Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

Kié céé állás

Móriczné harmadik éve a termelőszövetkezet idénv napközijének szakácsnője volt. Márciustól novemberig pénzt keresett. Ott lehetett vele a három gyereke. Ez a munka tartotta életben. Férjét az egész 'falu iszákos, dologkerülő embernek Ismerte. Alig dolgozta le a kötelező munkaegységet. Pedig kocsis, sokat kereshetne. Ha nincs a három gyerek, már régen kiteszik őt a csoportból. De az asszony könyörgött, hogy ne zavarják el. Ha elmegy a városba, egy fillért se látnak tőle. így legalább a kenyérre nincs gondjuk.

A szakácsnői állás szerződéses munka. Minden év elején a tanácsházán' kellett Móricz- nénak aláírnia a szerződést. Most, februárban már várta, mikor hívják. Március eleje lett és még mindig nem szólt neki senki. A hideg miatt talán később akarják megnyitni a napközit. Erre gondolt. Érdeklődött is másoktól, de más se tudta.

Egy délelőtt bement a tanácsházéra.

A tanácselnök elég zavartan, talán a szokottnál udvariasabban fogadta.

— Kedves Móriczné — szólította meg, miután az asszony megkérdezte, mi van a napközivel. — Mi is hibásak vagyunk abban, hogy még nem szóltunk magának... A tanácselnök felállt és az ablak felé fordulva folytatta.

— A napközi holnap reggel megnyílik... de más lesz a szakácsnő.

Móriczné nem tudott megszólalni. A tanácselnök ott ma radt az ablaknál.

Móriczné felállt. Az egész keserves élete végigremegett benne. Torkában a sírás görcsével ment volna az ajtó felé.

A székreccsenésre f* tánács” elnök megfordult.

— Ne... ne legyen úgy elkeseredve. Megpróbált könnyebben beszélni. — Arra gondoltunk, a téeszben keresünk magának valami jó munkát. A hónap végén érkezik nyolcezer napos csibe. Ott jól lehet keresni t

Móriczné szomorúan nézte a férfit. Nagysokára mégis megszólalt.

— Tudják azt maguk nagyon jól, hogy nincs nekem ebben a faluban senkim. Mit csináljak a három gyerekkel?

Az asszonyt fojtogatta a sírás, Tehetetlenül állt az ajtó előtt. Minek magyarázza ennek az embernek, hogy az ő

gyerekei egy percig,sem marad- köziben a szákácsnő?... — szehatnak az apjukkal, Hogy neki mát a fiatalasszony szemébe, nem segítség, ha a gyerekek menesztette, s összeszprít&tt napközibe vannak, de ő nem .-if®.-B tud velük hazamenni. G csak

Egy régi diákhagyomány

feltámadása ■

S

okan emlékeznek még a munkája így nemcsak hiányt pó- Mágyar 'Irodalmi Hitka- tol, hanem eleven, érdekes ol_____" . _........:.j............-.1.. rrrrmÄrnrl ln «/I A AlrAt

ú

gy tudja fenntartani magukat, j ha mindig a gyerekekkel van. ; Az apjuk, ha ő is ott van, nem bántja a gyerekeket. Ha kiteszi a lábát, veri őket, szidja az ötéves Ferikét, hogy, annyit eszik, mint egy kapásmunkás. Öt, az anyjukat. szidja,, a három gyerek előtt.

De hiszen ezt mindenki tudja róluk a faluban. Miért ilyen . gonosz a világ?

Egy pillanatra kijózanodott.

Ki lehet az az asszony, aki j képes őt kitúrni a szakácsnő! állásból?

— Ki lesz a szakácsnő? — préselte ki magából rekedten a kérdést.

Az elnök az íróasztalán cigarettát keresett, idegesen rá-' gyújtott:

— Valószínűleg, az új főkönyvelő felesége.

Valószínűleg — visszhangzott. Móricznéban. De hiszen holnap ' már főzni kell. Most is hazudnak neki.

Nézte az elnököt. N,em sírt. csak súlyos terhet érzett magán. Köszönés nélkül, csendesen kiment.

Dél még nem volt, mire a falu szélére ért. Eszébe se jutott hogy hazamenjen. Gépiesen lenvomta a volt tsz-ircda > kiskapujának fekete vaskilincsét. Két ts? egyesült a telén. F,7. a ház az új főkönyvelő lakása lett. Az udvar még ren detlen. Az üveges konyhaauón friss függöny. Két hete költöztek ide a főkönyvelőéit a városból.

ságok nevű sorozatra’ mély vashiányt is ad. A köfiyv értékét iinc esztendő előtt jé- növeli, hogy a munkaközösS«g

íllkápöecsál? hallgatott tovább.

'HSäktss rí«,

zett oldalt lepett s a konyha-1 zeteivel kettős missziót teljs_ azoknak az osztrák, olasz és fran- tamaszkodva ennylt j sített. A magyar irodalom kalló- cia városoknak tanácsaival, ahol 1 dó alkotásait jelentette meg sor- Kisfaludy megfordult, s eredeti , ra, s mindegyik válogatást egy- képanyaggal tudták érzékelhetőb- 3jJ egy msköla érettségi», előtt • '.alio: -&é tenni Kisfaludy útját.-----».a y^gzej.t. Károlyi Gáspár1,,

— A férjem azt -mondta, ott nagyobb hasznomat yeszi a tsz. Nem vagyok szokva! a me» munkára.

A másik» kiadvány, ha lehet mint ez, miután munka jó más- mdőnek utána jj.it el így többek között az olvasók- oenne az olvasóhoz. Földi Jánoshoz. a diákok pedig, akik a váló- nak lassan neve is feledésbe me- gatás,' sajtó.hiú rendezés niunká- i'ül, pedig 'jeles debreceni orvosijában részt vettek, részeseivé költő, aki Hinné Systémája beváltak az irodalomtörténeti ku- rint megírta a Természeti His- A kis könyv- tóriát is, Csokonai siratta ek bíz. rányííója a va abban, hogy »lesz még az a

mehetek a tSz-be... az.én utam..

Talán a főkönyvelő fele- ■ . 1 .gégének őszinte megérvagy félóráig is sírt és beszélt. Egész nehéz életét elmondta a fiatalasszonynak.

Az közben széliét, húzott és közelről arcába nézve hallgatta Móricznét.

A várcslirn feonnán ’idekerülte!?. férje mezőgazdasági

B

nyitott a .konyhaajtón Fiatal asszonnyal talá’- ta szemben magát. Köszöntek,; már egymásnak néhányszor ez utcán ele Még' sohasem hiszel gettek. Móriczné .alig érthetőén jónapotot mondott, s befelé tart- • var kereste hová ülhet le. A meleg, jószágét konyha sarkában nádfonatú karosszék állott. Móriczné oda ült. A mez lepetten álldogáló fiatala=sfconv Móricznét nézte. Eémület és fáradság látszott rajta.

— Mi baj van? — kérdezte a fiatalasszony ijedten.

Móriczné nem válaszolt. Körülnézett a konyhában. Keje- ' rűen lebiggyesztetté a szíját. A maga sivár lakását láttá.

A főkönyvelő felesége ijedten, de -mosolyogva figyelte. Móriczné keserűen nézett rá.

— Szóval maga lesz a naprázkódó vállát fosta, s úgy kérlelte: ,

— De hát fái baj. mohája

rr.ár? .

— I-láfoM évig jó voltam... , ,, . , . , .

Mindenki azt ' ffiörd'ír, " Úgy tat0; munkánk. A kr

' nem telkes Vajthó László volt, aki, kor, .melyben felettem is — Egy

enne... me* ^ ^ . mint ^^«8 és régi irodai- hív magyarnak lantja zokogni

műnk, pr.epag. .tpra, egyaránt er- fog«, jsz a »Úszta polgár, víg,

demes nevet szerzett, magának. egyenes barát, mély tudományi! Ez a. szép. kezdeményezés a fel- és tiszta eszű« — miként Csofeo. . ... , . szabadulás után megszakadt, s riai jellemzi, korának egyik legtest sugárzó szeme ^mjayjsoka. pS'jíintím évtizednek kellett jelesebb elméje volt, s egyik

eltelnie, hogy felelevenedjék ez fontos műve »A vérsírásról«’ cí- a diöséietes dlákhe.gVomány. Most mű könyv, mely nemcsak Földi rövid idő sA4\t két könyv is ke- verstani vélekedéseit foglalja rűlt kezünkbe, mindegyik a Vaj- össze, hanem gazdag példatárat is thő-fále korokat folytatása, de éz- közöl, példabeszédeket és . közúttal'sokkal szebb nyomdai kiál- mondásokat Földi saját gyűjtése Irtásban, s a vállalkozás is mind- alapján.

két esetben sokkál nagyobb ige- _ A könyvet a ,'büdapestl Kölcsey

IV/b. osztá- állftotta értékét növeli, ttot kellett

alakúit munkaközösség szerkesz- felhasztiálftiok, s a diákok így tette, s künyvici? dúsunk régi «adós- már valóságos irodalomtörténeti ságát ' leróva kiadta Kisfaludy kutatómunkát végezték. Munká- Sándor francia fogságának nap- Juk nehézségét jól érzékelteti a lóját. kötetben közölt két hasonmás,

A könyveidnek is megvan a sa- Éöldi kéziratából, ját Sorsul:: a sümegi Hitnfy so- A két becses könyv szép bízókat és sokfélét. írt '• életében. A nyítéká annak, hogy diákjaink korabeliek a keserű. és boldog ilyen komoly és felelősségteljes szerelem strób: ú t lelkesedtek és munkára is képesek, de egyben "gjm.r előjclők regéiért, de ezek felveti azt is. nem lenne-e helye- bizony ma mér egy kicsit fárasz- sebb valamilyen egységbe fog- tanakg P; HínTi'y-s: éiíutúitedú'g épp lálni ■' ezeket a kiadásokat, lehe- lürmyed g? miatt érezzük rtehíz- tővé téve,, hogy más iskolák ke- :k. Kisfaludy drámáival'Sem diákjai is bekapcsolódhassanak? jobb a ..helyzet, s a Dúiclay-házat, Mindkét kötetet más kiadó adta emit vagy" húsz esztendővel ez- ki., az elsőt a Nemzeti Színház próbji1

je ézt <ostobaságnak -tartotta, • hjszen ő a nyolc elemijével is el tudja fetettei. , . ass: ony

nem mq ’ c

hogy mcriióíkök. a írrj?

összekötieiácéiie t úno/iedva

minden h zzúé: tér, i .ú'tttti

munkát vállalna. Itt a. faluba í. ez a, szakácsnői állás oly;« jónr.a;

Sínek látszott-. A mondta, nekik • ha ejvallalja. ,A pf a,lanúi«Ufe'i joV tóz. S örült. ,hogv

Jut,- . <• -tor ►

nricznerol ne

fek

dir: .c

, milyen álláshoz

v:ót se

szóltak.

— Holnap hsí.vr popkfe.’ibe. Én ■ V i »shaker em a rrfaga aláír jár Mórjc::rá, m Utólag, érlel,'.'-' cs; mend a fiaialpsi "'zeit és alig Hulá- gint nem fufftn tel A fiats k.sszouv • kendőt yett.

Együtt- léptek Iti a kapun. Móriczné hazafelé ment. a főkönyvelő,. felesége -pedig a tanácsházára. .

Salamon Magda

is {

’ .y lel frissíteni,

csak

a kegyelet és nyo

szer

■

ü ‘ nem a sik'ei

’ tart

oita színpádon. Rég

?ft, besz;

Más a Jielyze

il a 'levéléormá- len

be"?/

~ • ban. fosa]niurott

naplóval, amit gye:

ni magától kabátot és

a fiatal Kisfaludy frnheia fogságba esésékor, k őzt követő hónapokban írt Olaszország, Déla Helikon, a rnásocíikat a Tjanjcönyvkigdói ami bizo- s alkalmi jelleget ad nekik, ú irodalmunk hozzá te-rbei étién munkáinak publikálása na- ntos, sürgető feladat, éppen ezért nem nélkülözheteti a terv- szerűséget. Nyilván nem kellene az eddiy megjelent két kötet elo'gáns

Fr á n ci borsié, j

* legszebb vidékein.

kiállít/ t

feladni.

hogy egységCsupa eleve:

nség, frisseség ez a

be, akár <

bcrozatba

lehessen fogkönyv, sehol

nem laposodik el, s

lalnj a .k

üveík*ező

kiedv/nyokat,

cdonsúga is

kiPönös búit,, keds így diók

jáinkszá

mára meg levesséfíet acl

nelá, A korábbi kihetne kön;

my item ec

vy olyan rtíuur dósok csont

rák. nnnt’atlnnok volkét, amc:!;

^bol m!r:

árnkinek csak

tak, s nehezen is hozzáfé: Az Apáczai Csere János.

7©tők.

Iskola

haszna származn

Csányi László

Me|jelent a Jelenkor legújabb ssúsna

A Jelenkornak, a Dunántúl irodalmi folyóiratának most jelent meg legújabb, ebben az évben ötödik száma, hagyományaihoz híven ezúttal is gazdag, változatos tartalommá1. Vezető helyen Ilja Ehrenburg emlékiratainak újabb fejezetét olvassuk a folyóiratban, s mint a korábban, könyv alakban megjelent első. és második része az emlékiratnak, a szemelvény sejtetni engedi, hogy a visszaemlékezések újabb fejezete nemcsak Ehrenburg írói pályájának állomásairól ad számot, hanem egész Európa képéről.

Négy novella (szerzői: Birkás Endre, Bereczky László, Simon Emil és Borsos József) mellett közli a folyóirat Granasztói Pál zenei naplójának második részét. Angyal Endre ausztriai jegyzeteit és Bán Imre vietnami költők verseiből készült fordításait.

Ezúttal is gazdag a folyóirat versekben: Takáts Gyula, Darázs Endre, Jánosy István, András Endre, Kalász Márton, Arató Károly, Takács Imre, Búzás Huba. Várkonyi Nagy Bála, Pál József és Boldog Balázs Lorca-fordítása

mutatja, hogy folyóirataink közül a legtöbb költőt a Jelenkor foglalkoztat.

László Lajos Ligeti arcok címen írt irodalmi riportot, Nagy- falusi Jenőné pedig számos, eddig kiadatlan levél közlésével mutatja be Juhász Gyula és Nagyfalusi Jenő irodalmi kapcsolatát. Pusztai József Surányi Miklós és Pécs címen emlékezik a jeles regényíróra, á Jegyzet rovatban pedig Fodor Ilona, Tornai József.Tüskés Tibor, Bajomi Lázár Endre, Lovász Pál írásait olvashatjuk.

Haits Géza Martyn Ferenc Pe- tőfi-illusztrációiról ír, Lantos Ferenc pedig saját ra'ifzáihoz fűzött megjegyzéseket. A j'gstzdag kritikai rovatban Lorátid Imre, Mi- halik Zoltán, Tüskés Tibor, Csa- nád Béla, Bellyei László bírálatait találjuk.

A Jelenkor egyik .'legnagyobb néldányszárnú, legolyásottabb folyóiratunk. A most: megjelent új szám gazdag és változatos tartalmával ismét azt bizonyítja, hogy 1 nem méltatlanul. |

« J

Fiím-szqkkör alakult Szekszárdoni

A közelmúltban, elsősorban' érettségizett ipari tanulók, rész,-! vételével megalakult ■Szekszárdon' a városi művelődési ház mellett.! a keskenyfilm-szaikkör. A. körben' a város legjobb' ifjú fotósai, s az| idősebb, már kiofilmfelyevő-gya-i korlattal rendelkező- amatőrök! icsoportosultak. Terveik szerint ai télen, beszerzik a' szükséges .kellé-1 • ksteet, e . fisajátítják azokat, azi esztétikai, fotózási és naás, szál:-1 mába vágó alapismereteket, -áme-[ lyékre az induláshoz szükségük' van. !

Tavasszal már a megye' szamosi tehnelőszöveticeáfe ’ ében, üzemé-1

ben. s az étet egyéb terül;vein is! találkozhatunk a szakkör te-.J.: i-1 váj.. Célul tűzték lei ugyanis, hogy! a megye'életéneit képes kritika-' saj lesznek, s képekben, filmltoc-J kákon örplu'tik meg To1 na megye' fejlődését/ Mielőtt azonban elkez-J idenék a munkát, • eliátogatnalc' Kecskemétre, ahol-«szakkörökben! is ismert keskenv£ilm*aek dolgoz-' nuk, s a kapofolaí; megteremtése! mellett rr-egis«;/': k né-i

|háhy, ez eredményes ' >-- unkához! szükséges műhely titkot is.

bARBosí némétii jANőS:

Ez ai- or a nyes

Ez az aranyos bevetés a ’kettelt,“fákon: ‘szép, ittüom, szerelmes madár is dúdol, de .mégis: ez már oly .kevés,

kevesebb, mint a lomb-nyitás, mikor a rügy jön, pattan, üt, nem .ezt a tücsök-hegedűt hallani, hanem bóbitás

dalos sereg jön, jönnek el, és 'zeng a ház és énekel, a szív tele: de ez már itt, 4

beszélhetsz hozzá akáfrhik az ősz, az ősz :znnéje csak s fogynak a lombok,' sugarai.

Ütök, fájok

. A haza szép volt, bárhol röpített autó, vonat, vagy felhők felett a repülő, és völgy, hegyek, folyó: emlékeimben szép és álmodó.

Baranya barna, és sárga Somogy és, tenger-zöld, ha Vasra gondolok, lila-szín a tiszai alkonyat, és füst-lobogót hard a gyorsvonat.

Oly enyhe-kék a tolnai határ, mintha egy latin verset mondanál, csupa színjáték ősszel a mező,

ha Zala-iáján esik az eső. de Pest-közeiben piros láng remeg, érzed: az ország szíve az neked.