Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-22 / 222. szám

2

TOLNA MEGYEI NEPÜJSAÖ

196?. szeptember 22;

Londonban megkezdődött a közöspiaci tárgyalások újabb szakaszának előkészítése

A nemzetközösségi értekezlet berekesztése után Londonban megkezdték a közöspiaci tárgyalások újabb szakaszának előkészítését. Jóllehet, hivatalos közleményt nem adtak ki ezekről a tanácskozásokról, politikai megfi- gyelők rámutatnak, hogy az angol kormány szeretné kipuhatolni, vajon a „hatok” hajlandók lennének-e módosítani a Brüsszelben eddig kidolgozott csatlakozási feltételeket, különösen azokban a kérdésekben, amelyek súlyos gondot okoznak a nemzet- közösségi partnereknek.

Macmillan miniszterelnök a rádióban és a televízióban mondott beszédében felszólította az angol népet, hogy támogassa a kormánynak a közös piachoz való csatlakozás kérdésében folytatott politikáját.

Meglepetést okozott londoni politikai körökben 80 munkáspárti

törvényhozónak — a munkáspárt úgynevezett közös piac bizottságának — az a nyilatkozata, amely felszólítja a kormányt, hogy mielőbb valósítsa meg Anglia belépését a közös piacba.

Hagy-Britannia Kommunista Pártjának nyilatkozata

Nagy-Britannia Kommunista Pártjának Politikai Bizottsága csütörtökön nyilatkozatban foglalt állást Angliának a közös piachoz való csatlakozása ellen.

„A nemzetközösségi miniszter- elnökök világosan bebizonyították, hogy a nemzetközösséghez tartozó országok 700 millió lakosa tiltakozik Anglia belépése ellen. Ez az álláspont megfelel az angol nép döntő többsége hangulatának. Valóra váltani az angol

nép akaratát és megakadályozni Macmillant szándékának megvalósításában — ez ma a legelodáz- hatatlanabb feladat” — hangzik a nyilatkozat.

Nagy-Britannia Kommunista Pártja felhívja a munkáspárt konferenciáját, hogy jelentse ki: „A nép döntő többségének követelését meg kell hallgatni. Mondják ki hát: a közös piacba nem lépünk be, és haladéktalanul parlamenti választásokat követelünk.”

Az angol miniszterelnök ismét a régi érveivel hozakodott elő — Macmillan rádió- és televíziós beszéde

London, (TASZSZ). Macmillan angol miniszterelnök csütörtök este rádió- és televíziós beszédben összegezte a brit nemzetközösség miniszterelnökeinek részvételével nemrég lezajlott értekezlet eredményeit. Beszédében ügyesen el- siklott afölött az éles vita fölött, amely az értekezleten Angliának a közös piachoz való csatlakozása kérdése komi folyt és alapjában véve azt fejtegette, hogyan viszonylik Anglia a közös piachoz és a nemzetközösségh.ez. Fejtegetéseinek fő motívuma az volt, hogy az angol kormány továbbra is folytatni szándékozik a tárgyalásokat Angliának a közös piachoz való csatlakozásáról.

Macmillan újból elvetette azt a véleményt, hogy „Angliának választania kell a nemzetközösség és Európa között”. Azt bizonygatta, hogy a nemzet-közösség és az európai közös piac „teljesen eltérő szervezet, és az egyikben való

Újabb merénylet Accrában

Accra (Reuter). Csütörtökön este Accrában újabb merényletet követtek el a gyarmatosítók fizetett ügynökei.

Egy fáklyafénynél megtartott tömeggyűlésen, amelyen az accrai úttörők Nkrumah elnök születésnapját ünnepelték, két robbanás történt. A Reuter meg nem erősített hírekre hivatkozva közli, hogy hárman meghaltak, többen megsebesültek.

A Nkrumah elnök ellen augusztus elsején Kulunguban elkövetett merényletnek, mint ismeretes, négy halálos áldozata volt, a tíz nappal ezelőtti robbantásos támadás pedig három emberéletet követelt.

a Föld vonzási terét

Washington (AP). A NASA, az amerikai űrhajózási hivatal közleményt adott ki, amely bejelenti, hogy a Mariner—2 amerikai Vénusz-űrhajó elhagyta a Föld gravitációs terét és növekvő sebességgel halad a Vénusz felé.

A Mariner—2 szeptember 18-án érte el azt a pontot, ahol a Föld vonzási erejét kiegyenlítette a Nap gravitációs ereje. Az űrhajó ekkor körülbelül 6 000 000 kilométernyi távolságban volt a Földtől.

Becslések szerint a Mariner—2 óránként 80 000 kilométernyi sebességgel fog száguldani, amikor december 14-én 14 000 kilométerre közelíti meg a Vénusz bolygót.

részvétel előmozdíthatja, nem pedig akadályozhatja a másikban való részvételt”.

A közös piacot Macmillan „nagy gazdasági csoportosulásnak” nevezte, amelyben „nem léteznek közvetlen politikai kötelezettségek”, mindamellett hangsúlyozta, hogy minél szorosabban fognak össze gazdaságilag a közös piac országai, „annál inkább erősödnek majd politikai kapcsolataik is”.

A miniszterelnök újból azt állította, hogy a közös piacba való belépés gazdaságilag erősítené Angliát,-és. ez a nemzetközösségnek is érdeke, többek között a

fejlett országokkal való kereskedelme szempontjából. Emellett — hangsúlyozta — az angol ipar „bonyolult, nagy pontosságot és magas szaktudást igénylő terme kék” előállítására specializálná magát. Ezzel tulajdonképpen újból beismerte, hogy Anglia a nemzetközösség sok országát továbbra is nyersanyagszállítójaként szeretné megtartani.

A közös piachoz való csatlako zás ügyében lezajlott brüsszeli tárgyalásokról szólva az angol miniszterelnök azt állította, hogy sikerült „rendkívül jó feltételeket” elérni a nemzetközösség ázsiai országai számára, ami pedig az afrikai és a karibi térségbeli országokat érinti, rájuk nézve a feltételek „egyenesen nagyszerűek”. Kifejezte azt a reményét, hogy sikerül majd piacot találni Kanada, Ausztrália és Uj- Zéland élelmiszercikkei számára is.

Macmillan kijelentette, hogy folytatni szándékozik a brüsszeli tárgyalásokat, majd hangsúlyozta, hogy a kérdéssel kapcsolatban maga Anglia hoz végleges döntést. „Végeredményben mi szintén független ország vagyunk” — jegyezte meg. „Az a szándékunk, hogy fenntartsuk és erősítsük nemzetközösségünket, de ugyan akkor szerepet akarunk játszani Európában is”.

Mint az MTI londoni tudósítója jelenti, Macmillan csütörtök esti rádióbeszédéből világosan kiderült, hogy az angol miniszter- elnök hajlandó a legdrágább be lépti díjat is megfizetni a közös piachoz való csatlakozás érdekében, noha ezzel menthetetlenül meggyengíti alkudozó pozícióját.

A munkáspárt vezetősége kijelentette, Macmillan rádióbeszédével megszegte azt az ígéretét, hogy pártpolitikai szempontoktól függetlenül fog beszámolni az angol népnek erről a kérdéskomp lexumról. Hírek szerint Gaitskell szintén rádióbeszédben válaszol Macmillan-nek.

A zendülők sikere Argentínában: lemondott a kormány

A csütörtökről péntekre virradó éjszaka folytatott lázas tanácskozások után pénteken reggel a zendülők sikerével végződött a hadsereg főparancsnoksága és a kedden fellázadt tisztek közötti erőpróba: lemondott az argentin kormány. Mint már jelentettük, az éjszaka során Guido- elnök felhívására kétórás fegyverszünet jött létre. Az AFP híradása szerint Ongania tábornok, a felkelők vezetője a fegyverszünet kihirdetése után az elnöki palotába hajtatott, s tanácskozásokat folytatott Guidóval, valamint a három fegyvernem minisztereivel. Bekapcsolódott a tárgyalásokba Alvaro Alsogaray pénzügyminiszter is, aki csütörtökön érkezett visz- sza Washingtonból, ahol megpróbált sürgős segítséget szerezni a

katasztrofális pénzügyi helyzet orvoslására.

Pénteken a hajnali órákban bejelentették, hogy Maravia hadseregügyi miniszter, Labayru tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke és Lorio tábornok, a hadsereg főparancsnoka lemondott. Mint ismeretes, Ongania tábornok és a mögötte álló erők legfőbb követelése éppen ez volt. A hadseregügyi miniszter — akinek testvére, Julio Alsogaray tábornok szintén részt vett a zendülésben — a lemondásokat bejelentve közölte, hogy a válság megoldódott. Az elnöki hivatal közleményben jelentette be: „A katonai helyzet normális. A csapatok parancsot kaptak arra, hogy térjenek vissza állomáshelyükre.”

Az amerikai képviselőház megnyirbálta A Mariner—2 elhagyta Kennedy külföldi segélyprogramját

Az amerikai képviselőházban szavazásra bocsátották Kennedy elnök külföldi segélyprogramját. A kongresszus Kennedy reményei ellenére alaposan megnyirbálta az elnök programját. A képviselők 249 szavazattal 144 ellenében jóváhagyták azt a javaslatot, amely az elnök által indítványozott 7300 millió dolláros összeget 5900 millió dollárra csökkenti.

A vita során senki sem tette magáévá Kennedy elnöknek azt az állítását, hogy a csökkentés „veszélyezteti az Egyesült Államok és szövetségesei biztonságát.”

A képviselőház csütörtökön megszavazta a segélyprogramhoz csatolt három módosítást is, mely megtorló intézkedéseket sürget a

Kubával kereskedő országok ellen. Az egyik módosító javaslat azt követeli, hogy meg kell vonni a segélyt azoktól a nemzetektől, amelyek hajói fegyvereket vagy stratégiai anyagokat szállítanak Kubába. A módosító javaslat ebbe a kategóriába sorolja Nagy-Britanniát, Nyugat-Német- országot, Görögországot és Olaszországot.

Az amerikai szenátus csütörtökön jóváhagyta azt a határozati

javaslatot, amely felhatalmazza Kennedy elnököt, hogy szükség esetén „katonai erővel avatkozzék a kubai helyeibe”.

A szenátus által megszavazott határozati javaslatot jóváhagyás végett hamarosan a képviselőház elé terjesztik,

Az algériai

csütörtökön, különösebb incidens nélkül zajlottak le. Algír kornyékén ugyan voltak Kisebb összecsapások a 4. vilaja és a nemzeti i.éphadsereg e- vségei között, ezek azonban nem hatottak ki a választások eredményére.

Az első jelentésekből is megállapítható, hogy a szavazásra jogosultak részvételi aránya lényegesen nagyobb volt a vártnál, hisz több m nt 70 százalékuk jelent meg az urnák előtt, a részeredményekből pedig arra lehet következtetni, hogy a politikai bizottság listája elnyerte a nép bizalmát.

Úgy tudják, hogy az új nemzetgyűlés kedden tartja első ülését Algírban. Faresz, az a'gé- riai ideiglenes végrehajtó szerv elnöke televíziós beszédében közölte, hogy a jövő héten átruházza hatáskörét a nemzet- gyűlésre, s ezzel megkezdődhet a független Algéria állami élete, amit eddig sok tényező akadályozott.

A választások kapcsán cikket közölt az algériai helyzetről a Pravda, melyben megállapítja, hogy a függetlenség kikiáltása után súlyos problémák nehezítették a fiatal köztársaság életét, s a kitört politikai válság csaknem polgárháborúhoz vezetett. A Pravda emlékeztet arra, hogy a felszabadítási harc az ország lakosságának legkülönbözőbb rétegeit tömörítette, s a függetlenség kivívása után a különböző rétegek érdekei ősz- szeütközésbe kerültek. A hős algériai nép, — hangsúlyozza a Pravda — képes volt elhárítani a legsúlyosabb összecsapásokat, amelyeket a gyarmatosítók arra használtak volna fel, hogy beavatkozzanak Algéria belügyei- be.

Érdekesen világítja meg a jelenlegi algériai helyzetet Larbi

választások

Buhalinak, az Algériai Kommunista Párt első titkárának nyilatkozata, amelyet az Huma- niténak adott. Larbi Buhali hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben a legfontosabb feladat a törvényes hatalom mielőbbi létrehozása volt. A kommunisták éppen ezért nem állítottak külön jelölteket _ a választásokon, hisz Algériának jelenleg az a legfontosabb érdeke, hogy a néptömegekre támaszkodó nemzetgyűlése, és kormánya legyen.

Azzal kapcsolatban, hogy az ' Algériai Kommunista Párt miért támogatta,a politikai bizottságot, amikor az személyi diktatúrára törekszik, Larbi Buhali hangsúlyozta, hogy a kommunista párt nem támogatja a politikai bizottságot valamennyi intézkedésében, s az a véleménye, hogy építő módon kell bírálni minden olyan tettét, amely a nép egysége és a nemzet érdekeinek szempontjából káros.

Az Algériát fenyegető legnagyobb veszély jelenleg is a neo- kolonializmus, amely nemcsak Franciaország részéről fenyegeti hanem az atlanti szövetségben lévő partnerei részéről is. A veszélyt növeli, hogy Algériának gazdasági és műszaki segítségre van szüksége, amit a francia neokolonializmus az Evianban biztosított pozícióinak megerősítésére akar felhasználni.

A választásokkal a fiatal köztársaság életének nehéz, válságos szakasza zárult le. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden ellentmondást sikerült felszámolni, az új nemzetgyűlés megalakulása azonban biztosítéka annak, hogy megteremtsék a törvényes rendet, s Algéria elindulhasson a felemelkedés útján.

0e Gaulle meg akarja szilárdítani a korlátlan személyi uralom rendszerét

De Gaulle csütörtöki televíziós beszéde nyugtalanságot keltett Franciaországban. Igazolta azt az aggodalmat, hogy a tervezett alkotmány-reform mögött lényegesen több van, mint az elnökválasztás módjának megváltoztatása. De Gaulle nem hagyott kétséget afelől, hogy szerinte az államfő a nép valamennyi jogának letéteményese, akit sem a parlament, sem a kormány, sem a politikai pártok nem korlátozhatnak döntéseiben. A néppel azonban csak annyi kötelessége van, hogy időnként népszavazást rendez egy-egy kérdésről, amelyre a választók igennel vagy nemmel felelnek. De Gaulle ezt a hatalmat nemcsak a maga számára követelte, hanem utódja számára is. Az alkotmánymódosítás lényege éppen az, hogy a valóságban már kialakult személyi uralom rendszerét szentesítse és tartóssá tegye.

De Gaulle beszéde növelte a közvélemény és a politikai pártok ellenállását. Ezt tükrözik a péntek reggeli lapok cikkei és kommentárjai.

— De Gaulle egyetlen ember abszolút uralmának dicshimnuszát zengte — emeli ki címében az Humanité. — A népszavazással a diktatúrát akarja szentesíteni.

— A mindenható atya szólt Franciaország gyermekeihez — írja a szocialista Populaire. — Arra akarja korlátozni a francia nép szerepét, hogy időnként „erőteljes igent” mondjon a „vezető” politikájára.

Duclos, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára a rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette: de Gaulle beszéde után világos, hogy az elnökválasztás módjának megváltoztatásával a személyi uralmat akarja súlyosbítani, egy tényleges diktatúra feltételeit akarja kialakítani. Ez szervesen beleilleszkedik annak a politikának a keretébe, amelyet a rendszer fasizá- lása jellemez.

A japán szakszervezeti dolgozók harcn

Japán szakszervezeti dolgozók harca a japán hadsereg atomfegyverekkel való felszerelése ellen. Yokohamában összetűzésre került sor a szakszervezeti dolgozók és a rakétákat szállító vasúti szerelvény őrei között. A képen: á szerelvény őrizet alatt hagyja el a yokohamai állomást, JMTI Külföldi Képszolgálat