Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-09 / 211. szám
föENA megyéi népújság 1962. szeptember P$ Tartozás egy emberrel szemben Ä ülönös história. Megtörténhet, mint ahogy meg . is történt, hogy egy va- Ihkire egyik községben rosszat möndanak, és ugyanarra a valakire a másik községben rengeteg jót mondanak. Dr. Kalapos István tavaly Bogyiszlón működött, az ottani tsz főagronómusa volt. Időnként megfordulok a községben azzal a szándékkal, hogy hiteles krónikása legyek az ottani változásoknak. Nemcsak a szépet, a jót, hanem a gondokat, a panaszokat is feljegyzem, mert így teljes a kép. Róla, dr. Kalapos Istvánról a bogyiszlói szövetkezeti gazdák ellenérzéssel beszélnek, ha szóba kerül, magatartását kifogásolandó történeteket szép számmal sorolnak. S amit elmondtak, azt kellett megírni az újságban, azért, hogy lássák, a lap nem szépít a dolgokon semmit, nem fest feketére, de rózsaszínűre sem. Helyt ád a véleményeknek. így történt, hogy a bogyiszlói szövetkezeti gazdák véleménye nyomtatásban is megjelent, s a községben azt mondják rá; ez az igazság. Viszont Medinán szintén olvassák a Tolna megyei Népújságot, de ott már a Béke Tsz gazdái így vélekednek: Kalapos Istvánról a cikk hazudik, íróját felelősségre kellene vonni, mert milyen jogon bántja a mi nagyon rendes fő- agronómusunkat? Időközben ugyanis dr. Kalapos István Medinára került, s jelenleg is ott dolgozik. Hát most az a kérdés, hogy milyen ember is valójában ő, akit Medinán szeretnek, Bogyiszlón nem. Ezt tisztázni éppen az őszinteség miatt, olyan tartozás, amit ■le kell róni mindenképpen vele szemben. Megkívánja a becsület. Ez év nyarán a Gépállomások Megyei Igazgatóságának egyik dolgozója, Bödök elvtárs Bogyiszlón járt, s amikor meglátta a kalászosokat, kijelentette: akárki volt itt tavaly az agronómus, látatlanból is azt mondom rá, érti a dolgát. A gazdag gabonatermés jórészt dr. Kalapos István érdeme, mert tavaly ősszel Bogyiszlón még ő irányította a vetési munkákat. A medinai Béke Tsz — ahol jelenleg dolgozik — aratásig 8 forint munkaegységelőleget osztott, havonta és egységenként. Az aratás az a kritikus időpont, amikor az előlegosztás vagy megszűnik, vagy csökken. A Béke Tsz-ben 12 forintra növekedett, és ezt tartják azóta is. A tsz-tagok érthető módon a gondos szakirányítással magyarázzák a növekedést. Ebben nagyon sok az igazság. A Béke Tsz-ben tervszerűen, pontosan folyik minden munka, s így lehet pénz. Ha az őszi betakarítást is olyan gondosan végzik majd el, mint a kapálást és az aratást, akkor a betervezett munkaegység értékét elérik. Kenyérgabonából a tervet teljesítették, a silózást befejezték, a kukorica 30 mázsás átlagtermést igér. A föagronómus augusztusban elkészítette az őszi vetési munkák technológiáját. Papírra fektette, hogy mit kell tenni száraz idő, és mit kell tenni esős idő esetén. E munkaprogram egy- egy példányát megkapták a brigádvezetők, s ennek alapján készültek fel. Dr. Kalapos István főagronó- must főleg ezért a tervszerű, pontos munkáért kedvelik a tagok. Puritán, egészséges életmódja csak növeli népszerűségét. Sokan bár tudják, mégis kétségbe vonják, hogy hatvan éves, mert hajnalban kel, késő este fekszik, és soha nem látszik fáradtnak. Imponáló pontossága ragadós, szilárdítja a munkafegyelmet. Ha egyszer kijelenti, hogy valahol 6 órakor megjelenik, akkor 6 óra előtt egy perccel ott van. Az az igazság tehát, hogy Medinán szeretik és becsülik. Megváltozott volna? Alig hihető, hogy egy idős ember néhány hónap alatt képes lenne megváltozni. Ugyanaz maradt, aki volt Bogyiszlón. Ahogy Medinán szeretetteljes elnézéssel mondják, most is megvannak neki a bogarai. Előfordul, hogy a határt járva beszélget a fogatossal, majd minden átmenet nélkül kijelenti: „most hallgasson elvtárs, mert gondolkozom", a fogatos nem sértődik meg. Bogyiszlón viszont az ilyet már rossznéven vennék. Medinán kedélyesen fogják fel azt is, hogy ingerült; ha irodájában nincs a helyén a szék, vagy ha piszkos a hamutartó. A medi- naiak szerint nem vezet jóra az állandó sértődöttség, nem érdemes felnagyítani a dolgokat, és nemcsak a bogarait kell nézni egy embernek, hanem az erényeit és főleg az erényeit. Úgy vélik, nem akarásnak nyögés a vége, és aki nem akar, az használ fel minden alkalmat arra, hogy okkal, ok nélkül megsértődjön, ha- ragszomrádot játsszon... Mi hát az igazság? Dr. Kalapos István kiváló szakember. Gyakran nyersebb, mint kellene, de a dolgos munkásembereket szereti. A pontatlanságot, a gondatlanságot nem tűri. Bogyiszlón sajnos tavaly ezt látta, és sajnos általánosított. Ezért nem bírta megtalálni a megfelelő hangot, de medinai szereplése azt mutatja, hogy a megfelelő hang megkeresésére kölcsönösen keU törekedni. Nemcsak az odahelyezett szakember, a szövetkezet gazdái is nagyon sokat tehetnelz, hogy olyan legyen az agronómus, amilyennek szeretnék. SZEKULITY PÉTER (Folytatás a 3. oldalról.) nőm kellett, hogy a szoba ablakai nyitva legyenek, hogy az osztály valamennyi dolgozója tizenkettőkor ebédelni menjen. Az utasítás közölte, hogy a megszabott időben a szomszédos laboratórium nagy ablaka is nyitva lesz és a közeli asztalon valaki íém- alkilos üveget helyez el. A robbanás olyan csekély, hogy senkinek sem tűnhetik fel, de ahhoz elég erős, hogy a rendkívül érzékeny alkilos üveget megrepessze. A beáramló levegő azután gyorsan lángba borítja a berendezést. Sárosi bólint. — A virágok — szólal meg. — Emlékszik, mit mondtam a virágokról, alezredes elvtárs? A főmérnök sóhajt. — Egyszerűnek és biztosnak látszott az egész. — S talán az is maradt volna, ha valaki meg nem hallja mégis azt a csekély robbanást — jegyzi meg Keserű alezredes. Hevesi arcán megrándul az izom. Ez az arc keserű, és reménytelen. — Ki volt az? — kérdezi csendesen. A feleletet Sárosi főhadnagy adja meg. — Csiszár Lajos. — Igen. Ez a sors! A feleségem elcsábítása után ő okozta vesztemet is. Nincs több mondanivalóm, uraim. Halálosan fáradtnak érzem magam. Az alezredes feláll az íróasztal tóL — Egyelőre elég is ennyi. Az ügy teljesen világos. Elvihetik a főmérnököt. Klári lezárja a jegyzőkönyvet, a főmérnök aláírja. Sárosi főhadnagy az ablakhoz lép, az utcát nézi. Keserű megáll a lány előtt. — Emlékszik még a múltkori beszélgetésünkre? Azt kérdeztem magától, hogyan hajtana végre egy efféle bűntettet? — Alezredes elvtárs mindig tréfál. — Nagyon okos kislány maga, Klárika. — Most meg bókolni tetszik. Szükség van még rám? — Nincs. Visszavonulhat az irodájába. Sárosinák váratlanul Csiszár jut az eszébe. Rendes gyerek az, becsületes fiú! Csak arról az ostoba öltözködésről szokna le! Vége — 1%e$#e£tM edü# Séta a tolnai Aranykalász Tsz-ben Az iroda környéke a reggeli órákban sem mozgalmasabb, mint napközben bármikor. A tsz-tagokat a brigádvezetők, munkacsapatvezetők előre értesítik, hol, milyen munka van, ki, hova menjen dolgozni. A területeket az idén tavasszal egyénekre osztották fel a tolnai Aranykalász Tsz- ben, s ez megkönnyítette a munkaszervezést. Csak az irodistákat találtuk benn. Az elnök, Pfuntner Sándor a határt járja. Megnézi, mi történt a két hét alatt, amíg^ő a Szovjetunióban volt egy mezőgazdasági delegáció tagjaként. Tor- nóczki István föagronómus is úton van. Talán együtt vannak az elnökkel. A párttitkár szintén nincs itthon. A Balaton mellett üdül — kapjuk meg a tájékoztatást. No, itt sem lesz fényképes riport, gondolom, és mintha csak személyes kívánságunkra történt volna, betoppant az irodába egy fiatalember. Százezrek a holtág mellől — Fehér János agronómus vagyok — mutatkozik be, s amikor elmondtuk jövetelünk célját, készségesen vállalta a kalauzolást. — Most már nem igen tudok olyan munkahelyeket mutatni, ahol nagyobb számban dolgoznánk. A növényápolást már elfelejtettük. A cséplést is régen bebefejeztük. Esetleg az állattenyésztés, a kertészet és a gyümölcsös megtekintését ajánlhatom — mondta. Utunk első állomása a Duna holt ága melletti kertészet, ahol tizennégyen szedik a paprikát. Néhány perc múlva megtelnek a kosarak a viaszsárgán fénylő, vastaghúsú paprikákkal. Százötven ládát kell megtölteni estig, holnap nagyobb szállításuk lesz. A 150 holdas kertészet az idén szépen jövedelmez. A tervben 700 ezer forint bevétel szerepel, de ennél több lesz. Még nem végeztek az uborka szedésével sem, és csak uborkából 250 ezer forint A paprikaszedők gyorsan dolgoznak. bevételük volt. Két portra vettek át Az Istállóktól nem messze az ároksilókat töltötték, öt vontató, illetve teherautó hordta a silónak valót, de olyan gyorsan, hogy az ott dolgozó 12 tsz-tagnak ugyancsak igyekezni kellett hogy győzzék a teregetést. Naponta 120 köbméter siló készül. Ágyúkkal az aszály ellen Percenként 3200 liter vízzel apasszák a vízágyuk a Holt-Duna vizét A fenyőcsemete közé ültetett paprikát öntözik. A tolnai Aranykalász Tsz-ben ugyanis jól kihasználják az adottságokat. Nem fog ki rajtuk a szárazság. Két motormegjhajtású szivattyújukat oda vihetik, ahol éppen szükség van a növények öntözésére. A hosszantartó szárazság idején is tudnak öntözni a kertészetben, de ahogy a növények fejlődése megkívánta, öntözték a cukorrépát, a takarmányrépát és egy esetben a vetőburgonya is kapott mesterséges csapadékot Jövőre 300 holdra növelik az öntözött területet. Egymillió forintos költséggel csőkutas rendszerű öntözőhálózatot létesítenek. A szigeti dűlő 52 holdas gyümölcsösében szüretelik a korai almát. A gyümölcsösben két irányú munka folyik. A gyümölcsszedés és a kártevők elleni védekezés. Az asszonyok, Horváth Fe- rencné, Eickner Jánosné, Farkas Lajosné és Wolher Jánosné a fákat fosszák meg terhűktől, nagy szakértelemmel. Mint tréfásan mondják, »még válogatnak, mint vagonnal ex- tőtember a vadkörfSben". Vők* gatni is kell, mert nem egyöntetű a gyümölcsécés. Növényvédelem — házilag Ferenczi István aetoros és We*1- hng József permetezőmester a raktározás előtti gyümölcspermetezést végzik a tsz saját permetezőgépével. Az Aranykalász Termelőszövetkezet idei gépesítési programjába ugyanis beiktatták a növényvédelem megszervezését, saját erőbőL Ezt végre is hajtották. Az idén két saját gépükkel maguk végezték el a növényvédelmet. Már alkonyodott, amikor az állattenyésztőkhöz értünk. Buchev József állattenyésztési brigádvezető a sertésgondozókkal beszélgetett A hízott sertések leszállítása után falkásítottak, s ezúttal 220 süldő szimultán oltására készültek. Mire az állatorvos megérkezett, minden jól elő volt készítve, s zavartalanul mehetett a munka. Nem könnyű dolog írásban „megrajzolni” egy nap tapasztalatait. Sok mindenről lehetne még írni a látottak alapján. Arról is például, hogyan, és honnan indult el az a közösség, amelyet viszonylag rövid idő alatt, a jól működő termelőszövetkezetek közé lehet sorolni. Befejezésül csak annyit, a tolnai Aranykalász Tsz szépen és egyenletesen fejlődik. Olyan a gazdasága, amilyenné a tagok jó munkájukkal tették. Jövedelmező gazdaság, ahol megmutatkozik a jól végzett köizösségi munka eredménye. Szöveg: Pozsonyi Ignácné Fotot Bakó Jenő öntöznek a vízágyúk ' * i Megkezdték a korán érő alma szedését,
