Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-30 / 254. szám

i 1962. október 30. TOLNA MEGYEI NfiPŰJSAG Vfcindenki egy kicsit többet, mindenki egy kicsit főbben * ! Hasznos és követésre méltó kezdeményezést indított el bá­taszéki MÁV-forgalom pártszer­vezete. Kezdetben nem látszott olyan nagy horderejű dolognak. A 'gyakorlat alakította ki olyan­ná, hogy ma már méltó a kom­munista őrjárat névre. Kommunista őrjárat. Ez azt je- leriti, hogy az őrjárat tagjai min­dennel foglalkoznak, ami a báta­széki vasút körzetében történik. Foglalkoznak a jobb munkaszer- ' vezéssel, a biztonságos közleke­déssel, a szállítással, a takarékos­sággal. És foglalkoznak az em­berekkel, az emberek ügyes­bajos dolgaival. Miben is van a kezdeményezés nagyszerűsége? Abban, hogy a kommunista őr­járat munkájában részt vállalnak a pártonkívüliek is, és ez még csak növeli a mozgalom tekinté­lyét, valamennyi dolgozó felelős­ségét. Nem a felelősségérzet megnyil­vánulása volt-e, amikor az őr­járat felfedezte a hibákat és se­gítette azok' gyors megszünteté­sét? A különböző munkahelyeken dolgozók egy részénél volt egy -olyan nézet, hogy „Becsületesen elvégzem a magam dolgát, a töb­bi nem tartozik rám. Mindenki a maga bőrét viszi a vásárrá. Min­denki feleljen saját tetteiért.” II fl kommunista őrjárat pen az a nagyszerű, hogy ezt a káros nézetet segítette megszün­tetni. A párttagokat és párton- kívülieket a felelősségérzetre ne­veli. Ezt a nevelési módszert egy­szerűen és tömören így fogalmaz­zák meg: „Mindenki egyért, egy mindenkiért” Talán kis dolognak -tűnik a példa: a bajai oldalon több kilométer hosszúságban a vá­gány mellett folyami kavicsot tá­rolnak. Ezen az útszakaszon bo­nyolódik le a tolatás 90 százaléka. A vonatok közlekedése, a rázó- dás következtében a kavics szét­szóródik,- s ennek következtében az ott dolgozók számára növek­szik a baleseti veszély. A kom­munista őrjárat tagjai, akik szak­vonalon is képzett, emberek, fel­figyeltek az útszakasz veszélyes­ségére. Elbeszélgettek az ott dol­gozókkal, akik a veszély számta­lan példáját mondták el, s javas­latot tettek a pályafenntartásnak a baleseti veszély megszüntetésé­re. A folyami kavicsot ugyan nem tudják máshova lerakni, de azt már igen, hogy időközönként a vágányt letisztítják, és összetaka­rítják a szétrázódott kavicsot. Ma­guk a dolgozók tették szóvá, a villamos energiával való takaré­kosságot is. Voltak olyan munka­helyek, ahol még baleseti veszély­re sem lehetett hivatkozni és mégis éjszakákon át feleslegesén égették a villanyt. Kis dolgoknak látszó példák, de sok kicsi sokra megy, és a hibák, minden külö­nösebb anyagi befektetés nélkül egy kis jóakarattal megszüntethe­tő!;. A kommunista őrjárat tagjaihoz — esetenként más és más pár- tonkívüli, ivagy párttag vesz eb­ben részt — bizalommal fordul­nak a dolgozók. Az őszinte, a munkahelyi . beszélgetés közben sok mindenről szó esik. Szó esik a munkáról és egyéni problémák­ról, emberi sorsokról. Az őrjárat tagjai ezekkel is foglalkoznak. Tudott dolog, hogy az aratás és a szüret idején a vasutasság kö­rében magasra csap a szabadság­kérési láz. Miután minden kérés, kívánság nem teljesíthető — mert ez a munka, a zavartalan közle­kedés, szállítás rovására_menne — differenciálni kellett. Ebben is segítettek a kommunista őrjárat aktivistái. Egyénenként bírálták el a felmerült kéréseket, óhajo­kat, mintegy bizonyságául annak, hogy a kommunista őrjáratban részt vevők nem félnek a nép­szerűtlennek látszó feladatoktól sem. | A bátaszéki MáV-forgatomnál kialakult mozgalom bevált. Hasz­nosságát maga az élet, a gyakor­lat igazolja. A legutóbbi párttag­gyűlésen, de a®munkaértekezlete- ken is elismeréssel beszéltek a mozgalom eredményességéről. Ja­vasolták, hogy a kommunista őr­járaton belül szélesítsék a ható­sugarat. Hozzanak létre egy ke­reskedelmi ellenőrző csoportot is. A taggyűlésen elfogadták a ja­vaslatot és meghatározták az el­lenőrző csoport feladatkörét. Hoz­záértő szakemberek bevonásával foglalkoznak a szállításoknál még előforduló hibák megszüntetésé-' vei, a raktározásnál itt-ott fellel­hető hibákkal, és egy sor más, kisebb-nagyobb problémával, amelyek jobb szervezéssel meg­oldhatók. Hasznos és a gyakorlatban jól bevált a bátaszéki MÁV-forgalom pártszervezetének kezdeményezé­se. Munkáját az őrjárat csendben végzi. Megtalálják a hibákat, az úgynevezett kisebb jelentőségűe­ket is. Az őrjárat tagjai nem ve­zetnek panaszkönyvet és nem je­gyeznek fel hibapontokat, hanem azonnal intézkednek. Foglalkoz­nak az emberekkel, növelik fele­lősségérzetüket, hogy mindenki egy kicsit jobban és mindenki egy kicsit többet tegyen a közös­ség ügyéért. P. M. Látogatás a tolnai A A nőtanács szervezésében Si-' — Mit tesz a' tsz -a közös vá­mon tornyáról, Paksról és Szel;- , gyón. herdálóival szemben? száráról tsz-tagok látogattak hét-1 Erre a kérdésre is őszinte va- főn a tolnai Aranykalász Tsz-be. ’ laszt kaptak a tolnai Aranyka- A látogatók — többségben nőkj lász Tsz tagjaitól. Az ősziek be- — nyitott szemmel néztek körüli takarításánál, a burgonyánál, a a megyei viszonylatban is jó; kukoricánál különösképpen fo- •hírnévnek örvendő Aranykalász kozni kellett az ellenőrzést. Bár Tsz-ben. A látottak nyomán szak-' szerű kérdéseket tettek fel. — Elnök elvtárs, mennyibe ke­rül maguknál egy liter tej, il­letve egy kiló marhahús előál­lítása — kérdezte az egyik si- montornyai látogató. A vendéglátókon pedig az, hogy InliBiíliPUB gi napok j\T egyénk székhelyén és köz- ség'eíben megjelentek a Hazafias Népfront és a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának fel­hívásai, amelyek hírül adják a megyei takarékossági napok programját, felhívják a figyel­met, hogy a takarékossági napok alatt minél többen kapcsolódja­nak be a takarékossági mozgal­mat segítő széles körű nevelő­munkába. Hagyománnyá vált már, hogy minden év októberében vagy no­vemberében takarékossági napok rendezésére kerül sor országszer­te. Megyénkben a takarékóssági napok . október 28-áq, vasárnap kezdődtek és november 25-ig tar­tanak. A takarékossági napok ter­mészetesen nem azt jelentik, hogy a takarékosság csak ez idő alatt ügye a népgazdaságnak, s érde­ke az egész megyének. A taka­rékossági napok azt célozzák, hogy ebben az időszakban foko^ zott. figyelmet szenteljen a taka­rékosság gondolatának egész tár­sadalmunk. Legfelsőbb állami szervünk leg­utóbb 1958-ban foglalkozott beha­tóan a takarékossággal, határoza­tát így foglalta össze: „Legyen a takarékosság a szocializmus épí­tésének általános .módszere. Has­sa át egész közéletünket, az .egész társadalom és minden dolgozó gondolkodását a takarékosságra való törekvés!” A Magyar Szocialista Munkás­párt kongresszusi tézisei célul tűzték ki a szocialista, módon élő, gondolkodó emberek táborának növelését. Aki pedig szocialista módon él, gondolkodik és érez, annak rokonszenves a takarékos­ság gondolata, mert az egybevág a társadalmi célokkal, s az egyén számára is hasznos. A takarékosság az élet csak­nem minden területén érvénye­síthető. Fontos helyet foglal el egész állami gazdálkodásunkban az üzemek, közülatek munkájá­ban, s nem utolsó sorban az egyén életében. Néhány év óta ^ mind többen helyezik el megha­jol ismerik termelőszövetkezetü- j karított pénzüket betétkönyvben, két. Akármelyik tagtól érdeklőd-! Nemcsak az államunk iránti bi­tünk is, a feltett kérdésekre pon- j zalmat tükrözi ez, hanem azt is. tos és kimerítő választ kaptunk.' hogy a, takarékosság gondolata Ezúttal is bebizonyosodott, hogy [ egyre nagyobb teret hódít,, s ami a tolnai Aranykalász Tsz tagjai ezzel szorosan összefügg: van mi. valóban gazdái termelőszövetke- bői takarékoskodni — tehát az a terület megművelését egyének­re osztották ki és a prémium-1 feltételek is olyanok, hogy a ta­gok a leszállított termény után részesülnek prémiumban, mér­legelve veszik át a leszállított terményt. A tagok nem a meg­létüknél;. Pozsonyi Ignácné életszínvonal állandó sét is mutatja. emelkedé­Pfuntner Sándor, az Aranyka- j szedett, hanem a ^ magtárban át íász Tsz elnöke meglepődve né-1 vett kukorica után kapják meg zett a kérdezőre. Ilyen kérdések- a prémiumot. Ez csökkenti az el- re nem számított, de azért nem! tulajdonítás veszélyét, de emel- jött zavarba. — Az idén tértünk, lett az ellenőrző bizottsági tagok rá az önköltségszámításra. A tej. szúrópróba literjét 2,80 forintért, a . hús kilóját 16 forintért állítjuk értéssel fogadja és igazságosnak eig j tartja a fokozottabb ellenőrzést, — Elég magas az előállítási s elítélik azokat, akik a közös költség. Mi drágítja meg ennyi-! tulajdonhoz nyúlnak v^j __ .... szerűen ellenőrzést m arha- j végeznek. A tagok egy része meg­re? — hángzott dés. a további kér­A simontornyai baromfitenyésztő j e, Kossuth Szalma Tsz Fe­Az önköltséget csak akkor- tud-, rencné, a tolnai baromfitenyész- juk csökkenteni, ha a takarmányt ■ tőkkel folytatott élénk eszmecse­nem keli. 10 kilométeres távolság- : rét. Nem "fukarkodott a dicséret­ről szállítani — válaszolt az elnök. | tel sem, mert hisz erre a tolnai A látogatók aszerint, hogy hon- baromfitenyésztők rá is szölgől- nan, melyik tsz-ből jöttek, elis-!. tak, de a saját eredményeiket merően beszéltek, vagy bíráltak.; sem hallgatták el. Az idén Lacza Istvánná, a paksi Arany- [ ugyanis a simontornyai Kossuth kalász Tsz tagja a szarvasmarha- Tsz-ben 16 500 pecsenyecsibét és állomány láttán így vélekedett: 500 pecsenyekacsát értékesítet- — A mi állataink kondíciója tek. jobb, mint itt.' Nálunk, a mi, A gyümölcsösben befejezés tsz-ünkben az a baj, hogy a előtt, áll az almaszüret. Az asz- tejhozam alacsony. szonyok az alma nagyság szerinti Volt néhány úgynevezett fo- válogatásával és csomagolásával gas kérdés is. ; foglalatoskodtak. A ládákban pirosló almák csak úgy kínál­ták magukat. Többen kérték, hogy szeretnének néhány kiló almát I vásárolni. A rögtönzött amavá- sáron az élelmes tolnaiak jóné- hány mázsa almát értékesítettek. A tolnai Aranykalász Tsz-ben tett látogatás valóban tapaszta­latcsere jellegű volt. Mind a ven­déglátók, mind a vendégek szá­mára hasznosnak bizonyult. Lát- a látogatók minden Ismét van szerencsés lottózó a megyében? A 42. játékhéten. Kőmíves Já­nos simontornyai lakos, a bőr­gyár fiatal dolgozója ért el négy találatot. Nyereménye 61434 fo­rint. Az ünnepélyes nyereménykifi­zetésre október 31-én este kerül j szott, hogy sor a bőrgyári kultúrteremben. 1 dolog, iránt élénken érdeklődnek, Megyénkben is vannak a taka­rékoskodásnak szép eredményei. Ez év májusában az országban elsőnek értük el a megtisztelő „Takarékos megye” címet, mely azt jelenti, hogy a megyében élő Családok nagy többsége ma mór takarékbetétkönyvben tartalékol­ja pénzbeli megtakarításait. Je­lenleg közel 70 000 betétkönyvben takarékoskodnak a megye lakói. Az egy főre jutó betétátlag meg­haladja a 700 forintot. A megye betétállománya jelenleg több mint 193 millió forint. Ez évben mintegy 45 millióval növekedett. A betétállomány növekedésében jelentős szerepe volt az elmúlt év őszén is megrendezett takaré­kossági napoknak, mely során me­gyénkben ténylegesen társadalmi üggyé vált a takarékosságra való nevelés, amelynek gondos se­gítői voltak az OTP fiókjai, a postahivatalok és a falun egyre izmosodó takarékszövetkezetek. Tj1 z évben a takarékossági na- pok zászlajára „Céltudatos takarékosság, ésszerű felhaszná-' lás” jelszava került, mely a ta­karékosságra való serkentés mel­lett jelenti a megtakarított és be­csületes munkával megszerzett . pénzeszközök ésszerű felhasználá­sát is. A takarékbetétkönyv, a takaré­kosságnak sok egyéb, üzemekben, falvakban, iskolákban j'ől bevált formája a biztosíték a. ", hogy a sok kis össsegből n: összeg lesz, amiből a család la iáit, szép bútort, s sok olyan használati tár­gyat szerezhet be, amely szebbé, boldogabbá, kulturájtabbá teszi a lakosság életét. Számos példa van arra, milyen jól jön a Kölcsönös^ Segítő Takarékpénztárakban, a népszerű KST-éktoen havonta megtakarított összeg az év bár­mely hónapjában, amikor a csa­lád bevásárolhat ebből az összeg­ből. A diákok sok szép nyári él­ménnyel gazdagodnak, ha iskolai takarékbetétbe teszik forintjaikat. A takarékossági gondolat ter­jesztését szolgálják megyénkben is a takarékossági napok. Azt, hogy kezdjen el ■ takarékoskodni, aki eddig még nem tette volna. Az ésszerű és nem mindenáron való takarékoskodás segíti az egyén, a család, az ország gyara­podását, hozzájárul az életszín­vonal emelkedéséhez, egybevág a szocializmus nagy terveinek meg­valósításával. (sz-ő) GERENCSÉR MIKLÓS: Padgalambok közben mintha halkan suttogtak Mindenre képesnek érezte magát és mégis tehetetlenül süppedt a rétbe, a lányhoz kellett volna ro­hannia, hogy szekerestől magá­hoz ölelje, mégis elkerülte aláza­tosan, valami soha nem tapasz­talt borzongással. Megsúgta neki a százmillió éves sejtelem, hogy a lány az övé, dé mintha a vá­III. ______ _______________ ____0...... .............. É letének sorsdöntő esztendei volna. Kint a völgy bölcsőjén hár- .féltékenykedtek volna a be­kötődtek az öreghez — ez idő matot könnyezett az éjfél a má- teljesülésre, marasztaltak a kétsé­sodszor nyíló margaréta, a cser­ez idő alatt lett férfi, ez idő alatt ta­nulta meg, mit és hogyan vegyen észre a világból. Miközben átél­te ezt a testi-lelki gyarapodást, mindvégig maga mellett tudta Klárit, a vele egykorú szép lányt, akinek a közelsége fölfokozta a gyarapodás értékét, s titkon egy­re határozottabban kívánta, hogy minél többre tartsa őt a lány. Később jött rá, hogy becsvágya tulajdonképpen szerelem. És a lány most messzi útra in­dult egy idegen legénnyel... Úgy érezte, föl kell ugrania, el- száguldani a kocsi után, fölkutat­ni Klárit az éjszaka fekete sűrű­jében. Képzelete el is bolyongott, míg teste mozdulatlanul feküdt a szénában. Kimerítő volt ez a nap, fejében enyhe kábulat zson­gott. Messzire sugárzott belőle ez a zsongás, egybeolvadt a tücskök bizsergésre emlékeztető zenéjével. * Az indulás óta tizenkétszpr vo­nult végig az égen a göncölszekér és most megint éjszaka volt. A Hold kö*ér profilja ráérősen né­zett le csillagporos kertjéből So­mogy szendergő dombjaira. Az erdő mélyén tündérek szőtték a csend nehéz bársonyát, munka fák mélabús boltozata alatt pe­dig hegedűhúrokat pengettek a denevérek. Tisztás szélén állt a szekér. Derekát és a saroglyát búzával telt zsákok bélelték ki. Alig volt már néhány darab edény. A zsá­kokra szénát terítettek, ezen aludt Klári. Azazhogy aludt volna, ha az álomra édesebben gondol, mint a szerelemre. Kibontott haja ösz- szevegyült a szénával, lábát kidug ta a pokróc alól, hogy forrósá­gát csökkentse a jótékony, éjsza­ka. Arca is tüzelt, de mintha a levegő lett volna forró a bőre kö­zelében. Csak orra hegyével .és a füle eimpájával érzett egymás hűvöset. Karját kifektette a pok­rócra, hogy rápermetezzen gyó­gyítón a holdfény. Dani leheveredett a rétre. Nagykabátjából az otthon szagát érezte és a rhező őszi illata sem volt számára ismeretlen. S ahhoz a kárhozatosan szép érzéshez is hozzászokott már amely elgyengítette a nyakát, a derekát és remegővé tette az uj­jait, mégis akkora erővel ajándé­kozta meg, hogy szelíd virtusból fákat szeretett volna kicsavarni. gek között. A lovak fölhorkantak, idegesen rángatták a béklyót. Dani talpra szökkent. A tisztás csücskénél fe­kete raj osont út, aztán eltűnt az erdőben. \. — Pszsz... — nyugtatta halkan a lovakat. Tudta, hogy portyazó vaddisznók riasztották meg a lo­vakat. A két almásdérest gyengé­den terelgette á szekér felé. Köz­ben meg-megállt, ha a lovak jó fűre szagoltak. Nagykabátját ha­nyagul vonszolta maga után a ré­ten. Ment, meg sem állt a szekérig. Csizmaszárán titkokat ígérve sur­rantak ’ a vadszeder indái. Talpa alatt csigaház&k roppantak. Mi­előtt a szekérhez ért volna, el­ejtette a kabátot. Nem hajolt le érte. Kikönyökölt a saroglvára és a lány arcába nézett. Klári szeme nyitva volt. Úgy tekintett rá, nyíltan és szerelmesen, mint aki sokszor átélte ezt a pillanatot. Már asszony volt. Daniról leomlott ség. Klári nézése alatt megtanította ; ra: hogy az élet mi’ minden két- egy pillanat í nagy titok- ■:sn egyszerű. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents