Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-22 / 222. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAÖ 196?. szeptember 22; Londonban megkezdődött a közöspiaci tárgyalások újabb szakaszának előkészítése A nemzetközösségi értekezlet berekesztése után Londonban megkezdték a közöspiaci tárgya­lások újabb szakaszának előkészí­tését. Jóllehet, hivatalos közle­ményt nem adtak ki ezekről a ta­nácskozásokról, politikai megfi- gyelők rámutatnak, hogy az an­gol kormány szeretné kipuhatol­ni, vajon a „hatok” hajlandók lennének-e módosítani a Brüsszel­ben eddig kidolgozott csatlakozá­si feltételeket, különösen azok­ban a kérdésekben, amelyek sú­lyos gondot okoznak a nemzet- közösségi partnereknek. Macmillan miniszterelnök a rá­dióban és a televízióban mondott beszédében felszólította az angol népet, hogy támogassa a kor­mánynak a közös piachoz való csatlakozás kérdésében folytatott politikáját. Meglepetést okozott londoni po­litikai körökben 80 munkáspárti törvényhozónak — a munkáspárt úgynevezett közös piac bizott­ságának — az a nyilatkozata, amely felszólítja a kormányt, hogy mielőbb valósítsa meg Ang­lia belépését a közös piacba. Hagy-Britannia Kommunista Pártjának nyilatkozata Nagy-Britannia Kommunista Pártjának Politikai Bizottsága csütörtökön nyilatkozatban fog­lalt állást Angliának a közös piachoz való csatlakozása ellen. „A nemzetközösségi miniszter- elnökök világosan bebizonyítot­ták, hogy a nemzetközösséghez tartozó országok 700 millió lako­sa tiltakozik Anglia belépése el­len. Ez az álláspont megfelel az angol nép döntő többsége hangu­latának. Valóra váltani az angol nép akaratát és megakadályozni Macmillant szándékának megva­lósításában — ez ma a legelodáz- hatatlanabb feladat” — hangzik a nyilatkozat. Nagy-Britannia Kommunista Pártja felhívja a munkáspárt kon­ferenciáját, hogy jelentse ki: „A nép döntő többségének követelé­sét meg kell hallgatni. Mondják ki hát: a közös piacba nem lé­pünk be, és haladéktalanul par­lamenti választásokat követe­lünk.” Az angol miniszterelnök ismét a régi érveivel hozakodott elő — Macmillan rádió- és televíziós beszéde London, (TASZSZ). Macmillan angol miniszterelnök csütörtök es­te rádió- és televíziós beszédben összegezte a brit nemzetközösség miniszterelnökeinek részvételével nemrég lezajlott értekezlet ered­ményeit. Beszédében ügyesen el- siklott afölött az éles vita fö­lött, amely az értekezleten Ang­liának a közös piachoz való csat­lakozása kérdése komi folyt és alapjában véve azt fejtegette, ho­gyan viszonylik Anglia a közös piachoz és a nemzetközösségh.ez. Fejtegetéseinek fő motívuma az volt, hogy az angol kormány to­vábbra is folytatni szándékozik a tárgyalásokat Angliának a közös piachoz való csatlakozásáról. Macmillan újból elvetette azt a véleményt, hogy „Angliának vá­lasztania kell a nemzetközösség és Európa között”. Azt bizonygat­ta, hogy a nemzet-közösség és az európai közös piac „teljesen elté­rő szervezet, és az egyikben való Újabb merénylet Accrában Accra (Reuter). Csütörtökön es­te Accrában újabb merényletet követtek el a gyarmatosítók fize­tett ügynökei. Egy fáklyafénynél megtartott tömeggyűlésen, amelyen az accrai úttörők Nkrumah elnök születés­napját ünnepelték, két robbanás történt. A Reuter meg nem erő­sített hírekre hivatkozva közli, hogy hárman meghaltak, többen megsebesültek. A Nkrumah elnök ellen augusz­tus elsején Kulunguban elköve­tett merényletnek, mint ismere­tes, négy halálos áldozata volt, a tíz nappal ezelőtti robbantásos támadás pedig három emberéle­tet követelt. a Föld vonzási terét Washington (AP). A NASA, az amerikai űrhajózási hivatal köz­leményt adott ki, amely bejelen­ti, hogy a Mariner—2 amerikai Vénusz-űrhajó elhagyta a Föld gravitációs terét és növekvő se­bességgel halad a Vénusz felé. A Mariner—2 szeptember 18-án érte el azt a pontot, ahol a Föld vonzási erejét kiegyenlítette a Nap gravitációs ereje. Az űrhajó ekkor körülbelül 6 000 000 kilo­méternyi távolságban volt a Földtől. Becslések szerint a Mariner—2 óránként 80 000 kilométernyi sebességgel fog száguldani, ami­kor december 14-én 14 000 kilo­méterre közelíti meg a Vénusz bolygót. részvétel előmozdíthatja, nem pe­dig akadályozhatja a másikban való részvételt”. A közös piacot Macmillan „nagy gazdasági csoportosulás­nak” nevezte, amelyben „nem lé­teznek közvetlen politikai köte­lezettségek”, mindamellett hang­súlyozta, hogy minél szorosabban fognak össze gazdaságilag a közös piac országai, „annál inkább erő­södnek majd politikai kapcsola­taik is”. A miniszterelnök újból azt ál­lította, hogy a közös piacba való belépés gazdaságilag erősítené Angliát,-és. ez a nemzetközösség­nek is érdeke, többek között a fejlett országokkal való kereske­delme szempontjából. Emellett — hangsúlyozta — az angol ipar „bonyolult, nagy pontosságot és magas szaktudást igénylő terme kék” előállítására specializálná magát. Ezzel tulajdonképpen új­ból beismerte, hogy Anglia a nemzetközösség sok országát to­vábbra is nyersanyagszállítója­ként szeretné megtartani. A közös piachoz való csatlako zás ügyében lezajlott brüsszeli tárgyalásokról szólva az angol miniszterelnök azt állította, hogy sikerült „rendkívül jó feltétele­ket” elérni a nemzetközösség ázsiai országai számára, ami pe­dig az afrikai és a karibi térség­beli országokat érinti, rájuk néz­ve a feltételek „egyenesen nagy­szerűek”. Kifejezte azt a remé­nyét, hogy sikerül majd piacot találni Kanada, Ausztrália és Uj- Zéland élelmiszercikkei számára is. Macmillan kijelentette, hogy folytatni szándékozik a brüsszeli tárgyalásokat, majd hangsúlyoz­ta, hogy a kérdéssel kapcsolatban maga Anglia hoz végleges dön­tést. „Végeredményben mi szin­tén független ország vagyunk” — jegyezte meg. „Az a szándékunk, hogy fenntartsuk és erősítsük nemzetközösségünket, de ugyan akkor szerepet akarunk játszani Európában is”. Mint az MTI londoni tudósító­ja jelenti, Macmillan csütörtök esti rádióbeszédéből világosan ki­derült, hogy az angol miniszter- elnök hajlandó a legdrágább be lépti díjat is megfizetni a közös piachoz való csatlakozás érdeké­ben, noha ezzel menthetetlenül meggyengíti alkudozó pozícióját. A munkáspárt vezetősége kije­lentette, Macmillan rádióbeszédé­vel megszegte azt az ígéretét, hogy pártpolitikai szempontoktól függetlenül fog beszámolni az an­gol népnek erről a kérdéskomp lexumról. Hírek szerint Gaitskell szintén rádióbeszédben válaszol Macmillan-nek. A zendülők sikere Argentínában: lemondott a kormány A csütörtökről péntekre virra­dó éjszaka folytatott lázas ta­nácskozások után pénteken reggel a zendülők sikerével végződött a hadsereg főparancsnoksága és a kedden fellázadt tisztek közötti erőpróba: lemondott az argentin kormány. Mint már jelentettük, az éjszaka során Guido- elnök fel­hívására kétórás fegyverszünet jött létre. Az AFP híradása sze­rint Ongania tábornok, a felkelők vezetője a fegyverszünet kihirde­tése után az elnöki palotába haj­tatott, s tanácskozásokat folyta­tott Guidóval, valamint a három fegyvernem minisztereivel. Be­kapcsolódott a tárgyalásokba Al­varo Alsogaray pénzügyminiszter is, aki csütörtökön érkezett visz- sza Washingtonból, ahol megpró­bált sürgős segítséget szerezni a katasztrofális pénzügyi helyzet orvoslására. Pénteken a hajnali órákban be­jelentették, hogy Maravia had­seregügyi miniszter, Labayru tá­bornok, a hadsereg vezérkari fő­nöke és Lorio tábornok, a had­sereg főparancsnoka lemondott. Mint ismeretes, Ongania tábor­nok és a mögötte álló erők leg­főbb követelése éppen ez volt. A hadseregügyi miniszter — aki­nek testvére, Julio Alsogaray tá­bornok szintén részt vett a zen­dülésben — a lemondásokat be­jelentve közölte, hogy a válság megoldódott. Az elnöki hivatal közleményben jelentette be: „A katonai helyzet normális. A csa­patok parancsot kaptak arra, hogy térjenek vissza állomás­helyükre.” Az amerikai képviselőház megnyirbálta A Mariner—2 elhagyta Kennedy külföldi segélyprogramját Az amerikai képviselőházban szavazásra bocsátották Kennedy elnök külföldi segélyprogramját. A kongresszus Kennedy reményei ellenére alaposan megnyirbálta az elnök programját. A képviselők 249 szavazattal 144 ellenében jóváhagyták azt a javaslatot, amely az elnök által indítványo­zott 7300 millió dolláros összeget 5900 millió dollárra csökkenti. A vita során senki sem tette magáévá Kennedy elnöknek azt az állítását, hogy a csökkentés „veszélyezteti az Egyesült Álla­mok és szövetségesei biztonságát.” A képviselőház csütörtökön megszavazta a segélyprogramhoz csatolt három módosítást is, mely megtorló intézkedéseket sürget a Kubával kereskedő országok el­len. Az egyik módosító javaslat azt követeli, hogy meg kell von­ni a segélyt azoktól a nemzetek­től, amelyek hajói fegyvereket vagy stratégiai anyagokat szállí­tanak Kubába. A módosító javas­lat ebbe a kategóriába sorolja Nagy-Britanniát, Nyugat-Német- országot, Görögországot és Olasz­országot. Az amerikai szenátus csütörtö­kön jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amely felhatalmazza Kennedy elnököt, hogy szükség esetén „katonai erővel avatkoz­zék a kubai helyeibe”. A szenátus által megszavazott határozati javaslatot jóváhagyás végett hamarosan a képviselőház elé terjesztik, Az algériai csütörtökön, különösebb inci­dens nélkül zajlottak le. Algír kornyékén ugyan voltak Kisebb összecsapások a 4. vilaja és a nemzeti i.éphadsereg e- vségei között, ezek azonban nem ha­tottak ki a választások eredmé­nyére. Az első jelentésekből is megállapítható, hogy a szava­zásra jogosultak részvételi ará­nya lényegesen nagyobb volt a vártnál, hisz több m nt 70 szá­zalékuk jelent meg az urnák előtt, a részeredményekből pe­dig arra lehet következtetni, hogy a politikai bizottság listá­ja elnyerte a nép bizalmát. Úgy tudják, hogy az új nem­zetgyűlés kedden tartja első ülését Algírban. Faresz, az a'gé- riai ideiglenes végrehajtó szerv elnöke televíziós beszédében közölte, hogy a jövő héten át­ruházza hatáskörét a nemzet- gyűlésre, s ezzel megkezdődhet a független Algéria állami éle­te, amit eddig sok tényező aka­dályozott. A választások kapcsán cikket közölt az algériai helyzetről a Pravda, melyben megállapítja, hogy a függetlenség kikiáltása után súlyos problémák nehezí­tették a fiatal köztársaság éle­tét, s a kitört politikai válság csaknem polgárháborúhoz veze­tett. A Pravda emlékeztet arra, hogy a felszabadítási harc az ország lakosságának legkülön­bözőbb rétegeit tömörítette, s a függetlenség kivívása után a különböző rétegek érdekei ősz- szeütközésbe kerültek. A hős algériai nép, — hangsúlyozza a Pravda — képes volt elhárítani a legsúlyosabb összecsapásokat, amelyeket a gyarmatosítók arra használtak volna fel, hogy be­avatkozzanak Algéria belügyei- be. Érdekesen világítja meg a je­lenlegi algériai helyzetet Larbi választások Buhalinak, az Algériai Kom­munista Párt első titkárának nyilatkozata, amelyet az Huma- niténak adott. Larbi Buhali hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben a legfontosabb fel­adat a törvényes hatalom mi­előbbi létrehozása volt. A kom­munisták éppen ezért nem állí­tottak külön jelölteket _ a vá­lasztásokon, hisz Algériának je­lenleg az a legfontosabb érde­ke, hogy a néptömegekre tá­maszkodó nemzetgyűlése, és kormánya legyen. Azzal kapcsolatban, hogy az ' Algériai Kommunista Párt miért támogatta,a politikai bi­zottságot, amikor az személyi diktatúrára törekszik, Larbi Buhali hangsúlyozta, hogy a kommunista párt nem támogat­ja a politikai bizottságot vala­mennyi intézkedésében, s az a véleménye, hogy építő módon kell bírálni minden olyan tet­tét, amely a nép egysége és a nemzet érdekeinek szempontjá­ból káros. Az Algériát fenyegető legna­gyobb veszély jelenleg is a neo- kolonializmus, amely nemcsak Franciaország részéről fenyegeti hanem az atlanti szövetségben lévő partnerei részéről is. A veszélyt növeli, hogy Algériá­nak gazdasági és műszaki segít­ségre van szüksége, amit a francia neokolonializmus az Evianban biztosított pozíciói­nak megerősítésére akar fel­használni. A választásokkal a fiatal köz­társaság életének nehéz, válsá­gos szakasza zárult le. Ez ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy minden ellentmondást si­került felszámolni, az új nem­zetgyűlés megalakulása azon­ban biztosítéka annak, hogy megteremtsék a törvényes ren­det, s Algéria elindulhasson a felemelkedés útján. 0e Gaulle meg akarja szilárdítani a korlátlan személyi uralom rendszerét De Gaulle csütörtöki televíziós beszéde nyugtalanságot keltett Franciaországban. Igazolta azt az aggodalmat, hogy a tervezett al­kotmány-reform mögött lényege­sen több van, mint az elnökvá­lasztás módjának megváltoztatá­sa. De Gaulle nem hagyott két­séget afelől, hogy szerinte az ál­lamfő a nép valamennyi jogának letéteményese, akit sem a parla­ment, sem a kormány, sem a po­litikai pártok nem korlátozhatnak döntéseiben. A néppel azonban csak annyi kötelessége van, hogy időnként népszavazást rendez egy-egy kérdésről, amelyre a vá­lasztók igennel vagy nemmel fe­lelnek. De Gaulle ezt a hatalmat nemcsak a maga számára köve­telte, hanem utódja számára is. Az alkotmánymódosítás lényege éppen az, hogy a valóságban már kialakult személyi uralom rend­szerét szentesítse és tartóssá te­gye. De Gaulle beszéde növelte a közvélemény és a politikai pártok ellenállását. Ezt tükrözik a pén­tek reggeli lapok cikkei és kom­mentárjai. — De Gaulle egyetlen ember abszolút uralmának dicshimnu­szát zengte — emeli ki címében az Humanité. — A népszavazás­sal a diktatúrát akarja szentesí­teni. — A mindenható atya szólt Franciaország gyermekeihez — ír­ja a szocialista Populaire. — Ar­ra akarja korlátozni a francia nép szerepét, hogy időnként „erő­teljes igent” mondjon a „vezető” politikájára. Duclos, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tit­kára a rádiónak adott nyilatkoza­tában kijelentette: de Gaulle be­széde után világos, hogy az el­nökválasztás módjának megvál­toztatásával a személyi uralmat akarja súlyosbítani, egy tényleges diktatúra feltételeit akarja kiala­kítani. Ez szervesen beleilleszke­dik annak a politikának a kere­tébe, amelyet a rendszer fasizá- lása jellemez. A japán szakszervezeti dolgozók harcn Japán szakszervezeti dolgozók harca a japán hadsereg atomfegy­verekkel való felszerelése ellen. Yokohamában összetűzésre került sor a szakszervezeti dolgozók és a rakétákat szállító vasúti sze­relvény őrei között. A képen: á szerelvény őrizet alatt hagyja el a yokohamai állomást, JMTI Külföldi Képszolgálat

Next

/
Thumbnails
Contents