Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-22 / 222. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Reális terveket (gy. }■) Ezekben a hetekben minden termelőszövetkezet ké­szíti a termelési terveket. Befe­jeződtek a járási tanácsokon a megbeszélések, a termelőszövet­kezetek összehangolták saját gaz­dasági érdekeiket az egész nép­gazdaság érdekeivel és a viták­ból megállapodások születtek. A termelőszövetkezetek most kidol­gozzák a megállapodások alapján végleges termelési tervszámaikat és ezen az őszön már e számok szerint végzik el a munkát. Sok minden dől el ezekben a napokban, a tervkészítés idején termelőszövetkezeteinkben. Mond­hatnék úgy is: a jövő esztendő sorsa. Meg kell tehát gondolni alaposan minden döntést, min­den elhatározást, hogy a tervben szereplő számok reálisak, megala­pozottak, teljesíthetők legyenek és színvonalasabb vezetésre, jobb munkára mozgósítsanak. A reális, megalapozott terve­zésnek idén már megvannak a feltételei. Szövetkezeti gazdasá­gaink két-három, vagy több esz­tendős múltra tekintenek vissza, így a tsz vezetői, szakemberei már megismerték a község, a gazdaság adottságait, s minden olyan körülményt számba tudnak venni, amely hatást gyakorolhat a tervek teljesítésére. Bizonyos, nem könnyű jó ter­vet készíteni. Nagyon sok felté­telt kell megvizsgálni. A számok összefüggenek úgy, ahogyan a gyakorlati gazdálkodásban lánc­szemként kapcsolódnak egymás­hoz a mezőgazdasági nagyüzem különböző területei, ágazatai. Ala­pos közgazdasági elemzést kíván tehát a tervszámok megállapítá­sa, kidolgozása. A jó terv azonban megér min­den fáradtságot, mert nagyon so­kat segít a gazdaság megszilár­dításában, fejlesztésében. Melyek azok a főbb hibák, ame­lyek előfordulnak ilyenkor, a tervkészítés idején? Az egyik az, hogy rózsás hangulatban túlságo­san optimista tervek születnek. Ez sajnos előfordult gyakran az elmúlt években. Persze ezeket a terveket nem lehetett teljesíteni, így aztán csalódtak az emberek, elvesztették munkakedvüket, a terv is elvesztette tekintélyét. A másik hiba ennek az ellenkezője, amikor a tervek készítői pesszi­misták. Túlságosan óvatosak, és alacsonyan állapítják meg a terv­számokat. Az ilyen terv nem ösz­tönzi se a vezetőket, se a tsz- gazdákat arra, hogy erőfeszítése­ket tegyenek, minden lehetőséget kihasználjanak a jobb gazdálko­dás érdekében. Az ilyen terv ké­nyelmessé tesz, fellazítja a gaz­dálkodást, végül is sok kárt okoz, amelynek a levét a tsz-gazdák és a népgazdaság issza meg. A har­madik hiba az szokott lenni, hogy az irodában, az íróasztal mellett készülnek el a tervek. Ebből ered legtöbbször az első két hiba is. Mert a terv realitásának egyik fontos feltétele, hogy bevonjuk a tervezésbe a tsz-gazdák töme­geit, tanácsokat, véleményt kér­jünk tőlük, minden kérdésben. A termelőszövetkezet tervét is „a dolgozó nép okos gyülekezetében” kell elkészíteni, ez egyik legfon­tosabb garanciája helyességének, realitásának. A tervek néhány hét múlva a járási tanácsokhoz kerülnek meg­vitatásra, jóváhagyásra. Készít­sünk jó terveket. Olyan terveket, amelyek tényleg segítséget nyúj­tanak a gazdaság fejlesztésében, segítik a vezetők és a tsz-tagok munkáját, és helyesen tükrözik Meggyorsult a talajelökészítés és Az idejében érkező kiadós csa­padék hatására meggyorsult az ősziek alá a talajelőkészítés, illet­ve az ősziek vetése. A tengelici Petőfi Tsz-ben az eső már a földben találta 300 hol­don az őszi árpát, amelynek veté­sét két héttel ezelőtt kezdték el. Rozsból 100 holdat, takarmány- keverékből 90 holdat vetettek el eddig. A takarmánygabona veté­se után, amelyből még 100 hold van vissza, a jövő hét elején meg­kezdik a nagyhozamú búzafajták vetését. Sorol 20 holdon a bíborhcrc a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz-ben. A tsz-ben a takarmánykeverék­kel kezdték meg az ősziek veté­sét. A tervezett 150 hold őszi ár­pából 110 holdat már elvetettek. Rozsból 90 hold vetését tervez­ték, ebből 31 holdat vetettek el. A még hiányzó rozs és őszi árpa vetése után megkezdik a búza vetését, s úgy tervezik, hogy ok­tóber 25-re 250 holdon a búza­vetést be is fejezik. Vasárnap egész nap dolgoz­nak a kistormást Dózsa Ter­melőszövetkezet tagjai, s a gépállomás erőgépei. Vetik az őszi árpát, amelyből a tervek szerint 50 hold lesz. Ugyancsak dolgoznak a szánló­az isziek vetése traktorok is, a búza alá készítik elő a talajt. A bátaszéki Búzakalász Tsz- ben a pénteki nappal fogtak hoz­zá az őszi keverék vetéséhez. A 70 hold őszi keverék vetését rész­ben saját' géppel, részben gép­állomási segítséggel két nap alatt be is fejezik. Ezután az őszi árpa, majd a nagyhozamú búzafajták vetésére kerül sor. Szombaton kezdte meg 65 hol­don az őszi árpa vetését a harci Uj Élet Tsz. Az őszi árpa vetésével egyidőben folyamatosan a búza alá készí­tik elő a talajt. Kádár János és Fock Jenő fogadta Zilliacus angol munkáspárti képviselőt Az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának vendégeként néhány napon át Magyarországon tartózkodott Konni Zilliacus, az angol alsóház tagja. Kádár János, a magyar forra­dalmi munkás—paraszt kormány elnöke, majd Fock Jenő, a kor­mány elnökhelyettese fogadták az ismert angol munkáspárti politi­kust és szívélyes beszélgetést foly­tattak vele. Zilliacus felkereste kulturális és gazdasági életünk több vezető­személyiségét, majd pénteken délután elutazott Budapestről. R Magvar Rádió és Televízió küldöttsége elutazott Jugoszláviába A Jugoszláv Rádió- és Televízió meghívására Belgrádba utazott a Magyar Rádió és Televízió há­romtagú küldöttsége. A delegá­ció dr. Hárs István első elnökhe­lyettes vezetésével tárgyalásokat folytat a két szervezet közötti mű­sorcsere továbbfejlesztéséről. — oOo — járási pártbizottsági ülést tartottak Szekszárdon Az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottsága pénteken, szeptember 21-én ülést tartott a megyei párt- bizottság nagytermében. Az ülé­sen két napirendi portot tár­gyaltak. Megvitatták a járási kül­dött-értekezleten előterjesztésre kerülő beszámoló-tervezetet, ame­lyet Szabópál Antal elvtárs, a já­rási pártbizottság titkára terjesz­tett az ülés résztvevői elé. A má­sodik napirendi pontban a reví­ziós bizottság beszámolóját vitat­ták meg Győrffy László elvtárs beterjesztése alapján. A két beszámoló-tervezet felett széleskörű vita bontakozott ki. A pártbizottság tagjai közül 16-an kértek szót, néhányan javaslatot tettek a beszámolótervezet kiegé­szítésére. A% ötéves terv legnagyobb Tolna megyei ktsx-beruhásása Megkezdik a Dunaföldvári Cipész Ktsz üzemházának építését Több mint négy esztendeje, hogy első ízben került szóba Du- naföldvárott, a cipész ktsz-nél egy új üzemház építésének szükséges­sége. A megye legnagyobb kis­ipari szövetkezete volt már ek­kor is a dunaföldvári, a szövet­kezet gumiüzeme látta el a bá­nyákat a hulladékgumiból készült erős, a nagy igérjvbevételt is bíró gumicsizmákkal. Az évi gumicsiz­ma-termelés már akkor elérte a százezer párat. Súlyos nehézségekkel küzdött már akkor is a szövetkezet, a zsúfoltság, az üzemi terület elég­telensége, az elektromos hálózat túlterheltsége miatt rendkívül rossz munkakörülmények között dolgoztak a ktsz tagjai. Sok eset­ben még a legelemibb munka­védelmi, tűzbiztonsági követelmé­nyeknek sem lehetett eleget ten­ni a gumicsizma-üzemben. Az üzem elhelyezése egyébként sem volt megfelelő, egy ilyen üzem a község központjában, beékelve a lakóterületbe sok kellemetlensé­get okoz a környék lakóinak. E problémákat egyébként lapunk­ban több esetben is szóvá tet­tük. A négy év alatt számos eset­A Barátság kőolajvezetéken Kápolnásnyékre érkezett a szovjet olaj A Barátság Kőolajvezeték magyar szakasza Ipolyság falunál kez­dődik Csehszlovákiában. Innen 145 km hosszú vezeték visz Ká- polnásnyékig, ahova szeptember 19-én, szerdán reggel 9.22 órakor érkezett meg az olaj. Az Ipolyságtól elindított olajoszlop elején egy un. csőgörény haladt, mely 46 óra alatt tette meg az utat a ha­tártól. MTI Foto — Lajos György feléi. ben vizsgálták meg különböző bi­zottságok, szakértők a földvári helyzetet, míg végül ezekben a napokban — miután Ferenczy Ti­bor, az OKISZ elnökhelyettese is személyesen győződött meg a szövetkezet kérésének jogosságá­ról — megszületett a döntés: A ktsz új üzemházának épí­tését haladéktalanul meg kell kezdeni. A második ötéves terv beruhá­zásai között már eddig is szere­pelt az új dunaföldvári üzemház, azonban az eredeti tervek szerint megépítésére csak a tervidőszak utolsó esztendejében került volna sor, a beruházásra ötmillió egy­százezer forintot irányoztak elő. Most úgy döntöttek, hogy a beruházás első lépcsőjének ki­vitelezése — ez mintegy két és félmillió forintot tesz ki — a jövő évben megtörténik. Az új üzemház helyét a köz­ségtől északra, a kendergyár fö­lötti mintegy háromholdas terü­leten jelölték ki. Az Ybl Miklós Kisipari Tervező Szövetkezet a napokban kezdi meg a tervezést — a teljes tervdokumentációja az első „lépcsőnek” a tavaszra lesz kész — de már az idén hozzákez­denek a tereprendezéshez, a kerí­tés megépítéséhez. A jövő év vé­géig elkészül a 2500 légköbméter­nyi üzemépület, a kerítés, az ar­tézi kút, a víztároló, az elektro­mos távvezeték és transzformá­tor, a szennyvízderítő és a száz- nyolcvan méternyi bekötőút. Az épület elkészülte után ide telepí­tik ki a nehézgépeket és a maró- részleget, ezzel máris megjavul­nak a jelenlegi üzemben a mun­kakörülmények, megszűnik az elektromos hálózat túlterheltsége miatti állandó tűzveszély. Később, amikor a teljes üzemhíz elkészül, az egész gumicsizma-üzemet ki­telepítik a község központjából. A beruházás igen gazdaságos* megtérülése népgazdasági szinten három és fél év alatt következik be: ugyanis jobban lesz szervez­hető a termelés, ami növeli a termelékenységet, csökken majd az önköltség is. Igen fontos azonban az is, hogy megjavulnak a dolgozók munka- körülményei. Megszűnik a zsú­foltság, ami lényegében nemcsak a gumisüzem dolgozóit érinti, ha­nem a szövetkezetnek csaknem valamennyi dolgozóját, hiszen a központban felszabaduló terület lehetővé teszi a cipész-részleg jobb elhelyezését, a szövetkezet bővíteni tudja különféle szolgál­tató tevékenységét. Míg a jelenlegi gumicsizma­üzemben egy-egy dolgozóra ösz- szesen 0,44 négyzetméternyi szo­ciális terület (mosdó, öltöző, ebéd­lő stb) jut, az új üzemháznál en­nek több mint tízszerese. 4,6 négy­zetméter lesz. Családonként 2500 forint a takarékban — Egymilliárd forint autóvásárlásra Statisztikai vizsgálat a belkereskedelmi forgalom alakulásáról A belkereskedelmi forgalom adatait vizsgálva a statisztikusok megállapították, hogy az elmúlt két évben tovább növekedett a lakosság jövedelme, a bérből és fizetésből élők keresete — s en­nek eredményeként mind az ipa­ri, mind a mezőgazdasági terüle­teken, észrevehetően emelkedett a belkereskedelmi forgalom. A fa­lusi áruforgalom élénkülésében még az is közrejátszott, hogy a társadalmi juttatások jelentéke­nyen nőttek, s például 1960-ban nyolcvan százalékkal magasabbak voltak, mint 1957-ben. A statiszti­kai adatokból megállapítható az is, hogy a falvakban emelkedett a kettős jövedelmű családok ará­nya, s parasztságunk a korábbi­jut nál jóval rendszeresebben pénzbevételekhez. A számok tanúsága szerint az életszínvonal emelkedésével pár­huzamosan egyre több költséges, nagyösszegű vásárlásra vállalkoz­nak a családi közösségek. Ez magyarázza, hogy a megtakarítá­sok növekedésének üteme az el­múlt két évben jóval gyorsabb volt, mint az áruvásárlások emel­kedése. Jellemző, hogy 1961—62- ben a takarékbetétek átlagos ál­lománya 26 százalékkal nőtt, s ez év első negyedében is 23 száza­lékkal magasabb volt, mint ta­valy, hasonló időszakban. Előze­tes becslések szerint a betétállo­mány az év végéig minden bi­zonnyal eléri a családonkénti át­lagos 2500 forintot.

Next

/
Thumbnails
Contents