Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

4 flffiEltK StEGTfif S1?Pt7ÍSÁf3 mt. tffeteírer S* Szekszárdi meteorológia Itt az ősz, és roha­mosan közeledik a tél. Legtöbb helyen még por zik, de nem­sokára lucskos, sá­ros lesz az egész vá­ros. Ezt határozottan tudom, és felelőssé­gem teljes tudatában ki merem jelenteni. Annyira biztos va­gyok a dolgomban, ho'by bárkivel vitat­kozni mernék. Ké­rem, hiába jönnek nekem azzal, hogy még csak október második felében va­gyunk, vegyem elő a naptárt, és ilyenkor még lehet jó idő, még nem kell ilyen ború­látóan nyilatkozni az évszakról. Ugyani Sőt, még ha a buda­pesti Meteorológiai Intézet egész appará­tusa idejön és bi­zonygatja, hogy nincs egészen igazam, mert a sokévi átlag sze­rint így, meg úgy, azokkal is szembe­szállók. Igaz, nekem is van asztali és zsebnaptá­ram, de ezeket fel sem nyitottam egész évben. Minek nekem ez, amikor sokkal jobb bizonyítékaim vannak az időjárási, illetve az évszakok változására. Most például egy­szerűen végigsétálok Szekszárd város ut­cáin és máris látom, hogy közeledik az esős, lucskos időjá­rás, majd pedig a tél. Hála a sorsnak, si­került felásni és be­állványozni fél Szek- szárdot, márpedig ez vitathatatlanul az év­szak változásának a jele. Kérem, én meg­figyeltem, mint pász­torok a csillagok ál­lását, hogy amikor közeledik a tél, gyor­san felásnak minden lehető helyet Szek­szárdon, sőt, gondos­kodnak a járdákra megfelelő mennyisé­gű állványról is. Per­sze, nem azért, hogy a járókelők bosszan­kodjanak, hanem, mert arra éppen most került sor. Végig felásták a sé­takertet, a múzeumi hónapra megfelelő árkokkal dekorálták a múzeumot is. Áll­ványok terelik a já­rókelőket az esőkor sármentesnek még udvariasságból sem mondható útra a KISZÖV előtt. El­zárták az utat a Széchenyi utca más pontjain is. Egyik reggel figyeltem meg, hogy a posta előtt is tanácsosabb helikop­terrel közlekedni. Alig járható a ké­szülő irodaház előtti rész. Igaz, dolgozó embert roppant ke­veset látni, de a lé­nyeg az, hogy a já­rókelőknek néha ak­robata mutatványo­kat kell végezniök. Egyik ismerősöm megállított é,s bizony­gatni kezdte: „Ilyen­kor, az év vége felé azért kapnak bele olyan sok építkezés­be, hogy a keretek kimerüljenek, külön­ben elveszik a pénz. De ha egyszer a télre felássák és beállvá­nyozzák a várost, minden rendben van,” Vitatkoztam isme­rősömmel, de nem tudtam meggyőzni. Bizonygattam isme­rősömnek, hogy ez a jelenség igen fontos az időjárási és nap­tári tájélcozódás szempontjából. ö mindennek nem tu­lajdonított lényeges jelentőséget. Ugyan­akkor többen panasz­szót fordultak hoz­zám: — A mi utcánk miért mostoha? — kérdezték. — A for­galmasabb utcák ér­demlik minden évben a pontos meteoroló­giai jelzést, a mi ut­cánkban pedig már három, év óta nincs? Hol itt az igazság? Utána néztem. Ki­derült, hogy valóban akad olyan utca Szeksz&rdon, amelyet a tél közeledtekor évek óta nem ástak fel, és nem állvá­nyoztak be... És most tegyen igazságot az ember! BODA FERENC Szarvasmarha utódellenőrzési bemutatót és tapasztalatcserét tartanak Dalmandon GONDOSABB ELOSZTÁST! Itt hiánycikk, öt kilométerre elfekvő áru — Raktár ax istállóban —■ Bazár, vagy korszerű üzlet? Október 31-én Dalmandon az ottani utódellenőrzési központ­ban a Magyar Agrártudományi Egyesület Állattenyésztők Társa­sága, a Tolna megyei Állami Gaz­daságok Igazgatósága, a Dalman- di Állami Gazdaság és a Tolna megyei Törzskönyvezési Felügye­lőség szarvasmarha utódellenőr- zési bemutatói és tapasztalatcse­rét rendez. Megnyitóelőadást Mohar László a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának főállattenyésztője, a megyei utódellenőrzési bizottság elnöke tart. A szarvasmarha utód­ellenőrzés országos helyzetét Krisztián László főfelügyelő is­merteti. A megyei tapasztalatok­ról Bodoki József törzstenyésztő ad számot. Előadást tart még Váczi Péter az Utódellenőrzési Központ vezetője. Az előadásokat több felkért hozzászóló referátuma egészíti ki, majd sor kerül a résztvevők fel­szólalására és a vitára. A Tolna megyei Tanács Törzs­könyvezési Felügyelősége ez úton is kéri a meghívottakat, hogy a szállás, élelmezés és esetleges közlekedési eszközök biztosítása végett telefonon. Vagy írásban je­lentsék be ilyen irányú igényei­ket. A Belkereskedelmi Miniszté­rium Állami Kereskedelmi Fel­ügyelősége a közelmúltban az egész megyére kiterjedően meg­vizsgálta a nagy értékű tartós fogyasztási iparcikkek árusításá­nak helyzetét és elosztását A vizsgálat feltárta, hogy me­lyik üzletben milyen áruféleség, jelentkezik hiánycikként és azt is megmutatta, hogy ezekből az árukból egyidejűleg hol van el­fekvő készlet, el nem adható áru­felesleg. Szerencsés átutazó Több érdekes eset adódott az ellenőrzés során. Pincehelyen az egyik boltban például negyed évig nem akadt gazdára egy tran­zisztoros rádió, míg egy szekszár­di átutazó rá nem bukkant. Öröm mel csapott le a „zsákmányra”, hiszen Szekszárdon az említett készülék régóta megszerezhetet- len hiánycikknek számít, Sárszentlőrincről az ottani bolt mór többször jelentette a nagy­kereskedelmi vállalatnak, hogy Dongó-segédmotorra lenne szük­sége. Ugyanakkor az öt kilomé­terre levő Nagydorogon bősége­sen áll raktáron eladatlan Don­gó-motor. A nagyértékű, tartós fogyasz­tási iparcikk kereskedelmi egy­ségek ellenőrzése során megvizs­gált 37 üzlet közül öt nem felelt meg a követelményeknek. A propaganda segítene a tamási bútorüzletnél, amely tá­vol esik a község központjától. Egy félreeső mellékutcában van elhelyezve, kirakata nincs, de nem található a községben sem­miféle propagandatábla sem, amely a vásárló figyelmét fel­hívná erre az üzletre. Három rak­tárral rendelkezik ez a bolt, eb­ből kettő valamikor istálló volt. E2 az átmeneti megoldás is el­fogadható lenne, csupán arra kel­lene ügyelni, hogy a háztulajdo­nos baromfija ne járjon be a nyersbútor-raktárba. A bátaszéki fmsz műszaki bolt­ja és raktára olyan kicsiny, hogy az áru egy részét nem tudja el­helyezni, így a bolttól távol eső I raktárban kénytelen tárolni és igen sok áruféleséget a raktár- helyiségből közvetlenül • árusíta­nak. A bátaszéki ajándékbolt sem felel meg a követelményeknek. Az üzlet inkább bazárra hason­lít, semmint korszerű üzletre. Mé­rete ' kicsi, az árukészlet elhelye­zése zsúfolt. Az egység árusít já­ték, óra, fotó, horgász és sport- felszereléseket és cikkeket Itt célravezető lenne a szakosítás. Külön játék és sport, illetve il­latszer, fotó, óra-ékszer és aján­déktárgyak árusítására szakosíta­ni az üzletet. Raktározási gonddal küzd a bonyhádi bútorüzlet is, ahol a be­mutatótermet használják raktár­nak. A vizsgálat szerint itt szük­séges a minisztérium segítsége is. Felesleges konkurrencia Szekszárdon és Bonyhádon nem mutatkozik szükségesnek, hogy a Népbolt Vállalat óra és ékszer cikkekkel is foglalkozzék, mert mindkét helyen szakosított óra- ékszer szaküzlet van. Rendszerint ilyen helyeken adódik az immobi- lia, mint például a bonyhádi nép­bolt illatszer-boltjában, ahol OFOTÉRT-cikkekből 18 ezer fo­rint felett keletkezett veszteség. Helyesebb volna ehelyett a pak­si, a tolnai és a bányavidéki bol­tok áruválasztékát bővíteni. 130 ezer forint értékben tart fe­leslegesen árut a nagyértékű ipar­cikkekből a Népbolt Vállalat 14. számú nagymányoki boltja, hi­szen a hét kilométerre levő Bony­hádon ezeknek ■ az áruféleségek­nek külön szaküzleté van. Nyil­vánvaló, hogy nagyobb a válasz­ték a televízióból, rádióból, mosó­gépekből és a vásárlók zöme épp ezért szívesebben keresi fel a bonyhádi szaküzleteket, A megállapításokat alátámaszt­ja, hogy az ellenőrzések időpont­jában nem egy boltvezető közöl­te, hogy egyes cikkekből lebon­tott keretet kénytelen visszamon­dani, mert az értékesítést nem látja biztosítottnak. Ez év har­madik negyedében megyei szin­ten 23 fensz részéről történt le­mondás. A vizsgálat tanulságként meg­állapította, hogy a nagyórtékű iparcikkek terítését inkább szűkí­teni kell, egy-egy helyen bővebb választékot teremtve ezzel, sem­mint elaprózni, mert a kis egy­ségek úgysem tudnak bő válasz­tékot biztosítani. Kihasználatlan lehetőségek A 'tamási fmsz bútorszaküzleté- nek az árukészlete szűk. Az el­lenőrzés időpontjában az árukész­holott 650 ezer forint értékű rak­tárkészlettel rendelkezhetne. Szak­értelem hiányából adódó hiba ez, hiszen természetes, hogy ilyen alacsony készlet mellett az üzlet nem tud megfelelő választékot biztosítani. Súlyos hiányosságnak találta az ellenőrzés, hogy a megvizsgált egységek 30 százalékában a meg­rendelések összeállításánál nem használják fel a hiánykönyvet. Legtöbb egységben nem is veze­tik! A vizsgálat kiterjedt a külön­féle áruféleségek minőségére, az alkatrész-ellátásra és a garanciális javítások betartására is. Panasz, bejelentés nyomán indítottak vizsgálatot a GELKA-nál. Beigazolódott, hogy nem mindenkinek fizették ki azt az összeget, amely azért jár, ha a televíziós készüléket a garan­ciális időn belül a tulajdonos sa­ját fuvareszközével szállítja be. A GELKA a gyár felé viszont minden esetben felszámította a szállítási költségeket, melyeket a saját eredményszámlájára vitt át. A felügyelőség további vizsgála­tot fog végezni a GELKA-nál és intézkedik a jogos szállítási költ­ségek kifizetéséről, valamint az illetékesekkel szemben eljárást indít. A hitelakció bővítését javasolja a vizsgálat végeredmé­nye. Megoldásra vár a II. és III. kategóriákba sorolt frász-egysé­geknek az a problémája, misze­rint hitelakcióban nem adhatnak el nagy értékű árut. így sok ve­vőt elvesztenek a kisebb űrietek, mert a vásárló olyan kijelölt szaküzletbe megy eL, amelynek jogában áll részletfizetéses hitel­akcióban az árut eladni. Jelen­tős forgalom-kiesést okoz ez a kisebb üzletek rovására. Lesz-e kölcsönző szolgálat? A vizsgálat foglalkozott a szük­ségletek felmérésével is. Megálla­pította, hogy nagy segítséget je­lentene a nagyobb községekben lakó háziasszonyoknak a kölcsön­ző szolgálat bevezetése. Ezek sze­rint kifizetődő lenne a kereskede­lemnek is ha Tolnán, Pakson, Bonyhádon és mindenekelőtt Szekszárdon életre hívná az or­szág más részein már igen nagy népszerűségnek örvendő kölcsön­ző szolgálatot. let értéké 310 ezer forint volt, Monostori Miklós imiiiiiiiiiiiiiiiitimiiiiiiiiiiiuiiiimiiniiiiHHimiittiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiii (Folytatás a 3. oldalról) Félt elengedni a hosszú útra, persze, tudott a fiatal Kustán szomjúságáról, de azt is tudta, hogy kocsikázás nélkül is ösz- szerázódnak előbb-utóbb, ha na­gyon kívánják egymást. S ha csakugyan csillapíthatatlan a kí­vánságuk, hadd legyenek boldo­gok kedvük szerint, hisz miért lenne ember az ember, ha nem a boldogságért? így nyugtatgatta magát, s hiá­ba sajnálta Pásztor Antit, nem segíthetett rajta. Az edények nem maradhattak a nyakán el­adatlanul, kellett a kenyér. Ö meg nem hagyhatta itt a falut a maga munkája és a szövetkezet miatt Sajnálta, hogy magára maradt. Szívesen beszélgetett volna a hosszú legénnyel. Talán Antinak is jobb lett vol­na, ha az öreggel tart. De a szo­morúság olyan, mint a mezei ál­lat. Menekül az emberek elől. Fekete diófák alatt, alvó bodza­bokrok mellett csavargóit ki a faluvégre, ahol tücskök muzsiká­jától bizseregtek a száraz kaszá­lók. Nekiment az egyik sarjúbog- lyának. Fölrezzent a széna, a tücskök elhallgattak a köblé­ben. Nem ment tovább, elnyúlt a boglyán. A keze a zsebében volt, fogta a bicskát, hogy el ne ve­szítse. Nézte a csillagokat. Béké­sen gondolta, milyen jó lenne most, ha a szomszédos szénabog­lyán Dani ábrándozna Kláriról. Szépen megverekednének itt a csendes éjszakában, aztán csak az egyikük ballagna vissza a faluba. Undor fogta el önmaga iránt ettől az önkéntelen gondolattól. Elővette a bicskát, s fektéből a csillagos ég felé hajította. Belátta, hogy erőszakkal, gyű­lölettel nem segíthet a baján. Mert kit is gyűlöljön? Klárit, amiért nem szerelmes belé? A fiatal Kustánt, amiért ugyanazért a lányért áhítozik? Kláritól nem vitathatta el a választás jogát, s ha egy kicsit józanabbul gondolt a helyzetével, láthatta, hogy nem történt másként, mint ahogy az előre sejthető volt. Mert Kláritól soha, a legkisebb jelét sem látta az olyasfajta kö­zeledésnek, amely a férfinak szólt volna. Testvérnek, pajtás­nak, segítőtársnak páratlan volt — de mint lány, aki szerelemmel is tud szeretni, mindvégig ide­gen maradt. Szénába süppedten figyelte bel­ső lázongását. S érezte, hogy méltatlankodásába egy kis rös- telkedés vegyül. Most gondolt rá' először: akaratlanul is telhetet­lenné vált, holott Kincseséket csak hála illeti mindazért a sok gyámolításért, amit eddig ka­pott tőlük. Még négy esztendeje sem múlt, amikor azon a rothadtra ázott őszi napon megjelent a fa­luban két csendőr és elvitték Rosenberg „urat”, a göthös sza­tócsot, vörös kontyos feleségével, meg három gumicsizmás kislá­nyával együtt. Az ő apja kukori­caszárat fuvarozott hazafelé a falu egyetlen utcáján, s odakiál­totta a csendőröknek: „Ha meg­kapják a hóhérpénzt, legalább cukrot vegyenek annak a három ártatlannak.” Pásztort a szurony­nyal akasztották le a szekérről, azóta senki se látta. Egy idegen irta meg róla a hírt, hogy a nyi­lasok agyonlőtték a Bakonyban. Anti tizenhét éves volt akkor, három apró testvér és öt hold föld gondja szakadt a nyakába. Az öreg Kincses azzal kezdte, hogy elvetette az őszi búzájukat, aztán Klárival együtt segített be­takarni a szőlőt. Ez időtől egy­folytában kapott segítséget, vi­gasztalást, emberséget. Kincses nem csapott parádét a jóindula­tának. Egy füst alatt intézte a két család ügyes-bajos dolgait, s ahogy kezük között egyformára idomult a munka, úgy Anti gon­dolatai is lassan az öregéhez ha­sonultak, szinte észrevétlenül. (Folytatjuk.) Megváltozik a Halpiac Egy idő óta eltűntek a halakat szállító szekerek abból az utca* bői, ami a szekszárdiak emlékezetében csak úgy maradt meg: Halpiac. Csákányok és lapátok, úthengerek kezdtek működésbe és a sáros kis köz helyén épülni kezdeti a vásárcsarnokhoz veze­tő út. Közel ezer köbméter földet mozgattak meg a munka során a Komlói Építőipari Vállalat dolgozói, akik egyúttal támpilléreket is építenek az egykori vár falához. Ezek védik majd meg ezt az egykori műemléket a várhatóan növekedő forgalomtól. Hogy hova lesznek a halak? Nos, árusításuk nem fog megszűnni, a vásárcsar­nok Széchenyi utcai oldalán korszerű halszaküriet nyílik nemso­kára.

Next

/
Thumbnails
Contents