Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-18 / 218. szám

Tot ■-■■reu ijvtáx U.3.SZ. A MAGYAR S VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! r~,, 1962. szeptember 18. XII. évfolyam Olcsóbban szállítják a kendert a szekszárdi feldolgozóba Megyeszerte befejezéshez köze­ledik a kender aratása és beta­karítása. A napfényes idő ked­vezett ezeknek a munkáknak és nem hanyagolták el a levágott termés forgatását sem. A minő­ség így jónak ígérkezik. A ken­derföldeken ezzel még nem feje­ződött be minden munka, most lombozzák és szállítják a ter­mést a feldolgozó üzemekbe. A Szekszárdi Kendergyárban a kongresszusi verseny felajánlás pontjai között egy jelentős meg­takarítást eredményező vállalás szerepel. Huszonöt-harminc fillér­rel csökkentik mázsánként a kenderszállítás költségeit. Ez az üzemre tervezett 20 ezer mázsá­nál öt-hatezer forintot jelent. Vállalásukat úgy teljesítik, hogy a beérkezett kender nagy részét egyből az áztatómedencék­be rakják, kiküszöbölve a kaz- lazásra fordított munkaidőt és bért. Gyorsítják a betakarítás ütemét is, így az időbérben dol­gozó átvevők munkaideje is csökken és jelentős összeg sza­badul fel az ugyancsak a szállí­tási költségeket terhelő átvétel­nél. A tervnek ezt a részét az esetleges rossz idő befolyásolhat­ja, amikor az eső miatt csökken­het a betakarítás üteme és az átvevők nem tudják munkaide­jüket teljesen kihasználni. A be­takarításról végleges képet két hét múlva kaphatunk, amikorra a tervek szerint már a Szekszárdi Kendergyár befejezi a termés beszállítását. 11 ezer hektoliter szerződtek már a A Szekszárdi Állami Pince- gazdaság felkészülten várja a szüret időszakát. Megjavították a szőlőpréseket és felújították a ká­dakat is. Eddig 11 ezer hekto­liter bor értékesítésére kötöttek bor értékesítésre Pincegazdaságnál szerződést, de még további négy­ötezer hektóra számítanak. A kö­zös gazdaságok közül a lekötött bormennyiségben a szekszárdi Garay Termelőszövetkezet áll az élen. Átadták a Gyógyszeripari Kutató Intézet új laboratóriumát Alig három évvel ezelőtt kezd­ték meg a Gyógyszeripari Kutató Intézet bővítését. Több építmény átadását most a legnagyobb épü­let, az antibiotikumlaboratórium munkáinak befejezése követte. Az új épületben 24 korszerű la­boratóriumot rendeztek be. Az intézetet még ötemeletes új igaz­gatási épülettel bővítik. Külföldi kiállító eégek véleménye as Országos Mezőgazdasági Kiállításról Négy külföldi kiállító cég kép­viselőjétől kért tájékoztatót hét­főn az MTI munkatársa a 64. Or­szágos Mezőgazdasági Kiállításon. L. Tancsik, a jugoszláv kémiai import-export vállalat képviselő­je elmondotta, hogy cége főleg növényvédő szereket, a mezőgaz­daságban használatos kémiai anyagokat hozott az Országos Me­zőgazdasági Kiállításra. A ma­gyar szakemberek kipróbálták már a jugoszláv gyártmányú Ra- dosan növényvédő szert, amelyet a búza, az árpa, a kukorica, a zab, a cirok, a len, a mák és a cukorrépa kártevői ellen lehet ha­tásosan felhasználni. Régi, ismert gyártmánya a sabaci gyárnak a rézgálic, amelyet szívesen vásá­rolnak a magyar szőlészek és gyü­mölcskertészek. A jugoszláv ve­gyiipar egyik legújabb terméke a Diliden, amelyet a kolorádó- bogár irtására kísérleteztek ki. L. Tancsik elmondotta, hogy sok ki­állításon járt már, de ilyen gaz­dag állat- és mezőgazdasági gép­bemutatót még nemigen volt al­kalma végignézni. J. Den Ouden, a holland Peja cég képviselőjének tájékoztatása szerint a holland cég 11 gépet ál­lított ki. Ezek között a legérdeke­sebbek a különböző osztályozó berendezések, amelyekkel többek között a gyümölcsfélék, a hagyma, a paradicsom osztályozása oldha­tó meg. A magyar szakemberek figyelmére tarthat igényt a zsák­tisztítógép is, valamint az elektro­nikus bab- és borsó válogató. J. Den Ouden hangsúlyozta, hogy cége és a magyar mezőgazdasági üzemek között jó kapcsolat ala­kult ki. A lepsényi magtisztító telepen már működik egy, a cég által szállított elektronikus bab- és borsóválogató. A holland szak­ember is nagy elismeréssel szólt a kiállításon látottakról. Mint mondotta, ő részt vett a legutób­bi mezőgazdasági kiállításon és igen jelentős fejlődést tapasztalt mind a bemutatókat, mind pedig a kiállítás szervezését illetően. H. Heider, az osztrák Theo Seitz cég képviselője kiemelte, hogy cé­gének 70 év óta rendszeres kap­csolata van a magyar borfeldol­gozó üzemekkel. A budafoki pin­cészetben, a kutatóintézetben és számos nagyüzemben használ­ják a Theo Seitz-féle gépeket. Legutóbb például Balatonboglárra szállítottak korszerű szőlőfeldol­gozó eszközöket. A 64. Országos Mezőgazdasági Kiállításon 36 gép­pel szerepelnek. Többek között pa lackozót és címkézőt, sterilizátort és laboratóriumi szűrőberendezést mutatnak be. H Heider nyolc al­kalommal járt már hazánkban, s most nemcsak a kiállítás szépsé­ge, hanem a főváros fejlődése is meglepte. Mint mondotta, a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás olyan mint egy népünnepély, amely nemcsak tapasztalatcsere, hanem a falusi és városi lakosoki vidám összejövetele is. Bizonyos­ra veszi, hogy a 70 éves kapcso­lat jelentős mértékben tovább fej­lődik, hiszen a magyar nagyüze­mekben gyors ütemben folyik a szőlészeti és . borászati munkák gépesítése. Erhard Wendt, a nyugatnémet Gutbrod cég képviselője a kiállí­táson bemutatott gépek közül fő­leg a 4, a 6 és a 8 lóerős kismoto­rokra hívta fel a figyelmet, ame­lyek segítségével a kertészetek­ben, a gyümölcsösökben és a sző­lőkben számos munka gépesíthe­tő. A négylóerős, könnyű kismo­tor például 27 kisgépre szerelhe­tő. Cége bemutat egy 14 kilós, műanyagból és alumíniumból ké­szült háti permetezőt is. Mint mondotta, a Gutbrod Werke egyre jobb kapcsolatot épít ki a len­gyel, a csehszlovák és a magyal mezőgazdasággal. A négy kiállító cég képviselője egyöntetűen nagy elismeréssel szólt a magyar szakemberek kö­rében megnyilvánuló érdeklődés­ről. Hétfőn mégtekintette a kiállí­tást 25 szovjet, csehszlovák és a Német Demokratikus Köztársa­ságból érkezett mezőgazdasági gé­pészmérnök, géptervező is. Ezen­kívül a Német Demokratikus Köz­társaságból még egy 35 tagú mér­nökcsoport érkezett.------------------------------- ———í%J V ontatóvezetők tanácskozása Tamásiban a közúti balesetek megelőzéséről Tolna megyei élővad — exportra A vadászati évad fő szezonja előtt több megyei vadásztársaság kötött szerződést a MAVAD-dal, lőtt- és élővad exportálására. Á szarvasbőgés során elejtett vadak húsát is értékesítik, de a leg­gazdaságosabb exportcikknek az élővad ígérkezik. Fogoly és nyúl élőbefogására négy vadásztársaság készül a me­gyében, amelyek a szállításhoz szükséges hideg idő beálltával megkezdik a »vadászatot«. Nagy- dorogról, Tengelicről, Madocsáról és Paks-Cseresznyéspusztáról ke­rül külföldre vérfelfrissítésre Tolna megyéből nyúl és fogoly. A mezőgazdaságban is, csakúgy, mint a fő közlekedési vállalatok­nál, az ősz hozza meg a csúcs- forgalmat. A mezőgazdasági ter­mények beszállítása, a rossz föld-, és makadámutakon veszélyes munka. Statisztikák bizonyítják, ekkor fordul elő a legtöbb bal­eset. De, a balesetek oka nem a csúcsforgalom, mint megállapí­tották a tamási járás vontató- vezetői vasárnapi ankétjükön. A járás területéről négyszáz vontatóvezető jött el a járási székhelyre, hogy tanácskozzanak arról, hogyan lehet, s hogyan kell eredményesebben küzdeni a köz­úti, üzemi balesetek ellen. Győri József rendőrtiszt tartott vita­indító előadást. Elmondotta, hogy az elmúlt évhez viszonyítva az idén nőtt a mezőgazdasági üze­mekben a közúti balesetek száma. 1961-ben 11 balesetet okoztak vontatóval, négy halott és hat sú­lyos sebesült volt. A mezőgazda- sági munkagépekkel 88 balesetet okoztak, s közel 1400 munkanap esett ki a termelésből. Ez a múlt évben volt. Az idén, sajnos rom­lott a helyzet. Augusztusig több volt a balesetek száma, mint a múlt évben összesen. Az okokat vizsgálva érdekes dolgokat tudtak meg az ankét résztvevői. A bekövetkezett bal­esetek mintegy hatvan százalékát ittasság okozta. Sok a műszaki liiba is. Különösen elhanyagoltak a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek gépjárművei. A szabályok tudatos megszegése, könnyelmű­ség okozta a balesetek jórészét. Az őszi nagy munkák előtt, a rendőrfőkapitányság közlekedési szakemberei járásonként tartanak ankétokat a vontatóvezetőkkel. Az eddig megtartott négy anké­ten az érdeklődők nagy száma, arra enged következtetni, hogy az idén sokkal többet törődnek a vezetők a balesetmentes közle­kedéssel. Érdeke ez a gépjármű- vezetőknek, a gazdaságnak is. A tanácskozáson a jelenlévők közül többen elmondták vélemé­nyüket. Hangoztatták, hogy a gazdaságvezetőknek meg kell ér­teni, nem segítenek azzal a jár­művezetőnek, ha kifizetik helyet­te a bírságolást, hassanak oda, hogy biztonságos járművel vehes­senek részt a forgalomban. Az iregszemcsei állami gazdaság egyik vontatóvezetője elmondotta a tanácskozáson, hogy a rendőr­ség által letiltott gépjármű ve­zetésére kötelezték, ahelyett, hogy megjavították volna a gépet, s biztonságosan dolgozhatott volna vele. Az értényi tsz-ben egy ak­kumulátor miatt vált veszélyessé a géppel a munka. Sajnálják a pénzt az akkumulátorra, de fi­gyelmen kívül hagyják, hogy az­óta már összetörött a gép sebes­ségváltója — csak behuzatással tudják elindítani —, s a traktor­ral csak nappal tudnak dolgozni. Nem nehéz kitalálni melyik mód­szer az olcsóbb: egy ezer forin­tos akkumulátort venni, vagy életveszélynek kitenni a gép­jármű vezetőjét. A mezőgazdaságban gyakori a személyszállítás. A jelenlévők ki­fogásolták, hogy sok alkalommal műszakilag nem megfelelő jár­művekkel is kénytelenek szállí­tani, mert a munkásokat el kell juttatni munkahelyükre. Számos jármű biztonságossá tételét al­katrész-hiány okozza. A tartalék- alkatrész-ellátás sürgős rendezése segítene biztonságossá tenni több száz járművet — állapították meg az ankét résztvevői. Négyszáz vontatóvezető ígérte Tamásiban, az idén gondosabban végzik az őszi munkát, bízunk abban, ez így is lesz, s a vasár­nap tartandó szekszárdi és dom­bóvári ankéten ismét annak le­hetünk majd tanúi, hogy a me­zőgazdasági gépjárművezetők min­dent megtesznek, hogy csökken­jen a mezőgazdasági üzemekben a kittúti balesetek száma. A BÉRELSZÁMOLÓ TRAKTORRA ÜL E rövid történet arról szól, hogy szép, nemes cselekedetekhez, hősi tettekhez a hétköznapok során is van lehetőség. A mai sokrétű tenniva­lók között számos mód­ja van annak, hogy un­taid kiemelkedjék és be­bizonyítsa, többre képes annál, mint amit gon­dolnak róla, vagy felté­teleznek róla. A Béke Termelőszö­vetkezettől öt ember kell! Azt mondja a me­dinai Béke Tsz elnöke, hogy ez a gépállomási kijelentés valósággal mellbevágta. Honnét ad­jon öt embert, méghozzá olyan ötöt, akikre trak­tort lehet bízni és akik néhány nap alatt a leg­szükségesebb ismerete­ket képesek lesznek megtanulni. Később a tsz-elnök alaposan át­gondolta a dolgot és rá­jött arra, hogy a gép­állomás tulajdonképpen nem magának, hanem a termelőszövetkezetnek, a Béke Tsz-nek kéri a traktorosokat. Az csak rossz szóhasználat, hogy a tsz-ek adjanak embert, mert a valóságban nem történik semmiféle át­adás, hiszen az a tsz- tag, vagy az a családtag, aki gépre ül, végered­ményben saját gazdasá­gában dolgozik továbbra is, csak más munkaterü­leten és más módon. Csajbók elvtárs, a tsz elnöke, munkatársaival tehát közölte, hogy az őszi munkák sikeres be­fejezése érdekében, ön­kéntes jelentkezés alap­ján, öt személyt át kell helyezni traktorosnak. Méghozzá gyorsan, mert az ősz hamar elszalad és lm valaha, hát most nagyon érvényes, hogy kétszer ád, aki gyorsan ád. De ki legyen az első jelentkező? Tanácstala­nul néztek körül az iro­dán, és ekkor Károly István, a fiatal bérelszá­moló felállt íróasztala mellől, odament az el­nökhöz, s bejelentette: — Én mennék elnök elvtárs. Engedjen el, az a kérésem. Megyek, mert látom, hogy jelenleg mindannyiunk érdeke megkívánja. Az elnök örömmel, de egyúttal gonddal fogad­ta a „normás” ajánla­tát. Károly István kitűnő munkaerő, az irodán szinte pótolhatatlan, s ha traktorosnak megy, ak­kor itt fog hiányozni. — Jól gondold meg, fiam. — Meggondoltam el­nök elvtárs, megyek. Károly István tehát otthagyta az irodát és néhány nap múlva trak­tort vezet majd a medi­nai határban. Az irodára is találtak megfelelő em­bert, s ez bizonyítja, hogy mindent lehet, csak akarni kell. Károly elvtárs jelenleg tanul, a tanfolyam rövid ideig, csak néhány napig tart, a többit majd váltótár­sától kell ellesnie. Bizo­nyára képes lesz rá. Két műszakban fog dolgozni, éjjel is, nappal is, aho­gyan rákerül a sor. Az irodai munka kényelme­sebb volt, de a mostani férfiasabb. A fiatal bér­elszámoló kommunista helytállásból mutatott példát, s bebizonyította, a hétköznapok is alkal­masak hősi tettekre.

Next

/
Thumbnails
Contents