Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-14 / 241. szám

1962. október T3, TOLNÁ íffEGTEÜ NÉPflíSAG SI Tanácskoztak a tamási járás kommunistáinak küldöttei (Folytatás az 1. oldalról) A beszámoló foglalkozott a ter­melékenység emelkedésének fel­tételeivel is. A tárgyi feltételek között említette meg a lápi-földes talajjavítást, amelyet az ötéves terv végére több mint 8000 teát. hold területen végeznek el. Ugyanakkor fontos szempontként I munkát. szerepelt a talaj erő-visszapótlás is. Mint főbb feladatokat jelölte meg a következőket: A járás ter­melőszövetkezeteiben meg kell oldani a takarmán-ytermesztési és takarmányozási problémákat. Ja­vítani, s magasabb színvonalra kell emelni az állattenyésztői, állategészségügyi és gondozási Új tennivalók a művelődés munkásai előtt A fejlett szocialista népgazda­ság — szögezte le a beszámoló — művelt, általánosan és műszaki­lag képzett, öntudatos dolgozókat követel, akik a termelőmunka mellett társadalmunk irányításá­nak is cselekvő részesei tudnak lenni. Ez a feladat azt írja elő, hogy a jelenleginél, a korábbi eredményekre támaszkodva, még magasabbra kell emelni a köz­művelési és népművelési munka színvonalát. Megnövekedett a já­rás lakosságának tanulási kedve, megváltozott művelődési igénye a párt művelődési programjának végrehajtása során. Különösen nagy az érdeklődés mezőgazda- sági szakiskolák, szaktanfolya­mok, technikumok iránt. Ezt mu­tatja az is, hopv januárban újabb kihelyezett mezőgazdasági techni­kumok indulnak Xregszemcsén, Szakályban, Regölyben, Pincehe­lyen, Nagykónyiban és Tolnané- medin. Az öntevékeny művészeti mun­ka is számottevően fejlődött a két pártértekezlet közötti idő­szakban. Ennek eredményeit a Mátai Antal kulturális sereg­szemlén elért sikerek is bizonyít­ják. Az ismeretterjesztés vonat­kozásában is történt előrehaladás. Az elért eredmények arra is rá­mutatnak, milyen feladatok vár­nak a művelődés színvonalának emelésében a pártszervezetekre, a járás értelmiségi dolgozóira. A legfontosabb: tovább kell halad­ni az emberek szocialista gon­dolkodásának és életmódjának ki­alakításában, a szocialista erkölcs formálásában. Ez azt jelenti, hogy következetes eszmei harcot kell folytatni a polgári, kispol­gári ideológia ellen. Az iskolák­ban előbbre kell jutni az iskola és az élet kapcsolatának megte­remtésében és megszilárdításá­ban. A jelenleginél jobbá kell tenni a művelődési munka anya­gi feltételeit is, s az általános művelődési tevékenységen belül a jövőben a mostaninál nagyobb gondot kell fordítani a falusi és termelőszövetkezeti klubok szer­vezésére. Helyes az a kezdemé­nyezés, amit a regölyi Népsza­badság Termelőszövetkezetben le­het tapasztalni, ahol a brigádok számára szerveztek klubszobá­kat. Bizalom a tömegek iránt A járás pártszervezeteinek helyzetét értékelve rámutatott a a Központi Bizottság kongresszusi irányelveivel, mert tükrözi a párt eddigi helyes politikájának töret­len folytatását. Kifejezi, hogy a párt .bízik a tömegekben. Az egy­ség azonban a továbbiakban csak ügy erősödhet, ha a pártszerveze­tekben teljesen felszámolják a bi­zalmatlanságot. s azt az új mun­kastílust követik a pártmunka gyakorlatában, amit a kong­resszusi irányelvek határoznak meg. Gyakran tapasztalható ugyanis, hogy az elhajlások, túl­zások, legtöbbször a bizalmatlan­ságból származnak. A légkör azonban nem . kedvez sem a re­vizionista, sem a baloldali túlzó nézeteknek. A kétfrontos harc eredményeként visszaverték _ a kommunisták ezeket. A továb­biakban a feladat a szocialista nemzeti, népi egység megterem­tése és ennek feltétele, hogy a kommunisták bízzanak a párton kívüli tömegekben, hallgassanak tanácsaikra, javaslataikra, támo­gassák alkotó kezdeményezései­ket. Vívjanak azonban következe­beszámoló, hogy a kommunisták tes harcot azok ellen, akik bon támogatják a Központi Bizottság által kialakított politikai vonalat. Ez azt jelenti, hogy szilárd', meg­bonthatatlan egység jött létre a párt és nép között. Egyetértenek tani akarják a párt és tömegek közötti kapcsolatot, vagy be akar­ják csempészni a polgári-kispol­gári ideológiát. Tovább a megkezdett úton A pártbizottság beszámolója és a határozati javaslat felett élénk, termékeny vita bontakozott ki, amelynek központi gondolata ez volt: tovább a megkezdett he­lyes úton. Kurucsai Mihály ér- tényi küldött arról szólt, hogy a gazdasági munka további javu­lásának feltétele a jól végzett po­litikai munka. Beidek László si- montornyai küldött arról tájékoz­tatta a pártértekezletet, hogy üzeműk dolgozói egyre nagyobb kedvvel látnak a tanuláshoz. Grill Ferenc, a tanácsok munkáját ér­tékelte, .s. elmondotta: olyan fon­tos feladatok állnak a helyi ta­nácsok előtt, mint a vezetés szín­vonalának emelése, a szakmai és politikai képzés javítása, az ügy­intézés gyorsítása. Péti János or­szággyűlési képviselő, a tamási Vörös Szikra Tsz elnöke az egy­séges paraszti osztály kialakulá­sának módozatait elemezte. Ács István felsőnyéki küldött a párt­munkáról, a munkastílusról, a társadalmi tulajdon védelméről beszélt. Kiss Andrásné diósberé- nyi küldött a községükben dol­gozó értelmiségiek problémájával, valamint az ifjúság között vég­KTSZ-HÍREK Tanulmányi jellegű társasutazást szervez a KISZÖV A KISZÖV az IBUSZ-szal karölt ve november 24-e és 28-a között ötnapos tanulmányi jellegű tár­sasutazást szervez a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba a me­gye kisipari szövetkezeti dolgozói részére. A résztvevők külön autó­busszal a Rajka—Bratiszlava— Brno—Prága útvonalon haladva tekintik meg a testvéri szocialista ország nevezetességeit, s kisipari szövetkezeteket látogatnak meg. A KISZÖV 1963-ban már rend­szeressé kívánja tenni ezeket a kirándulásokat, s Lengyelország­ba, Romániába, Bulgáriába is kí­ván társasutazást szervezni. Próbál a dunaföldvári szövetkezeti kórus A tavaly újjászervezett kórus a Dunaföldvári Cipész Ktsz-ben Dr. Ványi Gábor karnagy vezetésével ismét megkezdte rendszeres pró­báit, s először a november 7-i ün­nepségen kíván közönség előtt fellépni. Exportál a Simontornyai Vegyesipari Ktsz A Simontornyai Vegyesipari Ktsz az eléggé nagylétszámú asz­talos üzeme részére, munkaellá­tottsága biztosítására a külkeres­kedelem részére export vállfa gyártását kezdte meg. A negye­dik negyedévben 40 ezer darabot szállít. A szövetkezet tervbe vette, hogy a jövő évben szalagósítja az exporttermelést és így 60—70 ezer darab vállfát tud gyártani A Bonyhádi Építőipari Ktsz teljesíti lakossági építőipari tervét Néhány évvel ezelőtt, a Bony­hádi Építőipari Ktsz jó hírnév­nek Örvendett az építkező magá­nosok előtt, majd egyeket évig visszaesett a tevékenysége. Most az augusztus 31-i adatok szerint lakossági tervét 147 százalékra teljesítette, megyei szinten leg­kiemelkedőbben. További szép eredményt ért el a Dombóvári Építőipari Ktsz 131 százalékos, a Döbröközi Vegyesipari Ktsz 119 százalékos, a Tamási Építőipari Ktsz 118 százalékos, a Bátaszeki Épületkarbantartó Ktsz 105 száza­lékos tervteljesítésével. Dezséry Lászlót is meghívják a dombóvári szövetkezeti munkásakadémiára Ismeretes, hogy megyénkben kísérletképpen Dombóváron és Dunaföldváron szövetkezeti mun­kás-akadémia indul be ez évben. A dombóvári kisipari szövetkeze­tek dolgozói elhatározták, hogy egy előadás megtartására felké­rik Dezséry Lászlót, az Országos Béketanács főtitkárát, a Magyar Rádió népszerű munkatársát is. zendő politikai tennivalókkal fog­lalkozott. ■ Felszólalt a küldöttértekezleten Szigeti János '.elvtárs, a Megyei Pártbizottság párt- és tömeg­szervezeti osztályának vezetője is. Beszédében a szövetségi politika s az osztályharc kérdésével, va­lamint a pártmunka stílusával foglalkozott. Hangsúlyozta: a kommunistáknak nem lehet más céljuk, mint a nép önzetlen szol­gálata. S ennek kell megszabni a pártmunka stílusát, s arra keli irányulni, hogy még tökéletesebb, még alaposabb legyen a politikai meggyőző munka, mért ez a párt, szervezetek erősödéséhez, s a pártszervezetek körül kialakult párton kívüli aktívahálózat erő­södéséhez vezet. Javítani kell a határozatok végrehajtásának meg­szervezését és a határozatok vég­rehajtásának ellenőrzését. Mély­ség,. alaposság szükséges ehhez a munkához. A vita Kondor Ist­vánná simontornyai küldött a nők helyzetével éS feladataival foglalkozó felszólalásával ért véget. A vita után a küldöttértekez­let megválasztotta a járási párt- bizottság tagjait, póttagjait, a re­víziós bizottságot, valamint a me­gyei pártértekezleten szavazati és tanácskozási' joggal részt vevő küldötteket. Az se mindig fehér bárány, aki kiabál Pénteken reggel a naki termelőszövet­kezetből telefonáltak Szekszárdra az AG- ROKER Vállalathoz. Harminc mázsa HCH védekezőszert kértek sürgősen, azonnal, mert megjelent a ga­bonafutrinka lárvá­ja. A naki tsz fő- mezőgazdásza bizo­nyára most vette ész­re a kártevő megje­lenését, s érthető, hogy azonnal véde­kezni akar, hisz ilyen kor minden óra sokat számít, a hatásos idegmérget várakozás nélkül „be kell vet­ni” mert különben a kár kiszámíthatatlan lehet. Két nappal ko­rábban ugyancsak a nagyonN sürgős jelszó­val a dalmandi Bé­ke Tsz kért 30 mázsa HCH-t. Az AGROKER Vál­lalat mindkét esetben egyet tudott monda­ni: nagyon sajnáljuk, de így, adj uram, te­remtöm, azonnal ala­pon nem tudjuk az igényeket teljesíteni. Ha a tsz gépkocsit küld Bonyhádra, ak­kor ott a kért véde­kezőszert megkapja — Dombóvár ugyan közelebb lenne, de Dombóváron nincs, elfogyott. Ezek után nagyon valószínű, hogy a két tsz veze­tősége egyformán szidja az AGRO- KER-t; azért van, hogy a termelőszö­vetkezeteket kénye- kedve szerint kinul­lázza, s pont akkor, amikor a segítség legjobban ellcelne. Mi tagadás, a terme­lőszövetkezeteket ki­szolgáló vállalatok, szervek, intézmények intézkedéseiben még elég sok a javítani való. Ezt se szabad elhallgatni, de érde­mes megnézni annak a bizonyos éremnek a másik oldalát is. Még elég gyakori, hogy nemcsak a vál­lalatokban, hanem a tsz-ek arra illetékes vezetőiben van a hi­ba. Tűrhetetlen az a kisüzemi szemlélet, amely jelen esetben a naki Dózsa Tsz-re és a dalmandi Béke Tsz-re is vonatkozik. Abban igazuk van, hogy a védekezőszer beszerzése sürgős, de egy valamire való mezőgazdasági nagy­üzemben a védekező szerek megrendelését, beszerzését nem szo­kás a huszonnegyedik órára hagyni. Az ag- ronómusnak már ve­tés előtt tudnia kell, hogy mennyire fertő­zött a terület, kerül-e gabona után gabona, és ennek megfelelően kellene gondoskodnia a készletről. A pontatlan rende­lések azonban leg­alább annyi galibát okoznak, mint a hellyel-közzel még valóban létező válla­lati bürokrácia. Né­hány tsz-ben állan­dóan visszatérő prob­léma a műtrágya, a vetőmag, a csávázóJ szer, a növényvédő- szer-megrendelés ha­táridejének elmulasí- tása. A Fácánkertí Növényvédő Állomás munkáját nagy mér­tékben hátráltatta, hogy egyik-másik tsz-ben akkor derült ki, hogy nincs ele­gendő csávázószer, amikor odaért a csá­vázó gép. A nyáron akadt olyan tsz-főag? ronómus, aki a tar­lóvetés elmaradását azzal magyarázta, hogy a vállalat nem küldi a magot. Köz­ben kiderült, az ag- ronómus csak jóval határidő után, akkor rendelte a vetőmagot, amikor már vetni kellett volna. Az ilyenfajta kap­kodás mindegyik ter­melőszövetkezetnek költséges és káros. Ha Nakon, vagy Dal- mandon idejében megrendelték volna a HCH-t, akkor megta­karítják a tetemes fuvarköltséget, és nem is késnek el a védekezéssel. Faddön, Bátaszéken, a tamási termelőszövetkeze­tekben, Döbröközön és még több tsz-ben a megrendelések kö­rül nincs semmi baj. A tárgyilagosságnak és az igazságnak ' is tartozunk azonban azzal, hogy jónéhány tsz-ben az a vezető se mindig fehér bá­rány, aki kiabál, és a vállalatokat szidja. — szp ■— Megyénkben 45 millió forinttal nőtt a takarékbetét-állomány Az idén is megrendezésre ke­rülnek megyénkben a takarékos- sági napok. Ennek bevezetéseként tartják holnap a megyei előkészí­tő értekezletet. Éppen ezért nem árt tallózni a takarékossági mozgalom eddigi eredményei között. Ez évben pél­dául - több mint 45 millió forint az az összeg, amellyel a megye dolgozóinak takarékbetétállomá­nya növekedett. Ebből a harma­dik negyedévi növekedés mint­egy 7 millió forintot tesz ki. De a felnőttek mögött a gyere­kek sem akarnak lemaradni. Kö­PINTÉR^SZABŐ: JíwMíima szálak m elszakadnak ■ "íiliSSSS ESE3 raSES ZSSsSSS 8SH9B BmBB ESfflSSafflffiEBSalP5’ Egy 16 éves lány életéért, sor­sáért nemcsak ő maga a fe­lelős. Elsősorban nem is ő. Hogy ki? Ebből a történetből talán kiderül. Karcsú, szép lány Beke Mária. Arca fiatalosan üde, bőre soha­sem látott még festéket, ajkai mégis vérpirosak. Nem betegség­től, hanem a szinte kicsattanó egészségtől. Falun nevelkedett, egy dunántúli kis községben, vá­rosban alig volt egyszer-kétszer. Az öt testvér közül ő volt a leg­idősebb, s tizenhat éves koráig otthon lakott. Édesapja és édes­anyja idestova tíz esztendeje, hogy a szövetkezetben dolgoztak. Beke . Mária a nyolc általános is­kola elvégzése után sem gondolt arra, hogy elhagyja a családi há­zat. De teltek az évek, kettő, há­rom, és ő tizenhat éves lett. Ek­kor hirtelen gondolt egyet: el­megy hazulról. Önálló lesz. — Dol­gozik. — A szülei egyre marasztal­ták, jöjjön a szövetkezetbe, úgyis kell a munkaerő, de a barátnői is addig duruzsoltak a fülébe, hogy nem lehetett visszatartani. Min­denképpen a város után vágyott, s mivel anyai ágon a rokonok Budapesten laktak, úgy döntött, hogy a fővárosba jön. Néhány hét alatt többször is levelet váltottak Mária szülei és a fővárosi rokonok s végül meg­egyeztek, hogy a lány hozzájuk megy lakni. Lajos bácsi, Mária nagybátyja már húsz éve Buda­pesten élt, gyárban dolgozott, s mivel gyereke nem volt, szívesen fogadta a kétszobás lakásba. A felesége, Klári néni szintén örült, hogy felvidul egy kissé az életük. Az utazás eseménytelenül telt el. Lajos bácsi és Klári néni kint várták Marit az állomáson. A lány még sohasem járt Budapes­ten. Hallott róla, képekről s az is­veitik a jó példát. Az elmúlt tan­évben közel 2 millió forintot gyűjtöttek össze az iskolai taka­rékbélyegek vásárlásával. Az idén szeptemberben újra megin­dult a gyűjtés és már az első hónapban 148 ezer forintért vá­sároltak bélyegeket a megyében. Az OTP ezenkívül számos dol­gozónak nyújtott segítséget ez év­ben is kölcsönök folyósításával. Építési kölcsönt például mintegy 700 esetben eszközölt 27 millió 500 ezer forint értékben, míg áru­vásárlási hitelt 1500-an 10 millió forint értékben vettek igénybe. kólából már ismerte a fővárost, mégis a nagy élmény erejével hatott rá minden. S ő gyermeki jókedvvel örült a sok újdonság­nak. A lakásban gyorsan berendez­kedett, otthonosan érezte magát, s már az első napokban megis­merkedett a környezetével, a kör­nyékkel. Úgy szívta magába a városi élet érdekességeit, mint kiszáradt föld a vizet. Moziba ment, a Duna-parton sétált, vil­lamoson utazott merő szórakozás­ból, és felmászott a Gellért-hegy- re. ötszáz forinttal jött el hazul­ról, a szülei adták s ez természe­tesen hamar elfogyott. Itt volt az ideje, hogy munka után nézzen. Lajos bácsinak is az volt a véle­ménye, hogy helyes lesz mielőbb munkába állnia. Elmentek a mun­kaközvetítő kirendeltségre, s mi­után Marinak semmilyen szakmá­ja nem volt, Csepelre irányították segédmunkásnak. Nem nagyon tetszett neki a szó: segédmunkás. Amikor hazafelé tartottak, meg is jegyezte Lajos bácsinak, hogy ő azért más munkát képzelt magának. De Lajos bácsi meg­nyugtatta, hogy majd a gyárban betanítják és szakmunkás lesz belőle. — Tudod, mennyi lány dolgo­zik ma már a gyárakban? Még (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents