Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-26 / 251. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. október 26. Forró hangulatú nagygyűlésen fejezték ki Budapest dolgozói szolidaritásukat Kuba népe iránt A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa csütörtökön délután tiltakozó nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban. Már jóval a gyűlés kezdete előtt sűrű sorokban, nemzeti színű és vörös zászlók alatt érkeztek a Sportcsarnokhoz Budapest dolgozói. Fél négy előtt néhány perccel már zsúfolásig megtelt a Sport- csarnok nézőtere. A nagygyűlést dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg, majd Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott beszédet. Kállai Gyula elvfárs beszéde A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Hazafias Népfront és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nem először hívta össze ide a Sportcsarnokba Budapest dolgozóit, hogy felemeljék szavukat az egész világ békéjét érintő nagyfontosságú kérdésekben. A múlt év áprilisában ugyanebben a teremben izzó hangulatú gyűlésen bélyegeztük meg az amerikai imperialisták fegyveres agresszióját, s népünk nevében követeltük: el a kezekkel Kubától! Népünk elszánt tiltakozása akkor is egybeolvadt a világ népeinek fellépésével, ez is lelkesítette a hős kubai népet, amely 72 óra alatt kiverte hazája földjéről a betolakodókat — kezdte beszédét Kállai Gyula. Most újból megdöbbenéssel értesült a világ közvéleménye arról, hogy az Egyesült Államok imperialista kormánya Kuba függetlenségét és egyszersmind az egész világ békéjét veszélyeztető agresszív intézkedéseket tett. S mi újra itt vagyunk, hogy a világ békeszerető népeivel együtt hallassuk. szavunkat és értésére adjuk mindazoknak, akiket illet: a magyar nép is ott áll Kuba népe mellett, mi sem engedjük, hogy az imperialista gyarmati rabtartók eltiporják a forradalmi Kubát! Az Egyesült Államok ténylegesen tengeri blokád alá vette a Kubai Köztársaságot. Mivel indokolta az amerikai elnök ezeket a békeidőben példa nélkül álló agresszív intézkedéseket és mi az igazság? Az amerikai kormány képmutatása nem ismer határt:. provokációs és háborús lépéseit — a béke védelmével indokolja, s azt állítja, hogy a kicsi, hatmilliós Kuba veszélyezteti a 180 milliós Egyesült Államok biztonságát. Támadó jellegű kubai haditámaszpontokról beszél annak az Egyesült Államoknak az elnöke, amely szisztematikusan támadó jellegű haditámaszpontokkal veszi körül a Szovjetuniót, a szocialista országokat. Az Egyesült Államoknak a világ 3,r> országában százával, sőt mondhatni ezrével vannak ilyen katonai támaszpontjai, amelyeket az érintett országok népeinek akarata ellenére, az ottani népellenes kormányok vezetőivel kötött megállapodás alapján létesített és tart lenn. Az Egyesült Államok elnöke szemforgató módon a béke veszélyeztetéséről, a béke védelméről beszél, mintha a kis sziget- ország népe veszélyeztetné a békét. Az igazság az, hogy az Amerikai Egyesült Államok provokál, az igazság az, hogy az Amerikai Egyesült Államok fenyeget háborúval. Kuba népe békét akar. Kuba joga és Kuba vezetőinek népük iránti szent kötelessége, hogy felkészüljenek a védelemre, rendelkezzenek mindazokkal a modern haditechnikai eszközökkel, amelyeket nemzeti függetlenségük védelme megkövetel. Az Egyesült Államok lépése agressziót jelent és nemcsak Kuba népét fenyegeti, hanem egyben olyan provokációs lépés is, amely- lyel a világháborús szakadék szé lére akarja sodorni az emberise get, így hát veszélyezteti az egész világ békéjét, veszélyezteti a mi magyar népünk békéjét is. A két világháború véres tanulságai árán népünk azt is megtanulta, mennyire fontos, hogy a béke hívei erősek legyenek. A szocialista világrendszer ereje — amelynek a mi erőnk is része — a béke legfőbb biztosítéka! Ezért találkozott népünk egyetértésével kormányunknak az a céltudatos törekvése, f amely honvédelmünk megerősítésére és korszerűsítésére irányul, A Szovjetunió kormányának most megjelent nyilatkozata is tükrözi ezt az erő'-, biztonságot. A Szovjetunió s: erejének, a békeharcos százmilliók erejének tudatában nyugodtan, határozottan és meggondoltan válaszolt az amerikai imperialisták megdöbbentő provokációjára. Az emberiség szerencséje, hogy ez az óriási erő — a béke mellett van. Üdvözöljük és támogatjuk a Szovjetunió kormányának nyilatkozatát és a kubai nép, ezzel együtt az emberiség békéjének védelmében eddig megtett intézkedéseit. Meg vagyunk győződve arról, hogy a világ békeszerető erői hatalmasabbak a háború erőinél és ezúttal is meghátrálásra kényszerítik azokat. Ennek a meggyőződésnek ad hangot a magyar forradalmi mun kás-paraszt kormány nyilatkozata, amely megbélyegzi az Egyesült Államok agresszív eljárását és népünk szolidaritásáról, szerete- téről, forró barátságáról és támogatásáról biztosítja a nagyszerű kubai népet és nagy vezetőit. Pártunk Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány bízik abban, hogy dolgozó népünk azzal is kifejezésre juttatja az imperialisták elleni felháborodását és a kubai nép iránti szolidaritását, hogy jó, fegyelmezett, pontos munkájával tovább erősíti és gazdagítja a szocializmust építő hazánkat! Javasolom, hogy a nagygyűlés, amelynek részvevői hazánk, nemzetünk minden osztályát és rétegét, minden polgárát képviselik, a következőkben fejezze ki állás- foglalását: U Thant úrnak, ügyvezető főtitkár, Egyesült Nemzetek Szervezete. New York. A magyar nép megdöbbenéssel és felháborodással értesült az Amerikai Egyesült Államok Kuba ellen foganatosított újabb ag- rcssziós, jogtipró cselekedeteiről, amelyek az egész világ békéjét lenyegetik. Népünk határozottan tiltakozik az Egyesült Államok kormányának intézkedései ellen. Kuba népének — mint földünk bármely más népének — joga van arra, hogy megválassza azt a társadalmi rendszert, amelyben élni akar, s szent joga, hogy felkészüljön függetlenségének és forradalmi vívmányainak megvédésére. A magyar nép ebben a nehéz helyzetben teljes szolidaritásáról biztosítja a hős kubai népet. A magyar nép saját érdekéből, s az egyetemes emberi haladás, a béke érdekéből kiindulva egyetért a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak az amerikai provokáció ellen tett nyilatkozatával. Felhívjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy teljesítse az alapokmányban előírt kötelességét, tegyen hatékony intézkedéseket, hogy a Kubát és az egész világ békéjét fenyegető veszély megszűnjék! Az Egyesült Nemzetek Szervezete jól tudja, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem először lép erre az útra. hanem sorozatos provokációkkal, fegyveres beavatkozással, légi és tengeri bombázással, merényletek szervezésével akarja visszaállítani Kubában a gyűlölt gyarmati rabságot. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének hathatós intézkedéseket kell tennie, hogy hasonló agressziós cselekedetek ne ismétlődhessenek, senki se sérthesse meg a nemzetközi jogot, a tengeri hajózás szabadságát. Elvárjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetétől, hogy ítélje el az Amerikai Egyesült Államokat, szólítsa fel az Egyesült Államok kormányát provokatív és agresszív intézkedéseinek haladéktalan i 'sszavonására, tegyen meg minden lehetőt, hogy az emberiséget ■ íyegetö háborús veszélyt elhárítsa. Budapest, 1962. október 25. A budapesti dolgozók nagygyűlése Üzenjük Kuba forradalmi népének: bízhattok bennünk mellettetek állunk, veletek vagyunk! A magyar nép, amely maga is elszenvedte 1956-ban az amerikai imperialisták beavatkozását, veletek van jogos és igazságos harcotokban! Meggyőződésünk, hogy a világ békeszerető népei, a béke legyőzhetetlen erői a kubai nép mellett állnak! Egyetértünk a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozatával, a Kubai Köztársaság kormányának állásfoglalásával, a Szovjetunió kormányának nyilatkozatával és a feszültté vált nemzetközi helyzetben a béke védelmében szükségessé vált intézkedésekkel és lépésekkel! Követeljük, hogy az ENSZ ítélje el az amerikai agresszorok súlyos provokációs tettét: fogja le az agresszorok kezét és az egész világ békeszerető erőinek egységes követelése alapján hasson oda, hogy az Egyesült Államok kormánya vonja vissza a blokádra kiadott, az egész világ békéjét fenyegető intézkedését! Követeljük: meg kell fékezni az agresszorokat! Vonuljanak vissza a háború erői! El a kezekkel Kubától! Éljen a Kubai Köztársaság! Éljen a béke! Kállai Gyula után Quintin Pino Machado, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete emelkedett szólásra, s hangsúlyozta, Kennedy agresszív beszédére és a blokádot elrendelő parancsára a szocialista tábor és a világ népei, akik felháborodottan tiltakoznak a jenkik újabb gaztette ellen, fokozott nyugalommal, biztonsággal és eltökéltséggel válaszoltak. Kuba erős és eltökélt marad, hangsúlyozta a nagykövet, s elmondotta, hogy az ország min- flen részében rendezett gyűlések határozatairól táviratok tömege érkezik a nagykövetségre. Biztosítjuk mindannyiukat, — folytatta —, hogy Kubában nem fognak csalatkozni és minden agresszióra a világot már annyiszor bejárt harci kiáltásunkkal válaszolunk: Haza, vagy halál! Győzünk! A kubai nagykövet hosszan tartó, lelkes tapssal fogadott beszéde után Bugár Jánosné, a SZOT titkára a magyar szervezett dolgozók szolidaritását tolmácsolta, majd Bajzák Tamás szakaszvezető a Magyar Néphadsereg katonáinak nevében mondott beszédet. A nagygyűlés végén Varga András, az Állami Operaház tagja két forradalmi dalt énekelt el, majd a nagygyűlés az Egyesüli Nemzetek Szervezetéhez a következő táviratot küldte: I népek érdekében, az általános béke nevében — ezt a címet viseli a Pravda vezércikke, amely a kínai—indiai határincidensekkel foglalkozik. A vezércikk megállapítja: a Szovjetunió és a többi szocialista ország külpolitikai tevékenységének fő célja, biztosítani a békés viszonyokat az új társadalom felépítése, a szocialista világrendszer fejlődése számára, erősíteni a népek barátságát, megszabadítani az emberiséget az új világháború rémétől. A szocialista közösség országai a világpolitika minden kérdésének megoldásánál következetesen ragaszkodnak ehhez az állásponthoz, s a nemzetközi kapcsolatok új típusát helyezve szembe az imperializmussal, kitartóan és céltudatosan védelmezik a szabadság, a nemzeti függetlenség, a szuve- rénitás elveit. A nehéz múlt örökségeként sok bonyolult probléma maradt a fiatal szuverén államokra. Az imperialista körök egyetlen lehetőséget sem mulasztanak el. s egyebek között kihasználják a különböző határkérdéseket és vitákat is — állapítja meg a Pravda. Az amerikai imperializmus, hasonlóan a NATO, SEATO és más tömbbeli szövetségeseihez, reakciós törekvéseiben különös reményeket fűz a Kínai Népköztársaság és India meg nem oldott határkérdésének kihasználásához. A kínai—indiai határ kérdése azoknak az időknek az öröksége, amikor az angol gyarmatosítók uralkodtak Indiában, s önkényesen rajzolták meg Ázsia térképét. A kínai és az indiai népre rákényszerítették a hírhedt McMahon-vonalat, amelyet Kína soha nem ismert el. Az imperialista hatalmak mindent elkövettek, hogy erre a vonalra építve, fegyveres összetűzéseket idézzenek elő, hogy viszályt szítsanak a két nagyhatalom között, s megrontsák a Szovjetunió barátságát mind a testvéri Kínával, mind a baráti Indiával. A Szovjetuniót és a Kínai Népköztársaságot régi, megbonthatatlan barátság fűzi ösz- sze, s a szovjet emberek nagy megelégedésére szolgál a Szovjetunió és India együttműködésének fejlődése. Éppen ezért a szovjet embereket éppúgy, mint a világ békeszerető közvéleményét nyugtalanítja az indiai—kínai határon végbemenő események alakulása, különösen az utóbbi időben, amikor fegyveres összetűzésekig jutott a dolog. Az események ilyen alakulása nem felel meg a Kína és India között fennálló kapcsolatok szellemének, ellenkezik a két állam nemzeti érdekeivel. Kína és India kapcsolatainak kiéleződése csak a két állam közös ellenségének, a nemzetközi imperializmusnak kedvez. A szovjet kormány és a szovjet nép mindenkor azt az álláspontot képviselte, hogy békés eszközzel, tárgyalások útján oldják meg a határvitát. Minden békeszerető erő ennek az álláspontnak a híve. Ezért fogadhatják a békeszerető erők megnyugvással a kínai kormány új lépését, amely az Indiával fennálló vita békés megoldását célozza. Ilyen lépés a Kínai Népköztársaság kormányának nyilatkozata, amely közvetlen kínai—indiai tárgyalásokat javasol a hosszabb ideje fennálló határkérdés megoldására. A kínai kormány reméli — mondja a nyilatkozat, — hogy az indiai kormány elfogadja a tárgyalási javaslatot, s hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy mindkét fél tartsa tiszteletben az általa ellenőrzött terület érintkezési vonalát és további összeütközés lehetőségének elkerülése végett ettől a vonaltól 20—20 kilométerre vonja vissza fegyveres erőit A Pravda vezércikke utal arra, hogy a két nagy ázsiai hatalom konfliktusának kirobbanása nemcsak az imperializmus, hanem India bizonyos belső reakciós köreinek érdekeit is szolgálja, majd így folytatja: — A szovjet emberek a kínai kormány nyilatkozatában annak a megnyilvánulását látják, hogy a kínai kormányt őszintén nyugtalanítja az Indiához fűződő viszony alakulása és véget kíván vetni a konfliktusnak. Véleményünk szerint a kínai kormány javaslatai építő jellegűek. A Pravda így fejezi be vezércikkét: A kínai—indiai határkérdés baráti megoldása ismét megmutatná a békés együttélés és a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködése elveinek nagy erejét. Ez erősítené a kínai és az indiai nép hagyományos barátságát, nagymértékben hozzájárulna Ázsiában és az egész világon a nemzetközi biztonság megszilárdításához, újabb csapást mérne a imperializmus és a gyarmati rendszer erőire az Egyesült Államok agresszív köreinek mesterkedésére, amely körök az utóbbi időben veszélyes kalandba bocsátkoztak, nemcsak Kuba és a szocialista államok, hanem minden békeszerető erő ellen is. Russe/ újabb üzenete Hruscsovhoz és Kennedyhez London (MTI). Mint az AP közli, Russel londoni otthonában kézhez vette Hruscsov szovjet miniszterelnök válaszát. A neves angol tudós azután újabb táviratot küldött a szovjet miniszterelnöknek és Kennedy amerikai elnöknek. Hruscsovhoz intézett táviratában Russell a következőket írja: „Köszönetét mondok önnek bátorító válaszáért. Gratulálok, hogy bátran kiállt a józan ész érdekében. Remélem, visszatartja a kubai vizekre küldött hajóit mindaddig, amíg nem sikerül biztosítani, hogy az amerikaiak elfogadják az ön javaslatát. Az egész világ áldani fogja önt, ha el tudja hárítani a háborút. Ha bármit is tehetek, kérem, tudassa velem.” Kennedy elnökhöz intézett újabb távirata a következőképpen hangzik: „A legerélyesebben felhívom önt, adjon békülékeny- ségről tanúskodó választ Hruscsov életbevágó kezdeményezésére és kerülje az összecsapást a szovjet hajókkal mindaddig, amíg találkozót és tárgyalásokat lehet tartani. Ha már eldördültek a lövések, valószínűleg túl késő lesz. Azzal a kéréssel fordulok önhöz, találkozzék Hruscsovval. Ha bármit is tehetek, kérem, tudassa velem.” * I. Megnyílt az Interparlamentáris Unió konferenciája Rio de Janeiro (TASZSZ). A brazil fővárosban mintegy ötven ország parlamenti képviselőinek részvételével szerdán megnyílt az Interparlamentáris Unió 51. konferenciája. Goulart brazil elnök megnyitó beszédében a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének szükségességét hangoztatta. I. V. Szpiridonov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke felszólalásában határozottan elítélte az Egyesült Államokat a Kuba elleni háborús blokád meghirdetéséért.
