Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-23 / 274. szám
2 föOfs sreera vppűjsaö 1962. november 23. Az MSZMP Vili. kongresszusának harmadik napja £él, háromszor több alumínium jut, mint 1959—1961-ben az Észak-amerikai Egyesült Államokban. Ez az együttműködés is újabb fényes bizonyítéka a szovjet— magyar barátságnak, a Szovjetunió áldozatkészségének. Most pártunk legmagasabb fórumán mondunk köszönetét a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió kormányának és személyesen Hruscsov elv- társnak ezért az újabb önzetlen, testvéri segítségért, amely- iyel hazánk ipari fejlődését ezúton is segítették. Bővülő kapcsolatok a KGST- országok között Ezután ismertette, hogyan dö- vülíek gazdasági kapcsolataink a többi európai szocialista országgal. Az 1958 óta eltelt időszakban Lengyelországgal, az NDK-vai, Csehszlovákiával, valamint Bulgáriával és Romániával is jelentősen növekedett árucsereforgalmunk. Ma már teljes egészében, vagy túlnyomó részt a KGST-hez tartozó szocialista országok biztosítják részünkre nyersolaj, koksz, vasérc, színes fémek, villamos energia, szén, faféleségek és más fontos nyersanyagok importját. Ezt azért teszem szóvá, mert gyakran hajlamosak vagyunk arra, hogy a nemzetközi együttműködésnél csak a gyártásszakosításra gondoljunk és megfeledkezzünk arról, hogy az utóbbi években elsősorban az országok nyers- és fűtőanyaggal való ellátását kellett biztosítani. Ez mindennek az alapja. Példaként említette a »Barátság« kőolajvezeték építését és több európai szocialista ország közötti energia-együttműködést Elmondotta, hogy az egyesített energiarendszerek párhuzamos üzemének biztosítására a közeljövőben létrejön Prágában a köz ponti teherelosztó, amely mái megalakulása időpontjában körülbelül 35 ezer mw összteljesítményű erőműrendszer együttműködését fogja biztosítani.- Az együttműködés fejlődésének további példájaként elmondotta, hogy vaskohászatunk egyre szélesebb körben folytat hengerelt- ■’acélcserét és kooperációt ..Csehszlovákiával, Lengyelországgal, az NDK-val, Bulgáriával és Romániával, ami valamennyi érdekelt országban lehetővé teszi a kohászati berendezések jobb kihasználását. Ez a kohászati együttműködés évről évre bővül és az ilyen formában megvalósuló hengereltacél forgalmunk több mint 630 ezer tonna lesz 1963-ban, az 1958 évi, mintegy 180 ezer tonnával szem. ben. Ez az együttműködés szükségessé teszi, hogy mielőbb létrehozzuk a KGST-országok kohászatának közös programozó irodáját is, ami által a költségek további jelentős csökkentését, a kapacitások jobb kihasználását lehet elérni. Bizonyos — de távolról sem kielégítő — előrehaladást értünk el a gépipar gyártásszakosítá^á- ban. A szakosítás során a magyar Ezerszám gépi párrá háruló géptípusok többsége a munkaigényeo, magas műszaki ’színvonalon álló szerszámgépek kategóriájába tartozik. Szakosítás alapján gyártunk többek között még csőhengerlő gépeket, tizenhat-féle komplett konzervgyári és különböző élelmi- szeripari berendezést. A műszeripar termékeiből pedig a különböző optikai és orvosi műszerek előállítását helyezzük előtérbe a nemzetközi igényeknek megfelelően. Kezdeményeznünk kell a szocialista nemzetközi munka- megosztás kiterjesztését a jövőben a közszükségleti cikkekre és ezen belül a könnyű- és élelmiszeripar termékeire, továbbá gépiparban gyártott, úgynevezett tartós fogyasztási, cikkekre is. A nemzetközi szakosítás jó példáját látjuk még a vegyiparban 1956 óta a KGST vegyipari állandó bizottsága csaknem 600 vegyipari cikk gyártásának koope- rálására, illetve termelésük szakosítására hozott határozatot A felsorolt eredmények mellett azonban megállapítható, hogy a szocialista nemzetközi munkaEz az újtípusú együttműködés — mondotta — fontos eszköze a műszaki haladás meggyorsításának, a munkatermelékenység emelésének. Most azon kell tehát fáradoznunk, hogy a KGST országaiban a nagyjelentőségű feladatok megoldására közös kutató, tervező intézeteket hozzunk létre. További lépésnek lehet tekinteni az országok között az ipari gyártmányok szabványosításának továbbfejlesztését. Az ismertetett tények azt bizonyítják, hogy bár a mi gazdasági szövetségünk a KGST-ben az elmúlt évek során a nemzetközi együttműködésben jelentős eredményeket ért el, mégsem lehetünK elégedettek. Sok lehetőséget — mi is, akár a többi szocialista ország — kihasználatlanul hagytunk. — foly.tátta Apró elvtárs. Ma a szocialista világrendszer létezése lehetővé teszi, hogy ne legyen minden egyes szocialista ország kénytelen valamennyi iparág megteremtésére. A szocialista táboron belül az egyes országoknak lehetőségük van arra, hogy azokat az iparágakat fejlesszék, amelyek fejlesztéséhez gazdasági és termelési viszonyaik a legkedvezőbbek, s amelyek leginkább együttműködésével foglalkozott, megfelelnek nemzeti hagyomámegosztás lehetőségeit nem használjuk ki megfelelően. Ma még az alacsony szérianagyságok a jellemzőek az egyes országokban — többek között — a szerszámgépek. a traktorok, az autóbuszok, a teher- és személygépkocsik és más gépipari termékek gyártásánál. A szocialista országok műszaki és tudományos együttműködése Apró Antal ezután a szocialista országok műszaki és tudományos nyaiknak és termelési tapasztalataiknak. Ahhoz, hogy a legkisebb ráfordítással a legfejlettebb technika alapján lehessen megszervezni a termelést minden országban, világosan kell látnunk, hogy külön- külön, elzárkózva a nemzeti határok mögé nem tudunk kellő eredményt elérni a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben, Csak széles körű gazdasági együttműködés útján tudjuk megvalósítani a szocializmus teljes felépítésének programját. Jelenleg húszéves népgazdaságfejlesztési tervünkön dolgozunk. Ezt a jövő évben küldjük el a KGST megfelelő szerveinek, amelyek 1964 év végéig összegezik az egyes országok tervelképzeléseit. Az előttünk álló nagy feladatok megvalósítására még jobban egyesíteni kell erőinket minden szocialista országgal, még jobban össze kell hangolni pártjaink gazdaságpolitikáját, együttniűködé- sünk formáit. Ezért csak helyeselni tudjuk Hruscsov elvtárs újabb javaslatát, amelyet az SZKP Központi Bizottságának mostani plénumán vetett fel: .,A KGST-hez tartozó országok képviselőinek minden bizonnyal a közeljövőben ismét találltozniok kell' magas szinten, hogy újabb lépést tehessenek elére a gazdasági együttműködés fejlesztésének útján”. Elvtársak! A szocialista világ- rendszer erői szakadatlanul növekednek és az egész világon erősödnek a kommunizmus eszméi. Biztosak vagyunk abban, hogy hazánkban is, végrehajtva pártunk VIII. kongresszusának határozatait, viszonylag rövid Idő alatt, teljesen felépítjük a szocialista társadalmat. (Hosszantartó nagy taps.) A következő felszólaló Bóján Bolgaranov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt, aki örömét fejezte ki a magyar nép sikerei felett, ismertette a bolgár népnek a fel- szabadulás óta a szocializmus építésében elért kimagasló eredményeit, majd a BKP VIII. kongresszusán elfogadott 20 éves terv irányelveiről szólt. Elítélte az Albán Munkapá"t szakadár tevékenységét, majd a kubai nép szabadságát veszélyeztető amerikai provokációról szóit Bóján Bolgaranov. Az MSZMP Vili. kongresszusának csütörtöki tanácskozása Az MSZMP VIII. kongresszusának csütörtök délelőtti tanácskozásán Erdei Lászlóné elnökölt Üdvözölte Maurice Camara nagykövetet, a Guineái Demokrata Párt képviselőjét, majd Johann Koplenig. az Osztrák Kommunista Párt elnöke szólalt fel. Bevezetőben az osztrák testvérpárt forró üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak, s hangoztatta, ez osztrák kommunisták a szolidaritás és összeforrottság érzésétől eltelve köszöntik a szomszédos országban végbemenő nagyszerű fejlődést. — Harcunkban legerősebb támaszunk a szocialista világrend- szer, élén a Szovjetunióval — folytatta Johann Koplenig, aki felszólalása további részében elítélte az Albán Munkapárt vezetőit, akik cselekedeteikkel diszk reditálják a proletárinternaciona- lizmust. Fehér Lajos felszólalása Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának, tagja, á Központi Bizottság titkára bevezetőben hangsúlyozta; A VII. kongresszus óta pártunk és népünk a szocializmus építésében új határkőhöz érkezett. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a magyar falu életében, mezőgazdaságunk fejlődésében is új fejezet kezdődött. A termelőerők, a termelés növelése most döntően két tényezőn múlik: a szövetkezeti parasztság szocialista tudatának fejlődésén és a termelékenyebb munkán, nagyobb hozamok elérésén a termelés minden területén. A két alapvető fontosságú tényező között a legszorosabb az összefüggés, a kölcsönös egymásra- hatás. A mezőgazdasági termelés bel- terjesítése, a nagyobb hozamok elérése el sem képzelhető a mainál jóval termelékenyebb munka kialakítása nélkül. Véleményem szerint szövetkezeteink fejlődésének mai fokán a termelékenyebb munka kialakí tásának, a kívánt nagyobb terméshozamok elérésének még mindig az a legfontosabb feltétele, hogy a szövetkezet minden egyes munkaképes dolgozója fegyelmezetten kidolgozza a munkanapot, és jó minőségű munkát végezzen a földeken, meg a jószágok körül. Ez a fő forrása az eredményesebb, jövedelmezőbb gazdálkodásnak. Fehér Lajos a továbbiakban hangsúlyozta az anyagi ösztönzés, a munkaegységrendszert kiegészítő munkadíjazási módszerek széles körű alkalmazásának jelentőségét. Ezzel Összefüggésben rámutatott, hogy a különféle ki- egészítő munkadíjazási módszerek alkalmazásánál az előzetes számítás sajnos még mindig sok helyen elmarad, s emiatt túlzások következnek be. A jövőben jobban fel kell venni a harcot a túlzások és torzítások ellen, amelyek kárt okoznak a közös gazdaságnak, ,a . szövetkezeti mozgalomnak. Ugyanakkor fel kell lép- ni a számos helyen még meglévő vaskalaposság ellen js, amely a? anyagi ösztönzés alkalmazását holmi »opportunizmusnak« tartja, »visszalépésnek« a szocializmus építésében, amely úgymond a »kapitalizmust erősíti«. A Központi Bizottság útmutatása és bátorítása nyomán, valamint a Földművelésügyi Minisztérium által kidolgozott és ajánlott irányelvek alapján, az utób bi években a különböző kiegészítő munkadíjazási módszerek széleskörűen elterjedtek a szövetkezetekben — állapította meg Fehér Lajos, majd utalt arra —, hogy a szövetkezeti öntudat erősödése és az állami segítség mellett, elsősorban ezeknek tudható be, hogy a tsz-tagok a szövetkezeti földeket, különösen az idei esztendőben olyan szépen megmunkálták, s jelentős mértékben csökkenteni tudták a súlyos aszály termésrontó hatását. Az eddigi tapasztalatok szerint a különböző kiegészítő munkadíjazási formák közül legjobban bevált a munkaegység jóváírásával együtt az össztermelésből való premizálás. Véleményünk szerint a közeljövőben is célszerű e munkadíjazási forma legszélesebb körű alkalmazása. Emellett — a helyi adottságokhoz igazodva — továbbra is bátran alkalmazzák a munkadíjazás és jövedelemelosztás egyéb változatos formáit, amelyek megfelelnek a szocialista elosztás elvének. A mezőgazdaságban a termelékenyebb munka kialakításának másik nagyon fontos előrevivő tényezője: az alapvető és korszerű termelési módszerek alkalmazása, az ehhez szükséges szaktudás megszerzése mind a dolgozók, mind a vezetők részéről. Az alapvető termelési eljárások legszélesebb körű, kulturált alkalmazásáért nem folyik kellő harc, szervezőmunka, sem a mezőgazdasági irányító szervek, a Földmű velésügyi Minisztérium, a tanácsok részéről, de nem vívott ki megfelelő polgárjogot a falusi pártmunkában, az üzemi párt- szervezetek felvilágosító munkájában sem. Pedig megérdemli, mert a mezőgazdaság fellendítésének ez az egyik legnagyobb tartaléka. Részletesen szólt még az istállótrágya fontosságáról, a nyári és őszi mélyszántás szerepéről, majd elmondotta, hogy rét- és legelő- gazdálkodásunk színvonala alacsony. Rétjeink, legelőink össz- térüíete 2,5 millió kát. hold. Ez az összes szálastakarmánytermő- terület 70 százaléka, a rajtuk nyert takarmány viszont takar- mánvtermelésünknek mindössze 30—35 százaléka. A termelőszövetkezetek és állami • gazdaságok — részben megfelelő irányítás hiányában — a legegyszerűbb intézkedéseket sem teszik meg a rétek, legelők karbantartására. Ha niinden réten és legelőn csak a legegyszerűbb művelési, ápolási munkákat elvégeznék, egy-két mázsával növelni lehetne a szénahozamot. Országosan egymá- zsás hozamnövelés 25 ezer vagon szénaértéket jelentene, ami 125 ezer szarvasmarha évi fű- és szénaszükségletét elégítené ki. Egyre nagyobb a fajtakérdés jelentősége A termelékenység növelésében, i nala — különösen a tojástermea népgazdasági szükségletek kielégítésében, a mezőgazdaságban rejlő tartalékok feltárásában egyre nagyobb jelentősége van a fajtakérdésnek, illetve a nagyobb hozamú fajták kinerncsílésének, országos elterjesztésének. A fajta fontossága a növény- termesztésben eddig legszembetűnőbben a búzánál és a kukoricánál mutatkozott meg. Mindaddig, amíg az új, bőtermő, intenzív magyar búzafajtát elő nem állítják — és ez még több év kérdése —, főleg a „Be- zosztája 1” őszi búzát kell termesztenünk a jelenlegi szinten, az ország egyes vidékein pedig a hazai Fertődi 293 fajtát lehet javasolni. Az intenzív búzafajtáknál azonban meg kell jegyezni, hogy azok csakis intenzív termelési eljárások mellett nyújtják a bennük levő termőképességet, s adják meg a kívánt 3—4 mázsás terméstöbbletet. Hazai növénytermesztésünkben eddigi legnagyobb eredménynek kell tekintenünk a beltenyészté- ses hibridkukorica előállítását. Ennek eredményeként ma már a kukorlcaterület háromnegyed részén nagyobb- hozamú belterjes hibridfajtákat tudunk vetni. Baromfitenyésztésünk szín voles tekintetében — messze elmarad a legfejlettebb országokétól. Egy tyúk évi tojáshozama országos átlagban 85—90 darab, ezen belül az állami gazdaságokban a hozam 140, a termelőszövetkezetekben pedig 100 darab. S ez nagyon kevés. A nagyfokú elmaradás fő oka az, hogy az ország 25 milliós tyúkállományának több mint 90 százaléka fajtajelleg nélküli, és gyenge termelőképességű. Ezen változtatni kell, és lehet is. A termelékenyebb munka kialakításának következő, igen fontos feltétele: a termelés mechanikai—műszaki alapjainak bővítése, korszerűsítése. 1959 óta, az idei esztendőt is beleértve, kereken 25 milliárdot ruháztunk be a mezőgazdaságba. A termelőszövetkezetek mintegy 4 milliárd forintot, az összes mezőgazdasági beruházások 16 százalékát saját erőből valósították meg. Az állami erőfeszítések eredményeként jelenleg a tanácsi területen országosan egy traktoregységre kereken 170 katasztrá- lis hold szántó megművelése jut, az állami gazdaságokban 97 ka- tasztrális hold. Az egy katasztrális hold szántóra jutó műtrágya-felhasználás az idei évben 138 kilogramm volt. A ténylegesen öntözött terület a két évvel, ezelőtti 160 ezer hold-
