Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-26 / 251. szám
1963. október 36. Tolna megyei nepüjsaö 5 A küldöttség megállapította, hogy a szőlőoltványok hazájában valóban nagy szakértelemmel fog lalkoznak a szőlőoltványok előállításával. Ezt mutatják a számok is: 1961-ben még csak 4 milliót, ebben az évben már 8 milliót állítottak elő. Elmondották, hogy ebben az évben már a családtagokat is sikerült ebbe a műn kába bevonni. Volt olyan család, ahol az első szobában hajtatták a szőlő vesszőt, s az egész család bekapcsolódott a munkákba, hogy minél több munkaegységet, s jó eredményt érjelek el. Ez nem is maradt el, mert az elmúlt évben 40 forinton felül fizettek egy munkaegységre. Es bár ez évben a szárazság sok kárt okozott, mégis elérik a 40 forintot. Egyszóval a Tolna megyei gazdák sok jó tapasztalattal megrakodva érkeztek haza. s bizonyára a jót itthon gyümölcsSztetik majd. Lányok a cipészműhelyben Kicsit szokatlan a látvány, iizenhat- tizenhétéves lányok ütnek a „pangli” — helyesebben munkaasztal — mellett. Egyikük éppen foltot illeszt az eléggé elvásott gyerekcipő oldalára, a másik a bo- , rotvaéles késsel avar f Tatárkot vágja a tál- ; pon, a harmadik ke- j zéban pedig szaporán I csattog a kalapács, ! egyik pillanatban í. még az árral lyukasz- 1 tóttá át a talpat, a következőben pedig már a szeg illeszkedik a helyére. A látvány csak nekem, a nem idevalósinak szokatlan. A földváriaknak már nem újság. Csak jó két évvel ezelőtt volt az, hogy a vezetőség elhatározta, tanulókat vesznek fel — kellenek a szakmunkások —■ és alig akadt egy-két fiú jelentkező. Egy a kilenc közül. Heger Mária gyerekcipőt talpal. tanulták, ők teljes egészében meg tudnak csinálni egy pár cipőt. — Melyik munkát szeretik a legjobban? — teszem fel a kérdést Kollár Magdának, aki egyben a szövetkezet KÍSZ-titkára is. — Kezdetben bizony válogattunk, persze, mindenki szívesebben csinál új cipőt, mint kopottal bajlódik. De ma már belátjuk, hogy ezt is meg kell tenni. — Közben szorgalmasan szaporítja az öltéseket, pár perc és az új talp már ott feszül a gyerekcipőn. Héger Mária, aki szintén gyerekcipőt talpal, egy pár formás, drapp női cipőt húz elő a „pult alól”. — Ezt ki készítette? — Én. — És kinek? — Egyelőre a szövetkezetnek, de az én lábamra szabtam. Még nem állapították meg az árát, azért nem vihettem eddig haza. — Meg vagyunk elégedve lányainkkal — mondja Juhász Gyula részlegvezető, a lányok oktatója. — Ez azért okoz örömet nekem is, mert két évvel ezelőtt lett a kilenc földvári és környék- én is a „leánypártiak” közé tar- — Próbálkozzunk lányokkal =■»» beli kislány cipésztanuló a Du- toztam, ón is azt bizonygattam, Vélekedett az elnök. naföldvári Cipész Ktsz-ben. És hogy nem olyan nagy ördöngősA javaslat először megütközést mivel a szakmának van egy ága, ség ez a szakma, hogy csak férfi keltett, hiszen a susztermesterség amelyik korábban is női „terű- tanulhatná meg. Jól tanulnak a nem lánynak való. Volt, aki azt let” volt — a felsőrészkészítés— lányok — négyes, meg ötös min- mondta, hogy egy nő képtelen a tanulólányok nemcsak cipészek, dig a bizonyítványuk szorgal- fölcvikkolni egy pár cipőt, ahhoz hanem felsőrészkészítők is lesz- masak és nemcsak a munkában, erő és ügyesség kelL nek, tehát szemben a régi szakik- tanulásban állják meg a helyüDe nem volt más választás. így kai, akik a felsőrészkészítést nem hét, hanem a társadalmi munkahan. sportban is. Jónéhány serleg, meg oklevél mutatja jó szereplésüket. — És a távolabbi tervek ? ... — Én azt hiszem, szabadulás után férjhez megyek ... — Én talán technikumba iratkozom ... — Én itt szeretnék maradni szakmunkásként a szövetkezetben ... —- Persze, mi is arra gondoltunk a férjhezmenés, a továbbtanulás mellett ittmaradnak... <J) Befejeződött az almaszüret Tolnán A gyenge termés ellenére közel egymillió forintot kap a termésért az Aranykalász Tsz A községtől mintegy másfél kilométerre terül el a tolnai Aranykalász Termelőszövetkezet 52 holdas almáskertje. A gyümölcsöt már leszüretelték, ideiglenesen raktárba hordták, folyamatosan válogatják és csomagolják exportra... A termés mennyiségét illetően Mónus Istvántól, a szövetkezet egyik vezetőjétől érdeklődtünk, alá elmondotta, hogy gyenge közepes volt Tolnán az idei alma- termés. Tavaly ugyanis 37 .vagonnal takarítottak be, az idén pedig — ugyanarról a területről — csak 27 vagonnal. A közös gazdaságban ennek ellenére közel egymillió forint bevételt könyvelhetnek el almából, mintegy százezer forinttal többet a tervezettnél. Ennek magyarázata elsősorban az, hogy államunk a tavalyinál kedvezőbb feltételek mellett vásárolja meg a gyümölcsöt a szövetkezettől. így például módosították a minőségi szabiiiiiiHiiiiimiimimiimmtimimiiimiiiiiimimmiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii ványt, ami annyit jelent, hogy nem elsősorban nagyság szerint, hanem minőség szerint- -sorolják első, második, vagy éppen harmadik osztályba az almát. A szövetkezet szakemberei a gyümölcstermelési üzemág jövedelmezőségét sokoldalúan mérlegelték, s olyan megállapításra jutottak, hogy a tolnai Aranykalászban kifizetődő az összefüggő, nagy almáskertek létesítése és a szakszerű növényvédelem gondos elvégzése. Ebből kiindulva javasolták a tagságnak a gyümölcsös további bővítését. Mindenki egyetértett ezzel, s így a jövő év tavaszán újabb 60 hold területet ültetnek be az Aranykalász Tsz tagjai almafacsemetékkel. Ha ez termőre fordul, a tavaly ültetett 40 holddal együtt 152 hold lesz a tolnai Aranykalász Termelőszövetkezet almáskertje, melyről gyenge termés esetén is 100 vagon gyümölcsöt takaríthatnak be. R. E. rrTYYTTTYTYTTTTTYTYYTTT4 ► «i ► Az É. M. 44. sz. Építőipari ^ £ Vállalat Budapestre felvesz ácsokat, áll^ kőműveseket t ványozókat. lakatosokat, vas^ betonszerelőket, ÉM-vizsgáy val rendelkező könnyűgép► kezelőket, kubikosokat vey gyes munkára és férfi se► gédmunkásokat. — Tanácsigazolás és munkaruha szük► séges. Szállást és napi két- p. szeri étkezést biztosítunk. Péntek: JA VASLAT E rövid kis eszmejuttatás megírása előtt néhány jóbará- tom arra akart rábírni, hogy ha életem hátralévő idejét boldogan és bélcésen akarom eltölteni, akkor ne avatkozzak bele a lakásügyekbe, mert aki azokba beleavatkozott, az eddig még mindig vesztett. Ha már így áll a dolog, akkor lakásügyi előadó semennyi pénzért nem lennék, bár e rövid kis eszmefuttatást most már feltétlenül meg kell írni, mégpedig annak bizonyítására, hogy nem mindig igazság az, ami igazságnak látszik. Balogfi Ödön — nevezzük így — mint derék és tisztességtudó fényképész atyja ura családi házában éldegélt, Szek- szárdtól úgy 300 kilométernyi távolságban. A család szépen szaporodott és ezzel egyidőben Balogfi Ödönné egyre nagyobb karrierről álmodozott. Végül hogy, hogynem, Balogfi Ödön elhagyta atyja ura meleg fészkét és nejétől indíttatva Tolna megye székhelyén ütött tanyát, népes gyermeksereggel és egy karrier reményében. Jöttek, bár nem hívta őket senki, jöttek, bár jöttüket a város társadalmi előrehaladása szempontjából nem indokolta semmi. Letelepedtek egy szűk albérletbe és as ambiciózus nej azon. nyomban méltatlankodni kezdett. Ilyeneket mondott: nincs szocialista felfogás, nincs emberség, mert lám, a város urai és vezetői elnézik, hogy a népes Balogfi család sínylődik. Minden nap felkereste a hivatalt, kért, követelt, és fenyegetett. A derék és jóhiszemű közvélemény pedig mélységes emberségtől áthatva, Ba- logfinévál együtt fújta: ha valakinek, hát nekik jár. Pedig nem jár, bátorkodom felsorolni, hogy miért nem jár akkor, amikor látszólag mégiscsak járna. Először (is azért nem, mert élnek a városban családok, akik évek óta várják a lakás- kiutalást, de nem jutnak hozzá, mert az indokolatlan beözön- lés ezt lehetetlenné teszi. Itt az őslakosokról van szó, akiknek ez az indokolatlan beözönlés az el« helyezkedésüket is nehezíti. Másrészt, érkeznek a városba megtelepedni olyan emberek, akikre a városnak szüksége vám. Végül, a Balogfi családnak joga volt ugyan Szekszárdra, költözni, de éppen a fentiek miatt nincs joga követelőzni — és ez ismételten aláhúzandó — mert nem hívta őket idg senki. Mindezek után Ba- logfvné méltatlankodása nyomban más megvilágításba kerül és a közvélemény talán meg fogja érteni, hogy a jogcím azért nem mindig jogcím, néha egészen más. A lakásügyekkel foglalkozó illetékesek pedig nem veszik talán rossz néven, az idekívánkozó szerény javaslatot, mégpedig a következőt: mielőtt kiutalást kap valaki, nem árt előtte megnézni, honnét jött, miért jött, a száz kilométerekkel odébb eladott ház árából mikor vásárolt gépkocsit, hűtőszekrényt, vagy motorcsónakot, meg ilyen apróságo- Icát. Ez az utánjárás hosszadalmas ugyan, de megéri. — szp — Csaknem ezer közös gazdaság alkalmaz már jogtanácsost Jelenleg már csaknem ezer ter- I vetkezet természetesen csak ke» melőszövetkezetben az összes közös gazdaságoknak körülbelül egynegyedében jogtanácsos látja el a jogi feladatokat. Olyan szöszén y Jelentkezés: Budapest, ►Kossuth L. tér 13—15. V., (9) Bevezettük Szekszárdim a hideg francia konyha ételek, félkész húsáruk, diétás készítmények árusítását vés van, amely egymaga alkalmaz jogászt. A leggyakoribb módszer, amikor egy jogtanácsos több — tíz-tizenöt — szövetkezet jogi ügyeit1 intézi. A termelőszövetkezetek »-közös vállalkozása« a jogi szakember alkalmazására általában bevált, s hozzájárul a közös gazdaságok erősödéséhez. Az eddigi tapasztalatok alapján néhány megyében azonban már a jogi ügyintézés módszerének továbbfejlesztésén dolgoznak. Az elgondolások szerint megyénként vagy járásonként létrehozzák a termelőszövetkezetek jogvédő irodáját, s az itt dolgozó jogtanácsosok fizetését a szövetkezetek közösen biztosítják. Ezzel a megoldással az eddiginél arányosabban oszlana meg a szövetkezetek között a jogvédelem költsége és könnyebbé válna a jogtanácsosok tevékenységének egységes irányítása. Tolna megyeiek az abasári tapasztalatcserén MEGÉRKEZTEK a MIRELITE-áruk is. A felsorolt áruféleségek az 50. sz. fűszer-csemege boltunkban folyamatosan kaphatók, Tolna megyei Népbolt Vállalat (209) Gumitalpú Gumitalpú Kapható: férficipő gyermekcipő állami az Fogy. ár: 179,— Ft „ „ 75,—től101,50Ft áruházakban, szövetkezeti áruházakban és szaküzletekben. A Hazafias Népfront szekszárdi járási és városi bizottsága nemrég háromnapos tanulmányi kirándulást szervezett Gyöngyös történelmi borvidékére. Ezen a járás 10 községéből és Szekszárd- ról vettek részt, többségben termelőszövetkezeti tagok. Képünkön a Tolna megyeiek dr. Majoros Loránd, az abasári Rákóczi Tsz főagronómusának tá- I jékoztatóját hallgatják a szőlőmillllllillilllllilllllllllllllllllllillililíillllliiniilllllllllllllllimilllllllllllllllll | oltvány-telepítés eredményeiről.
