Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-23 / 223. szám

¥ÖÖ?S MFC,TFT ftfttŰjSAÖ 1<H?2. szeptember 23. Gromiko beszéde az ENSZ közgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról) könnyítse a közös nyelv megtalá­lását a nyugati hatalmákkal. Ha pedig a leszerelés ügyét ez- ideig nem sikerült előrevinni, ez a NATO-hatalmak bűne. A ja­vaslatokat, amelyeket a nyugati hatalmak hoztak magukkal Genf- be, megtömték minden jóval, csak éppen a legfontosabb hiányzik be­lőlük: a készség arra, hogy meg­semmisítsék az államok hadigé­pezetét. E javaslatok alapja továbbra is az a törekvés, hogy ellen­őrzést teremtsenek a fegyver­zet, nem pedig a leszerelés fe­lett, rést üssenek a Szovjetunió és más szocialista országok védelmi rend­szerén, meghatározatlanul hosszú ideig fenntartsák idegen terüle­teken lévő katonai támaszpontjai­kat és csapataikat. Gromiko miután hangsúlyozta, hogy az általános és teljes leszere­lés óriási anyagi tartalékokat és pénzügyi erőket szabadíta­na fel, kijelentette, hogy a szovjet kor­mány a közgyűlés elé terjeszti „a leszerelés eredményeképpen fel­szabaduló anyagi eszközök és tar­talékok békés célokra való átirá­nyításáról szóló deklarációja” ter­vezetét. A Szovjetunió külügyminiszte­re hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek olyan intézke­déseket kell hoznia, amelyek elősegítik a nemzetközi fe­szültség enyhülését. Mint ilyen intézkedést, megemlí­tette az atomfegyvermentes öve­zetek megteremtését, majd rátért a nemzetközi kereskedelem nor­malizálásának kérdésére. Rámu­tatott, hogy a közös piac célja: a fegyverkezési verseny fokozása, a nyugatnémet revansisták megerő­sítése, a gyengén fejlett orszá­gok gazdaságának az imperialista hatalmak gazdaságához való lán­colása. A szovjet kormány — mondotta Gromiko — önálló na­pirendi pontként a közgyűlés elé terjeszti azt a javaslatát, hogy 1963-ban hívjanak össze nemzet­közi kereskedelmi értekezletet. Ez az értekezlet megvitatná egy olyan nemzetközi kereskedelmi szerv létrehozásának kérdését, amely mindenféle megkülönböz­tetés nélkül felölelné a világ min­den térségét és országát. A német békeszerződés az európai tartós béke alapja Gromiko rámutatott, hogy a lehető leggyorsabban meg­kell valósítani a gyarmati or­szágok és népek függetlensé­géről szóló deklarációt, amelyet az ENSZ-közgyűlés Hrus­csov szovjet kormányfő javasla­tára fogadott el. Gromiko hangsúlyozta, hogy az egyik legélesebb nemzetközi probléma a német békeszerződés megkötése, és ezen az alapon a nyugatberlini helyzet normalizá­lásának kérdése. A német béke­szerződés megkötésével befejező jelet tenni a második világijába-, rú után — mondotta Gromiko — nemcsak annyit jelent, hogy ele­get teszünk a nemzetközig szoká­soknak és normáknak', ’ ' hanoii’, mint a háború utáni tapasztalat bebizonyítja, ez az európai tartós béke biz­tosításának alapja. Hónapról hónapra — folytatta Gromiko — fokozódik a feszült­ség Nyugat-Berlinben, amelyet a NATO katonai támaszpontjává változtattak, és amely a Szovjet­unió, a Német Demokratikus Köz­társaság és más szocialista orszá­gok ellen irányul. Ritka az olyan nap, amikor nem történnek kí­sérletek arra, hogy Nyugat-Ber- lint provokációkra használják fel a Német Demokratikus Köz­társaság ellen. Ez önmagában is súlyosan veszélyezteti a békét. Természetesen jobb lenne — mondotta Gromiko —, ha a nyu­gati hatalmak velünk, és más or­szágokkal együtt aláírnának egy, vagy két különálló békeszerződést a két német állammái. Ha azon­ban a nyugati hatalmak nem hajlandók erre, a Szovjetunió más államokkal együtt — amelyek ezt akarják — aláírja ennek minden következményével a békeszerző­dést a Német Demokratikus Köz­társasággal. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a Távol-Ke­let és az egész világ békéjét sú­lyosan veszélyezteti Tajvan-szi- getnek, Kína ősi területének az Egyesült Államok által történt megszállása, valamint Dél-Koreá- nak amerikai katonai támasz­ponttá változtatása. A szovjet kormány felvetette azt a kérdést, hogy ki kell vonni a külföldi csa­patokat Dél-Koreából és javasol­ta, hogy a közgyűlés ezen az ülésszakon vitassa meg ezt a kér­dést. Gromiko felhívta a küldöttek figyelmét arra, hogy egyes NATO hatalmak vezető államférfiai preventív nukleáris háború ki­robbantására buzdítanak. A szovjet népet, a szocialista országokat nem lehet meg­félemlíteni a preventív hábo­rúval való fenyegetőzéssel — jelentette ki Gromiko. — De a szovjet kormány folytatva meg­másíthatatlan békepolitikáját, miden tőle telhetőt elkövet azért, hogy megakadályozza az új vi­lágháborút. Minden felhívás ar­ra, hogy elsőként mérjenek nuk­leáris csapást, ellentétben áll az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel, a béke fenntartásának érdekeivel, és összeegyeztethetet­len az emberiség becsületével és lelkiismertével. Ezért a szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy fontos és sürgős külön napi­rendi pontként a 17. közgyűlés elé terjessze „a preventív háború propagandája elítéléséről szóló” kérdést, valamint a közgyűlés megfelelő határozatának terveze­tét. Minden állam, amely rendel­kezik nukleáris fegyverrel, e fegyverfajta alkalmazása tel­jes eltiltásának első lépése­ként tegyen ünnepélyes köte­lezettségvállalást, hogy nem használja elsőként ezt a fegy­vert. Gromiko hangsúlyozta, hogy ha­ladéktalanul ki kell rakni az ENSZ-ből a csangkajsekista mú­miát és helyre kell állítani a Kí­nai Népköztársaság törvényes ENSZ-beli jogait. Gromiko be­szélt arról, hogy meg kell vál­toztatni e nemzetközi szervezet struktúráját, amelyet összhangba kell hozni a világon kialakult helyzettel, vezető szerveiben az egyenlő jogok alapján képvisele­tet kell hogy kapjanak a meglé­vő főibb államcsoportok: a szocia­lista országok, a nyugati tömbök­höz tartozó országok és a semle­ges országok. Gromiko újabb napirendi javaslata az ENSZ-ben New York (TASZSZ). Gromiko szovjet külügyminiszter kormá­nya megbízásából azzal a kérés­sel fordult Zafrullah Khanhoz, az ENSZ-közgyűlés 17. ülésszaká­nak elnökéhez, hogy tűzzék fon­tos és sürgős kérdésként az ülés­szak napirendjére a preventív atomháború propagandájának el­ítélését. ,.A..szovjet ..küldöttség e „kérdés­sel kapcsolatban határozati ja­vaslatot nyújtott be, amely fel­hívja az ENSZ-közgyűlését, ítél­jen el „mint agresszív lépést, amely ellenkezik az alapokmány céljaival és elveivel, a béke fenn­tartásával, — minden olyan felszólítást, amely preventív atomháborút sürget, s azt köve­teli, hogy elsőként mérjenek atomcsapást az ellenfélre”. A határozati javaslat értelmé­ben „minden olyan állam, amely nukleáris fegyverekkel rendelke­zik, e fegyverek eltiltásáh-f: ve­zető első lépésként vállaljon ha­ladéktalanul ünnepélyes kötele­zettséget, hogy nem használja el­sőként e "fegyvereket”. . A határozati javaslat felhívja az ENSZ közgyűlését, hogy ítélje el mint „a háborús própaganda egyik legveszélyesebb formáját azokat a megnyilatkozásokat, amelyek revansot hirdetnek, és a második világháború eredménye­ként Európában kialakult állam­határok módosítását követelik.” ..Mint a gyarmati országok füg­getlenségének megadásáról szóló ENSZ-nyilatkozaltal ellentétes és az egyetemes békét fenyegető lé­pést” ítélje el az ENSZ közgyű­lése — ajánlja a határozati ja­vaslat'— ..azokat a megnyilatko­zásokat, amelyek erőszak alkal­mazását sürgetik a nemzeti fel- szabadulás és a független fejlő­dés útjára lépett népek ellen”. ..Minden állam a legrövidebb időn belül mindenesetre a jelen javaslat elfogadásától számított hat hónapon belül, hozzon — ha eddig nem hozott — olyan tör­vényeket, amelyek a háborús pro­paganda minden formáját a béke és az emberiség ellen irányuló sú­lyos bűntettnek nyilvánítják és szigorú büntetést helyeznek kilá­tásba azokkal szemben, akik ilyen propaganda folytatásában vétkesnek bizonyulnak". A határozati javaslathoz mel­lékelt magyarázó feljegyzés rá­mutat, hogy az egyre veszedel­mesebbé váló nukleáris fegyver­kezési verseny közepette még in­kább fenyeget az atomháború ki­törésének lehetősége, mert a NATO tagállamaiban széleskörű propaganda folyik annak érdeké­ben. hogy indítsanak preventív háborút, és elsőként mérjenek atomcsapást az ellenfélre. A feljegyzés rávilágít arra is, hogy a felszabadult és független­né vált népeknek tartós békére van szükségük és így a preven­tív atomháború propagandája e népekre nézve is óriási veszélyt rejt magában. Befejezésül a feljegyzés hang­súlyozza, hogy ilyen körülmények között haladéktalanul szükség van a preventív atomháború pro­pagandájának beszüntetésére és a célt jól szolgálná, ha a közgyűlés elfogadná az ezzel kapcsolatban beterjesztett szovjet javaslatot. Anglia és a közös piac problémája nem oldódott meg a nemzetközösségi értekezlettel. A nemzetközösségi miniszter- elnökök élesen bírálták Mac- millant, aki viszont továbbra is kitartott álláspontja mellett, s rádió- és televíziós beszédé­ben igyekezett kedvező képet festeni arról a helyzetről, ami Anglia belépésével járna. Ugyanakkor Diefenbaker kana­dai miniszterelnök egy újabb nemzetközösségi értekezlet meg­tartását sürgeti, mielőtt Ang­lia csatlakoznék a közös piac­hoz. A kanadai miniszterelnök szavaiból kiderült, hogy milyen veszélyt jelentene Kanada gaz­daságára Anglia csatlakozása, hisz az észak-amerikai állam az elmúlt évben Angliába irá­nyuló kivitelének majdnem fe­le az előnyvámrendszer alap­ján bonyolódott le. Most Ang­lia csatlakozásával ezt a kivi­telt veszély fenyegeti, ami sú­lyosan érintené Kanadát. Nyilatkozott Gaitskell, az An­gol Munkáspárt vezetője is, aki rádióbeszédében Anglia csatla­kozása ellen foglalt állást. Gaits­kell hangoztatta, hogy Anglia csatlakozásával „ezer éves tör­ténelméről mondana le” és egy­úttal megsemmisítené a brit nemzetközösséget. Az angolok elveszítenék függetlenségüket, az ország nem lenne egyéb, mint tagállam, a brit nemzet­közösség pedig Nyugat-Európa tartományává válnék. Gaitskell gazdasági szempont­ból elemezve Anglia csatlako­zását, azt mondotta, hogy ér­vek egyaránt szólnak a belépés és a távolmaradás mellett. Ä csatlakozás esetén Anglia köny- nyebben tudna árucikkeket ér­tékesíteni Franciaországban, Nyugat-Németországban és a közös piac más tagállamaiban, viszont akadályozná kereske­delmét a nemzetközösség orszá­gaival és a közös piacon kívül maradó európai országokkal is. Az elmúlt napokban több szó hangzott arról, hogy az angol nép maga döntsön Anglia csat­lakozásáról. Gaitskell szintén érintette ezt, s hozzátette, ha az angol nép kifejezhetné véle­ményét, a csatlakozás ellen foglalna állást. A munkáspárti vezér felszólított Macmillant, hogy mielőtt Anglia lekötné magát a közös piaci tagság mellett, tartsanak általános par­lamenti választásokat. Anglia csatlakozása, de első­sorban maga a közös piac, nem elszigetelt gazdasági kérdés. Mint az ENSZ-közgyűlésen mondott beszédében Grorrüka szovjet külügyminiszter is hang­súlyozta, a közös piac fokozza a fegyverkezési versenyt, a gaz­daságilag elmaradott országo­kat egyre jobban az imperia­lista hatalmakhoz láncolja, s ezzel növeli a nemzetközi élet feszültségét. Ezeken alapul az a hatalmas ellenállás is, ami a szigetországban tapasztalható Anglia belépésével kapcsolat­ban, a Macmillan-kormány azonban a jelek szerint sem az angol közvélemény szavát nem akarja figyelembe venni, sem nemzetközösségi partnereinek ellenkezését. Újból elhalasztották a tervezett amerikai űrhajós - kísérletet New York (MTI). Hírügynök­ségek egybehangzó jelentései sze­rint az Amerikai Űrhajózási Bi­zottság (NASA) szóvivője beje­lentette, hogy legalább öt nap­pal el kell halasztani Walter Schirra tervbe vett űrrepülését. Mint ismeretes, az űrhajós a ter­vek szerint hat fordulatot végez­ne a Föld körül. A szóvivő azt mondotta, hogy az űrrepülésre október 3-a előtt semmiképpen sem kerülhet sor. A halasztás oka az, hogy a re­pülés előkészítése során hibára bukkantak annak a szelektor­lámpának működésében, amelyet az űrhajó kozmoszbeli helyzeté­nek ellenőrzésére használnának majd fel. Kovács Imrei HAZAFELE XI. — Ehol van ni — nyújtotta a másik kezébe. — Jól jön ez is előlegosztáskor. , El is köszöntek aztán, s a kis százas Csepel rövidesen felpor- zott az úton. Arcát a szélnek ki­tárva, az elnök a határba igyeke­zett. Sánta Lajos pedig odament a magtárashoz, majd pár perc múl­va azzal együtt az istálló felé ballagott. Ott tanakodtak vagy fél óráig négyen-öten. csupa idő­sebb ember. maradt idő, mert idős Gál meg­szólalt: — Hallottuk fiúk, hogy nagyon elfáradtatok. Hát csak menjetek szépen haza, menjetek csak. Nap­lementre már meg is mosakod­hattok. Kiülhettek a kispadra is. Majd elbánunk mi ezzel a fuvar­ral. — De édesapám! — lépett oda az ifjabb Gál, — hát ezt csak nem hagyjuk már! papírral, szalmával lefödve ott állt a száz zsák cement. Aztán egy szó nélkül elballagtak egyik erre, másik arra. A négy legény pedig ott maradt, s azt se tudták pontosan, hogy mi történt. Azaz, hogy egy valaki mégis tudta, Gál Péter. — Mit tárgyaltál te délelőtt az irodán? — kérdezte Andris. — Semmi különöset. Más mun­kára kértem magam. A karom leszakad, de meg ti is mondtátók már, hogy le kellene lépni innét. — Mondtuk,- mondtuk, de mi nem az elnöknek mondtuk — szólt Tóth Ferke. — .Biztos fel­mérgesítetted Zsiga bácsit. mem elől! Tempós, nyugodt mozgással Sánta Lajos föl is lépett már a Már estébe hajlott az idő, ami- pótkocsira, az öregek meg sor­kor az állomás felőli úton fel- ban odaálitak a cementes zsákok tűnt a Zetor, pótkocsiján magas- alá. Elindult a menet öregesen. — Tehetek én róla? Nekem eb- — Eridj innen, te! Eredj a sze- bői .elegem volt. Nézzétek meg,­számoljátok csak össze, hány hó­napja mór, hogy éijel-nappal menni kell. Csinálja, aki akarja, én meguntam! — l ehet, hogv te meguntad. • de te biztos, nemcsak a magad ra tornyozva feküdtek a cement- lassan, de azért meg nem roggya- nevében .beszéltél az irodán,, mert tel teli papírzsákok. Jól megra- nó térdekkel, vitte ki-ki a maga kodtak. lehetett vagy száz zsák terhét. Amazok csak néztek. A? cement a pótkocsin. Befelé tar- egyik elfehéredve. a másik túl- tottak a szövetkezet központjá- ságosan pirosán és tekintetüket ba s ott, ahol az új istálló épüle- a földről mintha nem bírták vol­tét jelölték ki a mérnökök, elébb na felemelni. Egyiknek apja, má- egv nagy kanyart leírva meg- síknak sógora, harmadiknak jó­állt. A régi istálló-épületből pe- szomszédja volt a felváltója. aki dig előjött öt-hat ember — az eljött, hogy rájuk pirítson. Mert öregek. Elöl az idős Gál bállá- az biztos, hogy ilyen dolog itt gott, mellette Sánta Lajos, aztán nem történt emberemlékezet óta. sorban a többi. Jöttek, s amikor a Zetorhoz értek, kabátjukat sor­ra letették egymás mellé a gyöp- re. A négy szállító, köztük Gál Péter csak nézett; hát ezek ugyan Ilyen szégyen legényt még r.em ért. Inkább megszidták volna őket. Azt nem vették volna eny- nyire a szívükre. De nem, egv szó sem esett aztán. Mire fel­afckor ez nem történt volna. Jó. lenne, ha csak a magad nevében beszélnél, hallod-e! Andris szavára mindjárt ma­gasabban kezdte Tóth Feri is. Kontrázott neki Balogh Pista, .az­tán az örökké s-ófalan T<Vh Al­bert is közbeszólt: — Ha akarsz, meni más mun­kára. mi itt maradunk. — Majd aztán kíváncsi vagyok.1 mit szól hozzá a falu. hoz” bagvi, tad saját apádat zsákolni? Péter nagyon kellemetlenül érezte magát. Csak most kezdte átgondolni ,a mm nan eseményeit mit akarnak! De töprengésre nem ocsúdtak, szépen lerakva, kátrány és mennél inkább belegondol*.

Next

/
Thumbnails
Contents