Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-21 / 272. szám
1962. november 21. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 H. Befejezzük hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását — A társadalom osztályszerkezetében végbement változások és a szocialista nemzeti egység erősítése Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Három éve, pártunk VII. kongresszusa abban foglalta össze a legfőbb feladatokat, hogy gyorsítsuk meg a szocializmus építését és a legközelebbi években fejezzük be hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását. Most, ezen a kongresszuson, a Központi Bizottság jelentheti a pártnak és a párt a magyar dolgozó népnek, hogy e feladatokat megoldottuk: a szocializmus építése nagy lendületet vett és befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását. A beszámoló a továbbiakban kiemelte, hogy az elmúlt három év legnagyobb eredménye a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt. Pártunk helyesen alkalmazta a marxista—leninista tudományos elméletet az agrárkérdésben; a parasztságot a párt, a munkásosztály vezette a szocializmus útjára, szigorúan érvényesítve az önkéntesség lenini elvét. Népi demokratikus államunk, munkásosztályunk biztosította a szövetkezetek munkájának megindulásához elengedhetetlenül szükséges gépeket, épületeket és más, szükséges termelési eszközöket. Sikerült eredményesen megoldanunk az úgynevezett kettős feladatot is: a mezőgazdaság átszervezésének időszakában is növekedett a mezőgazdasági termelés az 1959—1961-es évek átlagában bár az időjárás nem kedvezett — az előző három évhez képest 8 és fél százalékkal. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában növekedett az ország állatállománya, jelentősen .kiterjedt az öntözött terület, a | szőlő- és gyümölcstelepítés 1 A kialakult egységes szocialista termelési viszonyok kedvező feltételeket teremtettek a termelőerők és a termelési viszonyok eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztéséhez. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, amely a szocializmus eszméjének nagy győzelme és egyben a magántulajdoni szemlélet súlyos veresége is, jelentős mértékben előrelendítette a kulturális forradalmat. .... A falvainkban végbement hatalmas változások érzékeltetésére lássunk egy példát. Harminc évvel ezelőtt Drégelypalánk községről és lakóiról így írt _ Móricz Zsigmond: »Hogy él a nép? Nagyon nehezen, nagyon keservesen. Van legalább 30 család, amelyik ősz óta nem látott kenyeret, s aratásig nem is fog. De nagyon sok család van, ahol már évek óta nem vágtak disznót és semmi zsirozójuk nincs«. Drégelypalánk ma termelőszövetkezeti község. A termelőszövetkezetnek 5 millió forint közös vagyona van. Egy termelőszövetkezeti tag évi átlagos jövedelme 15 000 forint. Nemcsak zsirozó- ban nincs hiány, hanem a cukor- fogyasztás is többszörösére nőtt, Ma az egy lakosra jutó évi cukorfogyasztás 41 kilogramm. A falu 480 lakóházából 186-ot a fel- szabadulás óta építettek Jelenleg ebben a kétezer lakosú kis községben 386 rádióelőfizető és 20 televízió-előfizető van. összesen 193-an járatnak újságot. A falunak 1961-ben épült fel a művelődési otthona, könyvtárral és 220 személyt befogadó mozival. Ami pedig áll Drégelypalánk községre, az ma áll úgyszólván minden magyar falura. és magatartásában gyökeresen megváltozott; A magyar értelmiség ma munkásosztályunkkal és parasztságunkkal egy sorban halad, dolgozik, építi a szoaz új viszonyokba és munkával keresi meg' kenyerét; Társadalmunkban ma már nincsenek olyan osztályok, vagy Számottevő rétegek, amelyeknek az érdekei ellentétesek volnának a szocializmussal. A szocializmus teljes felépítésének napirenden lévő feladatai összhangban vannak az egész dolgozó nép érdekeivel, érthetőek, vonzóak és lelkesítők számára. Rendszerünknek vannak ugyan még aktív ellenségei, de számuk fogyatkozik és mindinkább elszigetelődnek szocializmust építő népünk tengerében. 1 Megállapította: a fejlődés jelen:: ‘'iAKMRBk ’ü lg "■* a i ii h ySgff m «ifi III 11 gSip ■1É Osztatlanul uralkodóvá lettek a szocialista termelési viszonyok Összefoglalva a szocializmus építésében eddig megtett út lényegét, megállapíthatjuk, hogy egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá lettek a szocialista termelési viszonyok. Jelenleg a nemzeti jövedelem csaknem 96 százalékát a szocialista szektorban termelik. Az ipari termék 98 százalékát szocialista vállalatokban állítják elő. A mezőgazdaságban a szántó- terület mintegy 96 százalékát termelőszövetkezetek és állami gazdaságok művelik. Hazánkban többé nincsenek kizsákmányoló osztályok, amelyek mások munkáján élősködhetnek. Nincs munkanélküliség. nincs létbizonytalanság. Dolgozóink a szocialista elosztás elvének megfelelően munkájuk szerint részesülnek a megtermelt javakból. Ez a tartalma kongresszusi irányelveink fő tételének, hogy »hazákban befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását«. Népünk elmondhatja, hogy a szocializmus nemzetközi erőivel ösz- szeforrva és rájuk rendületlenül támaszkodva a szocializmus építésében elért vívmányaink visszavonhatatlanok és örökérvényűek. Hazánk további fejlődésében döntő tényező: a szocializmus teljes felépítésén ma már olyan társadalomban munkálkodhatunk, amely közel került ahhoz, hogy a munkásosztálynak, a termelőszövetkezeti parasztságnak és az értelmiségnek, a dolgozó népnek egységes, szocialista társadalmává váljék. Kötelességünk, hogy a társadalom osztálvszerkezetében és a dolgozó osztályok magatartásának szocialista feilődésében bekövetkezett változásokkal reálisan számoljunk és vonjuk le belőlük a szükséges következteté- Eeket. Történelmi jelentőségű tény, hogy Magyarországon ma már a dolgozók mintegy 95 százaléka szocialista állami vállalatokban és intézményekben, illetve szövetkezetekben dolgozik. Társadalmunk vezető ereje, a munkásosztály, amelynek létszáma 1949 óta megkétszereződött. A számszerű növekedéssel egy időben fejlődött a munkásosztály szocialista öntudata és szervezettsége is. Társadalmunkban ma már egyetlen olyan számottevő réteg sincs, amely vitatná a munkásosztály vezető szerepét. Társadalmunk másik nagy dolgozó osztálya, á parasztság is rálépett a szocializmus útijára, Ezzel a munkás—paraszt szövetség is új, magasabb színvonalra emelkedett: két szocialista jellegű osztály szövetségévé fejlődött. A 17 évvel ezelőtti városi kispolgárság, a kisiparotok, kiskereskedők nagy többsége ma már kisipari szövetkezetekben, vagy más szocialista vállalatoknál dolgozik. Az önálló kisiparosok és kiskereskedők is hasznosan kiveszik részüket a lakosság ellátásából. Igen jelentősen megnőtt a szellemi dolgozók aránya. A mai magyar értelmiségnek mintegy fele a félszabadulás után szerezte képzettségét, s ezek nagy része munkás és paraszt szülők gyermeke. A jelen viszonyok között azonban már semmit sem mondana, ha értelmiségünket »régi« és »új« értelmiségként osztályoznánk. Az úgynevezett »régi« értelmiség a felszabadulás óta eltelt több mint 13 esztendő alatt szemléletében eializmust és . szemléletében is mindinkább szocialistává Válik. A továbbiakban arról beszélt Kádár elvtárs, hogy a végbement társadalmi változások, .legfontosabb eredménye, hogy társadalmunkból véglegesen eltűntek a kizsákmányoló osztályok.. A mező- gazdaság szocialista átszervezésével egyszer s mindenkorra megszűnt hazánkban annak lehetősége, hogy egyik ember kizsákmányolja a másikat. A volt, kizsákmányoló osztályok tagjainak és .még. inkább azok -leszármazottainak túlnyomó többsége, tudomásul véve a népi hatalmat, az. új tárlegi szakaszában a munkásosztály a szocializmus, teljes felépítésére szövetkezik valamennyi dolgozó osztállyal és réteggel. Pártunk e szövetségi politika kérdéseinek eldöntésekor figyelembe veszi a társadalom szerkezetében végbement nagy változásokat, valamint azt, hogy meggyorsul valamennyi dolgozó osztály és réteg politikai, eszmei és erkölcsi fejlődése. Mindez lehetővé teszi, hogy megerősítsük és kiszélesítsük a dolgozó osztályok szövetségét és ezt szocialista nemzeti egységgé fejlesszük. A közös munkában és harcban a legérettebb, a legfejlettebb a szocialista munkásosztály. Vezető szerepe érvényre jut a párt egész sadalmi rendet, beilleszkedett politikájában és tevékenységében. A szocialista társadalom felépítése az egész nemzet ügye A mindinkább kibontakozó szocialista nemzeti egység alapja a munkás-paraszt szövetség, amelynek tartalma és alapja egyönte- tűén szocialista lett. De a két osztály szövetsége nem automatikusan fejlődik tovább. Segíteni, támogatni kell a termelőszövetkezeti parasztságot, hogy megerősíthesse szövetkezeteit, hogy a szövetkezetek fejlett szocialista gazdaságokká válhassanak és kialakuljon az egységes szocialista paraszti osztály. A parasztságtól viszont elsősorban azt várjuk, hogy a meglévő lehetőségeket legjobban felhasználva,' a mező- gazdasági termelés fellendítésével járuljon hozzá a népgazdaság fejlesztéséhez, az egész lakosság jobb ellátásához. Mivel a falu szocialista átszervezése • után az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály megteremtése a cél, a szövetkezetekben is annak a szocialista elvnek kell érvényesülnie, hogy a tagokat ne korábbi osztályhelyzetük, hanem a közös ipunkában .való részvételük, a munkában tanúsított helytállásuk és érdemük szerint ítéljék -meg és részesítsék a közös munka eredményeiből A szövetségi politika fontos része az is, hogy munkásságunk és parasztságunk a legszorosabban együttműködjön az értelmiséggel. .Az értelmiségnek állandó és eleven kapcsolatban kell lennie a szocialista társadalom többi dolgozóival, akik az értelmiséget joggal tekintik saját értelmiségüknek. Értelmiségi politikánk lényege: továbbra is minden feltételt biztosítani az értelmiség alkotó munkájához, meggyorsítani szocialista fejlődését, segíteni, hogy elsajátítsa a. marxizmust-—leni- nizmust. Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában, amikor még léteznek a városi kispolgárság maradványai, szükséges, hogy a szocialista dolgozó osztályok szövetségi viszonyt tartsanak fenn ezekkel is. ■ A szocialista nemzeti egység politikája alapján egyesíteni kell mindenkit, aki a szocializmus és a béke ügyéért tevékenykedik. össze kell fogni a kommunistái kát és a pártonkívülieket, a rendszer politikailag aktív támogatóit, és a ma még ingadozókat, közömbösöket, a materialista világnézet híveit, és a vallásos érzüle» tű embereket egyaránt. A szocialista társadalom felépítése az egész nemzet ügye. Ez a nemzet jövője, a szocialista társadalomban valósul meg a magyar nemzet jólétének korábban nem ismert’félvirágzása. — Annak, hogy a szocialista nemzeti egység mind gyorsabban és erőteljesebben fejlődjék, egyik letéteményese a Hazafias, Népfront-mozgalom: társadalmunk életének ez az élő, eleven és számottevő tényezője. A Hazafias Népfront-mozgalomnak vannak közjogi funkciói is. Fontosabb azonban társadalmi feladata, az, hogy kerete legyen a dolgozó osztályok szövetségének és hirdesse a szocialista nemzeti összefogás eszméjét. Elvtársak! A dolgozó osztályok szövetsége a szocializmus építésének idejép is harcban fejlődik. A szövetségi politika és az 'osztályharc pártunk politikájának két, egységet alkotó oldala. Ismeretes, hogy 1 pártunk nem törekszik az osztályharc élezésére. Ez azonban kizárólag nem tőlünk, hanem osztályellenségeinktől, és a nemzetközi imperializmustól függ. A szocialista nemzeti egység politikája nem jelenti azt, hogy hazánkban az osztályharc már befejeződött. Ez a politika azt fejezi ki, hogy az osztályharcban erősebbek lettek a pozícióink, új feladatok kerültek előtérbe, megváltoztak az osztályharc formái és eszközei. Szocialista fejlődésünk első feltétele változatlanul a szilárd népi hatalom. Továbbra is határozottan fellépünk minden rend- szerellenes, reakciós . politikai erővel szemben, szilárdan védelmezzük törvényes állami és társadalmi rendünket. Szövetségi politikánk, az osz- tályharCban elfoglalt álláspontunk, szocialista rendszerünk megszilárdítását és fejlesztését, a rendszer, ellenségeinek mind hatékonyabb elszigetelését, a még ingadozók megnyerését, a szocializmus pozícióinak általános megerősödését szolgálja. Pártunk már korábban is többször leszögezte azt az elvi álláspontját, hogy hazánkban pártfunkciók kivételével bármely vezető tisztséget betölthetnek pár- tonkívüliek is. A pártonkívüliek- ■ kel szemben is azt az igényt támasztjuk, hogy legyenék hűsége», sek a szocializmus ügyéhez, á Magyar Népköztársasághoz, őszintén munkálkodjanak a szocializ- . mus építésén és rendelkezzenek a szükséges hozzáértéssel, szaktu- ; dóssal. A felszabadulás után és a szocialista építés megindításának ' időszakában különböző. vezető be- . osztásba került egyszerű munkás és parasztemberek nagy többsége ' kiválóan megoldotta feladatát, Rendkívül nehéz és felelősségteljes munkájának végzése közben szabad idejét évekig feláldozva megszerezte a szükséges szakmai ismereteket, továbbképezte magát. Most az a dolog lényege. — húzta alá a beszámoló —, hogy a szocializmus ügyéhez való hűség és feltétlen odaadás első követelménye mellett növekvő erővel jelentkezik a másik, szintért elengedhetetlen követélmény:, a hozzáértés, a szükséges ismeretek megkövetelése. A mi álláspontunk szerint jó, egészséges, és megfelel a szocializmus érdekeinek, ha a személyi ' kérdések eldöntésénél az derül ki, ha a párt tagjain kívül egyre több pártonkívüli is megfelel azoknak a politikai és szakmai követelményeknek, amelyeket a közfunkciók betöltésénél támasztani kell Á párt e kérdésben is óve int, mini denféle sablontól, valamiféle mechanikus részarány erőltetésétől. Elvtársak! A szocialista nemzeti egység kialakulásával összefüggő fontos kérdés a szociális származás helyes kezelése is. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben ott van az, a tétel is, amely kimondja; „Nincs szükség '
