Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-15 / 216. szám

1962. szeptember IS. Tolna megyei vépüjsAG 3 Ellenőrök és kiküldöttek a bonyhádvarasdiak szemével Olyan nap talán nincs is, hogy ne keresse fel valaki a bonyhád- varasdi Aranykalász Tsz-t. Kü­lönféle ügyekben, különféle cé­lokkal jelennek meg az ellen­őrök és a kiküldöttek, aztán el­mennek és másnap újból megér­keznek. Kit látnak mindig szíve­sen a tagok, kit szeretnének gyak­rabban látni, kit ismernek és kit lenne jó ismerniök? Szakács Antal növénytermesz­tési brigádvezető a Járási Tanács mezőgazdasági osztályának veze­tőjét még soha nem látta. Sem az újat, aki csak rövid ideje viseli ezt a funkciót, sem a régit, aki hosszú ideig osztályvezető volt. »Azt sem tudom, hogy néz ki« — mondta Koller János is, aki szintén brigádvezető. Mindez persze lehet véletlen, de akár véletlen, akár sem, mindenkép­pen elgondolkoztató. Koller János — úgy emlékszik —, hogy a Járási Tanács elnökét egyszer egy tűzoltóversenyen lát­ta. A másik brigádvezető még ennyit sem tud róla. Figyelemre méltó, hogy ezek az emberek fő­leg azért óhajtanák látni a veze­tőket és beszélgetni velük, hogy elmondják, mire jutottak. Időn­ként meg szeretnék kérdezni, mi van a szomszédos termelőszövet­kezetekben. El szeretnének be­szélgetni arról is, mi a jó, mi a rossz. Jogos büszkeséggel újságol­ták ott jártamkor, hogy aznap megkezdték az ősziárpa-vetést. Kenyérgabonából túlteljesítették a termelési tervet. Árucsirkéből kétannyit adnak a népgazdaság­nak, mint amennyit terveztek. A munkaegység-előleget felemelik, méghozzá visszamenőleg január­tól.., Dehát maradjunk most a prob­lémánál és ezt a kérdést vizsgál­juk meg több oldalról. Számta­lanszor — most éppen a silózás­nál — a járás részéről nyújtandó gyors és hatásos operatív segít­ségadás elmarad, vagy késik. Hogy miért, arra ez is magya­el az emberek közé, nem lehet képes hatásos intézkedéseket fo­ganatosítani, miután nem ismeri életszerűen a problémákat. A személyes tapasztalatokat ugyanis nem pótolja semmi. Ilyenkor de­rül ki, hogy a rengeteg papír­munka, az értekezletek zsúfolt­sága nincs hasznára senkinek. Egy-egy vezető ember éppen azért nem tud kijutni az embe­rek közé, mert sajnos, a tanács­kozások és a jelentések elveszik minden idejét. Néha már ott tar­tunk, hogy a jelentésről is jelen­tést kell írni, s közben elsikkad, másodlagossá válik a lényeg. A brigádvezetők jól ismerik — névről is, személyesen is — Szűcs Lajos elvtársat, a Megyei Tanács vb. mezőgazdasági osztályának vezetőjét. Czinkon elvtársat, a Járási Tanács vb elnökhelyette­sét hasonlóképpen. Más megvilá­gításban ez a dolog azt is bizo­nyítja, hogy azért a vezetőn is múlik, tőle is függ képes-e, avagy nem képes eljutni az emberek közé. Szűcs Lajos elvtársat talán a szokásosnál is gyakrabban em­legetik, mert tőle várnak most segítséget, hogy hozzájussanak a megígért 100 férőhelyes tehén­istállóhoz. (Az Aranykalász Tsz- ben nagy gond a jószág elhelye­zése). Fodor Sándort, a Járási Párt- bizottság munkatársát így emle­getik »0 a mi első emberünk-“. Fodor elvtárs nemcsak a vezető­séggel tárgyal, nemcsak az irodán mutatja magát, hanem a határ­ban is. Vezető ember számára az a legnagyobb rang, amikor a dolgozó, úgynevezett egyszerű emberek is elismerik, becsülik, öt Bonyhádvarasdon mindig szí­vesen látják, s mindig jószívvel várják. Tóth Bálint elvtárs el­került a bonyhádi járásból, de a községben még mindig a legjobb barátként tartják számon. »Sokat segített rajtunk«. Prikk Imre, a járási mezőgazdasági osztály dol­gozója az egyik mindennapos ven­rázat. Az a vezető, aki nem jut'dég. A gyémántlakodalmas Szinte egy kis mű- kis idő, de ahogy a lakásban, amelynek zeumnak is beillő most Szabó néni visz- keretét ne Szabó bá- szobába toppantam be szatekint emlékezeté- esi faragta volna, Tolnán a Tompa ut- ben a több mint fél rajta külön apró da­cában. Idős nénike, évszázadra, mintha rabokból összeszege- Szabó Ferencné foga- nem is tűnne olyan cselve a díszek, virá- dott. ügy vezetett vé- hosszúnak. Szabó bá- gok, sokszögek, gig a lakáson, mint esi hajós volt, s ha a Egy dolgos élet jel- egy hivatásos vezető szolgálat letelt, a há- képeként a munka di- a tárlatokon. Volt is zimunkák elvégzése cséretét mutatja egy mit megmutatnia, után, szenvedélyének nagyobbacska, üveg mert férje, Szabó bá- hódolt: alakítgatta;, oldalú doboz. A te­csi, minden szabad faragta a hozzáértő tején emlékmű van, idejét a fafaragások- kezében engedelmes- fából faragva, s benn nak szentelte. sé váló fát. a dobozban a régi idők — Nem ismerte az Jtt van ez a ba~ maíd minden mező­én uram soha a tét- bérkoszorúvá kikép- gazdasági szerszáma lenséget - mondja zett áll^zéJTMA. _ min- egyszerűen, egy da- efce áll középén. Mél­áig tett-vett. Ha kér- rab fából van kifa- Iette borona s körü- deztem, mit csinálsz ™gva, hanem apró *»*»• viU m ár megint, csak ti- darabokból. Minden Iá, kasza, tokzatoskodott, majd e9Ves level külön a lakásban tartott meglátod, ha kész va1^ kivágva, s az- körséta után még ar- lesz — mondogatta. után összeszegecselve. r<$i beszélgetünk, Amint így elnézem, hogy mi a leghőbb így készült el az a szinte példátlan tü- vágyuk. Szabó néni két, babérkoszorúnak relem kellett ehhez a az egészséget emle- tűnő fafaragás is, ki tudja, hány száz peti, meg a békessé­amely a főhelyet dí- apró levélke kifara- get. _ Csak ez a s zíti. Az idős házas- pasához és összeállí- kettő ne hagyjon el pár életének két fon- fásához. Bizonyára bennünket _ mond­t os mozzanatát rögzí- benne van az a sze- ja, s mintha csak ti: a születési és az retet is, amely a két válasz akarna lenni egybekelési idő év- öreget 60 évig. a gyé- minderre, felpillant- számait. Ezek szerint mántlakodalomig Va a plafonra, a vil- Szabó bácsi született összetartotta. Pedig lanyégö egy szintén 1875-ben, Szabó néni gyerekük sem volt, fából faragott, kiter- pedig 1876-ban, s igy a nagy eseményt jesztett szárnyú fe- egybekeltek 1902-ben. -s csafc magukban hér galambba szerel­Nemrégiben ünne- ünnepelték. pelték gyémántlako- . “ Oyemantlako­< dalműket. Hatvan Egyébként nincs aaimasra. j esztendő bizony nem egyetlen nagyobb kép (Sz—E) A vállalatok emberei közül Dér Lórándot említik első helyen. Ö kimondottan tekintély a tsz-ben. Okos szaktanácsaival félmillió fo­rint plusz bevételhez segítette hozzá a gazdaságot. A hozzá hasonló kiküldöttekből a sok is kevés. Nem nézelődni jön a tsz- be, nem azért, hogy meglegyen a napidíja. hanem azért, hogy segítsen, örvendetes, hogy ma már a vállalatok embereire ál­talában ez a jellemzői A brigádvezetők nagyon dicsé­rik Bányai Mátyást, a Teveli Gépállomás főagronómusát. Mióta nincs a termelőszövetkezetben mezőgazdász, azóta hozzá mindig nyugodtan fordulhatnak. A bank, az SZTK, az Állami Biztosító a dolog természeténél fogva Szalai Árpádné főkönyvelőhöz tartozik, az innét érkező kiküldöttek vele tárgyalnak. S ami igen jó dolog, egyenrangú félként. A régi váll­veregető módszer és fellépés megszűnt (Bárcsak így lenne mindenütt). A főkönyvelő elvtárs­nő segítőtársakat lát a kiküldöt­tekben. Az Aranykalász Tsz szépen fejlődik, erősödik. S ehhez így járulnak hozzá, bonyhádvarasdi szemmel nézve, az ellenőrök, a kiküldöttek. Szekulity Péter ■OA/VWWWWWWS/VSAAOA/WWWWVWWWWA Magyar—bolgár baráti est Szedresen Csütörtökön este Szedresen a községi művelődési házban ma­gyar—bolgár baráti estet rende­zett a Hazafias Népfront községi bizottsága. Az esten Hunyadi Ká­roly, a Hazafias Népfront megyei titkára, országgyűlési képviselő mondott beszédet. Ismertette a bolgár nép sikereit, amelyet a felszabadulás óta elértek. Mél­tatta a magyar—bolgár barátsá­got, majd a békeharc jelentősé­géről és a béke védelmében előt- álló feladatokról beszélt. Az ünnepi megemlékezés után filmvetítés volt, amelynek kereté­ben három színes filmet mutat­tak be a Bolgár Népköztársaság dolgozóinak életéről. Kovács Imrét Hz öntözés fejlesztése a kongresszusi irányelvek tükrében Nagy Sándor öntözőmérnök a kongresszusi irányelvekről A termelőszövetkezeti mozga- többszöröződését. Példaként szol- lom győzelme a legfontosabb lé- gáljon ez a társulat megalakulá- pés az egységes szocialista sző- sa és működése további hasznos vetkezeti parasztság kialakulása társulatok alakítására és azon kí- útján. Gyakorlatilag befejeződött vül az öntözések megyén belüli megyénkben is a mezőgazdaság továbbfejlesztésére. A kongresz- szocialista átszervezése, most a szusi irányelvekben is és az előbb kongresszus irányelvei alapján to- említett, most megjelent kor- vábbi támogatásokat kell eszkö- mányrendeletben is jelentős te- zölni a még meg nem erősödött rét kap a talajjavítás. A helyi vi- tsz-ek részére: kölcsönök folyósí- zek rendezése, a rét-, legelőgaz- tásával, szaktanácsok nyújtásával, dálkodás fejlesztése, az öntözés jól képzett mezőgazdasági szak- további, nagyobb arányú bővíté- emberek termelőszövetkezetbe se és állandó finomítása: értve irányításával. Ezt a célt szolgálja alatta a talajerő-utánpótlást és a most megjelent 3004/5. kor- az intenzív talaj művelést, növény- mányhatározat is a tsz-ek 1963. ápolást is. Nekünk, szakemberek- évi állami támogatásának rend- nek minden lehetőt el kell követ- szeréről. ni, hogy a kitűnő lehetőségek fel­Megyénkben szinte elsőnek ala- használásával jó terméseredmé- kult meg a talajvédelmi szem- nyékét érjünk el, hogy a szocia- pontból különleges adottságokkal lista ember nyugodt, megelége- és lehetőségekkel rendelkező Köp- dett legyen és a társadalomban pány-völgyi Vízgazdálkodási Tár- boldogan éljen, sulat, melynek máris igen ko- Az idén a szekszárdi járás te­moly termelési eredményei van­nak. Jelenleg több mint 100 000 ka- tasztrális hold területen vé­geznek talajjavítást és belvíz­rendezést. A következő években ezen a te­rületen már az öntözés is szer­vezett és megalapozott lesz. A Az ötéves terv végére pedig el- talajerő-fenntartás és a talajerő- érjük a tízezer katasztrális hol- dúsítás lehetővé teszi a vízgaz- dat is. Természetesen megfelelő dálkodási társulatba tömörült 8— hozzáállás szükséges az eredmé- 10 tsz és állami gazdaság részére nyék megvalósításához. Úgy ér- az intenzív növényi kultúrák te- zem, tőlünk, szakemberektől, ezt lepítését és terméseredményeik kéri a párt. rülctén közel háromezer ka­tasztrális hold növényi kultú­rát öntöztek meg legalább két-háromszori öntözéssel, ez az eredmény is mutatja a fej­lődést. A jövő évben duplájá­ra fog emelkedni az öntözhe­tő terület: közel hatezer ka­tasztrális hold lesz. URH kapcsolat az AKÖV szolgálati helyek között Ä közlekedési vállalatok mun­kájában igen nagy jelentősége vari a gyors hírközlésnek, a bár­mely pillanatban megteremthető Négy helyen — a vállalati köz­pontban, Pakson, Bátaszéken és Dunaföldvárott — már megkezd­ték az adó-vevőberendezés‘;k és kapcsolatnak. Az utóbbi években antennák felállítását (a szekszárdi nagymértekben megnovekedett szekszárdi 11. sz. Autóközlekedé­si Vállalatnál ma már elégtelen­nek bizonyul a telefon-összeköt­tetés az egyes főnökségek, szol­gálati helyek között. Ezért lát­ják el a szolgálati helyeket ultra­rövidhullámú adó-vevőkészülék­kel. antenna a Kálvária-hegyen lesz), Bonyhádon, Dombóvárott és Ta­másiban az év vége felé kerül sor a berendezések üzembehelye­zésére. Jövőre pedig a vállalat műhelykocsijait is felszerelik URH adó-vevőberendezéssel. HAZAFELE ra mindenkinél, neki pedig közel már az ideje nagyon. Persze, ezt is lehetne úgy csinálni, hogy itt­hon maradjon akkor is, ha meg­nősül. Ez lenne jó. Maholnap már az lesz a dicsőség, ha unokája lesz az embernek, akivel eljátszo- IV. Amikor visszament, idős Gál éathat. Szülei szinte megkövülve néz- még mindig szitkozódott magá- — De elcsöndesedtél, apja, min ték. Mi üthetett ebbe a gyerek- ban. gondolkozol? be? Máskor hétszámra a szavát — Mindig bántod ezt az egy- — Hát csak azon, hogy múlik is alig hallani. Csöndes, jóravaló szem fiadat te is — mondta, hogy az idő... Aztán... Megmondhatod és szófogadó gyerek volt mindig, csititsa. neki, ha hazajön: nem úgy gon­— Azért vigyázz, hogy beszélsz — Nem, majd hagyom, hogy el- doltam, nem akartam én bánta­apáddal — szólt rá feddően anyja, prédálja azt a keresetet is, amink ni — tette hozzá kis szünet után — Beszél, amíg meg nem unom van. és kiment, hogy ellássa a tehenet hallgatni — villámlott a szeme — Azelőtt nem ilyen voltál... éjszakára. az idős Gálnak. — Mi az, tán Igazán nem tudom, mi lelt. Amikor Péter a kocsmába ért, szűk lett az otthon, legény? — Mi lelt volna? Semmi az ég- együtt találta a reggeli társaságot. — Hát épp elég szűk, ha tudni világon, öregszem, az a baj. A De már Csányi Elek is ott volt, akarja. derekammal is, nem tudom mi egy fröccs mellett darvadozott, Egy pillanatra csöndesség tele- van, sehogyse akar helyrejönni, szemmel láthatóan nem valami pedett közéjük, de ez még rósz- Kicsit rosszul hajolok és márnyi- jókedvű állapotban, szabb volt, mint az iménti ve- lallik. Oldalra fésült, szőke haja a szekedés. Apa is, fia is rágyújtott — Még sem mész orvoshoz. Pe- szemébe lógott, sovány, hosszúkás és úgy telefüstölték a szobát pil- dig hát pénzbe se kerül. arca, amelyen az egyetlen rend­lanatok alatt, mintha a kémény _ Azt mondanák kerülöm a ellenesség makacsul előreugró ál­dugult volna el. Néztek maguk munkát. ’ la volt, a szokottnál is fehérebb­ed sötéten, idős és ifjabb Gál. _ . ' .. ^ nek tűnt. A termetre közepes-for­P éter még el sem szívta a ciga- „ ma legénynek talán a kezei vol­rettát, egyszer csak odacsapta a glJt Né^etilkTzd^ hTegyií tak a legfeltűnőbbek. Termetéhez földhöz, rataposott egyet, fogta a |ert. Ne et j uk aztan ha egy na képest valahogy aránytalanul kiskabátot, össze kapta magát, s po" utnagy Dennunket. nagy, súlyos kezei voltak, ame­indult. -^z utolsó szavaknál el-elcsuk- jyeket maga előtt, az asztalon pi­Az ajtóból meghunyászkodva }°^ az asszony hangja. De nem hentetett, s hallgatott, mint akit visszaszólt: is csoda, hiszen az apa már csak nagyon-nagyon bánt valami. — Édes — szólította anyját. „nfgv , ld°t érí meg’ ,mfgi.s — Két decit tisztán — vágta az S az asszony sietve ment utá £°ltogatm k®z<?1 valami a torkát, asztalra a pénzt Péter, kihívó- b az asszony sietve ment uta ha arra gondol, hogy jöhet olyan hangosan, hogy Pali bácsinak na- idő, amikor a fiú elmegy. Nem jó megrebbent a szeme. Mindjárt — Adjek mar vagy húsz fönn- arra meg gondolni se, hiszen erte megértette, merről fúj a szél. élnek ők, mondhatni, őneki sze- hogy a legény most a délelőtti tot... — Aztán vigyázz rá — mondta retnének gyarapítani egyet-mást. eset miatt próbálja leckéztetni, az anyja, ahogy nyújtotta a pénzt. Mi is lenne, ha elmenne. Pe­— Tudod, hogy kevés van... dig hát így hozza ezt a világ so- (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents