Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-25 / 224. szám

1962. szeptemSer 25. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Száztízennyolc javaslat Pgy pepita fedelű füzet tar- szövődében a légnedvesítés ^ talmazza az észrevétele- tökéletes. Ezért gyakori ° két, javaslatokat. A füzet »gaz- szakadás, dája« Ganczer József elvtárs, a Tolnai Pamutszövőgyár párt­nem ra szállítani, hogy megérkezésük szál- után azonnal az irelőgépbe ke- a száraz pamutszál rüljenek. Szállítás közben sérülés könnyen elpattan. Volt, aki a érheti a hengereket. A javaslatot tetőszerkezet kicserélését indítvá- mégis elfogadták, már készülnek titkára. A javaslatok mindegyike nyozta. Ez lenne a legbiztosabb a szállításra alkalmas ládák, az a munka megjavítására, a ter­melés jobb szervezésére, az aka­megoldás, csak milliókba kerülne, ireléshez szükséges tengelyek. Egy Pillanatnyilag erről nem lehet másik javaslat a hollandi törlők dályok elhárítására irányul. Né- szó. A másik javaslat már elfő- lánchengereinek előkészítésénél hány már piros ceruzával van kipipálva — ezeket már vagy gadhatóbb: beszerezni egy 60—70 indítványoz módosítást. Eddig a köbméteres teljesítményű komp- bordára és nyüstökbe fűzött megvalósították, vagy folyamat- resszort, ezzel növelni a légned- láncot szerelték fel a szövőgép- ban van bevezetésük, többnél vesítő berendezés teljesítőképes- re, ezután fűzték be a fonalőr- kérdőjel mutatja, hogy még nem ségét. Ehhez hozzájárult a válla- lamellákat. Ez utóbbi művelet lat igazgatósága is. két órával növelte meg a felszere­J avítani lehet azonban né- lési időt, ennyivel nőtt az átsze­mikéDD a helvzeten — rolóc miatti oénállás Jplenlee a döntöttek sorsuk felől, de már foglalkoznak a gyár vezetői ve­lük, sor kerül azonban valameny- nyi javaslat elbírálására. mint miképp a helyzeten — relés miatti gépállás. Jelenleg a Jaroczki József művezető lamellákat — a 3400 szál fonal Két hónappal ezelőtt tartották indítványozta - egy fillér beru- mindegyike kap lamellát, amely . . ..................................... , . n 7 H C •nollrill IC K Ato 07m O lr O fpmilnolrndncl/nr Izi/aoiLr ne löolllT­a gyárban a kibővített pártveze­““<■ jgrs&Äare*. & fuvókáit. a művezetőket, segédművezetőket .... , is. A vezetőségi ülés napirendjén nedvesítő berendezés házás nélkül is. Kötelezni a kar- fonalszakadáskor leesik és leállít­ja a szövőgépet — a szövőgépre való felszerelés előtt rakják fel. a ' kongresszusi verseny, az éves Ez egyébként korábban is „ki volt terv teljesítése szerepelt. Közel mondva , csak nem ellenőriztek. négyórás tanácskozáson állapod­tak meg a résztvevők abban, hogy a gyár vezetésének az ed­gyárban folyamatosan vég- i zik a szövőgépek felújítá­sát, generáljavitását. Amikor le- Most erre naplót rendszeresítet- szerelnek egy „generálra érett” tek, a naplóba minden esetben bejegyzik a tisztítást, amit a íő­diginél jobban kell támaszkodni művezető aláírásával igazol. _ - í-—í a-----— A matrachuzat szövéséné a dolgozók kezdeményezéseire, figyelembe venni javaslataikat, A matrachuzat szövésénél dolgozók alig tudnak elérni elgondolásaikat. A művezetők, százaléknál magasabb teljesít- segédművezetők feladatul kapták ményt. Ennek oka az, hogy a gépet, helyébe felújított szövőgép kerül. Ez azonban gyakran nem­csak azzal jár, hogy az illető gép egy-két műszakra kiesik a terme­lésből, hanem a szomszéd gépe­ket is el kell mozdítani helyük­ből, ezek sem termelhetnek. Asz­többek közt, hogy beszéljék meg lánchengereket Budapesten irelik talos János, az A/V. brigád se­J.________1 ' ______y-1 ' — A U-l re A A PC iá 7 rncC7 mnnlráf Y/pO’P 7!- crórlrm'í ríio íqxtqcaH a Ti r\cí\r n-y a termelés problémáit brigád­jaikkal, gyűjtsék össze a javas­latokat és adják be a vezető­ségnek. Ezután került sor az és az irelők rossz munkát végez- gédművezetője javasolta, hogy az nek. Schalli Ádám javasolta, hogy ilyen gépcseréket a hét végére, végezzék az irelést a tolnai gyár- vasárnapra tegyék, ekkor a cse- ban — a megnövekedett irelő- re nem okoz olyan nagy termelés­előbb említett füzet megnyitó- kapacitás ezt lehetővé teszi —, ez kiesést. A generálozással kapcso­sára. Egy-egy művezető (brigád- esetben a műszakonkénti har- jával együtt) egy oldalt kapott a mincezer vetésről fel lehetne fut- füzetben és nem ritka az olyan ni hatvanezerre. A probléma bo- oldal, amely már az első napok- nyolult, mivel a hengerek felveté­ban megtelt. Többen javasoltak a régi műszaki problémára, légnedvesítés megjavítására. sét és festését — Tolnán nincs megoldást festöde — mindenképp Budapes- a ten kell végezni és a hengereket A nedves állapotban kellene Tolná­Egyezmény, ajánlat, csel és határozat, de a játszma még nem ért véget A futballpályáról mindenki is­meri a cselezést, népiesen tribli- zést. Itt ez rendjén van, sőt... A triblizés azonban annál kivetni- valóbb, ha közéletünk valamelyik sarkában találkozunk vele. Nemrégiben Magyarkesziben találkoztam ilyennel. A játszma egyik szereplője a földművesszö­vetkezet, a másik pedig Steiger Géza. Az ügyesen cselező fél a földművesszövetkezet, a vesztes pedig ez idő szerint Steiger Gé­za. Nagyjából a következő történt. Steiger Géza régebben lakásépít­kezéshez fogott. Nem tartozott a jobbmódú emberek közé, borbély- mester volt, amolyan falusi „figa­ró”, aki néha többet táncoltatta a határban a kaszát és kapát, hggy megélhessen családjával, mint a sörtés arcokon a borotvakést. így aztán, amikor építkezni kezdett, nagy fába vágta a fejszéjét. Nem is bírt vele: abba kellett hagy­nia, mert kiürült az erszény. Vgy számolt, hogy néhány évig gyűj­töget, aztán folytatja az építést. Közben a földművesszövetkezet azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy ideiglenesen (!) bocsássa rendelkezésére az épület meglévő részét bolti célokra. Terjeszkedni szeretnének, kellene a községnek ezen a részén is üzlet, de egyelő­re nem tudnak más megoldást találni. Különböző feltételek mellett meg is egyeztek. Az egyik ilyen feltétel az volt, hogy a földmű­vesszövetkezet két év múlva visz- szaadja tulajdonosának az épü­letet, hogy Steiger folytathassa a lakásépítést. De két év alatt sem jött össze elég pénz, így az­tán a földművesszövetkezet kéré­sére meghosszabbította a szerző­dést. A meghosszabbítás is lejárt, de a földművesszövetkezet még mindig nem gondoskodott magá­nak másik helyiségről. Vita kez­dődött, mert a tulajdonosnak most már szüksége lett volna az épü­letre. A földművesszövetkezet azonban maradt. Végül ajánlatot tett, hogy esetleg megvásárolná a félig kész lakóépületet, mert az nagyszerűen megfelel bolti cé­lokra. Ez méltányos ajánlatnak mutatkozott a szövetkezet részé­ről, ezért Steiger bele is egyezett. Az