Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-23 / 274. szám

196?. november 22. TOLNA MEGYE! NSYÜ.TSÁG 3 Hz MSZMP Vili. kongresszusának harmadik napja ról az idei nyárra több mint 350 ezerre nőtt. A Központi Bizottság idei márciusi határozatával 600 ezer holdra felemelt — a mostani ötéves tervünk végéig előirány­zott — öntözési program nagyob­bik felét már teljesítettük. Szövetkezeteink az említett be­ruházás túlnyomó többségét a nagyüzemi állati férőhelyek biz­tosítására ' fordították.' A hatal­mas Igényeket az egyszerűbb megoldások előtérbe helyezésével, a szerfás istállók tömeges építé­sével, a meglévő gazdasági épüle­tek — nagyobb paraszti tanyák, pajták — átalakításával tudtuk nagyjából kielégíteni. így 1959 óta mostanáig a ter­melőszövetkezetekben felépült összesen 633 ezer szarvasmarha-, (ezen belül 240 ezer tehén-), 1 800 000 sertés- és koca-, 875 000 juh-, 7 750 000 baromfi- nagyüzemi férőhely. A szerfás épületek ará­nya 57 százalék. Az ország népe joggal elvárja, hogy a népgazdaság által nehe­zen előteremtett beruházásokkal a jövőben az eddiginél jobban gazdálkodjunk. A beruházások hatékonyságát növelhetjük a já­rulékos, kiegészítő beruházások­kal, valamint a beruházások mű­szaki színvonalának emelésével, és a rendelkezésünkre álló anya­gi erők jobb koncentrálásával. A mezőgazdasági termelés belterjesítése Az anyagi eszközök koncentrál­tabb felhasználása összefügg a mezőgazdasági termelés határo­zottabb belter jesítésével és a szakosítással. A mezőgazdasági termelés bel­terjesítése azt a fő törekvésünket jelenti, hogy egységnyi földterületen a le­hető legnagyobb termelési értéket érjük el. ennek érdekében növeljük a munka- és eszközráfordításokat, de úgy, hogy azokkal maximáli­san takarékoskodjunk. A belterjesítés útját és színvo­nalát döntően megszabják egyes országrészek, üzemek természeti, társadalmi közgazdasági adottsá­gai. A belter jesítés a legszorosab­ban összefügg a szakosítás problé­máival, a termelés területi és üze­mi szakosításával. A kenyérgabo­nát, a szemes és tömegtakarmá­nyokat ugyan az ország minden részében, minden egyes üzemnek meg kell termelnie, de elég mesz- szemenő szakosodás is lehetséges abban a tekintetben, hogy milyen arányokban és főleg milyen nö­vényfélékből termelje meg a szükséges kenyérgabontá, illetve takarmányt A növények1 másik csoportja: az ipari és kereskedelmi növények, a burgonya- és zöldségfélék, a szőlő- és gyümölcsfélék, amelye­ket főleg az adottságoknak meg­felelő, speciális körzetekben ter­melnek. Ezeket a növényeket ke­reken kétmillió kát. holdon ter­mesztjük. E növények termeszté­sében, a jelenlegi feltételek mel­lett is messzemenő szakosításra van szükség és lehetőség. Itt 'nyí­lik mód arra, hogy egy-sgy nagy­üzem a sokféle növény helyett néhányra szakosítsa magát, erre koncentrálja erőit, s így nagy­mértékben növelje árutermelését. Az állattenyésztésben részben hasonló a helyzet, mint a nö­vénytermesztésben. Szarvasmar­hát, sertést, baromfit általában az ország minden körzetében te­nyésztenek. A takarmánybázis összetételének megfelelően azon­ban az egyik vidéken a szarvas- marhát, másikon a sertést része­sítik előnyben. Ezen belül — aszerint, hogy egy-egy gazdaság­ban milyen termék előállítása a fő cél: a fej, vagy vágómarha, esetleg tenyészállat, vagy vágó­sertés, esetleg baconáru, vagy te- nyészsüldő előállítására szakosí­tanak. A megindult szakosodási folya­mat megkönnyíti népgazdaságunk számára, hogy a szocialista nem­zetközi munkamegosztásba mező­gazdásági vonatkozásban is foko­zottabban beilleszkedjünk, s az elkövetkezendő években és hosz- szabb távlatban teljesítsük az e téren reánk háruló feladatokat, valamint kamatoztassuk orszá­gunk javára a szorosabb mezőgaz­dasági együttműködésből szárma­zó kölcsönös előnyöket. A mezőgazdasági termelés sza­kosítása hozzáértő, felkészült ve­zetést kíván minden szinten. Min­denekelőtt az üzemi vezetést kell megjavítani. Ha a kevésbé fejlett szövetkezeteket a közeljövőben legalább a közepesek színvona­lára tudnánk emelni, egyik leg­nagyobb tartalékát tárnánk fel a mezőgazda' ágnak! Az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatában kiemelkedő szere­pet töltenek be a gépek és ké­miai szerek. Kormányunk megfe­lelő intézkedéseket tett annak ér­dekében, hogy a gépipar és vegy­ipar mind jobban kiszolgálja eze­ket az igényeket. A növényvédelem nagyon el­maradott országunkban. Éppen ezért igen nagy jelentőségű az a kormányintézkedés, amely — a Központi Bizottság idei márciusi mezőgazdasági fejlesztési határo­zata után — a második ötéves terv idejében kereken egynegyed milliárd forint többletberuházás:.* biztosított a növényvédő szerek gyártásfejlesztésére. A műtrágya- gyártás fejlesztésére pedig, a má­sodik ötéves terv időszakára a Gazdasági Bizottság 1,3 milliárd többletberuházást engedélyezett. Az élelmiszeriparon belül tel­jesen új iparág a takarmány­keverék-gyártás. Három év alatt a leállított malmok egy részének átalakításával lényegében kiépült az egész országban az ötéves tervre előirányzott körzeti keverő- malmok hálózata. Ezek az idén már csaknem 100 ezer vagon korszerű keverék­takarmányt állítanak elő s az öt­éves terv végére a keverékgyár- i tás eléri a 200 ezer vagont! A felvásárlási rendszer kiállta a próbát Végül hangsúlyozta: annak el­lenére, hogy a mezőgazdasági ter­melés egyes ágaiban időnként je­lentős lemaradások mutatkoznak, s emiatt a lakosság ellátásában átmenetileg zavarok keletkeznek — néha a burgonyaeliátásban, máskor a tojás, a bab vagy egyes zöldségfélék terén —, a mezőgazdaság egyre növek­vő, alapvető termelési és áru- termelési feladatait általában teljesíti. A felvásárlási rendszer s annak fő formája, a szerződéses rendszer, kiállta a próbát az átszervezés nehéz időszakában, de beváltja a hozzá fűzött reményeket a nagy­üzemi szocialista mezőgazdaság­ban is. 1957-ben az összíelvásár- lás — változatlan árakon számít­va — 17 milliárd forint értékű volt, tavaly már 20,9 milliárd, s az idén megközelíti a 22 milliár- dot. A felvásárláson belül a nö­vényi cikkek felvásárlása 1957­tavaly már 25 400 vagon s az idén előreláthatólag eléri a 29 800 va­gont. A többi között emiatt tud­tunk tavaly az ország egy lakosá­ra számítva, több mint 48 kilo­gramm húst és több mint 23 kilo­gramm zsírt, zsiradékfélét bizto­sítani. A mezőgazdasági er.oort-import aktív egyenleg, az 1956—58 évek átlagában 1027 millió dsvlza£orir.t volt. Az 1959—61. évek átlagában, tehát az átszervezés idején, s amikor három közül két eszten­dőben mostoha volt az időjárás — az aktív egyenleg 1470 millió devizaforint volt. A mezőgazdaság dolgozói azon­ban nagyon jói tudják, hogy az elért eredmények egyáltalán nem elegendők. Az igények szocialista rendszerünkben állandóan nőnek mind a lakosság ellátásában, mind az ipar szükségleteinek kielégíté­sében s még inkább az export- feladatokban. A szocialista nagyüzemi mezé­hez képest a múlt évben 7,9, az gazdaság dolgozói tudatában le­élő állatoké és állati termékeké • ■ ’ ' ' 36,9 százalékkal volt nagyobb. Ezen belül csupán egyetlen cikk, a vágósertés alakulását szeretném bemutatni, tíz évre visszamenőleg. 1952-ben, az akkori aszályos esz­tendőben 16 100 vagon volt az ösz- szes sertés-felvásárlás, az igen jó 1955-ös esztendőben 18 500 vagon, hetnek annak, hogy a mezőgaz­daság fellendítésének nagy mun­kájában — csakúgy, mint az át­szervezés éveiben —• bízhatnak és számíthatnak a párt, a kormány és az egész társadalmunk leg­messzebbmenő támogatására! — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Fehér. Lajos. Bias Koca kubai küldött felszólalása Ezután Bias Itoca, a kubai egyesített forradalmi szervezetek titkárságának tagja átadta a kongresszusnak pártja üdvözletét, s többek között hangoztatta: A Magyar Népköztársaság és a szabad amerikai föld, Kuba kö­zött napról napra szorosabb a kapcsolat és termékenyebb az együttműködés. Mindkét ország népét a marxizmus—leninizmus vezérli, mindkét ország a szocia­lizmus útján fejlődik, a proletár­internacionalizmus elvei kötnek össze bennünket, örülünk a ma­gyar nép sikereinek, amelyeket a kongresszuson is ismertettek. Ezek az egész szocialista tábort, ben­nünket is segítenek és erősítenek. — Nagyon köszönjük, hogy Kádár János elvtárs józan és tömör elő­adói beszédében teljes vezetői te­kintélyével, a munkásosztály és a magyar nép kipróbált harcosaként tolmácsolta a magyar nép testvéri üdvözletét hős népünknek és bá­tor vezetőinek. Köszönjük, hogy támogatják a kubai kormány öt pontját^ amelyet Fidel Castro elvtárs terjesztett elő. — Hogy Kuba minden agresz- szió és nehézség ellenére győzött és fenntartja magát, hogy meg­teremtette a maga függetlenségét és önállóságát, megszabadult az imperializmustól és a nagybirtok­rendszertől, hogy elindulhatott a szocializmus építésének útján — mindez a kubai nép bátorságának, vezetői szilárd elszántságának, a néptöniegek megtörhetetlen egységének, a latin-amerikai népek szolidaritásának, Ázsia, Afrika és Európa népei, az egész világ dolgozói, a Szov­jetunió vezette szocialista tábor segítségének köszönhető. — Az a válság, amelyet az Egyesült Államok Kuba elleni inváziós előkészületei váltottak ki, és amely a termonukleáris háború szélére sodorta a világot, tovább tart. Az Egyesült Álla­mok nem hajlandó kötelezni ma­gát arra, hogy tiszteletben tartsa Kuba szuverenitását, és nem akar­ja visszaadni azt a területet, ame­lyet tengeri hadi támaszpont jukka! elfoglal. — A legújabb jelentések sze­rint a törvénytelen vesztegzár — amely ellenkezik az államok jo­gaival, a tengerek szabadságával, az ENSZ alapelveivel — meg­szűnt. Ez egy lépés a Karib- tenger és a világ békéje felé. — Újabb lépésekre van azon­ban szükség, hogy megszűnjenek az Egyesült Államok többi Kuba- ellenes törvénytelen cselekedete: fondorlatai is, s hogy bőké le­gyen a Karib-tengeren és az egész világon. A békeszerető né­pek és. államok egyesült ereje el fogja érni, hogy megtegyék eze­ket az újabb lépéseket is. B!as Roea befejezésül köszönetét mon­dott azért a hatalmas segítségén, amelyet a Szovjetuniótól és . szocialista országoktól kap Kuba. Legyenek meggyőződve róla, ma­gyar elvtársak és testvérek, hog> a patria o muerto (haza vagy halál) jelszótól vezérelve győzni fogunk — mondotta a kubai kttt dött. A következő felszólaló Nemes­laki Tivadar, a Komárom me­gyei Pártbizottság első titkára ve) t, majd dr. Sínké Flórián gyöngy őst arjáéi termelőszövetke­zeti elnök, ismertette a Heves me­gyei szövetkezetek szőlőtermesz­tési problémáit. Szünet után Hunya István, a munkásmozgalom veteránja el­nökölt a tanácskozáson. Pricszol Olga, a II. kerületi Pártbizottság első titkára a kong­resszus! irányelvekkel és a Köz­ponti Bizottság beszámolójával foglalkozott, majd a kutatóin­tézetek problémáiról, az ott vég­zett párímupkáról beszélt. Otto Niebergall, Németország Kommunista Pártja Politikai Bi­zottságának tagja bevezetőben el. ismeréssel szólt Magyarország né­pének az MSZMP vezetésevei el­ért nagy politikai és gazdasági sikereiről. Ezután a nyugat-német­országi helyzettel foglalkozott Hangsúlyozta: A Néniét Szövet­ségi Köztársaság sok békeszerctő polgára őszintén hálás a Szovjet­uniónak azért, hogy az amerikai imperializmus Kuba elleni agze'sa. szióját meghiúsította, a világ, békét megmentette és az amerikai imperialistákat a világ közvéle­ménye előtt Kuba függetlenségé nek elismerésére kényszerítette Ez a Szovjetunió és a szóciaWsta országok tekintélyét rendkívül megnövelte. A következő felszólaló dr. Vil­lányi Ilona, Kübekháza körzeti or. vosa volt. Ezután Henry Winston az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának alelnöke lépett a szónoki emelvényre. Henry Winston felszólalása Henry Winston, az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának álelnöke a .kongresszus hatalmas tapsától kísérve tolmá­csolta pártja, valamint az Egye­sült Államok valamennyi kommu­nistájának forró testvéri üdvöz­letét. Elmondta, hogy büszkén hallgatta meg a Központi Bizott­ság beszámolóját, s kifejezte meg­győződését, hogy a magyar dol­gozó nép sikerei hozzájárulnak a szocialista tábor erősítéséhez, megkönnyítik a nemzeti függet­lenségi mozgalmak fejlődését, s bátorításul szolgálnak azoknak a munkás és népi megmozdulások­nak, amelyek a közös győzelemért harcolnak valamennyi tőkés or­szágban az imperializmus ellen. — Mi a 81 kommunista- és munkáspártnak 1900-ban hozott nyilatkozatai; rendkívül fontot történelmi dokumentumnak tart­juk — folytatta Winston elvtárs. — Az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja állást foglalt olyan értelemben, hogy az Albán Mun­kapárt vezetőinek magatartása ellentétes ezzel a nyilatkozattal. Ezután részletesen szólt az Egyesült Államok politikai hely­zetéről, a többi között rámutatva arra, hogy a fasizmus tényleges veszély az Egyesült Államokban. Ma az amerikai kommunisták harca elsősorban a szélsőjobbol­dali vezetés ellen irányul, amely a békés együttélés, a nemzeti függetlenség és a szocializmus fő ellensége. A közelmúlt eseményei bebizonyították, hogy a párt poli­tikai irányvonala helyes.' Az ag­resszív uralkodó körök soviniszta, hisztérikus hadjáratot indítottak Kuba ellen, álnok módon azt ál­lítva, hogy Kuba veszélyezteti az Egyesült Államok és a nyugati félteke érdekét. Nem igaz, Kuba nem veszélyt jelent, hanem az emberek reményét fejezi ki. Ez az oka annak, hogy Kuba ügye az egész nyugati félteke népeinek közös ügye. Milliók vannak az Egyesült Államokban is, akik kö­vetelik: „El a kezekkel Kubától!” Hála a békés együttélés lenini po­litikáját követő , Szovjetuniónak, Hruscsov elvtársnak, sikerült megakadályozni a kubai inváziót és megmenteni az emberiséget az atomhá­ború pusztításaitól. Az amerikaiak milliói Kennedy elnök háborús nyilatkozata nyo­mán ébredtek először igazán tu­datára, mit is jelent a háborús szakadék szélén való táncolás po­litikája. Henry Winston ezután emlé­keztetett arra a fegyverkezési hajszára, amely most az Egyesült Államokban folyik. Megjegyezte, hogy ez nehezíti a lakosság min­den rétegének helyzetét. Szélesedik a négerek felsza­badításáért folyó mozgalom és erősödik a munkás-néger szövetség. amely a kialakulóban lévő mo- nopólium-ellenes koalíció gerince — mondotta. — Az uralkodó kö­rök meg akarják akadályozni a fejlődésnek ezt az irányát, s ezért sokoldalú fasiszta támadást intéz­nek az Amerikai Egyesült Álla­mok Kommunista Pártja ellen. Winston elvtárs megemlékezett arról, hogy Amerikában decem­ber 11-én kezdődik a kommunista párt, egyben Gus Hall és Ben- ! jamin Davis elvtársak pere is. Az ország és a világ köz­véleménye világosan felisme­ri, hogy ez valójában a de­mokrácia perbeíogását jelenti az Egyesült Államokban. — Pártunk teljes tudatában van az amerikai imperializmus veszélyének. De tudátában van annak is, hogy a munkásosztály és a néger nép erejében és ké­pességeiben új lehetőségek. _ rej­lenek. Ez a fejlődés olyan idő­szakban megy végbe, amikor a szocialista világrendszer•> -ereje egyre növekszik. A demokráciáért, a békéért s a szocializmusért ví­vott harc az amerikai nép szá­mára is győzelemmel végződik; — mondotta végül. Csémi Károly vezérőrnagy a magyar néphadsereg kommu­nistái, a tisztek és a har­cosok szívből jövő üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. | Elmondhatom — mondotta —, ! hogy a hadsereg kommunistái, a ' pártonkívüliek, az ifjú kommunis­ták, az egész személyi állomány | érti és helyesli pártunk politiká- ! ját Jelenthetem, hogy hadseregünk I megerősödött, egységes; kiképzési I szán vonala megnőtt, technikailag j fejlődött. A mi népünk békét akar. A kongresszuson az összes eddig felszólalt küldöttek népünk j békés alkotó munkájának terveit, | reménységeit mondották el. Je- | lenthetem a kongresszusnak, hogy j népünk egyetértése, áldozatos | munkája, a párt Központi Bizott­sága és a kormány gondoskodása | nyomán a hadsereg az elmúlt időszakban sok új technikai esz- ' közt kapott, s képes a korszerű hadműveletek követelményeinek i megfelelően — ha szükséges — [ bármikor harcba lépni. Közis- | mert, hogy a Magyar Népköztár­saság légiterét a korszerű igénye­ket mindenben kielégítő rakéták* szuperszonikus vadász-elfogó re- t pülőgépek, rádiófelderítők és lo- I kátorok rendszere védi. Olyan rakéták például, mint amilyenek 1960 május elsején Szverdlovszk felett lelőtték a Powers által ve­zetett, betolakodó U—2-es repülő­gépet. A hadsereg korszerű szer­vezeti felépítésének és a techni­kai ellátottságának ismeretében jelenthetem, hogy a varsói szerződés más tagállamaival a testvéri szov­jet hadsereggel és a többi testvéri hadsereggel együtt a ml hadseregünk is védi né­pünk alkotó munkáját, a szo­(Folytetös a 4, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents