Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-23 / 223. szám
¥ÖÖ?S MFC,TFT ftfttŰjSAÖ 1<H?2. szeptember 23. Gromiko beszéde az ENSZ közgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról) könnyítse a közös nyelv megtalálását a nyugati hatalmákkal. Ha pedig a leszerelés ügyét ez- ideig nem sikerült előrevinni, ez a NATO-hatalmak bűne. A javaslatokat, amelyeket a nyugati hatalmak hoztak magukkal Genf- be, megtömték minden jóval, csak éppen a legfontosabb hiányzik belőlük: a készség arra, hogy megsemmisítsék az államok hadigépezetét. E javaslatok alapja továbbra is az a törekvés, hogy ellenőrzést teremtsenek a fegyverzet, nem pedig a leszerelés felett, rést üssenek a Szovjetunió és más szocialista országok védelmi rendszerén, meghatározatlanul hosszú ideig fenntartsák idegen területeken lévő katonai támaszpontjaikat és csapataikat. Gromiko miután hangsúlyozta, hogy az általános és teljes leszerelés óriási anyagi tartalékokat és pénzügyi erőket szabadítana fel, kijelentette, hogy a szovjet kormány a közgyűlés elé terjeszti „a leszerelés eredményeképpen felszabaduló anyagi eszközök és tartalékok békés célokra való átirányításáról szóló deklarációja” tervezetét. A Szovjetunió külügyminisztere hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek elősegítik a nemzetközi feszültség enyhülését. Mint ilyen intézkedést, megemlítette az atomfegyvermentes övezetek megteremtését, majd rátért a nemzetközi kereskedelem normalizálásának kérdésére. Rámutatott, hogy a közös piac célja: a fegyverkezési verseny fokozása, a nyugatnémet revansisták megerősítése, a gyengén fejlett országok gazdaságának az imperialista hatalmak gazdaságához való láncolása. A szovjet kormány — mondotta Gromiko — önálló napirendi pontként a közgyűlés elé terjeszti azt a javaslatát, hogy 1963-ban hívjanak össze nemzetközi kereskedelmi értekezletet. Ez az értekezlet megvitatná egy olyan nemzetközi kereskedelmi szerv létrehozásának kérdését, amely mindenféle megkülönböztetés nélkül felölelné a világ minden térségét és országát. A német békeszerződés az európai tartós béke alapja Gromiko rámutatott, hogy a lehető leggyorsabban megkell valósítani a gyarmati országok és népek függetlenségéről szóló deklarációt, amelyet az ENSZ-közgyűlés Hruscsov szovjet kormányfő javaslatára fogadott el. Gromiko hangsúlyozta, hogy az egyik legélesebb nemzetközi probléma a német békeszerződés megkötése, és ezen az alapon a nyugatberlini helyzet normalizálásának kérdése. A német békeszerződés megkötésével befejező jelet tenni a második világijába-, rú után — mondotta Gromiko — nemcsak annyit jelent, hogy eleget teszünk a nemzetközig szokásoknak és normáknak', ’ ' hanoii’, mint a háború utáni tapasztalat bebizonyítja, ez az európai tartós béke biztosításának alapja. Hónapról hónapra — folytatta Gromiko — fokozódik a feszültség Nyugat-Berlinben, amelyet a NATO katonai támaszpontjává változtattak, és amely a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és más szocialista országok ellen irányul. Ritka az olyan nap, amikor nem történnek kísérletek arra, hogy Nyugat-Ber- lint provokációkra használják fel a Német Demokratikus Köztársaság ellen. Ez önmagában is súlyosan veszélyezteti a békét. Természetesen jobb lenne — mondotta Gromiko —, ha a nyugati hatalmak velünk, és más országokkal együtt aláírnának egy, vagy két különálló békeszerződést a két német állammái. Ha azonban a nyugati hatalmak nem hajlandók erre, a Szovjetunió más államokkal együtt — amelyek ezt akarják — aláírja ennek minden következményével a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a Távol-Kelet és az egész világ békéjét súlyosan veszélyezteti Tajvan-szi- getnek, Kína ősi területének az Egyesült Államok által történt megszállása, valamint Dél-Koreá- nak amerikai katonai támaszponttá változtatása. A szovjet kormány felvetette azt a kérdést, hogy ki kell vonni a külföldi csapatokat Dél-Koreából és javasolta, hogy a közgyűlés ezen az ülésszakon vitassa meg ezt a kérdést. Gromiko felhívta a küldöttek figyelmét arra, hogy egyes NATO hatalmak vezető államférfiai preventív nukleáris háború kirobbantására buzdítanak. A szovjet népet, a szocialista országokat nem lehet megfélemlíteni a preventív háborúval való fenyegetőzéssel — jelentette ki Gromiko. — De a szovjet kormány folytatva megmásíthatatlan békepolitikáját, miden tőle telhetőt elkövet azért, hogy megakadályozza az új világháborút. Minden felhívás arra, hogy elsőként mérjenek nukleáris csapást, ellentétben áll az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel, a béke fenntartásának érdekeivel, és összeegyeztethetetlen az emberiség becsületével és lelkiismertével. Ezért a szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy fontos és sürgős külön napirendi pontként a 17. közgyűlés elé terjessze „a preventív háború propagandája elítéléséről szóló” kérdést, valamint a közgyűlés megfelelő határozatának tervezetét. Minden állam, amely rendelkezik nukleáris fegyverrel, e fegyverfajta alkalmazása teljes eltiltásának első lépéseként tegyen ünnepélyes kötelezettségvállalást, hogy nem használja elsőként ezt a fegyvert. Gromiko hangsúlyozta, hogy haladéktalanul ki kell rakni az ENSZ-ből a csangkajsekista múmiát és helyre kell állítani a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-beli jogait. Gromiko beszélt arról, hogy meg kell változtatni e nemzetközi szervezet struktúráját, amelyet összhangba kell hozni a világon kialakult helyzettel, vezető szerveiben az egyenlő jogok alapján képviseletet kell hogy kapjanak a meglévő főibb államcsoportok: a szocialista országok, a nyugati tömbökhöz tartozó országok és a semleges országok. Gromiko újabb napirendi javaslata az ENSZ-ben New York (TASZSZ). Gromiko szovjet külügyminiszter kormánya megbízásából azzal a kéréssel fordult Zafrullah Khanhoz, az ENSZ-közgyűlés 17. ülésszakának elnökéhez, hogy tűzzék fontos és sürgős kérdésként az ülésszak napirendjére a preventív atomháború propagandájának elítélését. ,.A..szovjet ..küldöttség e „kérdéssel kapcsolatban határozati javaslatot nyújtott be, amely felhívja az ENSZ-közgyűlését, ítéljen el „mint agresszív lépést, amely ellenkezik az alapokmány céljaival és elveivel, a béke fenntartásával, — minden olyan felszólítást, amely preventív atomháborút sürget, s azt követeli, hogy elsőként mérjenek atomcsapást az ellenfélre”. A határozati javaslat értelmében „minden olyan állam, amely nukleáris fegyverekkel rendelkezik, e fegyverek eltiltásáh-f: vezető első lépésként vállaljon haladéktalanul ünnepélyes kötelezettséget, hogy nem használja elsőként e "fegyvereket”. . A határozati javaslat felhívja az ENSZ közgyűlését, hogy ítélje el mint „a háborús própaganda egyik legveszélyesebb formáját azokat a megnyilatkozásokat, amelyek revansot hirdetnek, és a második világháború eredményeként Európában kialakult államhatárok módosítását követelik.” ..Mint a gyarmati országok függetlenségének megadásáról szóló ENSZ-nyilatkozaltal ellentétes és az egyetemes békét fenyegető lépést” ítélje el az ENSZ közgyűlése — ajánlja a határozati javaslat'— ..azokat a megnyilatkozásokat, amelyek erőszak alkalmazását sürgetik a nemzeti fel- szabadulás és a független fejlődés útjára lépett népek ellen”. ..Minden állam a legrövidebb időn belül mindenesetre a jelen javaslat elfogadásától számított hat hónapon belül, hozzon — ha eddig nem hozott — olyan törvényeket, amelyek a háborús propaganda minden formáját a béke és az emberiség ellen irányuló súlyos bűntettnek nyilvánítják és szigorú büntetést helyeznek kilátásba azokkal szemben, akik ilyen propaganda folytatásában vétkesnek bizonyulnak". A határozati javaslathoz mellékelt magyarázó feljegyzés rámutat, hogy az egyre veszedelmesebbé váló nukleáris fegyverkezési verseny közepette még inkább fenyeget az atomháború kitörésének lehetősége, mert a NATO tagállamaiban széleskörű propaganda folyik annak érdekében. hogy indítsanak preventív háborút, és elsőként mérjenek atomcsapást az ellenfélre. A feljegyzés rávilágít arra is, hogy a felszabadult és függetlenné vált népeknek tartós békére van szükségük és így a preventív atomháború propagandája e népekre nézve is óriási veszélyt rejt magában. Befejezésül a feljegyzés hangsúlyozza, hogy ilyen körülmények között haladéktalanul szükség van a preventív atomháború propagandájának beszüntetésére és a célt jól szolgálná, ha a közgyűlés elfogadná az ezzel kapcsolatban beterjesztett szovjet javaslatot. Anglia és a közös piac problémája nem oldódott meg a nemzetközösségi értekezlettel. A nemzetközösségi miniszter- elnökök élesen bírálták Mac- millant, aki viszont továbbra is kitartott álláspontja mellett, s rádió- és televíziós beszédében igyekezett kedvező képet festeni arról a helyzetről, ami Anglia belépésével járna. Ugyanakkor Diefenbaker kanadai miniszterelnök egy újabb nemzetközösségi értekezlet megtartását sürgeti, mielőtt Anglia csatlakoznék a közös piachoz. A kanadai miniszterelnök szavaiból kiderült, hogy milyen veszélyt jelentene Kanada gazdaságára Anglia csatlakozása, hisz az észak-amerikai állam az elmúlt évben Angliába irányuló kivitelének majdnem fele az előnyvámrendszer alapján bonyolódott le. Most Anglia csatlakozásával ezt a kivitelt veszély fenyegeti, ami súlyosan érintené Kanadát. Nyilatkozott Gaitskell, az Angol Munkáspárt vezetője is, aki rádióbeszédében Anglia csatlakozása ellen foglalt állást. Gaitskell hangoztatta, hogy Anglia csatlakozásával „ezer éves történelméről mondana le” és egyúttal megsemmisítené a brit nemzetközösséget. Az angolok elveszítenék függetlenségüket, az ország nem lenne egyéb, mint tagállam, a brit nemzetközösség pedig Nyugat-Európa tartományává válnék. Gaitskell gazdasági szempontból elemezve Anglia csatlakozását, azt mondotta, hogy érvek egyaránt szólnak a belépés és a távolmaradás mellett. Ä csatlakozás esetén Anglia köny- nyebben tudna árucikkeket értékesíteni Franciaországban, Nyugat-Németországban és a közös piac más tagállamaiban, viszont akadályozná kereskedelmét a nemzetközösség országaival és a közös piacon kívül maradó európai országokkal is. Az elmúlt napokban több szó hangzott arról, hogy az angol nép maga döntsön Anglia csatlakozásáról. Gaitskell szintén érintette ezt, s hozzátette, ha az angol nép kifejezhetné véleményét, a csatlakozás ellen foglalna állást. A munkáspárti vezér felszólított Macmillant, hogy mielőtt Anglia lekötné magát a közös piaci tagság mellett, tartsanak általános parlamenti választásokat. Anglia csatlakozása, de elsősorban maga a közös piac, nem elszigetelt gazdasági kérdés. Mint az ENSZ-közgyűlésen mondott beszédében Grorrüka szovjet külügyminiszter is hangsúlyozta, a közös piac fokozza a fegyverkezési versenyt, a gazdaságilag elmaradott országokat egyre jobban az imperialista hatalmakhoz láncolja, s ezzel növeli a nemzetközi élet feszültségét. Ezeken alapul az a hatalmas ellenállás is, ami a szigetországban tapasztalható Anglia belépésével kapcsolatban, a Macmillan-kormány azonban a jelek szerint sem az angol közvélemény szavát nem akarja figyelembe venni, sem nemzetközösségi partnereinek ellenkezését. Újból elhalasztották a tervezett amerikai űrhajós - kísérletet New York (MTI). Hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint az Amerikai Űrhajózási Bizottság (NASA) szóvivője bejelentette, hogy legalább öt nappal el kell halasztani Walter Schirra tervbe vett űrrepülését. Mint ismeretes, az űrhajós a tervek szerint hat fordulatot végezne a Föld körül. A szóvivő azt mondotta, hogy az űrrepülésre október 3-a előtt semmiképpen sem kerülhet sor. A halasztás oka az, hogy a repülés előkészítése során hibára bukkantak annak a szelektorlámpának működésében, amelyet az űrhajó kozmoszbeli helyzetének ellenőrzésére használnának majd fel. Kovács Imrei HAZAFELE XI. — Ehol van ni — nyújtotta a másik kezébe. — Jól jön ez is előlegosztáskor. , El is köszöntek aztán, s a kis százas Csepel rövidesen felpor- zott az úton. Arcát a szélnek kitárva, az elnök a határba igyekezett. Sánta Lajos pedig odament a magtárashoz, majd pár perc múlva azzal együtt az istálló felé ballagott. Ott tanakodtak vagy fél óráig négyen-öten. csupa idősebb ember. maradt idő, mert idős Gál megszólalt: — Hallottuk fiúk, hogy nagyon elfáradtatok. Hát csak menjetek szépen haza, menjetek csak. Naplementre már meg is mosakodhattok. Kiülhettek a kispadra is. Majd elbánunk mi ezzel a fuvarral. — De édesapám! — lépett oda az ifjabb Gál, — hát ezt csak nem hagyjuk már! papírral, szalmával lefödve ott állt a száz zsák cement. Aztán egy szó nélkül elballagtak egyik erre, másik arra. A négy legény pedig ott maradt, s azt se tudták pontosan, hogy mi történt. Azaz, hogy egy valaki mégis tudta, Gál Péter. — Mit tárgyaltál te délelőtt az irodán? — kérdezte Andris. — Semmi különöset. Más munkára kértem magam. A karom leszakad, de meg ti is mondtátók már, hogy le kellene lépni innét. — Mondtuk,- mondtuk, de mi nem az elnöknek mondtuk — szólt Tóth Ferke. — .Biztos felmérgesítetted Zsiga bácsit. mem elől! Tempós, nyugodt mozgással Sánta Lajos föl is lépett már a Már estébe hajlott az idő, ami- pótkocsira, az öregek meg sorkor az állomás felőli úton fel- ban odaálitak a cementes zsákok tűnt a Zetor, pótkocsiján magas- alá. Elindult a menet öregesen. — Tehetek én róla? Nekem eb- — Eridj innen, te! Eredj a sze- bői .elegem volt. Nézzétek meg,számoljátok csak össze, hány hónapja mór, hogy éijel-nappal menni kell. Csinálja, aki akarja, én meguntam! — l ehet, hogv te meguntad. • de te biztos, nemcsak a magad ra tornyozva feküdtek a cement- lassan, de azért meg nem roggya- nevében .beszéltél az irodán,, mert tel teli papírzsákok. Jól megra- nó térdekkel, vitte ki-ki a maga kodtak. lehetett vagy száz zsák terhét. Amazok csak néztek. A? cement a pótkocsin. Befelé tar- egyik elfehéredve. a másik túl- tottak a szövetkezet központjá- ságosan pirosán és tekintetüket ba s ott, ahol az új istálló épüle- a földről mintha nem bírták voltét jelölték ki a mérnökök, elébb na felemelni. Egyiknek apja, má- egv nagy kanyart leírva meg- síknak sógora, harmadiknak jóállt. A régi istálló-épületből pe- szomszédja volt a felváltója. aki dig előjött öt-hat ember — az eljött, hogy rájuk pirítson. Mert öregek. Elöl az idős Gál bállá- az biztos, hogy ilyen dolog itt gott, mellette Sánta Lajos, aztán nem történt emberemlékezet óta. sorban a többi. Jöttek, s amikor a Zetorhoz értek, kabátjukat sorra letették egymás mellé a gyöp- re. A négy szállító, köztük Gál Péter csak nézett; hát ezek ugyan Ilyen szégyen legényt még r.em ért. Inkább megszidták volna őket. Azt nem vették volna eny- nyire a szívükre. De nem, egv szó sem esett aztán. Mire felafckor ez nem történt volna. Jó. lenne, ha csak a magad nevében beszélnél, hallod-e! Andris szavára mindjárt magasabban kezdte Tóth Feri is. Kontrázott neki Balogh Pista, .aztán az örökké s-ófalan T<Vh Albert is közbeszólt: — Ha akarsz, meni más munkára. mi itt maradunk. — Majd aztán kíváncsi vagyok.1 mit szól hozzá a falu. hoz” bagvi, tad saját apádat zsákolni? Péter nagyon kellemetlenül érezte magát. Csak most kezdte átgondolni ,a mm nan eseményeit mit akarnak! De töprengésre nem ocsúdtak, szépen lerakva, kátrány és mennél inkább belegondol*.
