Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-15 / 216. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. szeplemher 15. Talán... A kaland, felelőtlenség, önzés és feledékenység nem törheti ketté a házasságot — Akkor sem szerettem, ami­kor feleségül vettem, csak a szü­leim nagyon akarták. A bíróság kihallgatja az édes­anyát is. — Hát, azt gondoltuk, hogy ha már ilyen régóta udvarolt neki, vegye is feleségül. Hogyan jött volna ki, hogy udvarolt neki, az­tán meg otthagyja — igy az anya. Dr. Guzorán Gáspár, a Bony­hádi Járásbíróság elnöke nagy gondban van az ülnökökkel együtt. A fiatal férj válni akar. Udvarol egy szekszárdi leánynak, és azt mondja, hogy feleségül akarja venni. Igen ám, csakhogy a fiatal feleség nem akar válni, megbocsátana hűtlen férjének, már csak azért is, mert gyerme­kük született. A tárgyalás során kiderül, hogy a házasság volta­képpen jól indult, még akkor is, ha a szülők beszélték rá a fiu­kat, a férj hiába tagadja, szeret­te feleségét. Nem volt probléma egészen addig, amíg Szekszárdra került állásba, s megismerkedett azzal a bizonyossal. A feleség be­csületére legyen mondva, min­dent megtesz a szétzilált házas­ság helyrehozásáért, s nem is tör­tént más, mint hogy a férj ki­rúgott a hámból. így hát nincs alap a házasság felbontására. A bíróság elutasítja a férj kérel­mét. Talán megkomolyodik az if­jú férj... Jönnek a következő „ügyfelek”. Itt is a férfi kéri a házasság fel­bontását: — A feleségem megcsalt. Egy ismerősöm együtt látta ókét az ágyban. — Ki az az ismerőse, aki látta őket? A férj megnevezi, az illetőt be­idézik — aztán kiderül, hogy ő semmit sem látott. Nem létezik az a személy sem, akivel a fele­ség állítólag megcsalta férjét. A feleség hűtlenségének históriája a férj fantáziájában született még. Beivott, gondolt egyet, s bekopog­tatott a bírósághoz, és előadta a hűtlenségi mesét. Gyermekük nincs. A házasságot azonban nemcsak a gyermek ér­dekében kell lehetőleg fenntar­tani. Mi lenne, ha az emberek gondolnának egyet, s mint aho­gyan leteszik a megunt kalapot és nyakláncot, túltennék magu­kat a házasságon is? Az ilyen ko­molytalanság, felelőtlenség nem engedhető meg, s éppen a váló­peres bíró tehet sokat az ilyen megsebzett házasságok meggyó- gyítása érdekében. Ez esetben is elutasítja a kérelmet: nincs ala­pos indok. Talán sikerül meg­menteni e házasságot... Vasutas férj kopogtat. Már el­múlt negyven, felesége is túl­haladta a harmincat. A férj vál­ni akar; mert felesége nem törő­dik vele, otthon nem szólnak hoz­zá, kénytelen a kocsmában töl­teni minden idejét, ahol legalább akad, akihez szólhat. Nem iszik, (Folytatás a 3. oldalról.) — Hát teneked mi bajod van? — kérdezte Péter Csányit. — Beteg az anyám, alighanem meghal. Azt írta, jöjjek haza, most meg már vissza se enged. Nem tudom, mit csináljak. — De hát tulajdonképpen mi ■•baja? — A hátát fájlalja. — Orvosnál nem voltál vele? — Nem akar menni, azt mond­ja, érzi, hogy neki már úgy is vége van. — És te hallgatsz rá? Hát tu­dod milyenek az öregek, inkább vidd el az orvoshoz. — Hogy vigyem be, hét kilomé­terre. Hiszen itt nincs orvos. — Ad az elnök fogatot. Bemégy hozzá, megmondod miről van szó, örül, hogy segíthet. — Mindenkin inkább, mint raj­tam. Látni se akar az engem, amióta elmentem. — Kötelessége segíteni, érted? Kötelessége — tüzelte Péter a legfeljebb egy-két pohár sört, né­ha egy fröccsöt, csak otthon ép­pen nem érzi magát otthon. Elég súlyosnak látszik az eset. A bíróság visszafelé göngyölíti a történet fonalát. Rövid elemezge- tés után kiderül, hogy néhány éve ez a házaspár még a legideáli­sabb egyetértésben élt. örültek a két diák gyermeküknek, boldogan teltek napjaik. A feleség köz­ben rászokott az olvasásra, a gyermekeknek sok tanulnivalój uk akadt, így aztán amikor a férj hazament, otthon néma szoba fo­gadta, sőt, ha netalántán szólt, vagy valamivel zörgött, még rá is szóltak, hogy ne zavarjon. — Tiszteletre méltó dolog, hogy a feleség szeret olvasni, de azért ne feledkezzék meg a férjéről sem. Igaz, hogy a gyermekeknek sok a tanulnivalójuk, de azért a lakást úgy kell megosztani, hogy a család minden tagjának ottho­na legyen — mondja a bíró. Látszólag jelentéktelen semmi­ségen kezdődött, de annyira el­harapózott az ellentét, hogy ide jutottak. A bíróság előtt megjelennek a gyermekek Is és könyörögnek: — Bíró úr, ne válassza el anyit és apit. Mi mindkettővel akarunk élni. A feleség is belátja hibáit. A szülők kézeníogják a gyermeke­ket és hazaindulnak. Á családi otthonba. Talán helyreáll a harmónia ná­luk is. Nagy szeretettel, egyetértéssel kezdődött N-ék házassága. Múl­tak az évek, a férj tanult, gyor­san tört felfelé a ranglétrán. A feleség lemaradt mögötte, ö nem tanult, mert lekötötte a háztar­tás és a munka. Megesett, hogy a férj a tanulás miatt semmit sem keresett. Ilyenkor a feleség ke­resetéből éltek. Társaságba, mo­ziba nemigen tudott menni, hogy ott csiszolódott volna, ő azzal se­gítette férje előmenetelét, hogy magára vállalta az otthon ösz- szes gondját. Bizony, a sok mun­ka elnvűtte és mire a férj meg­kapta a diplomát, a felesége kül­sőben, értelemben — kevés volt számára. A férj elégedetlenkedni kezdett, úgy vélte, hogy a diplo­mához, a tekintélyes beosztáshoz, magas fizetéshez csinos nő kelle­ne... A bíróság elutasította a vá­lási kérelmet: „A nehéz helyzet­ben élettársának tekintette fele­ségét, tekintse annak most is. A házasságot nem lehet alárendelni ilyen szűklátókörűségnek, jellem- telenségnek.” Talán sikerül... Néha nem lehet megmenteni a házasságot, a bíróság határozot­tan kimondja a válást. Ha azon­ban a reménynek egy szikrája is megvillan, meg kell próbálni az orvoslást — a család és a társa­dalom érdekében. Talán sikerül... B. F. barátját. — A jóistenit neki, ha még ennyit se tud megtenni, hát nem is való elnöknek. Csányi Elek csak folytatta a magáét. — Zsiga bácsi sose érti meg, hogy miért mentem el. Hogy nem adhattam a bizonytalanra. — Igazad van koma, nekünk is ezt kellene csinálni — helye­selt rögtön Péter. — Az is bo­lond, aki itthon marad. — Gondolkoztam a dolgon, Pé­ter, azért mégse olyan egyszerű ez — óvatoskodott Tóth Ferke, akiből mintha eltűnt volna a dél­előtti izgágaság. — Hagyjuk a nyavalyába ezt a folytonos siránkozást. Aki akar, menjen, aki akar, maradjon — mondta Andris. — Mit kell erről annyit lamentálni. Én azért sem szaladtam volna el olyan hamar a faluból. Csak vigyázz Csányi koma, nehogy rossz meglepetés érjen. (Folytatjuk) Asszonyoknak Az ideges, nyugtalan gyermek nevelése Szülőnek, s pedagó­gusnak egyaránt megkü­lönböztetett gondot je­lent az ideges, nyugta­lan gyermekek nevelése. Gyakran már külső megjelenéseikben is könnyen felismerhetők: sápadtak, gyakran elpi­rulnak, szemeik kariká­sak; izegnek, mozognak, nem bírnak egy helyben maradni. Rendszerint étvágytalanok, fejfájás­ra, szédülésre panasz­kodnak. Gyakori tünet még az ujjszonás, a kö­römrágás, a dadogás is. Kedélyük is elárulja idegességüket: hirtelen átmehetnek nevetésből sírásba, lelkesedésből a szomorúságba, — és for­dítva. Az iskolában sem képesek huzamosabb ideig koncentrálni, za­varják társaikat. Nem egyszer affektálnak, „fél­tékenyek" : kisebb kor­ban szüleikre, testvé­reikre, a pubertás kor­ban esetleg tanáraikra. Sokszor unatkoznak, s az unalomtól menekül­ve, hajlamosak a titok­zatosságra. ámításra, ki­talált történeteik rend­szerint bizarrok. Ezek a tünetek, ha nem is fordulnak elő mindig ugyanannál a személynél, mégis sok­oldalú munkát követel az ideges, nyugtalan gyermek nevelése. Mint a nevelésnél általában, itt ■ is hangsúlyoznunk kell a rendszerességnek, a következetességnek, a szülők példamutató ma­gatartásának, a jutalma­zás és büntetés helyes alkalmazásának fontos szerepét. Tudnunk kel), hogy az ideges, nyugta­lan gyermekkel való foglalkozásokat két irá­nyú szempont szerint kell összeállítani. Elő­ször is úgy, hogy nyug­talanságát levezethesse, „kiélje” magát.. Épp ezért arra kell töreked­nünk, hogv napirendje színes, változatos le­gyen. Az ülő elfoglalt­ságok például mozgásos játékokkal váltakozza­nak; de a színes, válto­zatos napirendnek hatá­sos tényezője lehet bi­zonyos ének- és zene­foglalkozás is. Másik lényeges neve­lési szempont a gyermek érzelmi, indulati túlfű­töttségének a fegyelme­zése. Elsősorban önfe­gyelemre szoktatásról beszélünk itt, amit csak kellő fokozatossággal le­szünk képesek megvaló­sítani. Míg eleinte csak igen rövid ideig tartó tevékenységet végeztes­sünk gyermekünkkel, később szükséges ezeket a foglalkozásokat meg­hosszabbítanunk; pél­dául naponként növel­jük az ülő foglalkozások, az ugyanazzal a játék­kal való tevékenységek idejét. Nagyobbaknál keltsük fel az érdeklő­dést. a sport, a zene és más művészi tevékeny­ségek rendszeres műve­lése iránt, ezeknek mind hasznát vehetik, és ál­taluk szereplési vágyai­kat is levezethetik. A nyugtalan gyerme­kek közt nem egyszer íalálkozunk agresszív hajlámuakkal is. Fon­tos, hogy a szülő, a ne­velő mindig megőrizze higgadtságát, akkor is, ha a gyermek esetleg .Jelenetet rendez”. Ilyenkor jó hatású lehet más, számára jelentős dologeal elterelni a fi­gyelmét a jelenetet ki­váltó okról, úgy. mintha például a szülő észre sem venné az esetleges dühkitörést. Az időseb­beknél igen hatásos, — nekik már meg is lehet magyarázni, hogy erő­szakoskodásuk mennyire céltalan, fölösleges. A kishitű, félénk gyer­mekeknél önbizalmukat kell megerősítenünk. Eleinte egyszerűbb, könnyebb feladatokkal bízzuk meg őket, majd — fokozatosan — ne­hezebbekkel. A hangsúly a jól elvégzett munkán legyen, amiért dicsérje meg a szülő gyermekét. BŐSZ JENŐ Divattudósítás Kabátok 1962. drága év az NSZ t-ban A Frankfurter Rund­schau írja: 1961 májusá­tól 1962 májusáig az élelmiszerek átlagosan 4,2 százalékkal, az alko­holmentes italok 5,3 szá­zalékkal drágultak. A burgonya, zöldség és gyümölcs ára 39,2 száza­lékkal emelkedett. Drá­gább lett a kenyér — 4.3 százalékkal; a felső­ruha — 3,5 százalékkal; a bútor 4.9 százalékkal; az újság és a papír 5,9 százalékkal; a mozi és a színház 5,5 százalékkal. Egyik legfontosabb őszi, téli ruhadarabunk a kabát. Mindennapi vi­seletre az egyszerű for­mák divatosak. A .diva­tos női kabát a könnyű esőkabáttól a nehezebb, meleget adó átmeneti kabátig, alkalmi köpe­nyig, elég változatos ké­pet mutat. Dominál az egyene9*vonal, a ragián, vagy bevarrott ujj, a rátűzött zsebek, a hátsó dragon, és a derékon megkötött, nagy csatos öv, mely lehet keske­nyebb, vagy egész szé­les, ez a test arányaitól függ. Ez a forma egy­aránt megfelel erősebb és vékonyabb testalkat­ra is. A ballon esőka­báthoz a gallér alá fo­gott, gombolt csuklyát, vagy háromszögletű ken­Lakásépítés új típustervek alapján Jövőre már új típus- srvek alapján folyik lajd a lakásépítés Cseh- zlovákiában. A terve- et az országos lakás- pítési vita eredményeit igyelembe véve dolgoz­ók ki. Az új típuster­ekben a régiektől elté- ően nem egyes házak, tanem 1200—1800 lako- ú, egész mikro-kerüle- ík szerepelnek. Az új akóházakban nem lesz íosókonyha. Az egész aikrokerület számára ülőn pavilon épül, s ott “5z mosoda, minden fé- ; műhely, és középület. Megváltozik a lakás- állomány struktúrája. A lakások mintegy 8 szá­zalékát egy fő, 12 száza­lékát 2 fő, 20 százalékát 3 fő, 45 százalékát 4 fő, 11 százalékát 5 fő és 4 százalékát 6 fő számára építik. Egy lakásra 37 négyzetméter helyett most már átlag 41,4 négyzetméter hasznos te­rület jut. Minden la­kásban beépített szek­rény, vagy kamra lesz, s balkonja lesz minden második lakásnak. Az előzetes tervek szerint 1963-ban 4000 ilyen la­kás épül fel és 7500 építését kezdik meg. A következő évben 20 000, 1965-ben pedig körülbe­lül 36 000 ilyen lakást adnak át. dőt viselünk, mely a ka­bát anyagából készül. Az idén télen nagy di­vat lesz a szőrme, ki­sebb, nagyobb gallér­ként, vagy keskeny dí­szítő pántként alkal­mazva. Nagymamáink kicsi, kerek muffja is­mét divatos lesz télre. A szőrme sál és kucsma átmeneti kabátjaink csi­nos kiegészítői. A ki- sebb-nagvobb és nyúj­tott formájú sál gallé­rok ismét divatossá vál­nak. A kabátok anyaga a könnyű kidolgozású doublé-szerű szövetek, az új mintázatú kockás és noppos tweedek. 1. rajz; Egyenes vona­lú kockás szövet kabát, a zseb alá gombolható dragonnal. 2. rajz: Lefelé bővülő „regingote” jellegű téli­kabát. Szőrméből ké­szült, levehető sállal. 3. rajz: Raglánszabású ballon esőkabát, tűzés díszítéssel. A kabát anyagából készült, há­romszögletű kendővel Névadó ünnepséget tartottak: Tolnán Növekszik a fagyasztott termékek fogyasztása Csehszlovákia a fa- mölcs és készételek fo­gyasztott termékek fo- gyasztása egy főre szá- gyasztása terén az első mítva az 1949 évi 9 de­helyek egyikét foglalja káról 1961-ben 1.25 kg­el Európában. A fa- ra, vagyis több mint tíz­gyasztott zöldség, gyű- szeresére emelkedett. Kedves és családias hangulatú névadó ün­nepséget tartottak az el­múlt vasárnap a tolnai községi tanács nagyter­mében. A névadó ün­nepségen a textilgyár munkásfiataljai Takács Mihály és felesége új­szülött gyermekének ad­tak nevet. A névadót a textil­gyár szakszervezete és a községi nőtanács ren­dezte. A gondos asszo­nyok erre az alkalomra virágdíszbe öltöztették a nagytermet, amelyet a rokonok, jóbarátok és munkatársak serege töl­tött meg. Orosz György, a községi tanács vb-el- nöke végezte a névadó szertartást és a társa­dalmi névadó anya­könyvbe bejegyezte az újszülött Takács Gábor nevét. A rokonok és jó­barátok, az üzem dolgo­zói, valamint a nőtanács tagjai jókívánságokkal, ajándékokkal halmozták el a szülőket és az új­szülöttet, Tolna község legifjabb polgárát.

Next

/
Thumbnails
Contents