Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-22 / 273. szám

TOLNA WEG YET NEPÜ.TSAG 1962. november 22., Folytatja tanácskozását az ■ SiliiJifr’ vili. koasre. (Folytatás a 3. oldalról) A munka termelékenységének emelésében az eddiginél nagyobb ütemet kell elérnünk. Ez biztosít­ható, ha a termelés minden ágá­ban alkalmazzuk a legfejlettebb technikát. korunk tudományos vívmányait és adottságainkat jobban használjuk ki. A továbbiakban Fock elvtárs rámutatott: 1957—1959 között á termelés növekedésének mintegy fele származott a termelékeny­ség emelkedéséből. Célként tűz­tük ki a kétharmad—egyharmados arány elérését. Az ötéves terv ed­digi idősZakábán ezt elértük és bizonyos, ’ hogy a terv egész idő­szakát tekintve — áz arány még jobb lesz. A harmadik ötéves tervben tovább kell haladnunk és el kell érnünk, hogy a termelés növekedésének mintegy három­negyed íészét a termelékenység emelkedése biztosítsa, miközben csökken a munkaidő. A 20 éves terv második felé­ben az ipari termelés egész növekedését a termelékenység útján kell fedezni, a munka­időt pedig tovább kell rövi­díteni. A 20 éves tervidőszakban ked­vező adottságaink alapján az alumíniumipar maximális fejlesz­tésére törekszünk. Ebben fel­becsülhetetlen jelentőségű segít­séget kapunk a napokban aláírt egyezmény alapján a Szovjet uniótól. Gépiparunkat úgy akar juk továbbfejleszteni, hogy ter­mékeinek exportjával továbbra is hozzájáruljon a hiányzó, ipari nyersanyagok és tüzelőanyagok, valamint a szükséges gépek im­portjának fedezéséhez. Mindezek alapján indokoltnak látszik, hogy gépiparunk termelése 20 év alatt nyolc-kilencszeresére emelkedjék, miközben az egész ipar termelése több mint ötszörösére növekszik. A számítások szerint a vegy­iparban mintegy tíz—tizenegysze rés fejlesztést lehetséges és indo­kolt megvalósítanunk: Mindenek­előtt lényegesen növelnünk kell a műtrágya és a mezőgazdaság szá­mára fontos egyéb vegyianyagok gyártását. Fokoznunk keli az egyes műanyagok és műszálak ter­melését, tovább kell emelnünk az exportunkban is nagy jelentősé­gű gyógyszeriparunk termelését. 20 éves tervünk időszakában a tüzelőanyag- és energiaszükség­leteink kielégítésére fokozott mér­tékben használjuk fel az ország erőforrásait. Ezek az utóbbi évek­ben bővültek. Nagy földgáztele­peket tártunk fel és kőolajkészle­teink is számottevően emelked­tek. Mezőgazdasági termelésünk. 20 év alatt két, két és félszeresére növekszik. Mindezt a munka ter­melékenységének gyors növeke­désével fogjuk elérni. A mezőgaz­dasági keresők aránya az 1938. évi ötven százalék és az 1860. évi 35 százalék helyett, előzetes har­madik ötéves tervünk szerint már 1970-ben csupán 27—28 , százalék lesz. A 20 éves terv végére 16 százalékra csökken. Ennek jelen­tőségét a népgazdaság fejlődébe szempontjából akkor tudjuk fel­mérni, ha figyelembe vesszük, hogy egy kereső az iparban mint­egy három és félszer annyi nem­zeti jövedelmet állít elő, mint a mezőgazdaságban. A tudomány növekvő szerepe Fock Jenő ezután a gazdasági vezetés színvonaláról beszélt. Rá­mutatott, hogy a vezetési színvonal emelésé­vel egyidejűleg növekedni kell a dolgozók részvételének is a vezetésben. Gazdasági munkánkban mind na­gyobb szerepe van a tudomány­nak, Ma azonban még korántsem mondhatjuk, hogy a gazdasági munka és a tudományok kapcso­lata már kielégítő volna. A közgazdaságtudománytól egyebek között azt várjuk, hogy több támogatást nyújtson olyan problémák kutatásával, amelyek­nek eredményé alapján biztonsá­gosabban dönthetünk arról, hogy melyik iparág fejlesztése, milyen népgazdasági és belső arányok mellett felel meg legjobban a népgazdaság hatékonyabb és gyorsabb ütemű fejlesztésének. Fel ■ kell tárni a hazai és a nem­zetközi munkamegosztással, a szakosítással, a specializációval és kooperációval összefüggő szám­talan problémát, valamint az ér­ték- és árviszonyok hazai és nemzetközi vonat1 .ozásait. A ter­vezési módszerek fejlesztése is I nagyban függ a közgazdasági u- I domány konkrét támogatásától. A -népgazdaság továbbfejleszté­sében nagy jelentőséget tulajdo­nítunk a termelőerők fokozott koncentrációjának, illetve ennek érvényesítéséhez a feltételek meg­teremtésének. Ebből indultunk ki, amikor a gazdasági vezetés meg­javításának részeként hoszákezd- tünk az ipar irányításának átszer­vezéséhez. A termelőerők kon­centrálása sokoldalúan átgondolt, tervszerű munkát igényel. A mi viszonyaink között a koncentrá­ció nem okozhat munkanélkülisé­get, termelési zavarokat, felesle­ges áldozatokat. Előre, és részle­tesen ki kell dolgozni a koncent­rált termelés kialakításához, a korszerű üzemek megszervezésé­hez, az elaprózott, gazdaságtala­nul működő termelőagységek io- khzatog felszámolásához szüksé­ges tennivalókat-, A szocializmus teljes győzelme hazánkban elérhető, közelségbe került. Csak rajtank múlik,- első­sorban a munkánktól függ, • hogy célunkat mielőbb elérjük — fe­jezte be nagy tapssal fogadott beszédét Fock elvtárs. Raymond Guyot felszólalása Raymond Guyot, a Francia Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja bevezetőben tolmácsolta a kongresszusnak a Francia Kommunista Párt test­véri üdvözletét. Elismeréssel be­szélt az MS2MP politikájáról, majd hangsúlyozta, hogy a francia kommunisták min­dent megtesznek a szoros kapcsolatok fejlesztése, a fran­cia mag; ar barátság erősíté­se érdekében. Beszelt arról a kemény harcról, mely Franciaországban több mint négy esztendeje folyik a demok­rácia és a személyi hatalom kö­zött. Elemezte a francia választások eredményét, majd a nemzetközi politika kérdéseivel foglalkozott Pártunk helyesli mindazokat a lépeseket — fűzte hozzá —, ame­lyeket a Szovjetunió Kuba szu- verénitásának biztosításáért és azért tett, hogy a világot meg­mentse egy termonukleáris világ- • háborútól.A béke valamennyi hí­vével együtt arya törekszünk, hogy tárgyalások útján oldódjék meg e kínai—indiai határon kialakult helyzet, amelyet az imperialisták rögtön kiaknáztak. Pártunk elítéli és leleplezi azo­kat a szovjetellenes, valamint- a Szovjetunió Kommunista Pártja és több testvérpárt, köztük a Francia Kommunista Párt ellen intézett hadjáratot, amelyet az Albán Munkapárt vezetői indí­tanak, megsértve az 1957. és 1960. évi moszkvai határozatokat, és hátat fordítanak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kong­resszusa a személyi kultusz lelep­lezéséről, valamint a békés együtt­élés és a béke kérdéseiről hozott történelmi határozatainak. Mi "rámutatunk az Enver Hod- zsa és mások részéről indított egységbontó törekvésekre, ame­lyek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat megosztják. A marxista—leninista pártok feladata, hogy úgy vigyázza­nak a nemze':k"::i mozgalom egységére, r-‘ ' a szemük világára. Ezért továbbra is érthetetlen szá­munkra a Kínai Kommunista Párthoz tartozó elvtársaink ma­gatartása, akik nem hajlandók el­ítélni ezeket a közös ügyünkre káros egységbontó törekvéseket. Végül kijelentette: Tapasztalat­ból tudjuk, hogy az imperialisták nem nézik tétlenül a szocialista tábor és a világbéke erőinek tér­hódítását. Mindenféle fenyegeté­sekre vetemednek, hogy megpró­bálják feltartóztatni a történelem menetét. De azt is tapasztalatból tudjuk, hogy minden próbálkozó; suk .megtörik a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egy­ségének szikláján, a marxizmus— leni-üzmus és a proletár nemzet­köziség erején. Ebédszünet után a kongresszus Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának elnökletével folytatta munkáját. Ilku Pál, a- mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke beterjesztette a bi- .zottság jelentését, amelyet a kong­resszus egyhangúlag tudomásul vett.' Ezulán folytatódtak a hoz­zászólások. Felszólalt Ofákar Simunek, a Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Darvas József író, Arturo Colom- bi, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Gosztonyi János, a Vág- megyei Pártbizottság első titkára, Juszkó Istvánná felsőtelki pedagógus, Ambrus Jenő, a Pécsi Városi Párt- bizottság titkára, Szabó István, a nádüdvari Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet elnöke és A. Drag- hici, a Román Munkáspárt Poli­tikai .Bizottságának tagja. Az elnöklést ezután Kónyi Gyu­la, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára, veile át. Felszólalt Herbert Warnkec a Német Szo­cialista Egységpart Politikai1 Bi- zoltságáiíak tagja, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja cs Bóján Bolggranov, a Bol­gár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi 'Bizottság titkára. A kongresszus csütörtök reggel 9 órakor folytatja munkáját. Tanácskozik az SZKP Központi dízottsáiáiiaii pLiena Moszkva (TASZSZ). Az SZKP KB plénumának szerda délelőtti ülésén elsőnek Viktor Grisin, az ! SZSZKT elnöke szólalt fel. Kö- - zölte, hogy tervbe vették a szak- : szervezetek strukturális átszerve- I zését is. Vaszilij Szmirnov, le- j ningrádi hajógyári szerelő Lenin- grád dolgozóinak nevében kijelen- I tette, hogy még nagyobb lendiilet- ! tel folytatódik majd a XXII. párt- I kongresszus megvalósításáért in­dított munkaverseny. ! Vaszilij Mzsavanadze, a Grúz i kommunista Párt Központi Bi- I zottságának első titkára Grúzia ■j példáján bizonyította be, hogy az I ipar irányítását szolgáló népgaz­dasági tanácsok megalakítása tel­jes egészében helyesnek bizo­nyult. Ezeknek a tanácsoknak a | megteremtése után a grúz ipar több mjnt másfélszeresét termeli a korábbinak. A szónok megállapította, hogy célszerűnek és életképesnek bi­7x>nyultak a kolhoz—szovhoz te- j rületi termelési igazgatóságok is.. ! Jevgenyija Dolinyuk, az SZKP XXII. kongresszusáról elnevezett ukrajnai kolhoz növénytermesztő­je szólalt fel ezután. Egyebek kö­zött felhívással fordult a szovjet parasztsághoz, indítson mozgal­mat a kukorica magas termésho­zamáért. Gennagyij Vorobjov, a krasz- nojarszki határterületi pártbizott­ság első titkára arról beszélt, hogy a krasznojarszki határterületi pártbizottság, figyelembe véve a Központi Bizottság részéről el­hangzott bírálatot, gyökeresen át­alakította a vetésterület struktú­ráját. Ennék eredményeként az idén olyan nagy mennyiségű sze­mes terményt termesztettek, ami­lyenre eddig nem volt példa. Iván Bogyul, a Moldvai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára ismertette a Moldvában elért gazdasági sike­reket- Mint mondotta, a hétéves Munkaebéden vettek részt a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára kedden este a világszer­vezet központjában estebédet adott a Szovjetunió és az Egye­sült Államok képviselőinek tisz­teletére — közük nyugati hír- ügynökségek. — A találkozón szovjet részről jelen volt Kuznye- cov és Zorin külügyminiszter-he­lyettes, valamint Morozov ENSZ- kénviselő. Amerikai részről meg­jelent Stevenson, az Egyesült Ál­lamok ENSZ főképviselője, Yost, jaz amerikai ENSZ-küldöttség he- ' lyettes vezetője és McCloy, a Kennedy elnök által létrehozott kubai koordinációs bizottság elnö­ke. A Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselőinek találkozó­ján a kubai helyzet kérdései ke­rültek szóba. Az ENSZ nyilatko­zatot adott ki, amely szerint a tárgyalás légköre hasznos és szí­vélyes volt. Adenauer a kormányválság miatt lemondta nyugat-berlini látogatását Berlin (MTI) Adenauer nyugat­német kancellár még washingtoni útjEi előtt., elhatározta, hogy., no?- vémber 22-én, • csütörtökön Nyu- gat-Berlinbe látogat és a front­városban nagygyűlésen számol be Kennedy elnökkel folytatott tár­gyalásának eredményeiről. Ked­den Emst Lemmer össznémetügyi miniszter „nem- hivatalos formá­ban” közölte a külföldi sajtótudó­sítókkal, hogy Adenauer lemond- I ta nyugat-berlini látogatását. Áz Egyesült Államok megszüntette a Kuba körül vont blokádot Washington. (MTI) Kennedy amerikai elnök — mint az AP és a Reuter jelenti — kedden délután; magyar idő szerint éjfélkor, sajtóértekezletet tartott. Az elnök a sajtóértekez­let':, kezdetén nyilatkozatok olva­sott. if el, s .ebben,' bejelentette a Kuba körüli amerikai blokád feloldását. Kennedy közölte: Hruscsov keidén tafékóztaftá • núföl. hogy harminc napon belül visszavon­ják Kubából a . jelenleg ott lévő IL—28-as típusú . bombázó repü­lőgépeket. Az elnök ezután be­jelentette: kedden délután uta­sította McNamara hadügymi­nisztert, oldja fel a tengerészeti vésztegzárt. Percekkel az elnök nyilatko­zatának elhangzása után McNa­mara hadügyminiszter kiadta a parancsot a hadiflottának, szün­tesse be a blokádot. A Hruscsov —Kennedy levélváltás után New Yorkban megkezdődött tárgyalá­sok utolsó .hetében a Szovjetunió képviselői rendkívül erőteljesen hangoztatták, -hogy a Szovjet­unió teljesítette a Hruscsov mi­niszterelnök levelében foglalt kö­telezettségeket. Ennek alapján a szovjet kormánv követelte, hogy most már az Egyesült Államok is váltsa valóra azokat a köte­lezettségeket, amelyeket Kennedy vállalt Hruscsovhoz intézett le­veliben. Az amerikai ígéretek egy részének Kennedy elnök a blokád megszüntetésével eleget is tett, másik' részét azonban, amely Kuba biztonságának sza­vatolásából szól, mindeddig nem teljesítette. Kennedy azt mondta, hogyha minden támadó fegyvert eltávo­! lítottak Kubából és ezt megfelelő I ellenőrzés kíséri, ha továbbá; ' Kubát nem használják agresszív ■ kommunista célok exportjára,1 altkor béke lesz a Karib-tenger térségében és sem kezdeményez­ni, sem engedni nem fogunk tá­madást a nyugati féltekén. Végül Kennedy megállápította, hogy a „kötelezettségeknek” mind a két fél részéről történő teljesítése és a kubai válság bé­kés rendezésének végrehajtása szélesre tárhatja az ajtót más vitás problémák rendezése előtt. Grecsko marsall parancsa a harci készültség megszüntetésére Moszkva (TASZSZ) Tekintettel arra, hogy a Karib-tenger térsé­gében, s vele kapcsolatban Euró­pában is létrejött feszültség csök­kent, Grecsko marsall, a varsói szerződés egyesített fegyveres erői­nek főparancsnoka, szerdán pa­rancsot adott az egyesített fegy­veres erőkhöz tartozó csapatok és flották fokozott harci készültsé­géről 1962 október 23-án éle i be­léptetett intézkedések visszavoná­sára. A szovjet kormány utasítása a Szovjetunió honvédelmi miniszterének Moszkva (TASZSZ). Tekintettel arra, hogy Kennedy, az Egyesüli Államok elnöke elrendelte a Ku­bai Köztársaság ellen foganatosí­tott zárlat (blokád) feloldását, s megnyílt a lehetőség a veszélyes karib-tengeri válság által előidé­zett következmények teljes fel­számolására, Nyikita Hruscsov miniszterelnök és John Kennedy elnök megállapodása alapján — a szovjet kormány utasította Mn- linovszkij marsallt, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét, hogy 1962. november 21-ével az inter- 0 kontinentális és stratégiai rakéta- egységek, a légvédelmi rakéta- egységek és vrdí?r?ér kötelékeit a teljes harci készenlétről szin­tén térjenek át a normális te­vékenységre és katonai kikép­zésre. A stratégiai légierő szüntesse meg a harci készenlétet, a hadi­tengerészeti erők térjenek át a normális katonai kiképzésre, a tengeralattjáró-flotta pedig térjen vissza állandó elhelyezése kör­leteibe, a szárazföldi csapatok szüntessék meg a fokozott harci készenlét állapotát, a stratégiai rakétaegységeknél, a légvédelmi egységeknél és a tengeralattjáró­flottánál szüntessék meg az idő­sebb korosztályok leszerelésének felfüggesztését, szüntessék meg a rendes szabadságolások felfüg­gesztését a Szovjetunió fegyveres erőinél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents