Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-14 / 241. szám
'S fÖLNA SÜGYE1 KflPŰJSAQ 1962. október fi. fiz EHSZ-közgyüiés határozata elítéli az angol kormány dél-rhodesiai politikáját New York (MTI). Az ENSZ | niszter szólalt fel. aki hangozközgyűlése pénteken este határozatot fogadott el, amely felszólítja az angol kormányt, hogy haladéktalanul tegye lehetővé Nko- monak, a Zimbabwe afrikai népi unió (ZAPU) vezetőjének és több más dél-rhodesiai ellenzéki vezetőnek a szabadonbocsátását. A határozat követeli a ZAPU tevékenységét betiltó határozat visz. szavonácát. Az ENSZ tagállamainak többsége szerint a Dél-Rhode- Biában fennálló helyzet fenyegeti nemcsak Afrika, hanem az egész világ békéjét és biztonságát is. Ezért a közgyűlés szükségesnek tartja, hogy az angol kormány tegyen jelentést a közgyűlésnek a határozat végrehajtásáról. A határozat mellett 83 tagállam képviselői szavaztak, ellene csupán Portugália és a Délafrikai Köztársaság küldötte szavazott. Ezután az általános vita során Hasem Dzsavad iraki külügymitatta, hogy haladéktalanul meg kell oldani a német kérdést. Az erő alkalmazásával történő megoldás azonban teljesen figyelmen kívül hagyná a tényleges helyzetet, aminek alapjául a két német állam léte. valamint a különböző gazdasági és társadalmi rendszerek egymás melletti fennállása szolgál. Az iraki külügyminiszter elítélte a Kuba elleni imperialista cselszövéseket és rámutatott arra, hogy a kubai népnek jogában van saját sorsáról döntenie. Dzsavad ezután az angol gyarmattartók közel-keleti tevékenységével foglalkozott. Elítélte a NATO és CENTO Irak és a többi arab ország ellen irányuló politikáját. Az európai közös piacról szólva az iraki külügyminiszter megállapította, hogy az a NATO gazdasági eszköze, amely Az Elnöki Tanács rendeletet hozott a társadalmi bíráskod ás továbbfej iesztéséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Az Elnöki Tanács szombaton délelőtt ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a társadalmi bíróságokról szóló törvényerejű rendeletet. Azután községi határokat érintő terület átcsatolásokat hagyott jóvá, végül egyéb ügyeiket tárgyalt. ♦ A társadalmi bíróságokról szóló új törvényerejű rendelet — felhasználva a már több mint hat éve működő társadalmi bíróságok kedvező, tapasztalatait — tovább fejleszti a társadalmi bíráskodást. Ezt lehetővé teszi a dolgozók szocialista tudatának és erkölcsi felfogásának fejlődése, a társadalmi bíróságok munkája iránt megmutatkozó növekvő érdeklődés és aktivitás, valamint a kedvező hatás, amelyet a bíróságok tárgyalásai és határozatai gyakorolnak az eljárás alá vont személyre és a vállalat többi dolgozójára. Az új jogszabály — amely 1963 január elsején lép hatályba — jelentős lépés állami életünk és társadalmi rendszerünk demokratizmusának további szélesítése terén. A társadalmi bíróságok a dolgozóik választott szervei, feladatuk, hogy a munka öntudatos, fegyelmezett végzésére, a társadalmi tulajdon védelmére neveljék a dolgozókat, elősegítsék a dolgozók ember méltóságának, továbbá tulajdonának és jogainak kölcsönös tiszteletben tartását. Ezzel a társadalmi' bíróságok — a dolgozók véleményét közvetlenül kifejezésre juttatva — hozzá fognak járulni a szocialista erkölcs további megerősítéséhez. Minden olyan állami vállalatnál és gazdálkodó szervnél, ahol a dolgozók száma a százat meghaladja, társadalmi bíróságot szerveznek, sőt ilyen bíróságokat más állami szerveiméi, intézményeiméi és egyes szövetkezeteknél is lehet választani. A társadalmi bíróság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait a vállalat dolgozói két évre választják, a közösség bizalmát élvező, példamutató magatartása társaik közül. A társadalmi bíróságok jelentősége megnövekszik, mert az eléjük tartozó ügyek és az általuk hozható intézkedések köre kibővül. Elsősorban azokban az ügyekben döntenek, amelyek társadalmi elbírálása különösen alkalmas a felelősségre vont személy és a többi dolgozó nevelésére. A munkafegyelem és a szocialista együttélési szabályok megsértése, a munkahelyen elkövetett tulajdon elleni, és más szabálysértések esetén kívül a társadalmi bíróság az eddiginél szélesebb körben járhat el az olyan kisebb jelentőségű bűntettek miatt is, ame lyeket az ügyész, vagy a bíróság tesz át hozzá elbírálásra. Eldönti a vállalat dolgozói között becsületsértés, rágalmazás, vagy könnyű testi. sértés miatt felmerült vitákat és az 1000 forintot meg nem haladó összegű anyagi természetű vitás ügyeket is. A társadalmi bíróság tárgyalása általában nyilvános. A tárgyaláson a dolgozók kérdéseket tehetnek fel és felszólalhatnak. Indokolt esetben a felelősségre vont dolgozó munkatársai közül társadalmi vádlót és társadalmi védőt lehet kijelölni. Védő csak az lehet, akinek kijelölésével a felelősségre vont dolgozó is egyetért. Bővül a társadalmi bíróság intézkedéseinek jogköre is. A nevelő jellegű intézkedések (figyelmeztetés, megrovás) mellett súlyosabb megítélést kívánó esetben javaslatot tehet a vállalat igazgatójának a felelősségre vont dolgozó elbocsátására, vagy alacsonyabb munkakörbe helyezésére.- Bűntett, vagy szabálysértés miatt a tái-sadalmi bíróság 500 forintig terjedő pénzbírságot is kiszabhat. Javasolhatja az alkoholista kényszer-elvonó kezelését, élrendelheti továbbá, hogy a családja eltartását elhanyagoló dolgozó munkabérének legfeljebb a felét a család számára utalják ki, végül — károkozás esetén — 1000 forintig terjedő kártérítést is megállapíthat. A pénzbírság címén levont összegeket a vállalat dolgozóinak kulturális és szociális céljaira kell fordítani. A rendelet, a törvényesség érdekében lehetővé teszi, hogy a társadalmi bíróság határozatát a szakszervezeti bizottság, egyes esetekben pedig a járásbíróság felülvizsgálhassa. A társadalmi bíróság határozata ellen a szak- szervezeti bizottságnak panaszt emelhet az, aki a határozatot sérelmesnek tartja. A társadalmi bíróságok működésének irányítása a Szakszervezetek Országos Tanácsának feladata. A SZOT elnöksége határozatot hozott a társadalmi bíróságok megalakításáról, szervezetéről és működéséről. Ez a határozat a vállalat, üzem, stb. nagysága szerint szabályozza a társadalmi bíróságok tagjainak létszámát, megválasztásuk módját. A SZOT elnökségének határozata nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a társadalmi bíróság — határozatának meghozatala előtt — messzemenő gondossággal mérlegelje az ügy összes körülményeit. Az új jogszabály értelmében a társadalmi bíróságok tevékenységét az ügyészség, a bíróság, illetve az állami vállalatok, a társadalmi szervezetek és szövetkezetek jogtanácsosai is segítik. a fegyverkezési versenyt mozdítja elő. Besir Azmeh, a Szíriái Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettese szintén éles kritikát gyakorolt a gazdasági csoportosulások felett. Ammanuel Dadet. a Kongói Köztársaság (Brazzaville) képviselője felszólalásában igyekezett védelmébe venni az európai közös piacot. Megelégedéssel nyilatkozott az ENSZ kongói tervéről és annak a reményének adott kifejezést, hogy e terv alapján sikerül létrehozni az egységes kongói államot. Dadet beszéde végén elítélte a portugál és a délafrikai kormány fajgyűlölő politikáját. Az ENSZ közgyűlése ezután az általános vitát hétfőn, magyar idő szerint 15.30 óráig elnapolta. ** & A közgyűlés második, gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának ülésén Arkagyev szovjet küldött fejtette ki kormánya álláspontját a világgazdasági helyzettel és a nemzetközi kereskedelem kérdéseivel kapcsolatban. A szovjet küldöttség üdvözli a gazdaságilag kevésbé fejlett államok erőfeszítéseit és örül sikereiknek. A Szovjetunió kész minden ipari gazdasági és műszaki segítséget megadni ezeknek az országoknak. A szovjet küldött ezután elítélte az Egyesült Államok Kuba ellen szervezett embargóját, amely ellentétben áll a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmánya előírásaival. A szovjet küldött beszéde vé- géfi a nemzetközi kereskedelem kérdéseivel foglalkozott és megállapította, hogy igen fontos a nemzetközi kereskedelem problémáinak megoldása. E kérdések megoldására minél hamarabb nemzetközi értekezletet kell egybehívni. A szovjet kormány véleménye szerint e konferenciának legkésőbb 1963-ba.n össze kellene ülnie. A bizottság pénteki üléséin Godber angol államminiszter szólalt fel, aki beszédében az európai közös piacot magasztalta. ígéretet tett, hogy amennyiben Anglia belépne a közös piacba, mindent elkövet a fejlődésben lévő országok támogatására. Godber nyilatkozata nyilván azt a célt szolgálta, hogy eloszlassa számos kis, fejletlen országnak a közös piaccal szemben fennálló kételyeit. ■ a iiaumi»« »'»'»1 A jemeni események egyre világosabban mutatják meg, hogy mi történik ebben a fiatal köztársaságban. A nép elűzte a királyt, Jemen köztársasággá alakult, s a szabadsággal a jobb életet akarja kivívni magának, ugyanakkor a trón- követelő Hasszán zsoldosaival és a momarchistákat támogató szaud-arábiai és jordániai katonasággal a régi rezsimet szeretné visszaállítani. A fiatal jemeni köztársaság derekasan állja a harcot, a rátámadó intervenciósok mögött pedig könnyű felismerni az amerikai és angol imperializmust, amely minden eszközzel igyekszik segíteni a monarchista intervenciósokat. Pénzzel és fegyverrel támogatják a trónkövetelő Hasszánt: a jemeni Nagran város közelében egy amerikai pilóta ereszkedett le, Szaud király 10 millió rialjával, amelynek az a rendeltetése, hogy zsoldosokat toborozzanak vele az ellenforradalmi csapatokba. Az adeni angol hatóságok 8 millió rialt fordítottak a jemeni határ közelében élő törzsek megvásárlására. A pénz és fegyver azonban nem segit a jemeni szabadságharcosoc ellenében, mert a legutóbbi jelentések szerint a köztársasági erők már egész Jemen területét ellenőrzésük alá vontál;, hiába próbálnak állítólagos katonai sikerekkel riadalmat kelteni a monarchista ellenforradal- márok. Mit akar a jemeni köztársasági kormány? Erre a kérdésre adott részletes választ El Aini, jemeni külügyminiszter a MTI washingtoni tudósítójának. El Aini kijelentette: Szaud-Arábia és Jordánia királya megpróbálja újra rákényszeríteni a királyságot Jemenre, azonban a királyság örökre eltűnt, a jemeni nép egységes, és megvédi a köztársaságot minden beavatkozással szemben. Jemennek — mint a külügyminiszter mondotta — ötszáz év mulasztását kell pótolnia. A középkori elnyomás ellen már 1948 óta történtek felkelések, ezeket azonban a királynak sikerült elnyomnia. Ami a legutóbbi hetekben zajlott le, nem katonai puccs volt, nem katonatisztek felkelése, hanem igazi népi forradalom, amelyben az ’ egész nép egységes akarata döntötte meg a királyságot. A forradalmat kirobbantó ok egyben megmagyarázza azt is, hogy mi a köztársasági kormány legközelebbi feladata. Jemennek nem volt alkotmánya, nincsenek törvényei, a király akarata döntött el mindent. A jemeni nép számára minaenek- előtt az alkotmányt kell biztosítani, az emberi jogokat, s meg kell teremteni a gazdasági felemelkedés feltételeit. Ezt akarják — amerikai és angol segítséggel — megakadályozni a monarchista intervenciósok. „Teljesen világos; — írja ezzel kapcsolatban a Krasz- naja Zvezda —, hogy Szaud- Arábia és Jordánia nem merészelt volna az intervenció útjára lépni, ha nem álltak volna hátuk mögött az imperialista hatalmak. Senki előtt sem titok, hogy Szaud király hadseregét amerikai, a jordán hadsereget pedig angol fegyverekkel szerelték fel. Jellemző, hogy a nyugati hatalmak, elsősorban az. Egyesült Államok és Anglia, mindeddig vonakodnak elismerni a Jemeni Arab Köztársaságot, mert attól tartanak, hogy a jemeni forradalom hozzájárul a nemzeti felszabadító mozgalom kiszélesedéséhez az arab félszigeten.” A lap végül megállapítja: „A jemeni forradalomba való idegen fegyveres beavatkozás veszélyes tűzfészek kialakulásához vezethet a Közép-Keleten. Éppen ezért haladéktalanul véget kell vetni a fiatal jemeni köztársaság elleni agressziónak.” Ben Bella Bolíviába is ellátogat Az algériai ENSZ-küldöttség szó- Braunnal. Nyugat-Németország vivője közölte, hogy Ben Bella j ENSZ-megfigyelőjével. A Reuter rw elfogadta a meghívást egy Bolí viában teendő hivatalos látogatásra. A látogatás időpontját nem közölték. Ben Bella pénteken megbeszélést folytatott Sigismund von . ................................ ó lértesült körökre hivatkozva közli, hogy a megbeszélésen felmerült egy Algériának adandó nyugatnémet gazdasági segély lehetősége is. Ilmill'l'MIIIIIII IIUIM,HlM»7v«,> Jemeni helyzetkép 1962 szeptember végén, a Jemeni Királyság fővárosában, a mintegy 60 000 lakosú Szanaa- ban nacionalista katonatisztek egy csoportja megdöntötte a monarchiát és kikiáltotta a Jemeni Köztársaságot. A 195 000 km: — tehát hazánknál kereken két- szerte nagyobb, de csupán ötmillió lakosú or. szágban a feudális. abszolu-; tista monarchia j megdöntése után} a királypárti f ellenforradalmi f erők szervezkedni kezdtek! és fellázították j a Jemen déli és j -q keleti határvidékein lakó törzseket. i r— x A lázadó tör-j uj zsek részére i Szaud-Arábiábó) j. és Aden brit i * védnökség terű-1*550555« letérői szállítanak fegyvereket. A fegyverszállítás legfőbb főútja a Bejhaní Emirátuson keresztül ve. zet. Ez a feudális törzsi állam a Nagy-Britannia által az Adeni védnökség politikai kereteiben létrehozott Dél-Arab Emirátusok szövetsége elnevezésű laza állam- alakulathoz tartozik. A délkeleti határvidéki törz-sek fellázításával egyidőben Szaud- Arábiai reguláris csoportok is be hatoltak Észak-Jemenbe. A Jemeni Köztársaságot a szocialista tábor több tagja, valamint a közel-keleti arab államok közül az Egyesült Arab Köztársaság és Irak már elismerte. Az Egyesült Arab Köztársaság — ahol, mint ismeretes, 1953- bam döntötték meg a monarchiát — fegyveres segítségei nyújt a jemeni forradalmi erőknek a reakciós csoportok támadása ellen. A jemeni ellenforradalmárokat az Arab-félsziget leggazdagabb országa, a monarchikus Szaud- Arábia és a vele katonai szövetségben lévő Jordániái Királyság támogatja nyíltan. Céljuk, hogy a jemeni forradalmi erőket leverve meggátolják a nacionalista köz- társasági mozgalom átterjedéséta Föld egyik politikailag legeim ara. dottabb részére: az Arab-félszigeten fekvő feudális-reakciós monarchiák területére,
