Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-30 / 229. szám

1962. szeptember 30. TOT/VÄ MFCYFf WfPŰJSAfl 3 A szocializmus teljes felépítésének útja Ezekben a napokban száz- és százezrek tanulmányozzák pár­tunk Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit. Különö­sen két probléma foglalkoztatja az embereket. Az első így hang­zik: „Mi értendő pontosan a szo­cializmus alapjainak lerakásán?” A másik kérdés: „Mi szükséges a szocializmus teljes felépítésé­hez?” A cikk — nagyon röviden — erre a két kérdésre kíván vá­laszt adni. E Egyesek úgy gondolják, hogy a mezőgazdaság nagyüzemi szocia­lista átszervezése jelenti a szo­cializmus alapjainak lerakását. Kétségtelen, hogy az átszervezés hatalmas forradalmi lépés fejlő­désünkben. Jelentősége csak a proletárhatalom kivívásához ha­sonlítható. Mégsem jelenti ön­magában a szocializmus alapjai­nak lerakását. Az irányelvekben kristálytisztán fogalmaz a párt: „A szocialista forradalom fő fo­lyamatai — a politikai, gazdasá­gi, társadalmi és kulturális-ideo­lógiai átalakulás — egységet al­kotnak, összefonódnak.” A szo­cializmus alapjainak lerakása te­hát több tényezőből tevődik ösz- sze. A mezőgazdaság nagyüzemi szocialista átszervezése is ezek közé tartozik, de csak egyik té­nyező. Melyek tehát a többi té­nyezők, amelyek előfeltételei a szocializmus alapjai lerakásának? Mindenekelőtt a legalapvetőbb a munkásosztály politikai hatal­mának, másszóval a proletariá­tus diktatúrájának kivívása és megvédelmezése, minden további lépésünknek ez az alfája és óme­gája. A munkásosztály számára a po­litikai hatalom megszerzése nem cél, hanem eszköz a kisajátítók kisajátítására, hogy a nép ne csak a politikában, hanem a gazdaság­ban is uralkodó legyen. A mun­kásosztály a gazdaságban szerzett pozícióval támasztotta alá, építet­te szilárd alapokra politikai ha­talmát: államosította a Föld mé­hének kincseit, a gyárakat, a ban­kokat, a közlekedést, a kereske­delmet. A felsorolt területeken szocialista termelési viszonyok jöttek létre. A szocialista iparo­sítás eredményeként fejlett ne­hézipar létesült, s hazánk agrár­ipari országból ipari-agrár or­szággá alakult át. A munkásosztály a szocializmus alapjainak lerakása során a ha­talom birtokában nemcsak a gaz­daságban kerül birtokon belül, hanem hozzálát, hogy a kultúrá­ban is a nép érdekei legyenek a meghatározók. A kultúrforrada- lom lényege: az egész nép mű­veltségi színvonalának emelése, a szocialista értelmiség kialakítá­sa. A kultúrforradalom során ne­velődik ki — többek között — a szocialista alapokra helyezkedő falu értelmisége, s nem lebecsü­lendő mértékben növekszik a dol­gozó parasztság szocialista tuda­tosságának mértéke, ami előfel­tétele az alapok lerakásának. Az elért eredmények alapján a VII. kongresszus elérkezettnek látta az időt, hógy megindítsuk az offenzívát a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének befejezé­séért. Ma már országunk szántó- területének 95,5 százalékán ter­melőszövetkezetek és állami gaz­daságok dolgoznak. Egész nép­gazdaságunkban osztatlanul a szo­cialista termelési viszonyok ural­kodnak. Lényegében győzött a szocialista forradalom, ami egy­ben a szocializmus alapjai leraká­sának befejezését jelenti. Mint láttuk, a szocializmus alapjainak lerakására a mezőgaz­daság szocialista átszervezése te­szi fel a koronát, de nem a me­zőgazdaság szocialista átszervezé­se egymaga jelenti a szocializmus alapjainak lerakását. Az elmúlt esztendőkben a szocialista forra­dalom folyamatában olyan minő­ségi és mennyiségi változások mentek végbe, amelyekkel lezá­rult egy szakasz a szocializmus építésében, s hozzálátunk a szo­cializmus teljes felépítéséhez. II. Ahhoz, hogy mi szükséges a szocializmus teljes felépítéséhez, azonnal tisztáznunk kell egy problémát. A szocializmus építé­se egy hosszabb időszakot magá­ban foglaló folyamat. A szocia­lista társadalom felépítésének fő feladatai a szocializmus építésé­nek egész időszakában érvénye­sek. Egy új periódus kezdete, konkréten a szocializmus teljes felépítése nem azt jelenti, hogy teljesen új feladatok vagy tör­vényszerűségek kerülnek előtérbe. A kulturális forradalom felada­tainak végrehajtása például a szo­cializmus teljes felépítésének sza­kaszában hangsúlyozottabban ke­rül előtérbe, mint a szocializmus alapjainak lerakása idején. Mi szükséges tehát a szocializ­mus teljes felépítéséhez? a.) A szocializmus anyagi-technikai bá­zisának megteremtése; b.) A szo­cialista nemzeti egység kialakí­tása; c.) a kultúrforradalom vé- gigvitele. Mi értendő a szocializmus anya­gi-technikai bázisa alatt? A leg­helyesebb, ha Lenin erre vonat­kozó általános útmutatását vesz- szük alapul: „Az erőforrások biz­tosításának, a szocialista társada­lom megteremtésének valóságos és egyetlen alapja csakis a nagy­ipar. Jól megszervezett nagyipar nélkül egyáltalán szó sem lehet szocializmusról. 1. Mint látjuk, a szocializmus anyagi alapjául Le­nin a jól megszervezett gépi nagy­ipart jelöli meg, azonban ezt sem általában, hanem a nagyipar meg­határozott színvonalát. Majd meg­állapítja: „A szocializmus anyagi alapja csakis a gépi nagyipar le­het, amely a mezőgazdaság át­szervezésére is képes. Nem szorít­kozhatunk azonban erre az álta­lános tételre. Ezt konkretizál­nunk kell.” 2. Lenin útmutatásá­ban — a termelőerők oldaláról vizsgálva — „a legmodernebb technika színvonalának megfele­lő” jól szervezett gépi nagyipar jelenti a szocializmus anyagi­technikai bázisát. Az irányelvek az utóbbi évek fejlődését tekintve, megállapít­ja: „Az állami iparban megnőtt a nehézipar részaránya, ezen be­lül a gépipar és a vegyipar emel­kedett jelentősen.” A gépipar és a vegyipar gyors ütemű fejlődé­se az, ami a leginkább viszi előre a szocializmus anyagi-technikai bázisának megteremtését. A Központi Bizottság irány­elvei gazdasági tevékenységünk vezérlő elveként a gazdaságosság fokozását, a termelékenység eme­lését, az önköltség csökkentését jelölte meg. Ennek eszköze a tech­nika és a technológia fejleszté­se, gyártmányaink korszerűsítése, magas műszaki színvonalon való előállítása, valamint iparunk szer­kezetének és vezetésének további javítása, gazdasági fejlődésünk másik fontos feltétele a mezőgaz­dasági termelés gyors ütemű fej­lesztése, ezért a mezőgazdaságban mielőbb ki kell építenünk a nagy­üzemi termelés korszerű anyagi­technikai bázisát. Mindezek azért bírnak óriási jelentőséggel, mert a szocializmus teljes felépítése ki­zárólag csak saját anyagi-techni­kai bázisán lehetséges. Pártunk és munkásosztályunk politikai tapasztalatai alapján tisz tában van azzal, hogy csak szé­les osztályszövetség megvalósítá­sával viheti győzelemre a szo­cializmus teljes felépítését. A ter­melőerők és a termelési viszonyok az osztálystruktúra- megváltozá­sából pártunk Központi Bizottsá­ga megfelelő politikai következ­tetéseket vont le. Mindenekelőtt azt, hogy politikai rendszerünk továbbfejlesztése szempontjából most már célul tűzhetjük a szo­cialista nemzeti egység kialakítá­sát. Hogyan tudjuk röviden sum­mázni a szocialista nemzeti egy­ség kialakításának ismérveit? A szocialista nemzeti egység vezető ereje: a munkásosztály és mar­xista-leninista pártja; alapja: az új tartalmú munkás-paraszt szö­vetség. amely ma már két test­véri szocialista osztály szövetsé­ge; tartalma: a békéért, a szo­cializmus teljes győzelméért fo­lyó küzdelem, hűség a rendszer­hez, harc a nemzeti függetlenség megvédéséért, küzdelem a belső és külső osztályellenség ellen. Megkönnyíti a helyzetet, hogy az alapok lerakásával a szocializmus teljes felépítésének feladatai össz­hangba kérültek az egész nép ér­dekeivel. A szocialista nemzeti egység fo­kozatos kialakulásával változás megy végbe a proletárdiktatúra államának funkcióiban, és