Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-14 / 241. szám

VTLÁG PROLETÁRJAI FGVESŰT..TETEK! TOLNA MEGYEI A M A G,YA,R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT, lOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! T AN ÁCS' 1^A?‘J A Vasárnap 1962. október 14. XII. évfolyam 241. szám 1 •* ÁRA 70 FILLÉR üJ Tíz nap alatt 61346 normálhold munkát végeztek Az elmúlt tíz napban a megye gépállomásain mindenütt növe­kedtek a teljesítmények, a trak­torosok a jó időt kihasználva ki­váló eredményeket értek el. Az összesített eredmények szerint október 11-ig az elmúlt tíz nap alatt 61 346 normálholddal növel­ték a talajművelési, a vetési és az egyéb munkákat. Vetésben ki­emelkedő eredményt értek el a dalmandi, a gyönki és a Várdom- bi Gépállomás traktorosai. To­vábbra is jól dolgoznak a trak­torosok a Teveli Gépállomás kör­zetében. — oOo — Ma 280 fsz-gazda töri a kukoricát Faddon A v<?!és meggyorsítása érdeké­ben a faddi Lenin Termelőszö­vetkezet gazdái vasárnap is tö­rik a kukoricát, hogy mielőbb le­kerüljön a földekről a búza elő­vetem én ye. A Lenin Tsz tagjai búzavetési tervük több mint 50 százalékát teljesítették eddig, s az ütemét az elkövetkezendő na­pokban csak úgy tudják tartani, ha meggyorsul a betakarítás. Ép­pen ezért ma a tervek szerint 300 hold kukorica termését taka­rítják le a földekről, 280 szövet­kezeti gazda dolgozik a határban. Befejezéshez közeledik a búzavetés a tengeiici Petőfi Tsz-ben A szekszárdi járás termelőszö­vetkezetei közül az eddigi ered­ményeket figyelembevéve, min­den bizonnyal a tengeiici Petőfi Tsz gazdái fejezik be leghama­rabb a búzavetést. A tervezett te­rület 80 százalékán máris földbe került a mag. Jól dolgoznak a decsi Alkotmány Tsz gazdái is, ahol péntekig elérték a 60 száza­lékot. Szakmai megbeszélést tartottak a megye, állatorvosai Szakmai megbeszélésre gyűltek össze a megye állatorvosai októ­ber 12-én pénteken a TIT klub­helyiségében. Uj színt adott az összejövetel- - nek Somogyi Lajos elvtárs, a Megyei Pártbizottság Archívuma vezetőjének előadása a küszöbön álló VIII. pártkongresszus irány­elveiről, valamint a KGST mű­ködéséről, szervezetéről, illetve nemzetközi vonatkozásairól. Az utána kialakult széleskörű, ter­mékeny vitában számos hozzá­szólás és kérdés hangzott el. Az értekezlet második napi­rendi pontja dr. Timár István, a Földművelésügyi Minisztérium Járványügyi csoportja tagjának előadása volt a sertéspestis elle­ni védekezés közigazgatási kérdé­seiről. Az előadó az országos jár­ványhelyzetet is érintve, elisme­rő szavakkal méltatta azt a hatal­mas munkát, amellyel a megye állatorvosi kara a szeptemberben fellépett sertéspestis járványt mi­nimális veszteséggel leküzdötte. A részletekre is kimerítően kitérő előadást a paksi és a dombóvári Járás beszámolója követte. A népi nemzeti egység erősítése továbbhaladásunk egyik záloga Tanácskoztak a tamási járás kommunistáinak küldöttei Pénteken Tamásiban tartotta ülését a tamási járás kommunis­táinak járási küldött-értekezlete. A művelődési házban megrende­zett pártértekezleten az elnök­ségben foglalt helyet Szigeti Já­nos, a Megyei Pártbizottság párt­ós tömegszervezeti osztályénak vezetője, valamint a járás üze­meinek, termelőszövetkezeteinek legjobb dolgozói. Az értekezleten meghívott vendégként több pár- tonkívüli is részt vett. Vidóczi László megnyitó szavai után a pártbizottság beszámolóját Szabó István, a járási pártbizottság első titkára terjesztette elő. Termelőszövetkezeteink elindullak a fejlődés útján A beszámoló elején Szabó elv­társ összegezte az elmúlt három év eredményeit, elemezte azokat az előkészületeket, amelyek a VIII. kongresszusra való készülő­désben tapasztalhatók. Egyebek között elmondotta: A kongresz- szusnak arról számolhatnak be a tamási járás kommunistái, hogy a községekben uralkodóvá lettek a szocialista termelési viszonyok, az elaprózott kisparaszti gazdasá­gok helyén 41 mezőgazdasági ter­melőszövetkezetben 11 971 dolgo­zó paraszt tömörült. A járás iparának helyzetéről szólva elmondotta, hogy bár a munkáslétszám alig éri el a két­ezret, de a munkások hű támo­gatói a termelőszövetkezeti pa­rasztságnak, sok segítséget nyúj­tottak a. termelőszövetkezetek megszilárdításában. A továbbiak­ban a társadalmi és politikai helyzetet elemezve elmondotta: A termelőszövetkezeti parasztság a szövetkezetek létrehozása óta nagy utat tett meg a szocialista gondolkodás és életmód kialakí­tásában. A korábbi korlátok le­dőltek, s most az egységes pa­raszti osztály kialakításának kör­vonalai bontakoznak ki ezekben az időkben, ennek megteremtése a járás kommunistáinak elsőren­dű feladata. A szövetségi politi­káról szólva elmondotta: A já­rási pártbizottságnak az a véle­ménye, hogy a járás párttagsá­gának nagy többsége ismeri, ér­ti és a gyakorlatban igyekszik alkalmazni a párt szövetségi poli­tikáját. S bár néhol vannak tisz­tázatlan kérdések, itt-ott a bizal­matlankodás is felmerül, de a szocialista népi nemzeti egység kialakítása, mint a szocializmus teljes felépítésének előfeltétele, jó irányban halad. Mindezek eredményeként a járás termelő- szövetkezetei egyre inkább meg­erősödnek, s elindultak az egész­séges fejlődés útján, egyre több árut adnak a népgazdaságnak. Feladat: a munka hatékonyságának növelése A gazdasági építőmunka hely­zetéről és feladatairól szólva a beszámoló részletesen elemezte a termelés alakulását, fejlődését 1959 óta. Kitért "ra, hogy a ter­melés volumene emelkedésének eredményeként lényegesen meg­javultak a járás lakosainak élet- körülményei. Kiemelte, hogy amíg 1957-ben a lakosságnak csak 62 százaléka, addig napjainkban 93 százaléka részesül társadalmi biztosításban. A kormány rendez­te a nyugdíjat, a családi pótlék összegét, sok más egyéb intéz­kedéssel segítette a lakosság reál- jövedelmének emelkedését. Bár IVWWVWWWW<VWWWWWWVVWWVWWW Minden év októberében ünnepük az öregek napját A Magyar Vöröskereszt megyei elnökségének javaslatára a me­gyei tanácsülésen hoztak határo­zatot arra, hogy a jövőben min­den év októberében egységesen ünnepük meg az öregek napját. Szocializmust építő társadal­munk különös gonddal foglalko­zik a munkából kiöregedettek helyzetének javításával, öreg nap­jaik szebbé tételével. Az elmúlt években az öregek tiszteletére megrendezett ünnepségek, mintj kezdeti lépések, jóknak bizonyul­tak, de a jövőben még inkábbJ olyan közhangulatot kell kialakí­tani, hogy társadalmi feladattál nőjjön az öregek megbecsülése.} Különösen a fiatal generációt kell} az idősek, elsősorban a szülők} iránti tiszteletre és kötelességtu-J dásra nevelni. A Vöröskeresztnek az a javas­lata, — és ezt a megyei tanács-} ülés is elfogadta —, hogy a jövő-} ben a társadalmi szervek aKISZ­I fiatalok és az iskolások feladatá­vá kell tenni minden év októbe­rében az öregek napjának meg­rendezését. Az iskolákban osztály­főnöki órán beszélnek a szülők, a felnőttek, az öregek iránti tisz­teletadásról, s az öregek napja műsorának megrendezését a KISZ-fiatalok és az úttörő szer­vezetek feladatává teszik. két egymást követő évben sú­lyos aszállyal kellett megküzdeni a járás termelőszövetkezeteinek, az egyensúly ennek ellenére sem ingott meg, sőt fejlődés volt ta­pasztalható, s ezt a párt előre­látó politikája, a jó vezetési stí­lus tudta kialakítani,, s az, hogy a kommunisták és pártonkívüliek egységesen támogatják a párt politikáját. A feladatokról szólva kiemelte a beszámoló, hogy fontos mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban a munka hatékonyságának és termelékenységének emelése, fokozása. Végeredményben nagy részben ezen dől el a további előrehaladás. A mezőgazdaságot illetően a munka termelékenysé­gének növelése úgy vetődik fel. hogy területegységenként maga­sabb terméshozamokat kell elérni a járás termelőszövetkezeteinek. 1965-re, az ötéves terv utolsó esz­tendejében 100 kát. holdanként 165 mázsa kenyérgabonát, 46 má­zsa napraforgót, 58 mázsa bur­gonyát, 46 sertést, 105 hektoliter tejet, 8900 darab tojást, 25 ba­romfit kell adni a népgazdaság asztalára. (Folytatás a 3. oldalon) I PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Tejipari Vállalat: HUSZONÖT VAGON TRAPPISTA EXPORTRA TERVEN FELÜL A vállalat dolgozói a kongresz. szusi verseny keretében vállal­ták, hogy az általuk gyártott sajt minőségét javítják, hogy annak minél nagyobb hányada kerül­hessen exportra. Különösen a szekszárdi és a kölesdi üzem dol­gozói értek el szép eredményeket az exportterv teljesítése terén. Elsősorban nekik köszönhető; hogy a vállalat már öt vagonnal túlteljesítette egész éves sajt- exporttervét. Terven felül ez ideig öt vagon Trappista sajtot exportált a vál­lalat, de az esztendő hátralévő részében még mintegy húsz vagon sajtot számítanak exportra gyár­tani. Az éves exporttervet tehát huszonöt vagon Trappistával tel­jesítik túl. Szekszárdi Szabó Ktsz: A MÉRETES RÉSZLEGNÉL LEGJOBBAK AZ EREDMÉNYEK A megye kisipari szövetkezetei az idén elsősorban arra törek­szenek, hogy eleget tegyenek a lakosság megnövekedett igényei­nek. A Szekszárdi Szabó Ktsz-ben már az év elején úgy dolgozták ki a »Kisipari szövetkezet ki­váló dolgozója« cím elnyerésének feltételeit, hogy a verseny a la­kossági terv túlteljesítését segítse elő. A méretes részlegben a ver­seny feltételei közé tartozik a tervek száz százalékos teljesítésén kívül a jó minőség (reklamáció nem fordulhat elő), a termelé­kenység tíz százalékos növelése, a munkafegyelem betartása, a munkaidő kihasználása. De döntő tényező az elbírálásnál a lakosság részére végzett méretes és javí­tási tevékenység. így a »Kiváló dolgozó« címet az nyeri el, aki az egyéb feltételek mellett a la­kossági terv teljesítéséért a leg­több pontot éri el. Ketten már az első félévben elnyerték a meg­tisztelő címről szóló oklevelet a harmadik negyedévben Kláb Jó­zsef szabó vezet a versenyben, aki eddig a legtöbb pontot gyűj­tötte össze. A verseny eredménye az, hogy a szövetkezet a tavalyi­nál ötven százalékkal magasabb lakossági tervet az első kilenc hónapban 114 százalékra telje­sítette. RANG ÉS A NAGYKÖNYV A megye mezőgazdaságig vezetőinek tanácskozását Szombaton Szeleszárdon a Me-X gyei Pártbizottság épületében ta-j nácskoztak a járási pártbizottsá-J gok és a járási tanácsok mező-4 gazdasági osztályvezetői. A napi-} renden a jelenleg folyó mezőgaz- 4 dasági munkákkal kapcsolatos} tennivalók szerepeltek. Olyan az a nagy- könyv, hogy mindent el­árul, pedig nincs benne semmi más, csak a fe- jési átlag. Vagyis az, hogy a bátai November 7 Tsz melyik tehene hány liter tejet ád na­ponta. Ez a nagykönyv mégse csak a fejési át­lagot, hanem a tehené­szek rangját is mutatja. Viszmeg Károly brigád­vezető lapozgat benne és ilyeneket mond: — Itt ez a Kiskormos, öt hónapja tartja a 17— 18 litert. Tavaly napon­ta mindössze 7—8 litert fejtünk tőle. Itt a má­sik, a 92-es Jámbor. Mi­óta Simon elvtárs a gon­dozója, 19 litert ád. Egy évvel ezelőtt ennek csak a felét fejték tőle. A nagykönyv tanúsá­ga szerint Simon, Ele­mér, mint szövetkezeti gazda, rangos ember Bátán, mert jól, lelkiis­meretesen gondozza a rábízott jószágot és ezt azon mérik, hogy amióta ő a fejőgulyás, azóta 40 százalékkal több a tej. A szorgalmas, lelkiisme­retes emberek között emlegetik Szabó Imrét is, és erről ugyancsak a tejtermelés adatait fel­tüntető könyv ad meg­cáfolhatatlan tanúbi­zonyságot. Amikor kettejük neve szóbakerül, akkor a hi­vatalos felfogás szerint egyértelműen úgy be­szélnek róluk, mint te­kintélyekről. Persze, Bá­tán még sokfajta régi felfogástól kell megsza­badulnak az emberek­nek ahhoz, hogy egy­mást, kivétel nélkül, a végzett munka alapján tiszteljék. E felfogás ki­alakulófélben van ugyan, de még nem teljes. Visz­meg Károly, ez a fiatal és tehetséges brigádvezető is úgy véli, hogy akit ki­írnak az újságba, abból még ma is gúnyt űz né­hány „értetlen felfogá­sú” ember. Ez azonban már egy kicsit irigység­nek is nevezhető. Mert azért az az igaz­ság, hogy változnak Bá­tán is a szövetkezeti emberek. Egyre többen tudják, hogy rangosnak lenni, valakinek számí­tani ma is lehet, de már nem úgy, mint rég: az elismerés, a tekintély ott kezdődik, ahol le le­het mérni, hogy ki mit és mennyit ád a közös­ség javára. Viszmeg Károly brigádvezető számára már természe­tes, hogy ha megkérdezi tőle valaki, mondja el, kik a jók, és legjobbak brigádjában, akkor nem azt nézi, kinek hány holdja volt valamikor, hanem előveszi a nagy­könyvet. Simon Elemér elvtárs­ról a teljesítmény, a munka állít ki jeles bi­zonyítványt, de hozzá hasonló derék szövetke­zeti gazdák még sokan vannak Béttán, csak be­le kell tekinteni a mun­kaegység-kimutatásokba. — szp —

Next

/
Thumbnails
Contents