Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-22 / 273. szám

»62. november 22. fÖt-NA MEGYEI NEPÜTSAG 3 Folytatja tanácskozását az MSZMP Vili. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) vívott harcát, valamiig a szocia­lista országok népeinek forradal­mi akaratát. A kínai küldött az 1957. évi és az 1960 évi moszkvai nyilatkozatokra hivatkozva hang­súlyozta, hogy a kommunista és munkásmozgalom továbbfejlődé­sének érdekei megkövetelik a ha­tározott és következetes harcot a modern revizionizmus ellen, mint a nemzetközi kommunista moz­galom fő veszélye ellen, és ugyan­akkor azt, hogy elszántan és kö­vetkezetesen szembeszálljunk a dogmatizmussal és a szektarianiz- mussal is. A kínai kommunisták az összes marxista-leninista pár­tokkal együtt kitartóan harcolnak a mar'xizmus-leninizmus tisztasá­gáért. A továbbiakban Wu Sziu-csüen kiemelte, hogy a népeknek a bé­kéért, a nemzeti felszabadításért, a demokráciáért és a szocializ­musért vívott nagyszerű harcá­ban igen fontos a szocialista tá­bor és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megerősí­tése. Amennyiben nézeteltérések me­rülnek fel a testvérpártok között — folytatta —, azokat az egyen­lőség alapján és tanácskozások útján leéli megoldani. Egyetlen pártnak sem szabad saját akara­tát rákényszerítenie egy másik testvérpártra és beavatkoznia an­nak belső ügyeibe. Méginkább nem szabad a saját pártkongresz- szusán nyíltan és egyoldalúan tá­madni egy másik testvérpártot. Sajnálatos, hogy az önök kong­resszusa megismételve a proletár nemzetközi egységet megbontó el­járást, nyílt és egyoldalú táma­dást indítóit az Albán Munkapárt ellen. Ez csak a legmélyebb saj­nálkozást válthatja ki bennünk. Őszintén reméljük, hogy mind­annyiunk szem előtt tartva a pro.- leiárforradalom és az anúimpe- rialista harc közős 'érdekéit, a moszkvai nyilatkozatok által le­szögezett, a testvéri pártok és or­szágok kapcsolatait vezérlő «Ivek szellemében, kiküszöböljük a né­zeteltéréseket, és megerősítjük az egységünket. A kínai kommunis­ták továbbra is minden tőlük tel­hetőt megtesznek, hogy megvé- deimezzék és megerősítsék a szo­cialista . tábort, valamint a nem­zetközi kommunista mozgalom nagy egységét. Mint a továbbiakban mondotta, a kínai nép a Kínai Kommunista. Párt és Mao Ce-tung elvtárs ve­zette Központi Bizottság irányítá­sával az eltelt tizenhárom év alatt hatalmas eredményeket ért el a szocialista építésben. Az utóbbi években átmeneti nehézségekbe ütköztünk, de a szorgalmas és bá­tor kínai nép kiállta a próbát. Két év óta gazdasági helyzetünk' évről évre javul. ..A nemzetközi ügyekben ha­zánk következetes külpolitikájá­nak általános irányvonala a kö­vetkeze: a proletárintemaciona- lizmus elvének megfelelően to­vábbfejleszteni a baráti, kölcsö­nös segélynyújtási és együttmű­ködési kapcsolatokat a Szovjet­unióval és a többi testvéri szo­cialista országgal; az öt elv alap­ján törekedni a békés egymás mellett élésre más társadalmi rendszerben élő országokkal, szembeszállni az imperializmus agressziós és háborús politikájá­val; támogatni az elnyomott né­pek és elnyomott nemzetek for­radalmi harcát az imperializmus és a kolonializmus ellen.” A kínai küldött végül kifejezte meggyőződését, hogy a kínai és a magyar nép között meleg barát­ság fejlődött ki, amely a közös eszmék, a közös célok, a marxiz­mus—leninizmus és a proletárin­ternacionalizmus alapján tovább szilárdul és fejlődik, majd felol­vasta a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának üdvözlő' üzenetét. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Kínai Kommunista Párt minden tagja és az egész kínai nép nevében forró és testvéri üdvözletét küldi a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusának és á kong­resszuson keresztül a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a magyar népnek. A továbbiakban méltatta azokat a hatalmas sikereket, amelyeket Magyarország felszabadulása óta a dicsőséges forradalmi hagyo­mánnyal rendelkező magyar nép, a magyar munkásosztály és an­nak pártja vezetésével ért el a szocialista forradalomban és a szocialista építésben. Az 1956. évi ellenforradalom leverése óta a magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével tovább halad a szocializmus útján és új sikereket ért el. Az önök sikerei nagy örömmel töltik el a kínai népet, hiszen si­kereik megerősítik közös ügyün­ket. Szívből kívánjuk, hogy a ma­gyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével még na­gyobb eredményeket érjen el a szocialista építésben. Az imperializmus elleni harc­ban és a szocialista építésben a kínai és a magyar nép mindig tá­mogatja és segíti egymást. A kí­nai nép és a Kínai Kommunista Párt továbbra is — ugyanúgy, mint eddig — arra törekszik, hogy erősítse népeink és pártjaink ba­rátságát, együttműködését a mar­xizmus—leninizmus és a proletár- internacionalizmus alapján. A Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának üzenete vé­gezetül élteti a kínai és a ma­gyar nép megbonthatatlan barát­ságát, a szocialista tábor és a nemzetközi munkásmozgalom nagyszerű egységét, a marxizmus —lenin izmust! Dr. Bencsik István, a debre­ceni Agrártudományi Főiskola rektora szó.lalt fel ezután, majd a 30 perces szünetet követően Edward Ochab, a lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Edward Ochab felszólalása Edward Ochab, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai i Bizottságának tagja, a KB tit­kára beszámolt azokról a nagy változásokról, amelyeket a szo­cialista átalakítás hozott a len­gyel nép életének minden terü­letén és kialakították Lengyel- ország társadalmi rendjének új arculatát. A lengyel felszólaló utalt ez­után a hagyományos magyar-len­gyel barátságra és megállapította, hogy a Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság szocialista fejlődése új tarta­lommal tölti meg népeink hagyományos barátságát és ez országaink testvéri együtt­működésének legfőbb forrása és tartós alapja. — A Szovjetunió Kommunista Pártjának legutóbbi kongresszusa történelmi jelentőségű a szocia­lizmus jelene és jövője szempont­jából — hangoztatta a továbbiak­ban.— Gazdagította a marxizmus —leninizmus elméletét, hozzá­járult a nemzetközi munkásmoz­galom fejlődéséhez. Az 3'7.K P XX. és XXII. kongresszusának eszméi hatalmas fegyverré váltak a személyi kultusz maradványai­nak fetr~-mólójáért frl-t'totl harcban, megkönnyítik a káros i dogmatikus és revizionista irány­zatok leküzdését. A Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Magyar Szocialista Munkáspárt határozot­tan állást foglal a kommunista és munkáspártok egységének, vala­mint a szocialista államok közös­ségének megerősödése mellett. Sikereink feltétele és biztosítéka a békéért és haladásért folytatott harcban a nemzetközi kommu­nista mozgalomnak a 81 párt nyilatkozata szellemében fogant szolidaritása. Határozottan elítél­jük az Enver Hodzsa és a hozzá hasonló kalandorok kísérleteit, amelyek a világ kommunista mozgalma egységének aláásására irányulnak. Egyes szavakat ra­gadnak ki a marxizmusból és annak tartalmát elferdítve, ha­zug »érveiket« lényegében a marxizmus ellenségeinek fegy­vertárából veszik. Edward Ochab ezután azzal a háborús veszéllyel foglalkozott, amely legutóbb az amerikai Im­perializmus Kuba elleni agresz- sziója miatt fenyegette a világot, majd megjegyezte: — Lengyelország, Magyarország és más országok népei, amelyek éber figyelemmel kísérik az ag­resszív német militarizmus újjá­éledését, a német kérdésnek a szovjet javaslatok szellemében történő gyors megoldását kíván­ják. Arra törekszünk, hogy mind a két német állammal aláírj uk a békeszerződést és ilyen alapon megoldjuk a nyugat-berlini prob­lémát is. Edward Ochab végül átnyúj­totta a kongresszusnak a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának ajándékát, a Varsót jelképező szirén szobrot. Fock Jenő felszólalása lyiPf’ - +•»>'” J*}Vjv'N-;qU.r Ezután Fock * Jenő elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának iagj a -szólalt , fel, -Rámutatott, hogy ötéves tervünk első két évének végrehajtása során elért ered­ményeink bizonyítják, hogy he­lyesen alkalmaztuk és megfelelő­en hasznosítjuk a VII. kongresz- ] szus útmutatását. Hazánk általános fejlődését te­kintve, a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésének befejezésével, és az elért sikerek megszilárdítá- í sával befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Nagyszerű