adás-vételi egyezményből azonban nem lett semmi. A jelek szerint a földművesszövetkezet körülbelül így okoskodott: „Ha megvásároljuk az épületet, az pénzbe kerül, de ha kiutaltat­nánk...?” Amint a magyarkeszi ügyvezető mondotta, a szövetke­zeti jogtanácsos intézkedett, elő­szedték a paragrafusokat, s mun­kához láttak. Abból indultak ki, hogy elvégre is a földművesszö­vetkezet már használja az épü­letet, és miért fizetnének érte, ha valamilyen csűrés-csaimrás útján azt anélkül is megszerezhetik. Steiger Géza ezt követően kapott egy határozatot a közületi helyi­ségeidet kiutaló hatóságtól, a Ta­mási Járási Tanács igazgatási osztályától, amelyben közli, — hi­vatkozva a 47/1960. számú kor­mányrendeletre, — hogy a helyi­séget meghatározatlan időre ki­utalja a földművesszövetkezetnek. A földművesszövetkezet tehát a Járási Tanács igazgatási osztálya segítségével kicselezett egy em­bert, aki jóhiszeműen segítette a földművesszövetkezet. Steigeré- ket még annak a reményétől is megfosztották, hogy hasznosíthas­sák saját tulajdonukat. Igaz, rendeletre hivatkoznak a kiutalásnál. Vitatott azonban, hogy megalapozott-e ez a hivat­kozás? A szóbanforgó rendeletbe legfeljebb akkor illik bele ez a kiutalás, ha csűrjük-csavarjuk a dolgot. Az azonban vitathatatlan, hogy ez tisztességtelen eljárás volt. Az ilyen eljárás ellen köz­szellemünk is, a józan ész is til­takozik. Ezért az ügyet nem lehet lezártnak tekinteni a földműves­szövetkezet papírba csomagolt „győzelmével”, mert Steiger Gé­zának van igaza, orvosolni kell sérelmét. Szép dolog, hogy fejlő­dik a szövetkezet, de ne ilyen módszerekkel! BODA FERENC latban kapott egy másik javasla­tot is a gyár vezetősége, mely szerint a felújított gépek átvéte­le ne a kicseréléskor, hanem ak­kor történjék, amikor már termel a gép. Ennek bevezetése nem in­dokolt, és ezt a vezetők meg is beszélték a javaslattevővel. A be­állítás ugyanis — erre nemcsak felújítás után van szükség, ha­nem más esetekben is — a mű­vezető feladata. Ha azonban a már termelő gépen más hiba is van, azonnal jelezni kell és a TMK-részleg soron kívül meg­javítja. A gyár vezetői gondosan ta­nulmányozzák mind a száztizen­nyolc javaslatot. Személyesen is beszélgetnek a javaslattevőkkel, különösen ha úgy látják, hogy a javaslat megvalósításának akadá­lyai vannak, vagy az nem helyes. Ezenkívül mindenki írásbeli érte­sítést kap arról, hogy mi lesz az általa tett észrevételnek, javas­latnak a sorsa. Elsősorban ez a biztosítéka annak, hogy a gyár dolgozói nem állnak meg a száz­tizennyolc javaslatnál, újabb kez­deményezések, indítványok kerül­nek a füzetbe. Termelőszövetkezeti vezetők ankétja Gyönkön A TERMELŐSZÖVETKEZETI TANÁCS rendezésében több gaz­daságilag erősebb és gyengébb termelőszövetkezet vezetője tar­tott ankétot Gyönkön. Az érte­kezleten részt vett Zoványi István elvtárs, a Termelőszövetkezeti Ta­nács országos titkárságának he­lyettes vezetője is. A megbeszélé­sek tárgya főképpen a gyengéb­ben gazdálkodó termelőszövetke­zetek helyzete és a termelőszövet­kezetek közötti munkaverseny kérdése volt. Majzik László elvtárs, a Ter­melőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja vitaindító előadásá­ban a kongresszus irányelveinek, a termelőszövetkezetek 1963. évi állami támogatásáról szóló 3004/5. kormányhatározat szellemében részletesen foglalkozott a terme­lőszövetkezetek megszilárdításá­nak, szervezésének, jó vezetésé­nek időszerű kérdéseivel. A gaz­daságilag erős termelőszövetkeze­tek számára kiemelte a Megyei Pártbizottság kezdeményezését, az „erősebb segítse a gyengébbet”- mozgalom jelentőségét. A belecs- kai termelőszövetkezet figyelmét a miszlai termelőszövetkezet pat- ronálására hívta fel. A dunaköm- lődi termelőszövetkezet a duna- földvári Duna Gyöngye Terme­lőszövetkezetet fogja segíteni és a későbbiek során fogják kijelöl­ni azt a termelőszövetkezetet, •amelyet a tengelici Petőfi Terme­lőszövetkezet fog patronálni. A HOZZÁSZÓLÁSOK gyakran visszatértek azokra a problémák­ra, amelyeket a miszlai termelő- szövetkezet elnöke vetett fel, at­tól az őszinte szándéktól indíttat­va, hogy a termelőszövetkezet új vezetőségének helyzetét segítse ezzel. Horváth István elvtárs, a ten­gelici Petőfi Termelőszövetkezet elnöke rámutatott arra, hogy egy termelőszövetkezet életében az alapvető hibákat sokkal könnyebb orvosolni a kezdet kezdetén, mint később. A tagok tudatának átfor­málása nem könnyű feladat, fog­lalkozni kell az emberekkel szép szóval, de ahol tudatos károkozá­si szándékkal vagy cselekedettel állunk szemben, ott a törvény szigorának van helye. A vezetők — mondta Horváth elvtárs — csak úgy tudnak jó kapcsolatot kiépíteni a tagsággal, ha egy szi­lárd törzsgárdára, mint magra tudnak támaszkodni, amely nem­csak megszavazza a vezetőségi üléseken helyesnek elfogadott ha­tározatokat, hanem a tagság kö­rében is a közösségi érdekek mel­lett szól. Tengelicen a tagság jó munka- fegyelmének kialakításában na­gyon nagy részük volt a szövet- * kezeti asszonyoknak. Sok esetben ők nemcsak mint egyenrangú munkafelek álltak szemben a fér­fiakkal, hanem maguk vonták fe­lelősségre öntevékenyen a férfia­kat munkában való lemaradásu­kért Az alapszabályellenesen gaz­dálkodó termelőszövetkezetek gya korlata sem közömbös a szomszé­dos, alapszabályszerűen gazdálko­dó termelőszövetkezetek szem­pontjából sem, mert a híreknek szárnyuk van és a tagság úgy ve­ti fel a kérdést, hogy miért lehet ezt vagy azt a másik termelőszö­vetkezetben és miért nem lehet nálunk. Patai József, a gyönki Vörös Csillag, a házigazda termelőszö­vetkezet problémáival foglalko­zott. A nehéz talajviszonyoknak megfelelően az állattenyésztés fej­lesztésében jelölte meg a terme­lőszövetkezet előtt álló tengely­feladatot. ZOVÄNYI ISTVÁN ELVTÄRS az ankéton felmerült kérdésekkel kapcsolatban a bajok gyökerét a törvényes rendelkezések be nem tartásában látta. Sok helyen a ta­gok helytelenül értelmezik jogai­kat és kötelességeiket, amikor valamennyien egyforma jogokat követelnek, de elfelejtik, hogy a kötelességek is egyformák. Az új, készülőben levő szövetkezeti tör­vény figyelemmel lesz már erre és fő célja a törvényesség meg­szilárdítása lesz. Keményebben fognak eljárni a tolvajokkal szemben és nem lesznek egyen­jogú tagjai a termelőszövetkezet­nek azok a tagok, akik csak egy­forma jogaikra hivatkoznak, de nem veszik ki részüket a közös kötelességek teljesítéséből. Lőrinci Pál — Közel 7000 hold területet öntöztek az idén megyénk ter­melőszövetkezeteiben. Az öntözött terület a következőképpen ala­kult: 1959-ben 529 hold, 1960-ban 089 hold, 1961-ben 2389 hold. A népgazdasági célkitűzéseknek megfelelően a jövőben is nagy­mértékben növekszik megyénk­ben az öntözött terület. Kovács Imrét HAZAFELE. XII. badságot kért, de a levélre nem — Aztán ma este mit csiná- kapott választ, s így nem tudta, lünk? — kérdezte, amikor már visszamehet-e még egyáltalán, indulni készült. Nem volt szíve otthagyni egyedül — Mit csinálnánk? Lefekszünk, az anyját, betegségében nem bíz- ez a tanító jött közbe. Mit csinál­— mondta unottan Andris, — tán háttá másra. Az utcán végigmen- í°n vele? Első felindulásában ar­hogy a kocsmában egész este az- ni is szégyellt, kárörömöt vélt ra gondolt, kinyitja a zsebkést, zal hecceljenek bennünket, hogy felfedezni őrajta múlik. Milyen elhamarko­dott ítélkezés volt ez! Hiszen egy­két csóknál több igazán nem esett köztük, s ő azt igazán nem tud­hatta, miként viselkedne a lány, ha egyszer ajtóstól akarna beron­tani házába. Való igaz: csúnya dolog volt hagyni, hogy hiába várjon. Csak legalább ne így történt volna, ahogy történt, hogy pont a legártatlanabb tekin- mennyire kibabráltak velünk az tetekben is. Barátai a mezőn vol- öregek? tak elfoglalva. Esténként mosta­Hazamentek, korán pihenni tér- nában nem szívesen virrasztot- tek. Péternek nem volt nyugodt tak, örültek, ha ágynak dőlhet- éjszakája. Úgy érezte, hogy a mai tek. Fogytán volt a pénze, anyjá- nap valami lezárult életében és ra nem támaszkodhatott. Csak holnaptól nem az eddigi életet tengett-lengett a világban, telve folytatja. De talán jobb lett vol- bizonytalansággal, s keserűen lát­na, ha be sem megy ma az iro- ta, hogy maholnap annyi pénze dába, ha nem haragítja magára se marad, amiből megvehetné a a szövetkezet elnökét. Nem lett napi egy doboz cigarettáját, volna jobb, nyugodtan lerakni a Hát Erzsi, Csendes Erzsi! Most, pár zsák cementet, este leöblíte- hogy elvesztette, kezdte csak iga- ni a napi fáradtságot egy pohár zán becsülni a lányt, s ahogy az borral? lenni szokott, most fedezte fel igazán a maga teljességében szép­ségét, igazán csak most szerette Azóta, hogy Csányi Elek utol­jára látta Erzsit, nem volt egy nyugodt perce sem. Az otthoni aztán jöjjön, aminek jönni keik De jó, hogy akkor nem került er­re sor. Hazahajtotta anyja iránti aggódása, aztán meg fáradt is volt. Már anyjának is feltűnt, hogy rosszkedvű, mióta egy kicsit jobban van, folyton faggatja, miért olyan csöndes, mi lelte. Nem felel neki, legfeljebb egy­két szóval. Néha durvábban is, mint ahogy anyja megszokta tő­le. Kevéssel apja halála után kezdődött közöttük az az új vi­szony, amikor ő maradt az egye­düli férfi a háznál. Nem ő nézett fel többé anyjára, hanem az őrá. Nem anyja mondta meg, hogy, s mint legyen, hanem korán hozzá­meg halk, józan beszédét, kedves- szokott, hogy maga intézze dol­ségét. Abból, hogy Erzsi engedé­bajok, anyja betegsége, csak sú- kény volt iránta és visszacsókolta lyosbították azt a válságot, amely már az első csóknál, ő valahogy a fiú életében bekövetkezett. Pes- úgy érezte, könnyű dolga lesz és ti állását is veszve látta, bár írt a könnyű hódítás tudata fölé- egy levelet, amelyben családi nyessé, beképzeltté tette, úgy hit­okokra hivatkozva rendkívüli sza- te, mindent szabad, minden csak gait, s anyjának ne is számol­jon be semmiről. Nem tudta, nem is tudhatta, mi játszódik le édes­anyja lelkében, igaz, nem is volt rá különösebben kíváncsi. Csak most kezdett rájönni, hogy anyja (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents