Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-24 / 275. szám
A ' jM’A,; SZOCIALISTA munkává;;., ;OK,a m'eg-yei ;bizott,saga és -a TÖLN# iltuVEi VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Szómba! 1962. november 24. Xlt. évfolyam 275. szám * ARA 50 FILLER f. Központi Bizottság beszámolója kssszi Wire meghatározza a szocializmus teljes felépítésével kapcsolatos tennivafiliat Folytatja tanácskozását as MSZMP VIII• kongresszusa Az MSZMP VIII. kongresszusa csütörtök délutáni ülésének első szónoka Mc. L-ennan, Nagy- Britannia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja volt, aki hangsúlyozta, hogy az angol kommunistákat őszinte örömmel töltik el azok a nagyszerű eredmények, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt és Központi Bizottsága vezetésével a magyar nép elért. Az angol küldött ezután beszámolt arról, milyen óriási felháborodást váltott ki Angliában az Egyesült Államok Kuba-elle- nes akciója, majd az angol békemozgalom aktivizálódásáról beszélt, hangsúlyozva, a békés egymás mellett élés feltétele Nagy- Britannia fennmaradásának. Befejezésül az angol testvérpárt előtt álló feladatokról szólt. Izmail Bakri, az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja felolvasta a párt Központi Bizottságának üdvözletét, amelyet a párt elnöke, D. N. Aidit írt alá. Az üzenet hangsúlyozza: Az MSZMP VIII. kongresszusa mérföldkő lesz annak a fiatal, fejlődő és erősödő óriásnak az útján, amit szocialista Magyarországnak hívnak. Biztosak vagyunk abban, hogy a kongresszus ezt az óriást ellátja a szükséges morális és anyagi eszközökkel, feltételekkel, hogy folytassa feltartóztathatatlan menetelését. Kállai Gyula elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja lépett ezután a szónoki emelvényre. Kállai Gyula felszólalása Kedves Elvtársaid Tisztelt Kongresszus! A Központi Bizottság beszámolója megállapította, hogy a szocialista forradalom hazánkban újabb nagyszerű győzelmet aratott, s népünk a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. A további előrehaladásban, a forradalom teljes győzelmének kivívásában kiemelkedően fontos szerepe van a párt ideológiai és kulturális munkájának. Az irányelvek ezért hangsúlyozzák, hogy a marxizmus— leninizmus eszmei offenzivája a szocialista építőmunka követelménye lett. A nemzetközi és hazai viszonyok, a szocializmus nagy nemzetközi és hazai sikerei kedvező feltételeket teremtenek az eszmei offenziva számára. A Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű XX. kongresszusa széles körű harcot indított, hogy megtisztítsa a marxizmus—leninizmus eszméit a dogmatizmus salakjától, amely a személyi kultusz éveiben reá rakódott. Ugyanakkor ez lehetővé tette, hogy még hatékonyabb harcot folytassunk a nemzetközi munkásmozgalom fő veszélye, a recizionizmus ellen. A marxizmus—leninizmus igazságainak fénye ma újból tisztán ragyog. Ez az elrtu'iet a békéért, a szocializmusért, az emberiség társadalmi előrehaladásáért vívott harc leghatalmasabb fegyvere. A marxizmus—leninizmus megtisztulása, alkotó szellemének érvényesítése nálunk is kétfrontos harcban ment végbe, s az így megújhodott marxizmus—leninizmus vált cselekedeteink vezérfonalává. Elvtársak! Az albán példa arra figyelmeztet, hogy a marxizmus— leninizmus alkotó szellemének érvényesítéséért folytatott nemzetközi méretű küzdelmet még nem lehet befejezettnek tekinteni. A moszkvai nyilatkozatoknak azt a helyes tételét, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban a revizionizmus a fő veszély, senki sem értelmezheti úgy, hogy közben megfeledkezhetünk a dogmatizmus elleni harcról, sem pedig úgy, hogy a dogmatizmus csak valamiféle bocsánatos bűn. Pártunkat nemcsak a nemzetközi munkásmozgalom, hanem a saját hazai tapasztalatai tanították meg arra, hogy a marxizmus—lcniniz- mustól való mindenféle — akár dogmatikus, akár revizionista — eltérés milyen veszélyeket rejt magában. Az 1956-os októberi ellenforradalom és az azt megelőző pár év keserű tapasztalatai arra intenek, ha nem számoljuk fel idejében a dogmatizmust, nem folytathatunk eredményes harcot a revizionizmus és a mögötte meghúzódó nyílt reakció ellen sem. A revizionizmus felszámolása csakis az alkotó marxizmus—leninizmus alapjáról történhet. Meg kell állapítanunk, hogy az albán vezetők már régóta nem elvi politikát folytatnak, hanem az elvi-politikai viták elől kitérve az egységbontás, rágalmazás és kalandorság veszélyes útjára léptek. Nyíltan támadják a nemzetközi kommunista mozgalomnak a két moszkvai nyilatkozatban kidolgozott politikai fő vonal’t, s példátlan rágalom- hr.d'á atot folytatnak a Szovjet- ur' és a szocialista világrend- szer más országai és pártjai, közöttük hazánk és pártunk ellen. Ki kell jelentenünk: éppen ezért az albán vezetők dogmatiz- musát az elméletben, szekta- rianizmusát a gyakorlati politikában, s kalandorságát a nemzetközi politikában nem tekinthetjük belső pártügynek. A nemzetközi munkásmozgalom egységének erősítése nem egyik vagy másik párt belső kérdése, hanem valamennyiünk közös ügye, amelyen mindazoknak féltve kell őrködniük, akiknek drága a szocializmus, a béke, s a társadalmi előrehaladás. Pártunk, munkásosztályunk, népünk, s a nemzetközi munkásmozgalom iránt érzett felelősségünk követeli tehát, hogy erről a helyről is határozottan elítéljük az egységbontókat. Az eszmei-ideológiai küzdelem, része a két világrendszer harcának Külpolitikánk alapelve a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Ebből adódóan bonyolult körülmények között kell folytatnunk a párt ideológiai és kulturális munkáját, ami sokoldalú elméleti és gyakorlati politikai tevékenységet és ugyanakkor nagyfokú elvi szilárdságot igényel. Mindenkinek világosan kell látnia: az eszmék területén nincs békés egymás mellett élés. Nem az eszmék, hanem a fegyverek terén követelünk leszerelést. Az eszmei-ideológiai küzdelem elengedhetetlen része a két világrendszer harcának, nem ellentéte, hanem szerves része a békés egymás mellett élés politikájának. Pártunk ideológiai és kulturális munkáin olyan belső körülmények között bontakozhat ki, amikor a szocialista termelési viszonyok győzelme az egész népgazdaságban kedvező lehetőségeket teremt ahhoz, hogy az eszmei-kulturális forradalmat most már teljes terjedelmében — az egész népet felölelő módon — következetesen végigvigyük. Az új társadalmi viszonyok közé került osztályok és rétegek — s még inkább az egyes emberek — tudatában még hatnak a régebbi osztályviszonyok körülményei között keletkezett polgári és kispolgári, főleg nacionalista, a vallásos, az individualista nézetek. Az ideológiai küzdelmet olyan viszonyok között folytatjuk, amikor a párt széles körű szövet- j ségi politikát folytat és valamennyi társadalmi erőt egybefog a szocia'izmus teljes felépítésére. Ideológiai munkánkat annak tu- i datában kell végeznünk, hogy az l eszmei harc — a gazdasági építőmunka mellett, azzal együtt — az osztályharc fő területe lett. Ez a harc ma főleg arra irányul, hogy a szocialista termelési viszonyok alapján dolgozó osztályok tudatából száműzze a régebbi helyzetükben keletkezett polgári és kispolgári nézeteket, és kialakítsa, megszilárdítsa a szocialista tudatot és erkölcsöt, mélyítse el a nemzet politikai egységét, teremtse meg a marxizmus—leninizmus alapjain nyugvó szocialista nemzeti egységet, segítse elő a szocialista termelési viszonyok között élő osztályok közötti lés nveges különbségek felszámolását. . . • Kállai Gyula ezután rátért a párt ideológiai' és kulturális munkájának néhány konkrét kér- di-qre, A marxizmus—leninizmus propagandája a két kongresszus között eltelt időben fejlődött, színesedett, és egyre nagyobb tömegeket fogott át. Ma pártpropagandánk legfőbb erőssége, - hogy gondolkodásra, a valóság tanulmányozására, s ebből megfelelő következtetések levonására késztet. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tömegek érdeklődése örvendetesen megnőtt a marxizmus—leninizmus iránt. A múlt évben 620 000 ember vett részt a púrtoktátás különböző formáiban. Örvendetes jelenség, hogy a résztvevőknek csaknem a fele -r- 47 százaléka — párton- kívüli volt. Ez is mutatja, hogy pártunk eszmei befolyása erős, a pártonkívüliek nemcsak elfogadják a párt politikáját és részt kérnek annak megvalósításából, hanem egy részük már magáévá tette pártunk világnézetét is. A marxista propaganda továbbfejlesztésének fontos követelménye, hogy pártiskolákon, szemináriumokon és az egyetemeken is állandó gondot fordítsanak arra, hogy az oktatás a legszorosabb összhangban legyen a hallgatók mindennapi munkájával, szakmai érdeklődésével. — A párt propagandamunkájában nagy szerepe van a sajtónak. Ma már nemcsak a párt lapjai, hanem az egész magyar sajtó a párt politikáját képviseli. A sokmilliós összp.éldányszámban megjelenő napi- és hétilapok, a szinte minden család, lakásában levő rádió, az egyre szélesebb körben elterjedő televízió, a párt politikájának első számú közvetítőivé és a tömegek gondolkodásának, a közvéleménynek igeit fontos formálóivá váltak. E nagy felelősséget átérezve, mind több újságírónk dolgozik a szocialista újságírót megillető rangnak megfelelően, azaz közéleti politikai személyiséghez méltó módon, népe odaadó szolgálatában látja el megtisztelő feladatát. A sajtó harcoljon következetesebben a párt politikájáért és világnézetéért, hirdesse a szocializmus igazságát. Ügy látjuk, hogy lapjainkban tovább kell erősíteni a kezdeményező és a kritikai szellemet. Az újságíróktól a mainál nagyobb segítséget várunk a tömegek szocialista erkölcsének és magasabb szintű ízlésének formálásában. Pártunk propagandatevékenységének egyik legfőbb célja: a szocialista erkölcs normáinak meghonosítása, az egész nép tudatában. A kapitalista világban A szovjet küldöttség ajándéka a kongresszusi teremben.
