének beszámolni, hogy az egész műhely, talán az egész üzem szocialista lett. Ebben is kifejezésre jut az a bizonyosság, az a mély meggyőződés, hogy politikánkon semmiféle lényegbevágó változás nem lehet. E politika fő jellemvonása az. hogy a marxista-leninista elveken nyugszik, torzítás nélküli kommunista politika. E politika lényegét és fő Irányát meg kell őrizni. Párttagságunknak, munkásosztályunknak, dolgozó népünknek meggyőződése, hogy ez a politika változatlan, erős, s mindenkor megfelel a nép'céljainak. Énnek a legfőbb bizonyítéka dolgozó népünk helytállása. Elvtársak! Az elmúlt három évben a dolgozó osztályok közül a magyar munkásosztály vállalta a fő térhet. A helytállásnak oly nagyszerű, hősi — mert itt helyénvaló ez a szó — példáját tanúsítja, amire nagyon büszkék lehetünk osztálytestvéreink előtt az egész világon. Azok a feladatok, amelyeket a legutóbbi kongresszus óta eltelt három esztendő alatt a magyar nép megoldott, és amelyekből a fő terhet — ezt Ismételten hangsúlyoznom kell — a magyar munkásosztály vállalta, nagyszerű sikerek forrásai. Az itt jelenlévők előtt, de általában az ország és a világ előtt sem titok, mekkora nehézséget kellett leküz- denie pártunknak és népünknek az ellenforradalom után: az elemi rend megteremtése, a népi demokratikus rendszer megszilárdítása, a népgazdaság elemi konszolidációjának megteremtése közepette kellett megoldani az általános fejlődés által napirendre tűzött kérdésekét Amikor azt mondjuk, hogy leraktuk a szocializmus alapjait, végbement a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése,, akkor tanácskozásokra, agitációra is gondolunk, — sokszor nagyon hosszadalmas, türelmes agitációra,— de a siker történelmi jelentőségét iga..ában a maga teljességében csak nagyobb távlatban tudjuk megítélni. Bár a falu szocialista átszervezésének eredményes, nagy hősi munkájánál a magyar parasztság is mindén elismerést megérdemel, mégis helyes, ha elsőnek a magyar műn-, kásosztályt emeljük ki, mert a testvéri paraszti dolgozó osztályt a munkásosztály forradalmi pártja, öntudata vezette a helyes útra és segítette abban, hogy megteremtse magának az új, szocialista élet alapjait. Szó esett más kérdésekről, más feladatokról is, így honvédségünk fegyverzetének korszerűsítéséről. Ez szintén nem csekélység. A néphadsereg szervezetét, és fegyverzetét korszerűsítettük, ég ebből a feladatból, is adódik teher, amelynek nem kis részét ugyancsak a magyar munkásosztály viseli. - , A parasztság helytállása is jól kifejezi egyetértését pártunk politikájával, azt a meggyőződést, hogy ez a politika jó és hosszú időre szól. Ebben a kérdésben a köirülmények sem mellékesek: paraszt testvéreink életüknek szinte minden korábbi formájával, évszázados, sok nemzedékeken át megrögződött szokásokkal, munka módszerekkel szakítottak, amikor a szocialista utat választották. S ami ezek után parasztságunknak az utóbbi két évben felmutatott munkáját illeti — ezzel az átkozott aszállyal is harcolva — erről csak a legnagyobb elismerés szavaival szólhat kongresszusunk. Az aszály ellenére az átlagtermések túrhetőek, parasztságunk a lélekölő szárazsággal is dacolva, szorgalmasan dolgozott. Azt mondhatjuk, hogy bár az ördög elvitte az idei jó termésbe vetett reménységünket, de egy esztendő termésénél sokkal több és sokkal jobb, ahogyan a mi parasztságunk a szocialista nagyüzemi termelésbe beilleszkedett, ahogyan vezetőit kiválasztotta, ahogyan. -dolgozott. Ez a jövő nagy és biztos garanciája. Ka a mi parasztságunk ezt a munkaszellemet, ezt az egyetértést, ezt a nemes — már azt mondhatjuk szocialista törekvést — megőrzi és tovább erősíti, akkor a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó terveink sorra, rendre és még reményeinknél előbb fognak teljesedni. A munkásosztály és a parasztság helytállásáról szólva tulajdonképpen szólottám a magyar értelmiség jelentős többségének helytállásáról is, mert ahol termelőmunka folyik ott mindenütt vannak értelmiségi dolgozok is. Elmondhatjuk, hogy többségük öntudattal, bizakodással, lelkesedéssel munkásainkkal, parasztjainkkal egy sorban dolgozott és az eredményekre büszke lehet.