Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-12 / 213. szám

4

tot,m * megye* v

t r;

19(12. szeptember 19.

Alapos tervvel indulnak az új népművelési évadnak Pincehelyen

Túlzás lenne jónak mondani a község kulturális ellátottságát. De régi közmondás, hogy mindenki olyan kalappal köszön, amilyen van neki. A pincehelyiek is erre kényszerülnek, s az a bizonyos kalap, mi tagadás lehetne más is, jobb is. Mindenesetre nem ők tehetnek róla.

MI IS A VALÓ HELYZET

PINCEHELYEN?

Színielőadást vajmi ritkán látnak a falu lakói. Azért máshová kell utazniok. Helyben néha egy. egy esztrádműsorra kerül sor, vagy az itteni színjátszók tartanak előadást. Színházat nem fogadhatnak, hiszen mindössze kétszáz személyes befogadóképességű a művelődési otthon nagyterme, és a színpad sem felel meg már a mai igényeknek.

A mozi hetenként négyszer tart előadást. Keskeny filmes. Befogadó képessége szintén kétszáz körül van. Mindenesetre meggondolandó, az. elkövetkező fejlesztésnél nem kellene-e előre venni Pincehelyt, s talán az sem ártana, ha több előadás lenne a moziban.

Huszonnégy televíziós készülék van a 3700 lakosú községben, az egyik a művelődési otthonban. A televízió nagy segítséget jelent és sokat pótol a hiányzókból. De önmagában nem minden.

De olyan is van Pincehelyen, amit dicsérni kell. Az adott lehetőségeken belül igyekeznek a legjobban megszervezni a népművelési tevékenységet, s pontosan azt a területet tartják a legfontosabbnak, ahol valóban a legtöbbet kell tenniük az előrelépés érdekében.

Kis híja sikerült becsöppenni arra az értekezletre, ahol a következő évad népművelési tervét készítették. De ha már onnan elkéstünk, pótol a késésért a tájékoztatás, amelyet a tervről a művelődési otthon fiatal pedagógus igazgatója, Szenczi ■ Albert ad.

— A tervkészítő tárgyalásra mindenkit meghívtunk, akinek a kulturális munka irányításához köze van. A különböző állami és társadalmi szervek, intézmények vezetői jelen voltak, s közreműködésükkel készítettük el a község népművelési tervét.

Tehát Pincehelyen megvalósult az egységes tervezés, ami minden községben kívánatos. Ha az irányítás egységességét is úgy megtudják teremteni, mint a tervezését, akkor a következő évad a fellendülés időszaka lehet.

MIT TERVEZNEK?

Az ismeretterjesztést tartják a legfontosabb feladatnak. Tíz előadásból álló sorozatot szervez a Nőtanács, Nők akadémiája címmel. A tavalyi jó példák figyelembe vételével az idén Pincehelyen is megszervezik a Termelőszövetkezeti akadémiát. A szövetkezeti tagság részéről az igény megvan, előadókat tudnak biztosítani, a részletes tematika kidolgozása folyik. Négy előadásból áll majd (havonta egyszer) a Szülők akadémiája. Az érdeklődés nagy. Természetesen a különböző társadalmi szervek megteremtik a saját politikai oktatásukat. Ez a község egységes népművelési tervében nem szerepel, de a művelődés, a tudatformálás nagyon fontos részének kell tekinteni. Úgynevezett szórt előadást hét ízben terveznek. Nagyon helyesen a hét előadásból négy mezőgazdasági témájú,

olyan, amely a szövetkezeti tagság érdeklődésére tarthat számot. Azelőtt a szövetkezeti tagok nem nagy érdeklődést tanúsítottak az ismeretterjesztő előadások iránt, a mezőgazdasági tárgyú előadások viszont most majd felkeltik érdeklődésüket.

Egy színjátszó és egy tánccsoport működik a községben, azonkívül egy fúvószenekar, a földművesszövetkezet támogatásával. Az idősebbek zenekarának, patronálásával a következő évadban megszervezik az úttörők fúvós zenekarát is.

A népművelési programban szerepelnek még a különböző rendezvények, író-olvasó találkozók, a KISZ-klub rendbehozása és a társadalmi szervezetek által rendezendő bálok.

Nem hibátlan a terv, mert foglalkozni kellene a dolgozók esti iskolai oktatásának kérdésével is, talán egy kissé kimaradtak a tervből az olyan rendezvények, amelyek iránt elsősorban az értelmiségiek érdeklődnének, ennek ellenére azt kell mondani, hogy Pincehelyen alaposan látlak a tervezéshez, sikerült az együttműködést megteremteni, s a végrehajtás egységessége is biztosítottnak látszik. L. Gy.

Négy termelőszövetkezet közös vállalkozásra készül Kajdacson

Alig fejeződött be a nagy nyári munkaszakasz, alig hallgattak el a cséplés végével a cséplőgépek, már benne vagyunk az új munkában.

Szántó Jánosnak, a termelőszövetkezet elnökének semmi oka panaszra, hiszen folyik a munka, sőt a terméseredmények, a kalászosok hozama jóval a terv fölött van, de az elnök mégsem elégedett.

A termelőszövetkezet nagyot javult az 1961-es és 1962-es években. A tiszta vagyon közel három millió forinttal növekedett. Szépen fejlődött többek közt a baromfifarm, amit tavaly kezdtek, és az idén a tavalyi 18 ezer darabbal szemben 27 ezer csirke eladásával zárják majd az évet.

Komoly gépi beruházások is történtek. Jelenleg teherautó vásárlására gondolnak, amire a termelőszövetkezetnek a szállítás és áruértékesítés miatt feltétlenül szüksége van.

Az építkezés sem állt le. Építettek egy dohánypajtát, két kombájnszérűt, 100 holdas öntözőtelepet létesítettek. Jövőre beterveztek már egy 32 vagonos raktárt, egy újabb 8 holdas dohánypajtát és egy további 100 holdas öntözőtelepet.

A legnagyobb problémájuk az építőbrigád. Mindössze két kőművesük van, és amikor gyorsan kell valami, az állami és ktsz-kivételezés nem elég hatékony, célszerű és gazdaságos.

Ez az előzmény vetette fel a termelőszövetkezet vezetőségében azt a gondolatot, hogy éljenek a törvényesen biztosított lehetőségekkel és termelőszövétkezetek közötti önálló közös vállalkozás formájában építőbrigádot alakítsanak.

(Folytatás a 3. oldalról.)

Zsiga bácsi a helybeli Vörös Mező Termelőszövetkezet elnöke volt és ma sem mulasztotta el a délelőtti pohár sört. Közel volt az iroda, épp átellenben, az utca túlfelén.

— Jó, hogy jössz, Zsiga. Tóth Albert épp az imént emlegetett — fogadta Kiss Pál.

— No, mi van Albert, tán meguntad a pihenést? — kérdezte Zsiga bácsi a tőle megszokott, jóízű beszéddel. — El is hiszem fiam, mert sokáig tart az eső. Munka kell talán? Gyere, beoszt- lak én mindjárt a takarmányo- sok mellé.

— Pénzt adjon inkább Zsiga bátyám — kesergett Albert. — Forint kellene, de nagyon. Már elfelejtettem azt is, hogy néz ki a százforintos.

— Azt tudjuk mi, hogy munka .mindig van, Zsiga bátyám. Dehát csak a munkából nem tudunk mi legényéletet élni — tó- dította Tóth Ferke.

— Ne rontsatok annyira rá Zsiga bátyátokra, gyerekek. Úgy mondj átok, mintha ott lenne az irodában a pénzverde, meg a bankóprés — próbálta tompítani Albertéit szavainak élét Pali bácsi.

— Hát fiaim, egyelőre hiába mondjátok — tárta szét kezeit Gödör Zsigmond. — Kérjetek otthonról, van még tán a tavalyi zárszámadásból. Megmondták a közgyűlésen. Ha jó lesz a termés, lesz előleg is.

— Az otthoni pénz a mindennapira kell, Zsiga bácsi. Magának is van családja, tudja, hogy mennyi fogy — felesett Tóth Ferke, de nem törődve szavai bántó élével, még tovább feszítette a híjrt. — Nehogy azt higgye ám, hogy itt várunk majd a végtelenségig. Közel van a város, találunk mi ott munkát. Ott aztán havonta kétszer is látunk pénzt.

— Elmegyünk Csányi Elek után, ha ez így megy tovább.

Tudták, hogy Csányi Elek nevének említésére is elfutja az elnököt a bosszúság. Még jó, hogy a kocsmáros közbeszólt.

— Tudom, mi fáj nektek. Az, hogy nem csinálhatjátok azt, amit Csányi Elek. valahányszor hazajön szombaton. Körülrakni borosüveggel az asztalt, fizetni boldog-boldogtalannak. Amióta Pestre jár, azt se tudja, hányadán áll.

— De azért van neki tizenkét jófajta inge, ott áll a szekrényben. Nézze meg Pali bácsi, ha nem hiszi. Meg motorra is spórol. Pannóniára — replikázott Bodor András, s most ahogy felállt a székről, hirtelen szinte természetellenesen magasnak tűnt sovány, nyurga alakja az elnök előtt.

— Nézzétek fiaim — mondta szinte túlságosan nyugodtan Zsiga bácsi —, engem az nem érdekel, hány inge van Csányi Eleknek. De azt tudom, hogy az anyja tartja el a mai napig is. Az küldi fel neki a hízott libákat, szegénynek csak a nyaka marad. Hatvanöt éves létére is jobban dolgozik a szövetkezetben, mint sok fiatal. Ha a maga keresetére lenne utalva az a kölyök, tu- domisten nem élné a világát.

(Folytatjuk)

— Több előkalkulációt végeztem — mondja Lenkei főkönyvelő, a vállalkozás szervezője. — Egv 350 ezer forintos kivitelezést házilag, illetve termelőszövetkezetek közötti közös vállalkozás útján mintegy 210 ezer forintból ki tudunk hozni.

Az építőbrigádi társuláshoz Pusztahencse, Nagydorog, Kaj- dacs és esetleg Kölesd község termelőszövetkezetei tartoznának.

— Melyik formáját választanák az együttműködésnek?

— A földművelésügyi miniszter által engedélyezett két módozat közül az egyszerűbb azért nem célravezető itt, mert a tevékenység komoly szakértelmet, számottevő anyag- és eszköz-szükségleteket igényel és jelentősége nép- gazdasági szempontból is meghaladja a házi kereteket.

Az érdekelt termelőszövetkezetek vezetői a közel jövőben tartják első, már az érdemi részletekbe is menő megbeszélésüket. A vagyoni hozzájárulás keretében el kell dönteniük az alapítási költségekben és az üzemelés megindításához szükséges pénzeszközök biztosítása tekintetében a teherviselési részarányt. Az előkészítő tárgyalások után a vállalkozásban részt vevő termelőszövetkezetek egyező közgyűlési határozatokkal kell, hogy parafál- ják a megállapodásokat és megválasszák a vezetés, irányítás és ellenőrzés szerveit. A vállalkozás a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott működési szabályzat alapján folytatná tevékenységét.

' dr. s. j.

Becsületes ember lesz belőle ?

Iskola a konzervgyárban

P. L., fiatal ember, s a Paksi Konzervgyárban dolgozik. Először a rendőrségen találkoztam a nevével, ott közölték, hogy P. L. a börtönben volt, s kiszabadulása óta a konzervgyárban dolgozik.

Régebben is a konzervgyárban dolgozott. Rájöttek azonban, hogy motorkerékpárhoz alkalmas láncot lopott az üzemből. Ekkor fegyelmileg elbocsátották, a bíróság pedig börtönbüntetésre ítélte. Most az a kérdés, lesz-e belőle becsületes ember.

Amikor kiszabadult a börtönből, munka nélkül volt. Mit tehetett, jelentkezett oda, ahol éppen felvették munkára: a harmadik megyében kötött ki. Időközben megromlottak családi viszonyai, s így új környezetében meglehetősen az árok szélén állt. Az anyja kérte a vezetőket, hogy vegyék vissza a konzervgyárba, mert akkor legalább itthon lesz. Az üzemben felvetődött a kérdés: mitévők legyenek, visszavegyék, ne vegyék? Ennek is, annak is akadtak képviselői.

— Elvégre is, lopott, menjen, ahova akar — így az egyik.

— Különben is van egy másik jelentkező arra a munkahelyre. És az a másik nem ilyen flekkes ember, ráadásul focista, jó lenne a csapaterősítés.

A gyárban népszerű a futball, sok a játékos és a drukker, így hát persze, hogy sokan voltak P. L. ellen. Az is igaz, hogy nem is volt könnyű dönteni hiszen a szakmai hozzáértést illetően a futballistánál sem lehetett kifogás. Végül mégis P- L-t vették fel — bizalmat előlegeztek neki.

Amikor belépett az üzembe, bizony sokan ferde szemmel néztek rá, mert hát börtönben volt.

Helyes volt a vállalatvezetőség döntése, mert egy embernek lehetőséget adtak arra, hogy visszatérjen a tisztességes útra. Itt mindenki ismeri viselt dolgait, s már ezért is kisebb a valószínűsége annak, hogy tovább züllik, esetleg megismétli azt, ami miatt egyszer

már börtönbe került. De, ha ismeretlen környezetbe kerül, ráadásul olyan helyre, ahol rendes otthona sincs, s az elfoglaltságot a fröccsözés jelenti, bizony nagyon nyugtalanító lett volna a holnapja. A közhangulatot igyekeztek megváltoztatni, hogy olyan légkör alakuljon ki, amely mentes az elfogult megvetéstől. Azt tették, amit az emberiesség szabályai diktálnak: segítették a becsületes útra való visszatérésben.

Nem merném állítani, hogy P. L.-ből — mióta ismét a konzervgyárban dolgozik — remek ember vált. Munkáját ugyan elvégzi rendesen, de azért nincs m;nden rendjén. Visszavétele óta már fegyelmi is volt ellene: munkaidő alatt italt követelt a raktárosoktól, és amikor nem adtak neki, mert erre szigorú utasítás van, veszekedett. Ez bizony rendbontás a javából.

Igaz, éppen elég indok lett volna arra a paragrafusok szerint, hogy ne vegyék vissza, sőt, talán az elbocsátását is meg tudnák indokolni. Csakhogy az ilyen mechanikus eljárás nem lenne éppen dicséretes. Sok kivetnivaló van az emberekben, hiszen még nem az újtípusú, szocialista gondolkodású emberek vannak többségben. Most éljük a nagy átalakulás, az emberformálás korát.

A kérdésre, hogy becsületes ember lesz-e P. L.-ből, nem tudok válaszolni. A kérdés nyitott: nem lehet megjövendölni P. L. holnapját. Annyi azonban bizonyos, hogy a gyári kollektíva megadta a lehetőségei egy büntetett előéletű embernek, hogy becsületes munkával, tisztességesen éljen. Tehát voltaképpen rajta múlik, hogy melyiket választja. De nemcsak rajta: az üzemen is. A lehetőség megadásánál több segítségre van szükség. A termelői vállalkozás mellett az iskola szerepét is be kell töltenie a gyárnak, mégpedig úgy, hogy soha nem szabad elveszteni az emberbe vetett hitet. Mindenek előtt ez kell ahhoz, hogy egy tévelygő ember előbb-utóbb helyes útra találjon.

B. F.

Két újabb lengyel—magyar szénelőkészítő mű beruházását kezdik meg

A lengyel’ Bánya- és Energiaügyi Minisztérium, valamint a Nehézipari Minisztérium beruházási szakemberekből álló közös bizottsága elhatározta, hogy még ez évben megkezdik a harmadik közös lengyel—magyar szénelőkészítő mű beruházását a lengyelországi makasowi bányában. Ez nagyobb lesz az előző kettőnél, óránkénti 140 tonna kapaA lótuszok magyarországi hazájában

A Szegedi Tudományegyetem füvészkertje a lótuszok magyar- országi hazája. Itt van az indiai lótuszok legdúsabb közép-európai előfordulási helye és most — hazánkban első ízben — itt hozott virágot a Közép-Amerikában honos sárga lótusz. A virágok teljes pompában nyílnak. Tóth István kertész unokája, Irénke a virágok között. MTI Foto — Tóth Béla felvétele

citással termeli a szenet a meddőből. Ugyancsak döntöttek a Dimitrov bányaüzemben telepítendő negyedik szénelőkészítő mű beruházásáról is. Ezt 1963 elején kezdi meg a Haldex. A két új üzem műszaki berendezéseit ugyanúgy, mint már a meglévő kettőt, Tatabányán tervezik és készítik.