Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

I9fi£. szeptember IÄ TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Jl W&fr tkétÍH,... — Nevelés négyféle módon — Mérnökök a tanári karban Negyven gyerek, bujtatva — Tiznkilcne isz-bea 380 holddal több szőlőt is gyümölcsöst telepítelek a tervezettnél 4.2 millió gyökeres vessző, 35000 gyümölcsfa« csemete az őszi-tavaszi telepítési tervben A cím nem saját ötletem, va­laki mondta: a tamási gimná­zium annyira a „gyep szélén’’ van, hogy „kiesik a szórásból”. Ritkán látogatják, alig íordul meg falai között vendég. Messze esik a központtól, s Heinrich Ru­dolf, az iskola szervezője és mos­tani igazgatója sem gondolta, hogy a tizenöt évvel ezelőtti ide­iglenes megbízásból ennyire vég­leges lesz, hogy most már meg eem tudna válni tőle. Az iskolának nincs nagy múlt­ja. 1947-ben szervezték, akkor alakult át gimnáziummá egy tan­teremmel, három tanárral, tizen­kilenc hallgatóval. A régiek közül már csak kevesen vannak itt. Hokedlitől kísérletekig Említettük már, hogy amikor az iskola megkezdte működését, igen áldatlanok voltak a viszonyok. A gyerekek, ha ülni akartak, hoked­lit hoztak magukkal, s ha kényel­mesebben írni, akkor elővették a rajztáblát Ma, tizenöt évvel ké­sőbb az iskola 8 tantermében ki­lenc osztály tanul, e mellett 165 felnőtt levelező is helyet kap, s a tizenhárom tagú tantestület el­látja a két kihelyezett techniku­mi osztály közismereti tantár­gyainak oktatását is. És kísérle­teznek, négy féle változatban ok­tatnak, nevelnek. S ebben egy ki­csit benne van a mai magyar kö­zépiskolai oktatás története is. Részletezzünk. A 335 nappali ta­nuló ilyen módon ismerkedik a tananyagokkal. Van osztály, ahol hagyományos módon tanítanak. A többségben azonban 5 plusz 1, 4 plusz 2, és 3 plusz 3 megosztás szerint. Kicsit rejtélyesnek tűnnek ezek a számok, de egy mondat min­dent megmagyaráz. Éspedig: a „gyep szélén” lévő gimnázium tu­lajdonképpen szakközépiskola, olyan, amelyiknek a céljait így fogalmazta meg a tanügyi re­form: általánosan művelt, szak­mailag jól felkészült szakmunká­sokat adjon a népgazdaságnak, emellett igyekezzen megismertet­ni tanulóival a mezőgazdasággal kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdéseket, alakítsa ki bennük a hivatástudatot, a szocialista er­kölcsi tulajdonságokat. S a továb­bi magyarázat: az a negyedikes, aki ma a heti három tantermi nap után a másik hármat a helybeli Uj Élet Termelőszövetkezetben, aztán hova, merre. Hazamenni egyik se akart, hiszen korán volt még. Elindultak hát vissza a kocs­ma különterme felé, hogy majd biliárdoznak egyet. Lábuk alatt cuppogott a sár. Kis idő múlva Péter szólalt meg: — Hát azért kár volt megmon­dani szegénynek. Megbántam. Még azt hiszi, hogy örülünk, mert így járt. Pont tőlünk tudja meg először. — Mi a nyavalyának ment el? •— mondta Andris. — Mi a nyavalyának? — dup­lázott rá Péter. — Te talán nem mennél el, ha tudnád, hogy ott jobb lesz? Ne félj, ő nem csa- linkázik ilyen sárba, vízbe, mint mi. Úri élete van. Az estéi sem ilyen unalmasak, mint nekünk. Csak gondold el, az újság már tele van azzal, hogy így a rakéta, meg úgy az űrhajó, mi meg itt rohadunk a sárban, örülünk, ha egyszer jó filmet adnak a mozi­ban. Hát nem marhaság ez, mond­játok? Egyik oldalon úgy meg­ugrik az emberiség, hogy az em­ber ésszel is alig tudja felfogni. A másikon pedig megfájdul a de­rekunk a kapálásban. Kérdem én, hol itt az egyenletesség? A mi tanácselnökünk még csak ott tart, hogy ha majd minden jól megy, jövőre megcsináljuk a betonjár­dát a faluszélig. Amerikában meg már törvénybe hozzák, hogy száz kilométernél kisebb sebességgel nem közlekedhet autó az ország­úton. vagy a Fomádi Állami Gazda­ságban tölti gyakorlattal, nem csak érettségi bizonyítványt kap, hanem szakmunkás oklevelet is. A kísérlet jól vizsgázik, de... 1959 óta folyik így az oktató, nevelő munka Tamásiban. A ta­pasztalatok mindenképp pozitív­nak mondhatók. A tanulók több­sége felismerte a képzés előnyeit, s céltudatosan készül az életpá­lyára. Mind tartalmilag, mind pedig szervezetileg jó ez a forma ma, de holnap már nem lesz jó, mert még nem teljes. Ahhoz, hogy a célokat valóban teljesít­sék, több minden szükséges. így például az, hogy a jelenleginél jobban kialakuljon a mezőgazda- sági üzemekben a nagyüzemi lég­kör. Vagyis: az állattenyésztéssel foglalkozó diák ne csak állattar­tást, hanem céltudatos tenyésztést is lásson, olyat, amilyet a szak­könyvekből megtanul-. Az elméleti szakoktatáshoz szükséges feltételek adottak. A tantestületben három főhivatású mezőgazdasági mérnök-tanár dol­gozik. Hamarosan megérkezik negyedik társuk is, s ha azt akarjuk, hogy ne csak elméleti­leg legyenek jól képzettek a hall­gatók, hanem a gyakorlatot is is­merjék, akkor előbb utóbb gon­doskodni kell arról: ne csak ta­nulmányi kiránduláson lássanak mintagazdaságot, hanem ott hely­ben, ahol tanulnak dolgozni, gaz­dálkodni. Ez nagyon fontos, mert az iskolatípusból eredően az érett­ségizett hallgatóknak egyetemi vagy felsőiskolai felvétel előtt nem kell részt venniük megelőző termelési gyakorlatin, ha siker­rel elvégzik a 3- plusz 3-as stú­diumot. Nem mindegy tehát: egy­ségben van-e az elmélet a gya­korlattal, megfelelően bizonyítja-e az amit szemmel lát, kézzel tesz, azt, amit a könyvekből tanul. Túlterhelés és vállalás Elképzelhető, miután sajátos, a megyében egyedül álló iskola­típusról van szó, sajátos az okta­tási mód is. Odáig rendben van minden, hogy a munka szereteté- re, megbecsülésére nevelik a ta­nulókat. Ezt . teszik most már minden iskolában. A kérdés vi­szont az, miként, hogyan, milyen körülmények között? — Itt próbálna csak meg akár­milyen autó húsz kilométernél nagyobb sebességgel menni, tíz méter után belefulladna a sárba. — Azért nem úgy van az egé­szen! Mert ha csak arról ábrán­dozunk, mi minden van másutt, akkor idehaza végképp megesz a fene mindent — töprengett han­gosan Andris. — Ez a Csányi is mindig azzal jött, milyen jó élete volt odafönn. Jó élete... Hát jó élet az, hogy ágyra jár és két­száz forintot fizet érte havonta, de féltíznél előbb nem mehet ha­za, mert még más fekszik az ágyú ban, az éjjeles koma?! Lehet, hogy tinéktek nem dicsekedett vele, de nekem elpanaszolta. Hát az jó élet, hogy ténfereg a ten­gersok ember közt, egyiket se- is­meri, mert se kutyája, se macs­kája Pesten. Az olyan nagyon jó, hogy megkapja az ezerháromszáz forintját, de ebből hatszázat ok­vetlen elkölt -élelemre és akkor még a szalonnát is ő hordja el otthonról. Nézzétek. Ha nem is mondta, tudom én, hogy kénysze­rűségből ment el. Kényszerűség­ből, ahogy a legtöbb. Meg az utaz­gatás! Hát, halljátok, inkább se­hova nem megyek, mint hogy ilyen vonatokon járjak, ember ember hátán. Mehetsz akármikor, hétfőn vagy pénteken, akárme­lyik vonalon. Van, aki állva al­szik, úgy hozzászokott már a tö­rődéshez. (Folytatjuk) Erre a kérdésre érdemes vála­szolni, már csak azért is, mert természetéből fakad az ember­nek, hogy szeret szépet, és jót mondani. Márpedig Tamásiból jó hírekkel szolgálhatunk: a kis tan­testület az általánosnál nagyobb megterheléssel dolgozik. Nézzük csak.: a három agrármérnök-tanár hetenként általában 52 órát tölt a gyerekek oktatásával a tante­remben és gyakorlatoknál. A két matematika-fizika szakos pedig áltálában 32 órát tanít. Mindkettő jócskán követel erőfeszítéseket. A többi tanárra is az mondható el: az előírtnál jóval többet vál­lalnak magukra. Bizonyítsunk: kell túlórázni, ha el akarják vé­gezni a tanmenetben előírtakat. Ugyanakkor az iskola egyben mű­velődési központ is. Gondoskodni kell arról, hogy működjenek a szakkörök, eleven KISZ-élet le­gyen, amelyik segíti a tanulók minden irányú képzését, De, hogy vállalják a fokozott megterhelést és kedvvel dolgoz­zanak, arra legyen itt példának a következő. Mivel megosztott ok­tatás folyik, és van néha szabad tanterem, de főleg azért, mert a legközelebbi középiskola Gyün­kön, vagy Szekszárdon található, az idén nyolc tanteremben kilenc osztályt indítottak. A kilencedik, amit bújtatott osztályként emle­getnek, egy kicsit a levegőben lóg. Nem azért, mert nem törőd­nek veié, szó sincs róla Inkább azért, mert' vezetésére, tanítására nem kaptak külön tanerőt. Talán nem is kértek. Azt mondják: nagy veszteség lett volna, ha kimarad a gimnáziumból negyven gyerek, csak azért, mert e pillanatban nincs státusz. Nem érte volna meg, inkább vállalják a többlet- munkát. Gazdag, színes életű a tamási gimnázium. Szép dolgokat láttunk falai között Mostani tapasztala­taink még szebb reményekre jo­gosítanak, annak kimondására, hogy mint az új módon történő középiskolai nevelés előfutára, napról napra népszerűbb, közis­mertebb lesz. Még akkor is, ha ma egy kicsit a „gyep szélén” van. SZOLNOKI ISTVÁN Az elmúlt évek során az álla­mi gazdaságok nagyarányú szóló- és gyümölcstelepítési tervet való­sítottak meg megyénkben, a ter­melőszövetkezetek azonban csak most tudnak bekapcsolódni ebbe a munkába. A terv tmporán»: az ötéves terv Idején a közös gazda­ságok 160# kőid gyümölcsöst és 1500 hold szőlőt telepíte­nek, amiből az őszi-tavaszi telepítések­re 750 hold jutott volna. A va­lóság azonban a tervezettet meg­haladja, mert az idén 620 holdat tesz ki az új telepítésű szőlő, a gyümölcsös pedig 430 holdat, te­hát kerek 300 holddal többet, mint amit a terv előír. — Az őszi-tavaszi telepítések­ben — mondja Horváth József megyei kertészeti felügyelő —-19 közös gazdaság vesz részt. Szőlő­ből 620, gyümölcsösből 430 hol­dat telepítenek, s most inár ki tudunk alakítani olyan egybefüg­gő nagy szőlőterületeket is, mint Dunaíöldváron, ahol 181 hol­das csemegeszőlő lesz egy táblában, vagy Pakson, ahol 100 hold borszőlőt telepíte­nek. A telepítés méreteire Jellemző, hogy 4Jt millió gyö­keres vesszőt használunk fel, a gyümölcstelepítésokhez pedig 3500 alma-, 2100 körte-, 14 000 kajszi-, 13 000 szilva-, 3200 cse­resznye- és meggy-csemete kell, fekete ribizkéből pedig 29 000, málnából 18 000 tövet ültetünk el. Az új telepítéseknél fontos té­nyezőt jelentenek a isz-közi tár­sulások. Ezt mutatja az is, hogy Az idén sok tekintetben fejlőd­tek a szekszárdi járás gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetei. A gazdasági fejlődésnek egyik jellemző bizonyítéka, hogy éppen azok a tsz-ek, amelyek a leggyen­gébbek hírében álltak, emelik fel az előlegfizetés összegét. A decs! Uj Korszak és az alsó­az 1050 holdnyi új telepítés 19 közös gazdaság között oszlik ugyan meg, nagyobbik fele azonban az 5 tus-közi társulásra jut, ame­lyeket Dunafüldvárott, Pak­son, Tamásiban, Ozorán és Szekszárdon hoztak létre. Az ÚJ telepítéseknek ezek több' mint a felét, 540 holdat vé­geznek el. — A telepítések tekintélyes ősz- szegbe kerülnek — folytatja Hor­váth József. — Szövetkezeteink szőlőtelepítésre 13,5 millió forin­tot, gyümölcstelepítésre pedig fél­millió forintot fordítanak, s ezek­ben az összegekben még nincs benne az a munka, amit a szö­vetkezeti gazdaságoknak Kell el­végezniük. Érthető, mi is min­dent meg akarunk tenni azért, hogy ez a hatalmas beruházási összeg ne vesszék kárba. Mert sajnos a gazdaságokban kevés a kertészeti szakember, aki felelős­séggel tudná elvégezni a telepítés munkáját. Éppen ezért a Megyei Tanács minden telepítő szövet­kezetbe állami gazdasági gyakor­lattal rendelkező ültetvényfel­ügyelőket nevez ki, akik a hely- kijelöléstől a termőre fordulásig irányítják az új telepítések mun­kált. A szőlő- és gyümölcstelspíté- sek ideje most kezdődik. A terv szerint a szőlőnek körülbelül 30 százalékát tudják telepíteni az őszi hónapokban, a többi tavasz­ra marad, míg a gyümölcstelejií- téseket november folyamán be tudják fejezni. nánai Béke Tsz január 1-ig visz- szamenőleg 8 forintról 10 forintra emelte a havonként egy-egy mun­kaegységre osztott előleget. A me­dinai Béke Tsz 8 forintról ugyan­csak január 1-ig visszamenőleg 12 forintra emelte fel a kifizetett előleg egy munkaegységre eső összegét. (í) Emelik az előlegfizetés összegét a szekszárdi járás gyengén gazdálkodó tsz-ei Két tss-elnök — két küldött A TEVELI Kossuth Tsz elnökének, Jándi Józsefnek a munkaide­je1 reggel öt órakor kez­dődik, a majori „szem­lével”. Az állattenyész­tők már jól ismerik el­nökük szokását, aki hol az egyik, hol a másik istállónál, ólnál bukka- nik fel. — Hamar ész­reveszi a hibát — mond­ják az állattenyésztők — és az ellenőrzésnek ez a módja jobb mun­kára serkenti őket. Pe­dig nem goromba em­ber, még sohasem for­dult elő, — két éves el­nöksége alatt, amióta mint kihelyezett párt­munkás, a tsz élén áll —, hogy valakivel is „összeakaszkodott” vol­na. A majori „szemle” után az irodában lehet megtalálni, de csak ad­dig, amíg megtörténik a másnapra szóló megbe­szélés, munkaelosztás. Utána a határba indul. Bőven akad elfoglaltsá­ga itt is, mert tagja a versenyértékelő bizott­ságnak. A kora tavasz- szal a budapesti patro­náló üzem dolgozóinak javaslatát megfogadva, a Kossuth Tsz növényter­mesztői között is moz­galom indult el a szo­cialista brigád cím el­nyeréséért. Szinte egyik napról a másikra változ­tak a helyezések és a versenyző asszonyok között csak úgy lehetett igazságot tenni, ha a helyszínen ellenőrizték a munkát. A versenyzők ugyanis körömszaltadtá- ig harcoltak minden megszerzett pont elis­mertetéséért. Két évvel ezelőtt 27 forintos munkaegységgel vette át a tsz vezetését, de az idén — és ebben a tagok is szilárdan hisznek, ■— 30 forint fö­lé emelkedik a munka­egység értéke. Az ered­ményekhez természete­sen hozzájárul a jó gaz­dálkodás mellett az is, hoc'' a legszigorúbb ta­karékosság elve érvé­nyesül a tsz-ben, s en­nek betartásához ragasz­kodik. Estéi a közügyeké. Több funkciót msei, és­pedig úgy, hogy min­denüvé időben eljusson. Hűségesen képviseli azt az ügyet, amelyet elvál­lalt. A teveli kommunisták küldöttválasztó taggyű­lésén a három küldött egyikének Jándi József elvtársat, a pártmunkás tsz-elnököt választották meg, hogy pártszerveze­tüket méltóan képvisel­je a járási pártértekezle­ten. TOMPÁI BÉLA, a bá­tyi tsz-elnök otthonosan érzi magát a kommunis­ták között. Bár nem tag­ja a pártnak, természe­tesnek veszi, hogy a küldöttválasztó taggyű­lésre is meghívják. Úgy készült fel. ahogy illik, tsz-elnökhöz méltóan, s ezt el is várják tőle. Elgondolkodó figye­lemmel kísérte a beszá­moló minden sorát. Szinte „megrágta" a ki­mondott szavak értel­mét. Időközben a nála lévő jegyzettömbbe íro­gatott, s látszott, hogy majd lesz mondanivaló­ja is. Másodiknak kért szót. Beszéde — ellentétben élénkségével, mozgé­konyságával — rendkí­vül nyupodt. ízes, szé­kely dialektussal egé­szítette ki a beszámolót, s mondta el, hogy a me­zőgazdaság átszervezése óta mi minden történt a tsz életében. — A kétyi dombokon az egyéni gazdálkodás idején 4—5 mázsa búzát arattak holdanként. Az idén volt olyan terüle­tünk is, amelyik 23 má­zsát adott. Ez természe­tesen rekordnak számit, de az átlagunk, figye­lembe véve a gyengébb területeket is, holdan­ként felette ran a 10 mázsának. Volt egyéb mondani­valója is az állattenyész­tés alakulásáról, az áru- értékesítési terv teljesí­téséről és büszkeség csendült ki a hangjából, amikor így beszélt: — Szívesen veszi át az Állatforgalmi Válla­lat a kétyi Kossuth Ter­melőszövetkezet hízóit. Kilenc hónapos korban érett és kihízott disznó­kat szállítunk. Beszélt a tejhozam alakulásáról és két évre visszatekintve számada­tokat sorolt. ' ; — Addig, amíg 1960- ban 52 800 liter tejet szállítottunk, 1961-ben~ már 125 000 litert. Az idén még ennél is több lesz — mondta és párt- szerű felszólalásánál nagyban emelte a tag­gyűlés értékét. A küldöttválasztó tag­gyűlésen nagy meglepe­tés és megtisztelés érté Tompa Bélát, a párton kívüli tsz-elnököt. A ké­tyi kommunisták egy­hangúlag javasolták, hogy a járási pártérte­kezletre is hívják még. Így sokasodik a párt po­litikáját értő és támoga­tó, olyan párton kívüli emberek száma, akiket a párt tagjaiként is tisz­telnénk és becsülnénk. POZSONYI 1GNÁCNS

Next

/
Thumbnails
Contents