Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-20 / 246. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Í9G2. október 20. cÁ tiaq,ijJk&ntj,i afizofiirak Messzire jár a nagy- kónyi asszonyok jó híre. XJgy mondják, nincs a környéken még egy olyan község, ahol annyira szorgoskodnának az asszonyoJc, mint itt. Amikor aztán egyik másik nagykónyi menyecskét megkérdeztem, mi igaz a hírből, a fentieket még meg is toldották imigyen: „Ha mi nem lennénk, már réges régen felborult volna ez a szövetkezet, de mi asz- szonyok . .és dicsérték véget nem érőn a gyengébb nemet. A csávázó asz- szonyok egyike pedig, nem kis büszkeséggel, még azt is elmondotta, ebben a községben most az a szokás járja, hogy az asszonyok tartják el a férfiakat. Igaz, sokat dolgoznak Nagykónyiban az asszonyok, mert amíg a férfiak reggel nyolc óra körül azon törik a fejüket, hogy be kellene fogni a lovakat, addig az asszonyok a nyáron 100- 150 öl kukoricát megkapáltak, a legszor- galmasabbja még ennél is többet. De nemcsak a növényápolás, hanem most az őszi munkák is az asszonyokról szólnak di- csérően. Nem egy olyan asszony volt, akik a férfiaknak kijáró munkát, a cukorrépa rakodását végezték, a silózás, a csávázás, a napraforgó és a cukorrépa szedése, a kukorica törése el sem képzelhető nélkülük. Természetesen ez a helyzet a szüretnél is. Hanem azért valami mégsincs rendben a kréta körül, valami sántít az asz- szonyok által elmondottakban. A számok, azok a fránya számok valahogyan mást mondanak. Ugyanis a „nagykönyvben” az áll, hogy a 10—15 legjobb eredményt elért férfi munkaegysége messze felül múlja a legszorgalmasabb asszonyok teljesítményét. Bárhogyan is számolom, tetemes a különbség. így hát végül is azzal az öt asszonynyal, akik nélkül a csávázásban dolgozó férfiak semmire sem mentek volna, abban állapod.tunk meg, hogy dicséretre méltóan, becsülettel dolgoztak Nagykónyiban az asszonyok. Két kézi munkájuk sokat segített abban, hogy most bizakodóan nézhetnek a zárszámadás elé. Megérdemelt a járás határain is túljutó jó hirii.k, de azért — nem ők tartják el a férfiakat. Az persze nem képezte a vita tárgyát, hogy vannak kivételek is. De lehetséges, hogy Nagykónyiban oly sok a kivétel? Mit szólnak ehhez Nagykónyiban a „teremtés koronái?” K. Balos János TAPASZTALATCSERE (Színhely: talponálló. Szereplői, mind kiderül: gyakorló férjek, amint éppen talpon állanak és egyelőre még csak 25 fokos szögben kilengenek). Első férj: Hiába, édes pajtás, az asszony elől nincs menekvés. Második férj: (fölénnyel) Már akinek... Első férj: Gondolod, édes pajtás? Dugtam én már kályhába, szőnyeg alá, kiskomám, dugtam szemüvegtokba, dugtam tükör mögé. Megtalálta! Második férj: Ahá! Szóval megtalálta! Első férj: Az ám. Mert, amúgy szorgos asszony. Odalett a jó kis dohány, amit véres verejtékkel elrejtettem előle. Mert hát, nemde, egyetértünk, édes pajtás, hogy egy magunkfajta serdülő férjnek m ■ wm m m \ mégis csak kell némi tartalék a különleges világnapokra. Második férj: Kályha rossz, szőnyeg rassz, szemüvegtok elavult. Tükör? Ahova legtöbbet néz? A technika századában csak újításoknak van létjogosultságuk. 'Első férj: (könnyeit törli) Nincs menekvés, édes pajtás ... Mondd meg nekem, most mondd meg, hogy hová dugjam azt az egyetlen, édes, aranyos kis százast? Második férj: Hát most tanulj, kis pajtás. A zsebibe! Az ő saját zsebibe. ősszel tavaszi ruhába. Télen shortba. Nyáron télikabát- ba. Mert olyan asszony még nem született, aki saját magánál keresett volna pénzt... (újabb két ded) Tokaji György (Folytatás a 3. oldalról) nyen be tudnak jönni, mert azt ő már máskor is látta, hogy az ajtót csak egyszerű kulccsal zárják be. A páncélszekrényt kell felnyitni. Elmondja majd a többieknek... Mindenkit lázba hozott a „tipp”. Még Magdát is. Ö mindenben benne volt, ami pénzzel kecsegtetett. Csak Csuti Balázs akadékoskodott. Elsősorban azért, mert félt, s ez felkeltette benne az erkölcsi tiltakozást. De a többieknek nem ezzel érvelt, hanem azzal, hogy nem tudják kellően előkészíteni a dolgot. — A fúrón kívül még sok minden kell oda... — mondta Csuti. — Csak nem vagy gyáva? — csattant fel Forrai. S ennyi elég volt Csutinak, hogy meghátráljon. Hallatlan hiú volt, s nem tudott borzasztóbbat elképzelni, mint hogy valaki azt mondja rá: gyáva. Megadta ma- gát. — Egyébként hegesztőpisztoly- lyal kellene — váltott hangot, hogy megmutassa bátorságát. — És hogy a fenébe tudjuk bevinni azt a marha nagy oxigénpalackot? — kérdezte Markos. — Az biztos, hogy hegesztőpisztollyal könnyebb, de fúróval is meg lehet csinálni. Csak egy kicsit tovább tart — mondta Forrai. Addig-addig tanakodtak, míg végül is arra a megállapításra jutottak, hogy kevés az idő, jobban elő kell készíteni. Majd az elsejei fizetésnél... Addig beszereznek mindent. Fúrót, kesztyűket, még a cipőjükre is filcpapucsot húznak. Ezek az ötletek egyébként a már gyakorlottnak számító Forrai tói származtak. — Semmi nyomot nem szabad hagyni... A Marit pedig ne avassátok bele. Még eljár a szája, ö majd figyelni fog. És azt mondjuk neki, hogy egy jó heccet csinálunk. Amikor aztán megvan a pénz, és ő is kap belőle, akkor elmondjuk neki. De addig mindenkinek kuss... A hónap második fele tulajdonképpen azzal telt el, hogy Forrai- ék beszerezték a rabláshoz szükséges holmikat. Mari mit sem sejtett ebből, továbbra is együtt járt velük... Fellegi már tudta, hogy Beke Mari a Forraiékhoz tartozik, folyton együtt mászkálnak. De egy kicsit tehetetlennek érezte magát. Tartott Forraiéktól, mert. még az ő szemében is bátrabbaknak, férfiasabbaknak tűntek ezek a vagányok. Elkapta őt is a fiatalságnak az a romantikus érzülete, amely bizonyos korban csak a férfias, nyers erőt tartja a legtöbbre. így aztán félszegsége miatt le kellett mondania a lányról. Egyébként Mari munkájával nem volt semmi baj. Munkakezdéskor pontosan ott volt ő is, mint a többiek, és szorgalmasan dolgozott. Ennek ellenére nagy változáson ment keresztül, s a kezdetben mindenkihez kedves, szívélyes lány morc, sokszor udvariatlan lett munkatársaival Szemben. Forraiélk körében érezte igazán jól magát. Pedig már nem is volt viszony közte és Forrai között... Csuti Balázs, ez a fura nevű, ráadásul csúnya fiú mondhatta magáénak a lányt... (Folytatjuk) Asszonyoknak - lányoknak Jó kezdet — jő folytatás Minden kezdet nehéz... De minden jó kezdet könnyebbé teszi a folytatást... El kell mondanunk újra meg újra az iskolaév elején ezeket a régi bölcsességeket. A tanuló- ifjúság ügyéről van szó. Különösen az általános iskolásokéról. De a tanulságok nem haszontalanok a későbbi évjáratokra sem. A szülőknek már most arra kell gondolniuk, milyen lesz a gyermekük félévi bizonyítványa. Ha az év elején, az első felelések idején „szorgalmasan” összegyűjtik a rossz, vagy éppen elégtelen jegyeket, akkor a félévi bizonyítvány sorsa már ekkor eldől. Egy csomó rossz feleletet valamiféle iskolai hajrával igen nehéz helyrehozni. A szülő azzal segíti gyermeke iskolai előmenetelét, ha biztosítja számára a folyamatos tanulás lehetőségét. Az a gyermek, aki mindennap megoldja a maga feladatát — s ez nem sok, ezzel aránylag rövid idő alatt, könnyen megbirkózhat —, akkor sohasem éri váratlanul a feleltetés és ha felel, sohasem marad szégyenben. Nagyon fontos, hogy a gyermek első feleletei is jók legyenek. Ez növeli tanuló-kedvét, fokozza önbizalmát, egyensú- lyozottá teszi környezetét. A jó feleletek dolga „harci kérdés”. A „harc” itt csupán annyit jelent, hogy a szülő — zaklató hangnem nélkül, szeretetteljes modorban — állandóan ellenőrzi tanuló gyermekét. Pontosan tudnia kell, hogy mi a gyerek leckéje, s hogy a leckéjét megoldja-e? Azok a pedagógusok, akik a legteljesebb mértékben a hivatásuk magaslatán állanak, osztályfőnöki minőségükben sohasem mulasztják el a család- látogatást. Az osztályfőnök ilyenkor megbeszéli a szülővel a gyermek problémáit. Tájékozódik, tanácsot ad. Nagy szeretettel kell fogadni a családban az oda ellátogató pedagógust. Külön munka ez, szeretetből fakad, a hivatásérzet parancsára történik. De azért a szülő ne várja, hogy csak a pedagógus menjen el hozzá. Azzal se érje be, hogy nagy időközökben vannak szülői értekezletek is. Ezek rendszerint a bizonyítványosztás előtti időszakban történnek. Sok gyerek esetében ez már késői időpont. Minden szülő igen okosan teszi, ha személyesen és gyakrabban érdeklődik az osztályfőnöknél gyermeke tanulása és magatartása iránt. Ki kell mondanunk az általános törvényt: Az iskola 6a a szülők kapcsolata a legfontosabb feltétele annak, hogy a tanulás és a nevelés olyan legyen, ami mind az iskolának^ mind pedig a szülőnek büszkeségévé válik. Az iskola és a szülők szoros kapcsolatáról nem lehet lemondani. Erre időt kell szakítani. Ezt a feladatot nem szabad elmulasztani. Különösen azoknak a szülőknek kötelességük gyakrabban konzultálni gyermekük osztályfőnökével, akik tudják, hogy csemetéjük jellemében vannak kérdéses vonások. Soha el ne feledje egyetlen szülő sem: minden gyermek nevelhető, alakítható, formázható — még a „legrakoncátlanabb” is —, ha a szülő és a pedagógus együttesen találja meg a gyermek szívéhez a kulcsot. Nem sok joga van a rossz bizonyítvány miatt háborogni, vagy éppen szitkozódni és bűnbakot keresni az olyan szülőnek, aki évközben magára hagyja gyermekét... ____ (-es) D ivattudósítás Férfidivat Két hív a Nőtanács életéből Jól sikerült a szekszárdi nőtanács és a TIT megrendezésében a Nők akadémiája megnyitó előadása. Bevezetőben dr. Kolombusz Lászióné, a városi nőtanács végrehajtó bizottságának tagja méltatta a Nők akadémiája ei «adás-sorozat jelentőségét. A bevezető után a Nők egészségtana címmel dr. Schneider Zoltán nőgyógyász főorvos a nők egészségvédelme céljából igen hasznos előadást tartott. A főorvos előadását a résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták. amelyet igazol az is, hogy utána számos kérdést tettek fel s ezekre kimerítő választ kaptak. Az előadás után A mi édesanyánk című szovjet filmet vetítették le. * Fejkendős nénikék gyülekeztek vasárnap délután Dombó- várott a földművesszövetkezet éttermében. Lehettek vagy 130-an, s valamennyien nagymamák. A nőtanács meghívására gyűltek egybe, hogy részt vegyenek a tiszteletükre rendezett ünnepségen. Az idős néniket Faggyas Károlyné, a községi nőtanács titkára köszöntötte, majd Takács Mihályné megyei titkár mondott ünnepi beszédet. Beszédében meleg szavakkal emlékezett mag a családon belül a nagymamák szerepéről, munkájáról. Az asz- szonyok, anyák jórésze termelő munkát végez, s nagy segítséget tud adni a nagymama az unokák nevelésében, a család gondjainak megoldásában — mondotta többek között. A nőtanács megyei titkárának beszéde után, az óvodások kedves kis műsort adtak, majd a nőtanács aktivistái szórakoztatták az ünnepeiteket. Könnyekig megható volt, amikor a két legidősebb vendégnek, a 84 éves Molnár Józsefnénelc és a 80 éves Tóth Józsefnének piros szegfűcsokrot nyújtott át a nőtanács titkára. Az ünnepeltek a késő délutáni órákig együtt maradtak, s a földművesszövetkezet zenekarának muzsikájára még táncra is kerekedtek. Szép, modern vonalú cipők. A divatos férfiöltönyök őszre lezseren testhez szabottak és homorú hosszanti karcsúsítással készülnek, nincsenek derékra szűkítve. Az öltönyök túlnyomó része egysoros, két-három gombos. Elegáns öltönyöknél újdonság a saját, behúzott gomb alkalmazása. A zakók puhán, vattázás nélkül készülnek. Sport- és egyéb alkalmakra továbbra is a rövi- debb, sportos típusú kabátok divatosak. Mind a sportnadrágok, mind az elegáns nadrágok szűkek combnál és csípőnél, a térdtől azonban egyenes vonalúak, alul kissé bővülnek, s felhajtó nélkül készülnek. Változatlanul divatos a mellény viselése, elegánsabb öltönyökhöz saját anyagából, míg a j sportosabb jellegűekhez elütő szí- j nű szövet-, vagy antilopmellény. Az öltönyszövetek aprómintásak, a sima szövet háttérbe szorult a mintás, csíkos, pepita anyagokkal szemben. Az őszi-téli színek sötét tónu- súak, divat az olajzöld, a néger- barna és a grafitszürke. A nyakkendők színben mindig alkalmazkodnak az öltönyök színeihez. Az elegáns fehér ing dupla kézelője és gallérja két-két cm-re villan \ ki a zakóból. A felöltők és kabá- | tok lágyan karcsúsítottak és többségben rejtett gombolású. Az uj- i .iák ragián szabásúak. A sporto- ; sabb délelőtti felöltők rövideb- I bek, egyenes vonalúak, esetleg megkötés övvel készülnek. Anyaga shatland teveszőr, különböző tweed és bouclé. Divatos a bálomnál fregolinak dolgozott tweed-kabát. I 1. rajz. Elegáns mellényes férfiöltöny. Hátán az ismét divatos kétoldali hasítékkal. Saját behúzott gombbal. 2. rajz. Sportos jellegű zakó, 1 egyszínű nadrággal. Hátán dragonnal. 3. rajz. Ragián szabású fregoli ! kabát. Rátűzött zsebekkel. Rejtett ' gombolással. Hátán dragonnal.
