Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-24 / 275. szám

2 fÖKSfS MEGYE! SffiSÜJSÄB 1962. november 24. Folytatja tanácskozását az MSZMP Vili. kongresszusa az emberiség legjobbjai által he­lyesen kidolgozott erkölcsi nor­mák többsége nem érvényesülhe­tett, mert a kizsákmányolás ször­nyű viszonyai az embert a má­sik ember farkasává tették. A helyes, nemes, magasztos erköl­csi elvek csak a mi társadal­munkban érvényesülhetnek, s magasabb szintre emelkednek, mert kiegészülnek a szocializmus, a kommunizmus eszményeivel: a kizsákmányolás és elnyomás el­leni harccal, a szocialista haza- fisággal, más népek megbecsülé­sével, harcuk támogatásával, a szocialista humanizmussal, a köz javára végzett munkával, a ma­gánélet tisztaságával, olyan vo­násokkal, amelyek emberré te­szik az embert. A közoktatás fejlődése Egész kulturális életünkben döntő jelentősége van a közokta­tás fejlődésének. A VII. kong­resszus határozatait végrehajtva, széles körű társadalmi vita alap­ján kidolgoztuk és törvényerőre emeltük iskolarendszerünk re­formját. Ma már munkánkban az első helyre a reform tartalmi kérdéseinek helyes megoldása került. Ebben jelentős lépés azoknak az új általános és középiskolai tan- terveknek végleges kidolgozása, amelyeket a Művelődésügyi Mi­nisztérium országos vitára bocsá­tott. E tantervek alapján kell megírni az új tankönyveket, ame­lyeknek döntő szerepük lesz az iskolareform tartalmi kérdései­nek megoldásában. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az ifjúság nevelésének és az is­kolareform megvalósításának leg­fontosabb tényezője: a pedagó­gus. .. .A kongresszus színe v előjtt mondunk köszönetét az im­már százezernyi nevelőnek az ifjúság nevelésében, a szocia­lista szellemű közművelődés fejlesztésében végzett áldo­zatos munkájukért. Kedves Elvtársak! Tisztelt Kongresszus! Ma az általános és a szak- műveltség színvonalának emelé­se társadalmi, politikai, gazdasá­gi előrehaladásunk egyik leg­fontosabb feltétele. A szocializ­mus teljes felépítése az eddiginél nagyobb mértékben igényli az egyetemet, főiskolát végzett szak­emberek alkotó közreműködését. A népgazdaság fejlesztésének — még jóvá nem hagyott — táv­lati tervei szerint 1980-ig hozzá­vetőleg 450 000 főiskolai és egye­temi végzettségű szakembert kell képezni. A felsőoktatás előtt két nagy, egymástól elszakíthatatlan feladat áll: a nagyarányú mennyiségi fejlesztés és az oktatás re­formja útján a szakéi képzés tudományos és világ­nézeti színvonalának emelése. Tudományos életünk fejlődése az elmúlt években meggyorsult. A jövőben még inkább döntő fel­adatnak kell tekinteni a tudo­mány és a termelés szoros, el­választhatatlan kapcsolatát. Az egyre erőteljesebben megvalósuló szocialista nemzetközi munka- megosztásnak megfelelően kell kialakítani a tudományos együtt­működést is. Fontos feladatok várnak a társadalomtudományok­ra: még jobban kell segíteniük a szocializmus teljes felépítésé­nek munkáját Az lenne kívána­tos, ha a társadalomtudományok időben felfigyelnének az életben, a gyakorlati munkában jelentke­ző elméleti problémákra, és idő­ben adnának rájuk tudományo­san megalapozott választ. Kedves Elvtársak! Tisztelt Kongresszus! A Központi Bizottság beszámo­lója megállapította, pártunk po­litikai befolyása erősödött az iro­dalomban és a művészetekben is. Az írók és a művészek táborá­ban megnövekedett, erősödött az a törekvés, hogy műveikkel a szocializmus építését szolgálják. Darvas elvtárs tegnapi felszóla­lásában az irodalommal kapcso­latban néhány helyes elvet fo­galmazott meg. De mi azt sze­retnénk, ha e tételek nem marad­nának sokáig főleg írói hitvallá­sok, hanem minél előbb irodal­munk élő gyakorlatává válnának. Mi nem akarjuk az alkotók szár­nyát szegni, s a műveket elszür- kíteni. Az irányelvekben is le­szögeztük, itt is hangoztatjuk: az irodalomban és a művészetben teret adunk minden jó szándékú, a béke védelmét, a szocialista Magyarország fejlődését szolgáló irányzatnak. Ahány alkotó egyé­niség, legyen annyi színfoltja a rfWf'rrvar > irodalomnak és művé“ szetnek! De népünk érdekeinek szolgálata megköveteli, hogy a műveknek szocialista tartalma és a tömegek számára elfogadható kifejezési formája legyen. Gyakran kérdezik tőlünk: le­het-e kísérletezni? Támogatjuk a kísérleteket, hiszen a pártnál, a kommunistáknál különb és na­gyobb kísérletezők nincsenek! Olyan utakat tárunk fel a földön és a világűrben, amelyeken ko­rábban nem járt senki! Utat tö­rünk a Holdhoz, a Marshoz, a Venushoz! Utat törünk a kom­munizmushoz! De mi az új utak­ra a marxizmus—leninizmus esz­méitől vezérelve és a nép szol­gálatának hivatástudatával lé­pünk, ezeknek a kísérleteinknek meghatározott célja, tartalma és szilárd eszmei alapja van. Az irodalmi és a művészeti élétben is csak akkor vezethetnek ered­ményre a kísérletezések, ha szin­tén szilárd elvi alapon történnek. közelítsük még inkább a nép­gazdaság igényeihez és a szocia­lista nemzetközi munkamegosz­tás követelményeihez. Határozottabban gondoskodjunk arról, hogy az elért tudományos eredmények a műszaki fejlesztés során gyakorlati alkalmazásra kerüljenek; Az irodalomban, a művésze­tekben, a tömegek öntevékeny művelődési és művészeti mozgal­mában erősítsük a kultúra szo­cialista tartalmát, vigyük győze­lemre a szocialista kultúrát. A párt eszmei munkájának fő célkitűzése ax, hogy egész népünket megtanítsuk szocia­lista módon élni, dolgozni és gondolkozni. Odaadással és kitartóan munkál­kodjunk azon, hogy e nagy célt minél előbb elérjük — fejezte be nagy tapssal fogadott felszólalását Kállai Gyula elvtárs. Nagy János Tolna megyei küldött felszólalása Az ideológiai és kulturális munka i • r • to irányai Kedves Elvtársak! Tisztelt Kongresszus! Végigtekintve az ideológiai és kulturális élet legfőbb kérdéseit, pártunk ez irányú tevékenységé­nek következő fő irányait jelöl­hetjük meg: Eszmei felvilágosító-nevelő mun­kával tevékenyen dolgozzunk azért, hogy végképp száműzzük a polgári és kispolgári nézeteket népünk tudatából, s biztosítsuk a szocialista tudat, a szocialista er­kölcs győzelmét. Az ideológiai munka az osztályharc fontos fel­adata, amely megteremti a marxizmus—leninizmus világné­zeti alapján nyugvó szocialista nemzeti egységet és közelebb vi­szi népünket az osztály nélküli társadalomhoz. Mivel arra törekszünk, hogy a szocializmus teljes felépítését a két világrendszer békés versenye közepette .valósítsuk meg, a párt 1 elméleti tevékenysége sokat és i állhatatosan foglalkozzék a bé­kés egymás mellett élés kérdé­seivel, adjon választ az emberek ehhez kapcsolódó kérdéseire. Pártunk propagandatevékeny­ségét emeljük magasabb színvo­nalra, igazítsuk jobban a gyakor­lati követelményekhez, az egész nép szocialista nevelésének fel­adataihoz. Érjük el, hogy a propaganda felkarolja és általánosítsa a szo­cializmus teljes felépítése során keletkező jó helyi tapasztalatokat. Kulturális életünk legfonto­sabb kérdésének továbbra is a közoktatást és a szakember- képzést tekintsük. Valósítsuk meg a kijelölt időre az iskola- reformot az alsó-, közép- és felső- oktatásban, s gondoskodjunk ar­ról, hogy a népgazdaság meg­felelő számú és felkészültségű, kommunista meggyőződésű szak­embert kapjon. A tudományos kutatómunkát Nagy János elvtárs, a Tolna megyei Állami Gazdaságok igaz­gatója bevezetőben arról beszélt, hogy megyénk dolgozói nagy örömmel és aktivitással vitatták meg a pártunk központi vezető­sége által megszövegezett irány­elveket. A pártértekezleteken szá­mos javaslat és bírálat hangzott el továbbhaladásunk érdekében. A pártértekezletek résztvevői szenvedélyesen ítélték el az 1956-os ellenforradalom előtt el­követett hibákat, s megígérték, úgy fognak dolgozni, hogy éberen őrködnek a marxizmus—leniniz­mus tisztaságán. Ezután így foly­tatta: — A történelem számos esetben igazolja, hogy aki a marxizmus— leninizmus kitaposott útját járja, az csak jó úton járhat. De azt is igazolja, hogy aki ettől jobbra vagy balra eltér, az súlyos hibá­kat követhet el .és nem tudja, hogy a lejtőn hol áll meg. A továbbiakban arról beszélt, hogy Tolna megye mezőgazdasá­gának fejlődése is igazolja pártunk helyes gazdaságpoli­tikáját. Ezzel kapcsolatban ismertette az 1953—1957 közötti évek felvásár­lási eredményeit, majd ismertette az idei terméseredményeket, ame­lyek az elmúlt két aszályos esz­tendő ellenére is megközelítik az Egyesült Államok és Kanada át­lagterméseit. Állami gazdasága­inkról elmondotta, hogy 1961-től' állami támogatás nélkül, abszolút nyeresége­sen dolgoznak, s négy év alatt 126 jól képzett szak­embert adtak át a termelő- szövetkezeteknek. — A számok azt bizonyítják, — folytatta Nagy János elvtárs — hogy az esőt ellensúlyozza az emberek szorgalma — majd a nagy hozamú, korszerű fajták jelentő­ségéről beszélt. Ezután mezőgaz­dasági gépgyártásunk problémái­ról szólva elmondotta, hogy gép­gyártásunk gyakran nem tart lé­pést az igényekkel. Az ötéves terv végére — folytatta — szép termésátlagokat kell elémiök tsz- einknek és állami gazdaságaink­nak. De ezt nem segítik a szállí­tó és szárítóberendezések. Sok korszerűtlen gépet gyártunk még a Balaton kombájnon kívül is. — Szabad-e egy gépet gyártani addig, amíg a prototípus nem iga­zolta ezt? Véleményem szerint nem — mondotta. — Nincs jo­gunk egyikőnknek sem a nemze­ti jövedelmet előre olyan gépekre fordítani, amelyekről nem tudjuk, hogyan fogják megállni helyüket a termelésben. A továbbiakban szőlőtermelési kérdésekről szólott, majd kérte a földművelésügyi tárcát, hogy a gépellátás kérdésében erőtelje­sebben és határozottabban segít­se a mezőgazdasági nagyüzeme­ket. Beszédét ezekkel a szavak­kal fejezte be: — Lehetőségeink óriásiak. De a legfelemelőbb érzés az, hogy az emberek, dolgozó népünk soha nem érzett olyan bizalmat pártunk, kormá­nyunk iránt, mint most. A következő felszólaló Gál Géza, az aszódi járási pártbizott­ság titkára volt, majd dr. Bakos Zsigmond, a XVI. kerületi párt- bizottság első titkára emelkedett szólásra. A testvérpártok üdvözlete Caganlamin Dugerszuron, a Mongol Népi Forradalmi Párt Po­lska» .Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára felszóla­lásában többek között hangsú­lyozta, hogy a mongol nép vala­mennyi sikerének legfontosabb alapja a Szovjetunió és a többi szocialista ország önzetlen, test­véri segítsége, valamint a Mongol Népi Forradalmi Párt helyes po­litikája, amely egész tevékenysé­ge vezérfonalának a marxista leni­nista tanítást tekinti. Ezután Jean Terfve, a Belga Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja üdvözölte a kongresszust, majd Francisco Monaco, az Argentin Kommunista Párt küldötte emelkedett szólásra. — Kuba ügye, a mi saját ügyünk is — mondotta. — Támo­gatjuk a kubai nép jogos követe­léseit. Pártunk a Karib-tengeren történt agresszió alkalmával tá­mogatta a Szovjetunió komoly és határozott fellépését, amely meg­mentette a világot egy szörnyű, termonukleáris háború kirobban­tásától. Ferlando Claudin, a Spanyol Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára felszólalásában a többi között hangoztatta; — A jelenlegi világról alkotott dogmatikus szemlélet, amely nem veszi figyelembe a megváltozott helyzetet, az új erőviszonyokat, gyengíti a szocialista tábor és az antiimperialista államok közötti kapcsolatot. Pedig a béke ügye attól is függ, erősíteni tudjuk-e azt a széles harcvonalat, amely átfogja a világot a szocialista államoktól kezdve a tőkés orszá­gok legszélesebb, békeszerető ré- tegeüg. A kubai kérdéssel kapcsolatban hangsúlyozta, a Szovjetunió politikája azt bizonyítja, hogy az SZKP élén Lenin művének méltó folytatói állnak. Hoan Van Hoan, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja felszólal::,sa első részében elismeréssel beszélt a magyar népnek a szocializmus építésében elért sikereiről, majd felolvasta Pártja Központi Bi­zottságának a VIII. kongresszus­hoz intézett üdvözletét. Aili Mäkinen, a Finn Kommu­nista Párt Politikai Bizottságának tagja köszöntötte ezután a kong­resszust, majd Yakub Demir Tö­rökország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első tit­kára arról beszélt, hogy a török testvérpárt hű a világ kommunis­ta- és munkáspártjainak 1957 és 1960-as moszkvai határozataihoz. Nehéz elképzelni — folytatta — hogy az Albán Munkapárt veze­tőinek az internacionalizmussal ellentétes álláspontja más célt szolgálhatna, mint a világ kom­munista és munkásmozgalma egy­ségének megbontását. A következő felszólaló Claude Jones, az Ausztráliai Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának tagja volt, aki többek között han­goztatta, hogy a szocialista orszá­gokban most tartott kongresszu­sok ismételten megerősítik az SZKP történelmi, XXII. kong­resszusának eszméjét. Ez a kong­resszus kijelölte a helyes utat, amely a kommunizmushoz, a há­borútól mentes élethez vezet. Kim Ik Szén, a Koreai Munka­párt Politikai Bizottságának pót­tagja többek kötött arról a harc­ról beszélt, amelyet a koreai nép az amerikai csapatok Dél-Koreá- ból való kivonásáért, az ország egyesítéséért folytat Abbas Ahman, az Iraki Kom­munista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja felszólalásában hang­súlyozta, hogy a jelenlegi nem­zetközi helyzet jobban, mint va­laha, megköveteli a szocialista országok, valamint a világ kom­munista mozgalmának a mar­xizmus—leninizmuson, a moszk­vai nyilatkozatok elvein alapuló egységét. Beszélt Irak belső hely­zetéről és pártja feladatairól. W. Tuomi, a Kanadai Kommu­nista Párt Központi Bizottságának tagja felszólalásában arról be­szélt, hogy a Magyar Népköztár­saság fejiőct&se közvetlenül hat a messze Kanadában, ahol sok tíz­ezer magyar él. A burmai kommunisták min­dig harcoltak és harcolni fognak s íródéra revizionizmus ellen — mondotta a Burmai, Kommunista Párt küldött.! — mert a fő ve­szélyt jelen i ;t nemzetközi kom munista mozgalomba!, a nemze­ti felszabadi isi hm era, valam nt a demokrácia és a béke ügyére. Ugyanakkor a burmai kommunis­ták tovább folytatják harcukat a dogmatizmus és a szektarianizmus ellen, bárhol, bármikor üsse fel a fejét. Harry Hagbert, a Svéd Kom­munista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja volt a következő fel­szólaló, majd Giuseppe Fabbri, a San Marinói Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja emelkedett szólásra, aki hangsú­lyozta, hogy helyeslik a Szovjet­uniónak, a szocialista országok­nak a békés egymás mellett élés megszilárdítására irányuló poli­tikáját Elsőn Costa, a Brazil Kommu­nista Párt Politikai Bizottságá­nak tagja olvasta fel ezután Bra­zília kommunistáinak levelét* majd R. Larsen, a Norvég Kom­munista Párt Politikai Bizottságá­nak tagja üdvözölte a kongresz- szust, s hazája belpolitikai hely­zetéből fakadó feladatokról be­szélt. M. Prado, a Chilei Kommunis­ta Párt Politikai Bizottságának tagja hangoztatta, hogy a chilei nép tevékenyen harcol a békéért és szolidáris a dicsőséges kubai forradalommal. Pártunk egyre jobban fejlődik és töretlenül hű a marxizmus—leninizmus legyőz­hetetlen tanításaihoz — hangoz­tatta. Saliba Khamis, az Izraeli Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának titkára szólalt fel ezután, majd Malájföld Kommunista Pártjának küldötte tájékoztatta a kongresszust a maláji kommunis­ták harcáról, s felolvasta Maláj­föld Kommunista Pártja Közpon­ti .Bizottságának a pártkongresz- szushoz intézett üdvözlő levelét. I. B. Nörlund, a Dán Kommu­nista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára üdvözölte ezután a kong­resszust.

Next

/
Thumbnails
Contents