Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-20 / 246. szám

1962. október 20. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 3 „Bízunk a rendszerünkhöz hű »kerekben” Beszélgetés Szabó István elvtárssal, a Tamási Járási Pártbizottság titkárával A Központi Bizottság kongresz- szusi irányelvei hangsúlyozzák, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a parasztság fej­lődésének új lehetőségei terem­tődtek meg. A napról napra kor­szerűbbé váló szövetkezeti gazda­ságokba tömörült parasztság élet­formája és gondolkodásmódja fo­kozatos változáson megy keresz­tül. Azonban az egységes szövet­kezeti parasztság kialakulása hosz szabb fejlődés eredménye lehet. A Tamási Járási Pártbizottság titkárával, Szabó István elvtárs­sal beszélgettünk a pártbizottság ilyen irányú munkájáról és a munkában szerzett tapasztalatok­ról. — A tamási járás mezőgazda­sági jellegű járás. Azt is meg kell mondani, az átszervezés nem volt könnyű, annak ellenére, hogy já­rási viszonylatban néhány olyan jól működő termelőszövetkezet példázta a nagyüzemi gazdálko­dás előnyét, hasznosságát, mint a tamási Vörös Szikra Tsz. Az egyes paraszti rétegek Szabály­ban, de másutt is görcsösen ra­gaszkodtak az elavult kisáruter- melő gazdaságukhoz. Ennek elle­nére a munkásosztály tevőleges támogatásával sikeresen oldottuk meg járásunkban is a mezőgaz­daság átszervezését, s tettük ural­kodóvá a szocialista termelési vi­szonyokat. Sikereink alapja az a helyes politika, amelynek vitelére pár­tunk VII. kongresszusa mutatott utat. Járásunk dolgozói nemcsak szavakban értettek és értenek egyet a párt politikájával, hanem cselekvőén támogatják is érvény­re juttatását. — Miben méri le a pártbizott­ság az e téren elért eredménye­ket? — Termelőszövetkezeti paraszt­ságunk az átszervezés óta nagy utat tett meg. Gondolkodásmód­ja — amelyet mint egyéni paraszt magával hozott a tsz-be — kezd megváltozni. Munkánk során szám OOCXDÖOOO0OÖO©G0OO6XDO^ tálán olyan szép példával találko­zunk, amelyek azt mutatják, a tsz-gazdák magukénak érzik a szövetkezetét, s bíznak jövőjében. Csak egy példát említek: a tamá­si Széchenyi Tsz gazdái gépvásár­lás céljára egyénenként több ezer forintot kölcsönöztek a közös gaz­daságnak. Bár az önzés és a harácsolási szenvedély korántsem szűnt meg teljesen, de már nem hat a régi módon. Az egyéni gazdálkodás idejéből magukkal hozott önzés, harácsolás helyett új vonások alakultak ki. Felelősség a közös­ség ügye iránt, a közös vagyon védelme, a közösség érdekében végzett fegyelmezett és szorgal­mas munka, egymás megsegítése. — A járás az átszervezés előtt középparaszti járás volt, s ebből következően a rétegeződés is job­ban érvényesült. Hogyan tűntek el a régi ellentétek? — A Központi Bizottság 1958 decemberi határozatának végre­hajtásával a termelőszövetkezeti mozgalom győzelmével lerombol­tuk a magántulajdon emelte osz­tálykorlátokat, de az egységes pa­raszti osztály nem egyik napról a másikra születik meg. Kialaku­lása — ahogy a kongresszusi irányelvek is leszögezik — hosz- szabb folyamat, sok türelmet és elvi, politikai következetességet kíván. Az elmúlt évek tapaszta­latai azt mutatják: azokban a köz­ségekben, ahol a gazdasági és po­litikai vezetés helyesen tudja fi­gyelembe venni és érvényt is tud szerezni a népgazdasági és ter­melőszövetkezeti érdekeknek, gyor sabb a fejlődés. Szárazdon, Értényben, Szakály- ban, Tamásiban és még sorolhat­nánk néhány községet, jó az együttműködés a párt és a gazda­sági vezetők között. A tsz-gazdák bíznak azokban a vezetőkben, akik mind politikai, mind gazda­sági téren megállják helyüket. És ahol a párt, a gazdasági vezetők bírják a tagok bizalmát, ott a volt nagygazdák is beleilleszked­nek a termelőszövetkezet életé­be. Látják, becsületesen végzett munkájukért megbecsülés jár, és őket is egyenlő mércével mérik a kisparasztokkal. Ez olyan irány­ban hat náluk, hogy közülük nem egy, bátran kiáll a szövetkezet mellett, védi a közösség érdekeit, fel mer lépni a fegyelemsértők­kel és rendbontókkal szemben, mert úgy érzi, becsületesen vég­zett munkája erre feljogosítja. A szövetkezeti parasztság a kö­zös munkában megtalálja a kö­zös nyelvet. Olyan hangulat van kialakulóban, hogy a közösség ja­vára végzett munka az értékmérő. A termelőszövetkezetek megerő­södése függ a jó vezetéstől és az iiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiimiiiiiiiimiiimmiiiiiim A Szekszárdi Vasipari Vállalat felvételre keres szakmai és adminisztratív gyakorlattal rendelkező eizteryáLyos művezetőt Lakást biztosítani nem tud. Felvétel esetén útiköltséget ® térít. Jelentkezés: Munka­ügyi Osztályon. OOQQOGQQOOOOGOOOGOOO^XD Erős. tartós,vízálló a ni i ki opo röpíts talpú cipő I Mikroporózus la!pú gyermekcipő 71,50-92,70 Ft f i Kapható: az állami áruházakban, szövetkezeti = = áruházakban és szaküzletekben. = (98) = lllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll egész tagság szorgalmas munká­jától. És ahol a szakszerű irányí­tás párosul a tagság jó munkájá­val, évről évre javul a termés­hozam, ez pedig a szövetkezeti vagyon gyarapodásának, s végül a tagság növekvő jólétének a forrá­sa. A jobb gazdasági eredmények kedvezően hatnak a szocialista öntudat, a közösségi szellem ki­alakítására. *— Milyen, fejlődést gátló, visz- szahúzó jelenségekkel találkoznak a járásban? — Az előrehaladás mellett elég gyakori a fejlődést gátló, vissza­húzó jelenség. Főleg a gyengén működő termelőszövetkezetekben találkozunk a kisparaszti szemlé­let megnyilvánulásaival. Ezekben törekvés van a háztáji gazdasá­goknak a közös gazdaság rovásá­ra történő fejlesztésére. Találko­zunk olyanokkal, akik a közös va­gyont nem becsülik, vagy el is tulajdonítják. Mások a rájuk bí­zott munkát nem végzik el lelki- ismeretesen. Elszórva vannak olyan esetek is, hogy községi pártvezetőink figyelmen kívül hagyják az átszervezés előtti idő­szakból visszamaradt különbsége­ket. Van előresietés és voltak pró­bálkozások a háztáji gazdaságok felszámolására is, valamint a föld­járadék fizetésének eltörlésére. — Mit tesz a járási pártbizott­ság a hibák megszüntetésére? — A hibák megszüntetése ér­dekében javítjuk a politikai fel- világosító munkát. Erősítjük és bátorítjuk a szövetkezet megszi­lárdítása mellett kiálló és becsü­letesen dolgozó tsz-tagokat. Emel­lett fokozottabban szerzünk ér­vényt az alapszabály és a törvé­nyek betartásának. Tovább erő­sítjük a termelőszövetkezeteket úgy is, hogy szakképzett és irá­nyítani tudó gazdasági vezetőket nevelünk. És végül az irányelvek szellemében a származás szerin­ti megkülönböztetés nélkül bí­Átadták, de csak egy hónap múlva sütnek kenyeret az új dombóvári kenyérgyárban Sokan várták a hírt, mi is több alkalommal jelentettük, ké­szül a dombóvári kenyérgyár, s most arról tudósítunk; elkészült az új létesítmény, megtörtént az átadás, de még csak egy hónap múlva, ha lehet benne kenyeret sütni. Csütörtökön megjelentek a léte­sítménynél a beruházók, kivitele­zők, tervezők és még egész sornyi szerv képviselői, hogy átvegyék az új gyárat. Elismeréssel nyi­latkoztak a jelenlévők a létesít­ményről. A legkorszerűbb