győzelme ez pártunknak, szocia­lizmust építő népünknek. A me­zőgazdaság szocialista átszervezé­se jelentőségét és hatását tekint­ve, a munkásosztály hatalmának kivívása és megvédése óta elért legnagyobb sikerünk. Munkásosztályunk, Ó3 dolgozó parasztságunk nagyszerű, össze­fogásának, a,..pórt politikája kö­vetkezetes végrehajtásának ered­ménye, hogy az átszervezés idő­szakában — ha szerény mérték­ben is — növekedett a mezőgaz­dasági termelés. Ehhez természe­tesen arra is szükség volt, hogy a népgazdaság erőforrásainak egy részét erre a célra átcsoportosít­suk. Ezután az öntözés, a műtrágya- és növónyvédőszertermelés fej­lesztéséről szólott, majd így foly­tatta : — Gazdasági helyzetünk szi­lárd, fejlődésünk ütemében lé­pést tartunk a baráti szocialista országokkal. Gyorsabban és kedvezőbb arányok mellett bővül ter­melésünk, mint a kapitalista világ sok, nálunk fejlettebb országáé. Az ország gazdasági fejlődését összefoglalóan a nemzeti jövede­lem alakulása mutatja. Az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem a múlt évben 5-.5 százalékkal nőtt. A növekedés e.bben az évben Hozzávetőleg ugyanennyi lesz. A növekvő nemzeti jövedelem tette lehetővé, hogy erőteljesen fejlesszük hazánk védelmi képes­ségét, emeljük a lakosság fo­gyasztását és a felhalmozást is. A lakosság közvetlen és közvetett fogyasztásának növekedését mu­tatja a magasabb belkereskedelmi forgalom a kiborult, egészségügyi cs szociális ellátottság, a kulturá­lis szükségletek jobb kielégítése. Áz ország kedvezően fejlődő gazdasági helyzete lehetővé teszi, hogy pontosan eleget tegyünk esedékes nemzetközi fizetést kötelezettségeinknek. Fock Jenő ezután megállapí­totta, hogy népgazdaságunk fejlődése az ötéves terv első két évében, a fő irányokat tekintve, össz­hangban volt a terv céljaival. Az ipar termelése 1961—1962~ben a tervezettnél gyorsabban, több mint 20 százalék Icai nőtt. Az ötéves terv céljaival össz­hangban változik az ipar szerke­zete. A nehézipar termelésének növekedési ütem« meghaladta, a könnyűiparét. A nehéziparon be­lül nagyobb ütemben (.két év alatt több mint negyvenhat százalék­kal) nő a vegyipar termelése. A gépipari termelés növekedése meg­haladja a 25 százalékot. A könnyűipar a terveknek meg­felelően. 1982-ben csaknem 15 százalékkal termel többet, mint 1960-ban. A gyártmányok minő­sége javul, műszaki színvonala a korszerűségnek jobban megfelel. Az élelmiszeripar termelése is lé­nyegében az ötéves terv szerint alakul. A termékek összetétele az értékesebb, jobb minőségű, kul­turáltabb kidolgozású áruk felé tolódott el. Az ötéves terv első két évében jelentős beruházásokat hajtottunk végre. Ezek értéke az. eredetileg előirányzottnál I96i-ben 5 száza­lékkal, 196‘i-ben előreláthatólag 2—3 százalékkal, a két évben együttesen mintegy kettő és cél milliárd forinttal lesz több. A be­ruházások koncéntrációja és az építkezések kivitelezésének idő­tartama valamennyit javult, az előrehaladás azonban még nem kielégítő. A két kongresszus közti időben üzembe helyezett 92 fontosabb ipari beruházásból 6é épült vi­déken. A beruház*'ét-tikit alapul véve 89 százaik jutott a vidékre és mintegy 11 százalék Budapestre. Beruházási tervünk rekonstrukciós jellege azonban nagymértékben meghatározta elő­rehaladásunk ütemet ‘ a vidéki ipartelepítésben. Ennek következ­ménye, hogy az iparban foglal­koztatottak száma Budapesten 5ű ezer fővel (9 százalékkal), vidéken pedig 100 ezer fővel (csaknem 14 százalékkal) nőtt. Nem vagyunk megelégedve a vidék iparosításá­nak ütemével. Még vezető be­osztású emberek között is sokan vannak olyanok, akik igaznak vélt gazdasági indokokra hivat­kozva, gátolják a vidék iparosí­tását. Nincs igazuk a vidéki ipa­rosítás ellenzőinek. A szocializmus építése során, politikai és gazdasági köve­telmény a vidék iparosítása. Ehhez segítséget jelent az is, hogy az ország iparilag leg­elmaradottabb és fűtőanyagokban legszegényebb részén, az Alföldön, az utóbbi években jelentős meny- nyiségű fö'dgázt tártak fel. Ez nyersanyagként szolgálhat fejlett vegyipari üzemek termeléséhez, és fűtőanyagként is felhasznál­ható. Az ötéves terv első két évében az életszínvonal növekedési üte­me a kedvezőtlen mezőgazdasági terméseredmények következtében kisebb volt, mint az előző évek­ben. Valamelyest kisebb volt az évi tervekben számításba vettnél is. Mégis a dolgozók millióinak vé­leményét fejezzük ki, amikor azt mondjuk; szebb, tartalmasabb, gazdagabb és boldogabb lett né­pünk élete az elmúlt években is. Magabiztosan állíthatjuk ezt, mert együtt élünk a dolgozó néppel, ismerjük gondjukat, bajukat, örö­müket. Kedvezően hatott az életkörül­ményekre, szebbé, nyugodtabbá tette az emberek életét, hogy az üzlethálózat bővítésével, az élel­miszerek és az iparcikkek válasz­tékának növelésével, a folyama­tos áruellátás biztosításával, a belkereskedelem megfelelőbben gondoskodott a lakosság sokrétű szükségleteinek teljesebb kielégí­téséről. A felszólaló ezután a ta­nulási lehetőségek növekedéséről, az egészségügyi ellátás javulásá­ról és a lakásépítési terv túl­teljesítéséről szólott, majd így folytatta: — A népgazdaság fejlődésével a külkereskedelmi áruforgalom is lépést tart. A legnagyobb forgal­mat változatlanul a baráti orszá­gokkal bonyolítjuk. Számottevően növekednek kereskedelmi kapcso. lataink a gyarmati sorból nem­rég felszabadult, gazdaságilag még gyengén fejlett országokkal. A kölcsönös előnyök alapján a fejlett kapitalista országokkal is növekszik forgalmunk. Fejlődik közlekedésünk is és sikeresen helytáll a termelés és az életszínvonal növekedésével együtt járó nagyobb teher- és személyszállítási feladatok meg­oldásában. Második ötéves tervünk végre­hajtása során munkánk rendkívül fontos részét képezi: a népgazdaság szerkezetének átalakítása. A két kongresszus között további eredményeket sikerült elérni. A nem lebecsülendő eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek a híradástechnika és műszeripar fejlődésével, valamint a gyárt­mányszerkezet átalakításában el­ért eredményekkel. Meg kell gyor­sítani a gyártmány struktúra át­alakítását, hogy az a műszaki ha» ladásnak, a korszerűségnek, a gazdaságosságnak, a piac követel­ményeinek megfeleljen. Ahhoz, hogy gyorsabban halad­junk — mondotta a továbbiakban — nem elég a fokozottabb fel- világosító munka. Szükséges uta­sításainkat, rendelkezéseinket,va­lamint a 'végrehajtás éüeriőráését megszigorítanunk, de önmagá­iban eZi-sem jelenthet megoldást Javítani' kell az anyagi ösztön­zést is, hogy az ne gátolja, ellen­kezőleg, segítse a fejlődés gyorsí­tását. Jelenleg, különféle előzetes huzavonák leküzdése után is, egyes iparágakban három-négy évig tart, míg egy új termék so­rozatgyártásra kerül. Ez egyebek között azzal is jár, hogy ami a tervezés időpontjában műszakilag haladónak számított, mire a piac­ra kerül, már elmaradottá válik. Nem kétséges, hogy műszaki értelmiségünk alkotó kedvének és lendületének további fokozásával meg lehet gyorsítani termékeink mAszald színvonalának emelésék Iparunk, sőt az egész népgaz­daság további fejlődésének leg­fontosabb kérdése — meggyőző­désem szerint — az adottságainknak és ugyan­akkor a nemzetközi együtt­működés szempontjából is legjobban megfelelő gyárt­mányösszetétel kialakítása. Ezt a szocialista országokkal az eddiginél is szorosabb együtt­működésben lehet gyorsan és ha­tékonyan megvalósítani. Minden országnak előnyt jelent, ha a he­lyes profilmegosztás útján beren­dezkedhet a korszerű technológiá­val, magas műszaki színvonalú termékek, nagy szériákban elő­állítható gazdaságos gyártására. Sajnos ebben a vonatkozásban nem használjuk ki a kézenfekvő lehetőségeket. Makacs, szűklátó­körű ragaszkodás tapasztalható minden régóta gyártott termék­hez. Ennek következtében, más KGST országokkal együtt mi is gyártjuk a világon előállított ipari termékféleségek 60—80 százalékát. A húszéves távlati terv Fock elvtárs ezután a 20 éves távlati terv kidolgozásáról szó­lott. A 20 éves terv megvalósítá­sával a fogyasztási javak oly bő­ségét kívánjuk elérni, hogy né­pünk egy főre jutó fogyasztása túlszárnyalja a fejlett kapitalista országokét. A számítások szerint ez akkor lehetséges, ha a terme­lés továbbra is a jelenlegihez ha­sonló ütemben nő. Ez a fejlődési ütem, lényegesen felülmúlja a tőkés országokét és lépést tart a szoc: p]:?fa or*?* gokkal. (Folytatás a 4, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents