Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-04 / 206. szám

I9C2. szeptember 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A szegénység Kistormáson Vegyes érzésekkel kerestem jel a kistormási Dózsa Termelő­szövetkezetet. Útközben nyugtalanító gondolatok foglalkoztattak, önkéntelenül is az a tavaszi határszemle jutott eszembe, amikor maguk a határszemlét végző hivatalos személyek is lesújtóan vé­lekedtek a helyzetről. A tsz-vezetők az elkeseredett emberek beletörődésével sorol­ták a bajokat. Olyan elméletet vallottak: „Kistormás határát ero­dált hegyoldalak, sovány földek teszik ki. Itt törvényszerűek a rossz gazdasági eredmények, és ami ezzel együttjár, a tsz-tagok szegénysége.” Az elkeseredés rossz tanácsadó. Elkeseredett embe­rekkel nehéz a bajból kilábolni, különösen akkor, ha meg is futa­modnak a nehézségektől. A kistormási tsz-ben évekre visszatekint­ve nem egy, de számtalan ilyen példa volt. A község lakossága évről évre cserélődött, de szerencsére az idén már nem így van. Elk ész ült a döbrökozi víztorony Döbrököz köz­ségben már mű­ködik a vízmű, amelyet községfej- lesztésí alapból a lakosság összefo­gásával építettek. A dombóvári út mellett büszkén emelkedik a ma­gasba a víztorony. A vízmű még nem készült el teljesen: | a harmadik lépcsőt csak a következő évben adják át rendeltetésének és ezzel a falu nagy részét megfelelő ivóvízzel tudják el­látni. Huszonötezren 250000 napra veszik igénybe az idén az IBUSZ „fizető­vendéglátását" Jövőre további húsz százalékos fejlesztést terveznek A kistormási Dózsa Tsz egy ki­csit sem biztató helyzete sok gon­dot adott a vezető szerveknek is. A tagság körében kialakult hely­telen szemléletekkel kellett elvi síkon vitatkozni. Segítséget kel­lett adni olyan tekintetben, hogy az a község, amely tele volt for­radalmi lendülettel és vezető be­osztású embereket nevelt, a tsz- mozgalom nehézségével is meg tudjon birkózni. Rá kellett vezet­ni a tsz-tagságot arra, hogy ne- csak az államtól várják a segít­séget, hanem bízva a saját ere­jükben, maguk is tegyenek vala­mit a tsz fellendítéséért, az oly sokat emlegetett kistormási sze­génység megszüntetéséért. A megyei és a járási pártbizott­ság részéről elsősorban olyan se­gítséget kaptak, amely rádöbben­tette a kistormásiakat arra, hogy jobban kell dolgozni, ég vállalni kell a felelősséget a tsz további helyzetének alakulásáért. Ki kel­lett alakítani a helyes művelési politikát, amely vonzólag hatott a tsz-tagokra. > A járási pártbizott­ság keményen lépett fel és a hi­bák megszüntetésére határozatot hozott. A keménység, amely ker­telés nélkül mutatott a hibák gyökerére, rosszul esett a tagság­nak. Erről beszéltek is, de becsü­letükre váljon, megszívlelték a bírálatot és saját maguk is hozzá­fogtak az ügyek rendezéséhez. □ Milyen változások történtek és ki, mint vélekedik a jelenlegi helyzetről? — Meguntuk a szegénységet és azt, hogy a felsőbb szervek álta­lában rossz példaként emlegették a Dózsa Tsz-t — mondja Berényi István növénytermelési brigádve­zető. A rossz példa emlegetése nem ok nélküli volt. Éveken ke­resztül csak a bajokkal és a gaz­ette földekkel küszködtünk. Pa­píron 170 tagunk volt ugyan, de a munkában, sokat mondok, ha ötvenen részt vettek — mondja és hangjából a régi keserűség csen­dült ki. — Az idei év sorsdöntő a tsz életében. Gyomtalanok földjeink, minden növényféleséget idejében megkapáltunk és biztatóak a ter­méskilátások is. Amióta a tsz-ek egyesítése megtörtént, először vé­geztük el határidőn belül a ga­bona betakarítását, a vártnál jobb terméseredménnyel. Becslésünk szerint búzából 9 mázsa, árpából 10 mázsa az átlag, a kukorica hol­danként megadja a 35 mázsa csö­vest. Az idén a tsz-tagoknak mun­kaegységenként egy kiló árpát oszthattunk a tavalyi 60 dekával szemben. És ami igen jelentős, Nagy sikerük volt az idén a magyar könyveknek a 7. nem­zetközi könyvvásáron — mondot­ták a kultúra külkereskedelmi vállalat képviselői a könyvek nagyszabású nemzetközi sereg­szemléjének tapasztalatairól, a kiállítás eredményeiről nyilat­kozva. A vásáron — amelyet Var­sóban, a kultúra és tudomány 30 emeletes márványpalotájában ren­deztek, képviseltették magukat Ausztria, Belgium, Bulgária, I Csehszlovákia, Dánia, az Egyesült Államok, Franciaország, Ju­goszlávia, T engyelország, Ma­gyarország, Nagy-Britannia, a havonta hét forint munkaegység­előleget is tudtunk fizetni. Beré­nyi elvtárs az eredményekről bi­zakodással beszél. Időközben hozzánk csatlakozik Máj zik József állattenyésztési bri­gádvezető is, aki szintén bekap­csolódik a beszélgetésbe. — Való igaz, hogy lényeges ja­vulás van az elmúlt évekhez vi­szonyítva. Az idei évben bizta­tóbbak a terméskilátások és ja­vulás van az állattenyésztésben is. Most már nem akarunk sze­mélyeket csépelni, szapulni, de az tény, hogy egyik ember jobban dolgozik mint a másik, mert job­ban a szívén viseli a közös gaz­daság sorsát. Meg kellett talál­nunk azokat az embereket, akik érzik is a felelősséget azért a munkáért, amit elvállalnak — mondja. Személyi változás történt az ál­lattenyésztésben, mégpedig a szakértelem figyelembevételével, és ez jó. Majzik József a Lengye- li Mezőgazdasági Technikum ál­lattenyésztő tagozatán tanul. Az állatgondozók kiválasztásánál is érvényesül a szakértelem és a fe­lelősségvállalás. A sertéstenyész­tésben jobbak az eredmények, amit mutat az is, hogy 8,95 kilós átlagsúllyal választották le a ma­lacokat. □ A termelőszövetkezet pénzügyi helyzetének javulásáról Nagy Mi­hály, a tsz főkönyvelője beszélt. Egy-egy sikertelen zárszámadás után általában arról beszéltünk, hogy a jövő év majd jobb lesz. A tagok ezt már szócséplésnek fogták fel, mint ahogy volt is. Szépítgettük a bajokat, amit mu­tat az is, hogy tavaly 32 forint­ban állapítottuk meg a munka­egység értékét, annak ellenére, hegy már az év elején láttuk, ezt nem tudjuk teljesíteni. Úgy is történt. A zárszámadáson 18,63 forintot tudtunk kifizetni. Az idén ebben is mértéktartóak voltunk és a reális felmérések alapján 23,27 forintot állapítot­tunk meg. Az év végére ezt el is érjük. Hogy mire alapozzuk? Ar­ra, hogy pénzügyileg is javult a helyzet. Féléves áruértékesítési tervünket teljesítettük. Elszállí­tottunk 187 hízott sertést, s a hé­ten újabb 23 sertés, valamint két hízott marha került leszállításra. Tej, tojás és baromfiszállítási kö­telezettségünknek is eleget tet­tünk. A második féléves terv tel­jesítése is biztosítottnak látszik, nem úgy mint más években volt, amikor az első félév a második félév tervteljesítésének terhére történt. A munkaegység felhaszná ásó­nál is van megtakarításunk. Ta­valy az év végéig 6000 -el több Német Demokratikus Köztársa­ság, Olaszország, Románia, Svájc, a Szovjetunió kiadói és külön ki. állítással szerepeltek az ENSZ kulturális szervezetei. A magyar könyvek közül a leg­nagyobb érdeklődés az akadé­miai kiadó tudományos könyvei, a világatlasz és a fotóalbumok iránt mutatkozott. Szép sikert arattak az illusztrált bibliofil ki­adványok, a Dante összes mű­veinek és az új Móricz-sorozat- nak bőrkötésű példányai. A külföldi kiadók jónéhány művet megrendeltek a kultúrától. sem törvény munkaegységet használtunk fel a tervezettnél. Az idén a féléves tervhez viszonyítva 370 munka­egységgel kevesebb a felhaszná­lás. A felmérések alapján a vár­ható jövedelemmel számolva úgy látjuk, az év végére nem lesz mérleghiányos a kistormási Dó­zsa Tsz. □ A pártszervezet titkárával, Kiss Imrével arról beszéltünk, hogy a pártszervezetnek milyen érdeme van abban, hogy az idén bizta­tóbbak a kilátások. — Az elmúlt években, ha bírál­ták a termelőszövetkezetet és a felelősséget emlegették, a pártta­gokhoz hasonlóan a tsz-tagoic is a megszokottság fásultságával fo­gadták a bírálatot és csak a fel­sőbb szervektől várták a bajok megoldását. Az idén másként van. Rádöbbentünk arra, hogy az ál­lami támogatáson túl nekünk is felelősséget kell vállalnunk a helyzet megjavításáért, a tsz sorsának további alakulásáért. Ehhez természetesen az kellett, hogy a pártszervezet javítsa a po­litikai és a termelést ellenőrző munkáját. Vállalnunk kellett a népszerűtlennek látszó feladato­kat is. A korábbi, a jóindulaiú elnézés helyett a fegyelemsértők­kel szemben javasoltuk a fclelős- ségrevonást. A tsz-vezetőség né­hány esetben munkaegységievo- nással büntette a hanyagokat. A felelősségrevonás mellett elsősor­ban szem előtt tartottuk a járási pártbizottság határozata*. A helyi viszonyoknak megfelel len, olyan művelési politikát alakítottunn ki. amely vonzólag ha*ott a tag­ságra. így tudtuk elérni, hogy a tagság érzi a felelősségit és biza­kodóbb is a jövőt illetőleg. Most már nemcsak szólamnak fogják fel, ha azt mondtuk- Dolgozzunk jobban, és nekünk is «kbb lut. Látják, hogv az idén javult a helyzet, és jövőre még jobb lesz. A helyzet ismeretében vegyes érzésekkel kerestem fel a kistor­mási Dózsa Termelőszövetkezetet. Eredménytelenségre és az elkese­redett emberek lemondására szá­mítottam. Helyette a gazdaságban eredményeket mutató kibontako­zást, az emberekben bizakodást tapasztaltam és zz jó érzéssel töl­tött el. íme a kistormisi tsz-ta­gok okosan használják fél az ál­lam, a társadalom nyú 'otta se­gítséget és maguk is azon dol­goznak, hogy a Dózsa Tsz olyan szövetkezeti gazdasag legyen, amely tagjainak jólétet tud biz­tosítani és ahol nem törvényszerű a szegénység. POZSONYI IGNÁCNÉ F XXVII. — Ide figyeljen fiam, ezúttal szabadon engedjük. Garázdaság és súlyos testi sértés miatt eljá­rás indul maga ellen. Ezúttal sza­badlábon védekezhet. De figyel­meztetem, ha még egy ilyen eset előfordul, a hűvösön marad. Ve­gye át a holmiját és menjen. A fickó morózus arcán egyet­len izom sem rándul. Már for­dul is. — Nincs semmi szava? — Mit mondjak? Tudtam, hogy nem követtem el olyat, amiért felakaszthatnak. — Jó lesz, ha szívére veszi, amit mondtam. Vállrándítás a válasz. Dodó a megátalkodottság élő szobrának tűnik. Alig hagyja el a szobát, a hadnagy már emeli is a hallga­tót Tovább fokozódott aZ idén hz IBUSZ fizető-vendcglátásának népszerűsége. A vállalat eredeti, leg 19 500 fizetővendéggel és ösz- szesen 194 000 vendégnappal szá­molt erre az évre. Ezért a Bala­tonnál, Görömböly-Tapolcán és az ország más üdülőhelyein 2000 szobát, valamint négy első osz­tályú balatoni campin'ben — Tihanyban, Füreden, Földvárott és Bogláron — 50—50, együtt- ; véve tehát 200 sátrat biztosított. Négy hónap még hátra van az esztendőből, de az előzetes je­lentkezések alapján máris meg­állapítható, hogy az idén — a terveket jóval meghaladóan — körülbelül 25 000 fizetővendég, összesen 250 000 napra veszi Igénybe az IBUSZ-nak ezt a szolgálatát. Ezek az adatok 20 a gyár _______IRTA: TÚRI ANDRÁS — Sebők elvtárs? Dodót kien­gedtük. Maradj a nyomában, fi­gyeld meg, kikkel találkozik, ho­va megy. Időnként adj jelentést! Rendben? Újabb tárcsázás. — Sárosi főhadnagyot kérem. Itt Krámer. A fickót elbocsátot­tam. Egy emberem a sarkában lesz. Én bent maradok ma egész nap, ha bármi történik, értesíte­nek. Téged hol lehet megtalálni? Értem. Várj, följegyzem. Ugyanekkor bent az üzemben azt mondja Lojzi az ebédlőben Keresztesi Ottónak: — Én pedig nem hagyom any- nyiban, hogy az a fickó fejbe­vert. Ma este ellátogatok a Nap­sugárba. — Megőrült? — Nem én. Szín józan vagyok. De belebetegszem, ha nem adha­tom vissza azt az ütést. százalékkal haladják meg a ta* valyi számokat. Éppen erre a fejlődésre való tekintettel az IBUSZ jövőre még nagyobb erőfeszítéseket- tesz a növekvő igények kielégítésére. Részint a fizető-vendéglátás ed­digi gócain — az említetteken kí­vül többek között Hajduszobosz. lón, Cserkeszöllőn, Karcagon* Mátraszentimrén, Visegrádon, Al- ; sógödön, Zebegényben, stb — bé. relnek ki új szobákat, részint to­vábbi üdülőhelyeket kapcsolnak be a hálózatba, köztük Bánkot, Iüzérradványt, Sárospatakot és Botácsot. így újabb 600 helyiség felhasználásával számításaik sze. rint jövőre ismét 20 százalékkal több vendég ugyancsak 20 száza­lékkal hosszabb időre veheti majd igénybe a fizető-vendéglátás nyújtotta üdülési lehetőségeket. — Ide figyeljen, ha nem áll el ettől a hülyeségtől, értesítem a rendőrséget. Csiszár nevet. — Maga nem gyerek már. Hu- szonnégyéves felnőtt fiatalember, hamarosan megszerzi a mérnöki diplomáját, jó könyveket olvas, színházba, hangversenyre jár. Vi­selkedjék úgy, mint egy kultúr- ember. — Ehhez aztán semmi köze a kultúrának. A csirkefogók öten voltak, úgy támadtak rám. Most majd igyekszem négyszemközt lenni azzal a patkánnyal. — Figyelmeztetem, hogy komo­lyan beszéltem. Értesítem azt a főhadnagyot, aki a tűzeset ügyé­ben itt járt. Sárosinak hívják, tudom. — Jó, azért nem . kell lenyel­nie. Csak tréfáltam, na. — Azért. Keresztesi komolykodva meg­fenyegeti, s nézi a fiú villogó fog­sorát. Ám azért nem hagyja bé­kén a gondolat, és munkaidő vé­geztével még egyszer odaszól Loj- zinak: — i Aztán semmi bolondság! Megegyeztünk! (Folytatás a 4. oldalon] Sikert arattak könyveink a nemzetközi könyvvásáron

Next

/
Thumbnails
Contents