olaj- tüzelésű kemencéket építették be. Teljesen gépesítik a kenyérgyár- tás nehéz munkáját. S így vár­ható. hogy majd jó kenyeret is sütnek az új kemencékben. Azonban még várni kell egy hónapot, hogy megízlelhessék a dombóvári lakosok az új gyár termékét, hogy könnyítse üzembe állításával az új létesítmény a ke­nyérellátási gondokat. Az átadás tulajdonképpen csak amolyan félsiker. Mert a Komlói Állami Építőipari Vállalat elkészült ugyan a munkával, az építőmesteri munkát becsülettel elvégezte —. még akkor is annak mondható, ha a tíznapos szokásos átadási időt betartották. Az építőmesteri munkát befejezték, néhány helyi­séget a létesítményben kitakarí­tottak, begyújtották a kazánokat, de még csak éppen híre van a gépberendezésnek. Az alvállalko­zó ezekben a napokban kezdte el a gyár gépi felszerelésének fel­állítását. Úgy látszik késtek ők is, csakúgy, mint annak idején a kemencét felszerelő cég is. S* hogy késett a feldolgozó gépeket szerelő vállalat, nem jelenti azt, hogy csak rajtuk múlt, hogy még nem lehet kenyeret sütni az új gyárban. Jelenleg még nincs víz az üzemben. A községi hálózatra nem lehet rákapcsolni a gyár víz­vezetékét mert a nyomás kicsi. A tanács vezetői ígérték, hama­rosan egy berendezést szerelnek fel, mely ad elegendő vizet a gyárhoz. De még ekkor sem lehet a gyárban kenyeret sütni. Mert — érthető okok miatt — az orvosi szakvélemény nem engedi az üzemeltetést mindaddig, amíg a gyár körül, és a gyárhoz vezető utat nem portalanítják. S ha ez elkészül? Akkor már süthetnek az új gyárban? — kérdi az ol­vasó. Még nem. válaszoljuk mi, és még sokan mások, az átadáson jelen volt szakemberek közül, mert még nincs szigetelve az olaj­tartály, s csak a kazánokhoz egy napi üzemanyagot lehet feltölteni. Nehéz lenne azt is megmon­dani, ki a hibás. A tervezők-e. akik szinte naponta módosítottak a terven, az építők-e, akik a sze­relők miatt maradtak le, vagy a szerelők, akik a géphiány miatt maradtak le. S, hogy már ne a hibákat keressék, hanem annak okát, módját, hogy mielőbb süt­hessenek kenyeret az új gyárban, azt hiszem ez érdeke építőnek, beruházónak, tervezőnek, legfő­képpen a dombóváriaknak. — Pl — Tovább üzemeltetik a Mezőgazdasági Kiállítás csibenevelő- és tojóüzejiét, valamint a nemzetközi kemizálási bemutatót A 64. Országos Mezőgazdasági Kiállításon bemutatott csibeneve­lőt és tojóházat, a széles körű ér­deklődésre való tekintettel to­vábbra is állandóan, a nemzetkö­zi kemizálási bemutatót pedig de- zunk a rendszerünkhöz hű embe- ! cember 15-ig folyamatosan üze­rekben. Támaszkodunk a tagságra és azokra a mezőgazdasági szak­emberekre, akik a közösség ügyét, a szocializmus építését odaadó munkával segítik és támogatják. P. M. meltetik. Ez az intézkedés lehe­tőséget ad arra, hogy a mezőgaz­dasági felső- és középfokú okta­tási intézmények, szakmunkás­termelőszövetkezetek, állami gaz­daságok tanulni vágyó dolgozói a kiállítás üzemelő részlegeit cso­portosan látogathassák, tanulmá­nyozhassák. A csoportos látoga­tásra vonatkozó igényeket az em­lített intézmények, tanfolyamok, gazdaságok vezetői előzőleg je­lentsék be a Mezőgazdasági Ki­állítási Iroda igazgatóságának képző iskolák, ezüstkalászos és I (clrn: Budapest X., Albertirsai út egyéb szaktanfolyamok hallgatói, t 10, telefon: 470—990). PINTÉR—SZABÓ: Jimiáor a szátab elszakadnak VI. fél éve »önállósította« magát, s Csuti Balázsékkal komázott. De Mari minderről nem tudott sem­mit. A társaság most már minden­hová együtt járt. Moziba^ strand­ra, esti szórakozóhelyekre. Mari rábeszélte Lajos bácsit és Klári nénit, hogy engedjék el őt, el­végre nagylány, s tud ő vigyázni magára. Eleinte tiltakoztak az öregek, de mivel látták, hogy sem jutott, hogy Fellegiék társa­ságát keresse. Azok olyan ko- úgysem tehetnek a lány ellenére már molykodó fiúk, sehova nem jár- semmit, ráhagyták... nak szórakozni, csak néha a Már beköszöntött az ősz, ami­udvarolni fog ennek a lánynak. KISZ-rendezvényekre... Igaz, egy- kor egyik nap Forraiék összeül- A KISZ-vezetőségben már szólni szer Fellegi elhívta a lágymányo- tek Magda lakásán. Ott volt Mari mert si vásárvároshoz társadalmi mun- is. Kiküldték a konyhába, hogy abban a pillanatban kinevették, kára, ő is elment, és elég jól csináljon feketét. A lány öröm- Pedig érezte, hogy itt nemcsak érezte magát a többiek között. De mel vállalta a házias kötelessé- vonzalomról van szó, hanem arról máskor nem szóltak neki, így get, szeretett főzőcskézni. A töb- is, hogy a lányt közelebb kellene hát aztán maradt ő is Magda és biek ezalatt izgatottan suttogtak Felleginek Forrai társaságában. Mert attól a szobában. a bizonyos szombat estétől kezd- — Ha megcsináljuk, hónapokig ve nem szakadt meg a kapcsolat nem lesz gondunk pénzre — Teltek a hetek. Fellegi lemondott arról, hogy valaha is udvarolni fog ennek a lár A KISZ-vezetőségben már sem mert Beke Mariról, hozni a KISZ-hez. nem tetszett az, ahogyan ez a vezetőség dolgozott. Például mi­lyen gyorsan elfelejtették a saját Mari és Forrai között. A lányt mondta Forrai. — Különben is határozatukat, hogy a Beke Mari- először a szégyen nyomta, de unom már ezt a sóherságot. val foglalkozni kell, meg kell aztán egyre jobban imponált — Bár az se lenne egy rossz öt­hívni a KISZ-rendezvényekre, könyveket kell ajánlani neki, neki, hogy a 23 éves fiú mindig let. ha futtatnánk a két nőt... — tele van pénzzel, ajándékokat nevetett fel Klement. stb. S Fellegi jól látta, hogy ez hoz neki, sőt a minap még cipőt — Majd bolond vagyok nektek abból fakad, amiből a többi hiba: is együtt vettek, amit Forrai hozni a pénzt — válaszolta Mag­osak akkor érezték jól magukat, fizetett! Ebből biztosan házasság da. ha egymás között voltak, minden lesz, akárki meglátja... Az ötlet Forraitól származott, tervüket úgy építették fel, hogy Hogy ki ez a Forrai tulajdon- Délelőtt, amikor felment a gyári annak végrehajtásában csak a képpen, arról Marinak sejtelme pénztárba, hogy felvegye a pré- KISZ-tagok vehettek részt. Zárt sem volt. Pedig érdekes dolgokat miumát, iátta. amint a" dolgozók kollektíva volt ez, s bár sokat tudhatott volna meg róla, ha fizetéseit tasakokba rakják. Le­segített a gyárnak, hiszen csupa csak egyetlen egyszer is jobban hetett ott vagy háromszázezer el- odafigyel Magda és Forrai súg- forint. A kész tasakokat betet­mégis lelkes fiatalból állt, harapózott közöttük valamiféle dolódzására. Magda ugyanis tud- ték a páncélszekrénybe. Forrai- egészségtelen magukba zárkózó ta, hogy Forrai »nagy alakja« a nak egy pillanat alatt átvillant fővárosi alvilágnak: »mackós« a az agyán, hogy ezt a pénzt meg szemlélet. Szóbaálltak ők per*« Beke Marival is, meg a többiek- lelkemadta... Egyszer már ült is lehetne szerezni. Holnap lesz fi­kel is, csak éppen nem számítot­tak ezekre a fiatalokra, s ennél­fogva nem is nagyon törődtek nevelőből, s nyomban felszippan velük. Marinak viszont eszébe tóttá egy bűnöző társaság. Más­kasszafúrási kísérletért... Tizenhét zetés, tehát a pénz éjszaka itt éves korában szabadult a javító- marad. A pénztárhelyiségbe köny. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents