Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-15 / 216. szám

2 •TOLNA MEGYEI NEPÜJSAÖ 1962. szeptember 15. Világszerte felháborodással fogadják az amerikaiak Kuba elleni agressziós terveit Raul Castro, a kubai forradal­mi fegyveres erők minisztere egy tiszti iskola ünnepségén mondott beszédében foglalkozott a Szov­jetunió kormányának a Kuba el­leni . imperialista cselszövésekkel kapcsolatban tett nyilatkozatával. „Most már nyugodtabban alha- tunk, jóllehet éberségünket nem szabad csökkenteni. Problémáink klsebbedtek, az imperialisták gondjai azonban megsokszorozód­tak” —• állapította meg Raul Castro. A Hoy csütörtöki számában megállapítja, hogy az agresszoro- kat düh és riadalom tölti el, mint hogy rá kellett jönniök arra: Ku­ba többé nem elszigetelt orszá- gocska egy hatalmas kolosszus árnyékában, hanem igaz, értékes barátai vannak. A Noticias de Hoy hangoztat­ja, hogy a kubai emberek szívét a szocialista országok testvéri csa­ládjával fennálló barátság és egy­ség érzése hatja át. „Meggyőző­désünk. hogy forradalmunk legyőzhetetlen, s nincs oly erő, amely meg­akadályozhatná hazánkban a szocializmus felépítését” «— írja a kubai lap. Kuba üzemeiben, mezőgazdasá­gi szövetkezeteiben, hivatalokban, iskolákban tömeggyűléseket tar­tanak, amelyek részvevői köszö- netüket fejezik ki a Szovjetunió­nak a Kubának nyújtott segítsé­gért. Ugyanezt tette a kubai dol­gozók forradalmi szövetsége is. Ajánlatos volna, ha az Egye­sült Államok megfogadná a Szovjetunió tanácsát és újból felvenné a diplomáciai kap­csolatokat, nem pedig agresz- szióra készülne” — állapítja meg a brazil lap. WASHINGTON Washingtoni politikai körökben tovább tart a kubaellenes hiszté­ria szítása. Bush szenátor a kong­resszusban követelte, hogy az Egyesült Államok akár a nyugati félteke többi országával együtt­működve, akár egymagában is te­gyen intézkedéseket a jelenlegi kubai rendszer megdöntésére. | A New York Times pénteki számában ezt írja: A kubai prob­léma bonyolult, kényes, veszélyes, azonban nem lehet annyira veszé­lyes, hogy elhamarkodott cselek­vésre jogosítana fel. Sohasem volt kétséges, hogy fel tudnánk szá­molni Castro rendszerét. A jelen­legi körülmények között azonban egy katonai akció következmé­nyei rosszabbak lennének, mint azt gondolnánk. A nyugati fél­tekén, az ENSZ-en belül, az el nem kötelezett országok körében lépésünk ránk nézve igen kedve­zőtlen reakciót váltana ki” — I hangoztatja a New York Times. Gromiko vezeti az EjNSZ-közgyűlés / 17. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttséget Moszkva (TASZSZ). Az ENSZ- vezetek Központi Tanácsának tit- közgyűlés szeptember 18-án New kára, a Szovjetunió parlamenti Yorkban megnyíló 17. ülésszakán csoportjának titkára, részt vevő szovjet küldöttség ve- Az ENSZ-közgyülés 17. ülés- zetőjévé Andrej Gromiko külügy- szakán részt vevő ukrán küldött- minisztert nevezték ki. A küldött- séget Luka Palamarcsuk külügy- ség tagjai: Mihail Menysikov, az miniszter, a Bjelorusz SZSZK kül- OSZSZSZK külügyminisztere és döttségét Kuzma Kiszeljov kül- Tatjana Nyikolajeva a Szakszer- ügyminiszter vezeti. Az SZKP küldöttsége elutazott Bulgáriából Szófia (TASZSZ). Csütörtökön este találkozás zajlott le a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjai és a Bulgáriában tartózkodó szovjet pártküldöttség között. A találkozón Todpr Zsiv.kov, a Bolgár Kommunista Párt köz­ponti Bizottságának első titkára, Dimitr Ganev, a nemzetgyűlés el­nökségének elnöke, Anton Jugov, a minisztertanács elnöke, vala­mint a Bolgár Kommunista Párt más vezetői vettek részt. A szovjet pártküldöttség nevé­be Kirilenko, a küldöttség veze­tője, az SZKP Központi Bizottsá­gi! Elnökségének tagja, az SZKP OSZSZSZK irodájának első el­nökhelyettese ismertette bulgáriai tartózkodásuk során szerzett be­nyomásaikat. A találkozó rendkívül szívé­lyes, baráti légkörben zajlott le. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Kirilenko vezette kül­döttsége pénteken reggel repülő­gépen hazautazott Szófiából. Souvanna Phouma a Laoszban lévő francia katonai támaszpont megszüntetését követeli MOSZKVA A Szovjet Békebizottság elhatá­rozta, hogy a júliusban Moszkvá­ban tartott béke-világkongresszus amerikai részvevőihez és az Egye­sült Államokban működő külön­böző szervezetekhez felhívást ..in­téz: fokozzák erőfeszítéseiket a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében. ' . j A Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa 64 millió szervezett dolgozó nevében határozottan el­ítélte az amerikai imperialisták kubaellenes tevékenységét. VARSÓ A Trybuna Ludu megállapítja, hogy a szovjet nyilatkozat kijóza- nítólag kell, hogy hasson azokra a tengeren túli körökre, amelyek a Kuba elleni fegyveres interven­ció szükségességét hangoztatják. QUITO A Prensa Latina hírügynökség jelenti az ecuadori fővárosból, hogy igen sok egyetemi hallgató ajánlotta fel: kész önkéntes bri­gádban harcolni, ha Kubát táma­dás érné. RIO DE JANEIRO A brazil közvélemény támogat­ja Kuba függetlenségi küzdelmét. A Novos Rumos hangoztatja, hogy a szovjet nyilatkozat figyelmez­tetést jelent és józanságra inti az amerikai kormányt. A Gazeta de Noticias ezt írja: „Kuba nem Guatemala. Az ország kész a tá­madás visszaverésére. Az amerikai kérész lény egyházak képviselőinek sa jtó értekezlete Moszkvában Moszkva (TASZSZ). A moszk­vai Ukrajna-szállóban sajtóérte­kezletet tartott az amerikai egy­házak országos tanácsának a Szovjetunióban tartózkodó kül­döttsége. A küldöttség vezetője Irwin Miller, az amerikai keresz­tény egyházak országos tanácsá­nak elnöke, jelolvasta a pravosz­láv és az amerikai egyházi sze­mélyiségek közös közleményét. A közös közlemény síkra száll az atomfegyverkísérletek betiltása, valamint a szigorú nemzetközi el­lenőrzés mellett végrehajtott ál­talános és teljes leszerelés mel- letL Seno (MTI). Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök országjáró körútja során csütörtökön a Vi- entiane-tól 400 kilométernyire délre fekvő senoi francia kato­nai támaszpontra érkezett. A helyőrség tisztjei előtt el­mondott beszédében követelte, hogy a franciák adják vissza Laosznak a támaszpontot. Mint Souvanna Phouma rámu­London (MTI): Az angol lapok annak tulaj­donítják Macmillan távolmara­dását a kabinet csütörtöki ta­nácskozásáról, hogy a nemzet- közösségi értekezlet súlyos vál­ságban van és a miniszterelnök minden rábeszélő képességét lat- bavetve az elégedetlenség csil­lapításán fáradozott. A Daily Mail szerint Macmil­lan célja megnyerni a bizalmat azzal az ígéretével, hogy Anglia belépése a közös piacba, hosszú távon a nemzetközösség érdekeit szolgálná. A leghevesebb az af­rikai és a nyugat-indiai tagál­lamok álláspontja, amelyek az egyetlen Trinidad kivételével a leghatározottabban visszautasít­ják a közös piaccal való társu­lást. A Times diplomáciai tudósító­ja szerint az a veszély fenyeget, hogy ha az angol kormány nem tudja támogatni a nemzetközös­ségi követeléseket, a nemzetkö­zösségi vezérek kénytelenek tatott: „Minthogy semlegesek va­gyunk, nincs már szükségünk ka­tonai támaszpontokra”. Hozzáfűz­te azonban, hogy a laoszi katona- ] ság kiképzéséhez ott marad egy francia katonai misszió. A mi­niszterelnök később egy tömeg­gyűlésen emlékeztetett rá, hogy francia részről elvben már hozzá­járultak a senoi támaszpont át­adásához. lesznek világosan kijelenteni, hogy nézetük szerint országaik létérdeke nincs megvédve, s erő­södik az a csoport, amely már most sem akar Európához csat­lakozni. Ha viszont a kormány a brüsszeli egyezmény minden irányú felülvizsgálását követelné, akkor a közös piac országai úgy döntenének, hogy a komoly és sikeres tárgyalás lehetetlen és nem adnának semmiféle enged­ményt. A Daily Express politikai tu­dósítója ezeket jelenti: Ajub Khán, Pakisztán elnöke azt az új tervet vetette fel, hogy a nemzetközösségi országok és a közös piac tagjai tartsanak együt tes értekezletet, — lehetőleg leg­felső szinten — a felmerült el­lentétek megoldására és közös terv kidolgozására, A pakisztá­ni elnök rövidesen Párizsba re­pül, hogy de Gaulle-nál puha­tolózzék: miként fogadná ezt a tervet. Az angol sajtó a nemzetközösségi értekezletről A Kuba elleni agresszió továbbra is az érdeklődés elő­terében áll, s Kennedy elnök is kénytelen volt foglalkozni vele csütörtöki sajtóértekezletén. Az amerikai külpolitikában nem ritka jelenség az a kettősség, amikor mást mondanak a sza­vak és mást fejeznek ki a tet­tek. Ez a jelenség Kennedy nyilatkozatában is fellelhető, amikor egyrészt kijelentette, hogy »az egyoldalú katonai in­tervenció az Egyesült Államok részéről jelen pillanatban szük­ségtelen és indokolatlan«, amelynek értékét ugyan »a je­len pillanatban« kifejezés erő­sen csökkenti, másrészt hozzá­tette: »Ha a kommunista erők növekedése Kubában egy bizo­nyos pillanatban veszélyezteti, vagy valamilyen módon meg­sérti biztonságunkat, vagy guan- tanamoi támaszpontunkat, vagy ha Castro kísérletet tenne ag­resszív céljainak a nyugati fél­teke más államaiba történő ex­portálására, ha bármilyen mó­don beavatkoznék a Cape Ca­naveralban történő űrkutatási tevékenységbe, ha érintené a Panama-csatorna forgalmát, s végül, ha Kuba a Szovjetunió jelentős támadási haditámasz­pontjává válna, akkor az Egye­sült Államok minden szüksé­geset megtesz saját és szövet­ségesei biztonságának védel­mére«. Ezt megelőzően az elnök saj­nálkozással állapította meg, hogy az Egyesült Államokban »felelőtlen beszédek« hangzanak el Kubával kapcsolatban, s ez a ködös nyilatkozat, feltételes mondatai mögött is nyílt fenye­getést tartalmaz, amit csali alátámaszt, hogy az elnök a továbbiakban elismerte, az Egyesült Államokban aknamun­ka folyik a kubai kormány megdöntésére, s továbbra is együtt dolgoznak a kubai el­lenforradalmárok vezetőivel. A Kubával kapcsolatban el­hangzott szovjet nyilatkozatra visszatér több szovjet lap. »Hi­degvér az eszelősséggel szem­ben« — ezt a címet adta a Kuba-ellenes amerikai hiszté­riával foglalkozó kommentár­jának a Szovjetszkaja Rosszija, s ez a hidegvér jellemzi az egész szovjet közvéleményt, amely a legnagyobb nyugalom­mal fogadta a TASZSZ nyilat­kozatát. Visnyevszkij, a Pravda was­hingtoni tudósítója terjedelmes cikkben ismerteti a hivatalos washingtoni reagálást a TASZSZ. nyilatkozatra, s megállapítja, hogy az hideg zuhanyként érte a legharciasabb köztársaság­párti köröket. A Pravda tudó­sítója közli azt a beszélgetést, amelyet Dirkson szenátorral folytatott, s megjegyzi, az ame­rikai politikusok elfelejtikj hogy Kuba szuverén állam, amely kiáll nemzeti érdekeiért és minden világrészben hű ba­rátokra számíthat. A közeljövő megmutatja, van-e elegendő jó­zanság és államférfiúi bölcses­ség a washingtoni politikusok­ban, hogy megszívleljék a béke­szerető Szovjetunió komoly in­tését és rendreutasítsák a féke­vesztett háborús uszítókat — írja a Pravda cikke. Nyugat-Berlin szenátusa felségjogokat akar gyakorolni az NDK kezelésében levő vasúti hálózaton Berlin (MTI). A Hitler-ellenes koalícióban részt vett négy nagy­hatalom: a Szovjetunió, az Ame­rikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország között létrejött megállapodások értelmében Nyu­gat-Berlin vasúti hálózata, a ma­gasvasút (S-Bahn) szerves része a Német Demokratikus Köztársa­ság vasúti hálózatának. A nyugat­berlini vasúti hálózat és a hozzá tartozó több mint 70 pályaudvar, illetve állomás, az NDK kezelé­sében van. A vaspályákon, a pá­lyaudvarokon és az állomásokon sem a három nyugati megszálló hatalom katonáinak, sem a nyu­gat-berlini rendőrségnek nincs in­tézkedési joga. Az NDK hatósá­gainak illetékességét a három nyugati hatalom kényszeredetten ugyan, de mégis tiszteletben tar­totta, és nem értett eddig egyet Willy Brandt főpolgármester azon követelésével, hogy önhatalmúan járjanak el és helyezzék a nyu­gat-berlini szenátus hatáskörébe a vasúti hálózatot. Az utóbbi hetekben azonban olyan jelenségek mutatkoznak, hogy a három nyugati hatalom újabb kihívó lépésekkel akarja kiélezni a helyzetet Nyugat-Ber- linben. Ide tartozik például a há­rom nyugati hatalom várospa­rancsnokainak az az intezleedése, hogy a „közrend és a köznyuga­lom megóvása” ürügyén „bizo­nyos esetekben” megengedik a szenátusnak, adjon parancsot a rendőrségnek, hogy az érvényben lévő négyhatalmi megállapodások ellenére erőszakkal behatoljon az NDK felségterületéhez tartozó nyugat-berlini vasút pályaudva­raira, állomásaira és „ellenőrzést” gyakoroljon a vasútvonalakon is. Mindezt Albertz belügyi szená­tor jelentette be csütörtökön a kereskedők és iparosok egyesüle­tének gyűlésén, hozzátéve: „A szenátus bizonyos esetekben rend­őri akcióra tehet javaslatot egy- egy szektorban a városparancs­nokoknak, így például akció el­rendelését javasolhatja illegális kommunista tevékenység megaka­dályozására.” Magyarán mondva tehát arról van szó, hogy a nyu­gat-berlini szenátus ellenőrzése alá akarja venni a vasúti háló­zatot és felségjogokat akar gya­korolni a Német Demokratikus Köztársaság felségterületén. Albertz belügyi szenátor beje­lentése nagy nyugtalanságot kel­tett Nyugat-Berlin lakosságában, mert hiszen nem lehet vitás, hogy az NDK hatóságai nem fogjáJc tűrni a szenátus beavatkozását. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a fel­sőoktatási intézményekről szóló törvényerejű rendeletet, majd törvényerejű rendeletet hozott az utakról és módosította a közúti közlekedési szabálysértésekről szóló törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács megerősítet­te a Magyar Népköztársaság kor mánya és az Indiai Köztársaság kormánya között kötött kulturá­lis egyezményt. Az Elnöki Tanács dr. Felkai Dénes rendkívüli követet és meg hatalmazott minisztert rangjának érintetlenül hagyása mellett fel­mentette az ankarai követség ve­zetésére kapott megbízatása alól, s a követség vezetésével Kutas Imre rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert bízta meg. Az Elnöki Tanács úgy határo­zott, hogy elfogadja a Burundi Királyság függetlenségi ünnep­ségeire érkezett meghívást. Az ünnepségeken az Elnöki Tanács különleges megbízottjaként dr. Kós Péter rendkívüli és megha­talmazott nagykövet vesz részt. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt.

Next

/
Thumbnails
Contents