lépés­ről lépésre kifejlődnek benne az egyetemes népi államra jellemző vonások. Társadalmunk szocialis­ta egységének kialakulása egyben azt is eredményezi, hogy a mun­kásosztály élcsapata az egész nép pártjává válik. A szocializmus teljes felépítésé­nek időszakában kell győzelemre vinnünk a kultúrforradalmat. A szocialista társadalom felépítésé­nek nélkülözhetetlen feltétele né­pünk műveltségi színvonalának emelése, dolgozóink műszaki kép­zettségének és öntudatának nö­velése, továbbá, hogy az élet minden területén uralkodóvá te­gyük a marxizmus-leninizmust. A köznevelés, a tudomány, a művé­szetek, az irodalom, a tájékozta­tás és nevelés valamennyi eszkö­zével ezt a célt kell szolgálnunk. Mindezek összességükben oda hat­nak, hogy a szocializmus teljes felépítésének útjára tért hazánk­ban kialakuljanak az emberek közötti kapcsolatok új szabályai, a szocialista társadalom emberé­re jellemző erkölcsi normák, hogy az emberek megtanuljanak szo­cialista módon élni, dolgozni, gon­dolkodni. Tolna megyei termelőszövetkezetek szerződést kötnek a Déryné Színházzal Tolna megye falvaiban is meg- kötött a Déryné Színházzal. A kezdődött a színházi idény. Az szerződés értelmében a termelő­idei évad sokkal változatosabb szövetkezetek egy-egy előadás va- és színvonalasabb programot ígér, lamennyi jegyét megvásárolják á mint az elmúlt évek bármelyike, színháztól és a színház művészei Megnövekedett az érdeklődés a ezen a napon csak a szövetkezet színielőadások iránt és a tavalyi részére tartanak előadást. A Dé- színvonalas előadások után a köz- ryné Színház úgy állította össze ségek lakossága várakozással te- a négy darabból álló előadássoro- kint a Déryné Színház vendég- zatot, hogy abban két dráma szereplései elé. Az idén először a mellett két zenés vígjáték is sze- termelőszövetkezeti gazdák szer- repel. vezetten látogatják a színházi A harminc termelőszövetkeze- előadásokat A Déryné Színház ten kívül, amely már szerződéses ugyanis szerződéseket köt a tér- viszonyba került a Déryné Szín- melőszövetkezetekkel bizonyos házzal, még számos gazdaságban számú előadás megtartására, mutatkozik érdeklődés a biztosi- amennyiben a szövetkezetek ga- tott előadások iránt. A harminc rantálják az előadás megtartásá- termelőszövetkezet, amely már hoz szükséges bevételt. Megyénk szerződést kötött, ebben az évben harminc termelőszövetkezete a több, mint háromszázezer forin- kulturális alap egy részét úgy tot fordít színházi előadásokra, s használja fel, hogy négy elő- ezzel tagsága műveltségének gya- adásból álló sorozatra szerződést rapítására. Egykori formájában helyreállítják a borjádi Petőfi-méhes berendezését Petőfi emléktárgyakat helyeznek el a költő kedvelt pihenőhelyén Mindenki előtt tudott, hogy Petőfi Sándor, vendégségben a borjádi Sass családnál szívesen időzött a Sass-kuria udvarán lévő méhesben. Itt, ezen a kedvelt pihenőhelyen született több köl­teménye, A magyar nemes, A négyökrös szekér, A költő és a szőlővessző és a Levél gyermek­kori barátnémhoz. A méhes rendbehozására az el­múlt években a különböző szer­vek részéről több kezdeményezés történt, az épületet helyre is ál­lították, végleges megoldást azon­ban mindeddig nem tudtak talál­ni. A korábbi tervek között sze­repelt az is, hogy a méhesben kis azonban eleddig csak terv ma­radt. A megyei tanács most kezébe veszi a borjádi Petőfi-méhes ügyét. Az egykori kúria — ma a termelőszövetkezet központja — udvarán léVő épületet elkerítik, egykorú képek és leírások alap­ján helyreállítják berendezését, benne pedig Petőfi-emléktárgya- kat helyeznek el. A többi között az itt keletkezett versek kézira­tának fotókópiáit. A borjádi Petőfi-méhes, ame­lyet eddig is számos kiránduló­csoport keresett fel, különösen a környékbeli iskolák tanulói, a helyreállítás után méltó formá­Petőfi-múzeumot rendeznek, ez I ban várja majd a látogatókat. Október 1-tól az állami Biztosító megyei igazgatóságai rendezik a károkat Az Állami Biztosító október 1- től a megyei igazgatóságok hatás­körébe utalja az összes vagyon­biztosítási, a kötelező autószava­tossági, az önkéntes gépjármű- biztosítási, valamint az állami autó- és állami tűz- és betörés­károk rendezését. A rendelkezés a biztosítás fej­lődésének következtében vált idő- I hez. szerűvé, s az Állami Biztosító ezzel a biztosított lakosság ér­dekét és kényelmét ki vámja szol­gálni. A megyei igazgatóság ha­táskörébe utalt kárrendezés kö­vetkeztében egyszerűbbé és gyor­sabbá válik az adminisztráció, s a károsultak hamarabb jutnak az őket megillető kártérítési összeg­űi ovács Imrét HAZAFELE újból Csányi Elek, mintha most ment volna ki szeméből az álom. — Azt, hogy veled megyek. V. A kőrösparton szél suhant át, ablakon. Odabent aludtak már, csak nagysokára hallatszott egy álmos hang: — Ki az? — Én vagyok Gál Péter, Elek, te vagy az? — Én, igen. Hát teveled mi XVII. tanácselnök is, ha arról van szó. van? Nem tudsz aludni? — ha­__ Mit gondolsz, koma, végez- — Olyan értelmesek, örül az jolt ki a nyitott ablakon. t ünk mi valamit ma este? ember szíve, ha hallja őket. Eb- — Mikor mégy te vissza, — Hát hallod, nem sokat. Én ben a korban mi még azt se tud- Pestre? meg különösen keveset. Dehát tűk, mi van a falun kívül. — Vasárnap, az estivel, mi a jóistent csináljak? Leg- Nekik meg már milyen kicsi a — Veled megyek, koma. Tudsz alább valamit meg tudtam volna falu. Azt mondom én neked, valamit segíteni odafent? ígérni nekik. Valami fogósabb Ferenc, ha egyszer ezeket rá — Mit mondasz? — kérdezett dolgot. Legalább egy televíziót, tudjuk venni arra, hogy itt hely­vagy ehhez hasonlót. Hadd érez- ben megmaradjanak, olyan gyor­nék jobban magukat itthon, san kilábol a falu a sárból, hogy Csakhogy nincs fedezet, hiába észre se vesszük. Persze, az kell, ígértem volna Elment az új kút- hogy az egyiket gépre ültesd, a ra, meg a járdákra az egész köz- másikat valami más felelős mun- végigsimogatta a vizet, amely ségfejlesztési pénz. Mondjam, kára állítsd, érezze, hogy nem az nek fodrai a parthoz csapódtak, hogy majd jövőre? Ügyse hinnék, a földtúró paraszt, mint az apja Csillogott a víz, visszaverte a Meghát a jófene tudja, hogy volt. napsugarakat, időnként egy-egy jövőre is hogyan leszünk. A házak ablakai mögött las- csobbanás jelezte, hogy játékos — Nem baj az, ha nem ígér- sacskán kihunyt a fény. Pihenni kedvükben vannak a nagyobb tél Ferenc. Majd meglepjük tért a falu. A munkás hétköz- halak. A gátőr házánál öreg őket, amikor nem is számítanak nap után hirtelen elaludtak az ladik himbálódzott a vízen, kl- rá. emberek. Az éjszakában szinte kötve egy régi rossz kötéldarab­— No igen, hát persze. Ne hallatszott az alvók pihegése. bal a part melletti korhadt osz­félj, csak maradjon valami kis Csak a Kőrös felőli utcán tűnt lophoz. A töltés oldalában nagy pénz év végén, az lesz az első, fel egy-két párocska, kéz a kéz- csapat liba legelt s az áttetsző* hogy veszünk nekik valamit be- ben haladtak hazafelé, suttogá- kristálytiszta levegőben messzi- lőle. suk halkabb volt, mint a nyár- re látszott még sárga csőrük is. — Tudod, én azt gondolom, falevél zizegése. Csendben men- A töltés tetején egy kislány* mégis csak sokat ér a beszélge- tek. Régi törvény ez... libapásztor üldögélt. Csend ural- tés is. Nézted, milyen figyelme- Zsiga bácsiék azt már nem kodott a tájon, amelyet csak sen hallgatott mind? Az kell látták, hogyan siet végig a falun nagynéha tört meg egy-egy nagy ezeknek is, ami nekünk: érezzék, egy legény, Gál Péter. Meg sem berregéssel tovarobogó motor- hogy emberszámba veszik őket. állott Csányiék házáig. A kéri- bicikli. Ilyenkor megremegett a Hogy szavuk van, leül velük a tésen áthajolva bekopogott az levegő. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents