Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-20 / 220. szám

1962. szeptember 20.

fOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG

3

Rászolgált az elismerésre

EGY EMBER PORTRÉJÁT

megrajzolni nem könnyű dolog, még akkor sem, ha évekre mutat vissza az ismeretség. Amikor beszélgetni kezdtünk Füves Józseffel, a tamási Széchenyi Tsz elnökével, már ismertem életrajzi adatait, harcos életútjának egy- egy mozzanatát. Tíz éven keresztül, mint párttitkár dolgozott abban a községben, ahol született és ahol megválasztották a tsz elnökének. Egyhangúlag esett rá a választás azon a tsz-közgyűlésen. Az egykori cseléd gyerekét a belső izgalom fűtötte és ezer kérdés foglalkoztatta.

— Mi lesz ebből a gazdaságból? Hogyan tudom megállni a helyemet, mint kommunista és gazdasági vezető? — tettem fel magamnak számtalanszor a kérdést. Azzal tisztában voltam, hogy mire vállalkozom és azzal is, hogy nem lesz könnyű a dolgom. A tagság többsége olyan emberekből tevődött össze, akik köröm- szakadtáig ragaszkodtak kisáru- termelő gazdaságukhoz és ezt a beléjük nevelt érzést magukkal hozták a közösbe — emlékszik vissza a két évvel ezelőtti eseményekre.

Aztán kezdetét vette a szervezés, a papírmunka, a leltározás, majd a közös gazdasági alap megteremtése. Egyik napról a másikra jelentkeztek a gondok, a nehézségek. A gazdák nem szívesen fogadták a leltározó bizottságot, amikor az állatok összehordásáról volt szó. Csaknem személyenként és külön-külön kellett meggyőzni őket arról, hogy közös alap nélkül nem lehet életképes a szövetkezet. Februárban megtört a jég. A természetben is, és a tamási Széchenyi Tsz tagjainál is. Nagyszerűen sikerült az állatok és a gazdasági felszerelések összevonása, több állatot hordtak össze mint, amennyire a leltár szerint számítottak.

— Ez már bizakodóvá tett bennünket, és hozzáfogtunk az építéshez, saját építőbrigádunkkal. Gépeket vásároltunk, részben állami támogatással, részben a tagok anyagi hozzájárulásával. Természetesen nem ment minden ilyen könnyen, ahogy most ezekről beszélünk. Sok véleménycsere, szenvedélyes vita előzte meg az intézkedéseket. Képzett mező- gazdasági szakemberekről kellett gondoskodni. S ennek szükségességéről is meg kellett győznünk a tagokat — mondja, s látszik rajta, jólesik erre a szakaszra visszaemlékezni.

AHOGY A NAGYÜZEM KÖRVONALAI kezdtek kibontakozói, úgy jött meg az emberek bizakodása, munkakedve. Ám az első év zárszámadása nem úgy sikerült, ahogy a Széchenyi Tsz gazdái tervezték. 20,71 forinttal zárták az évet. Majdnem 10 forinttal kevesebb volt, mint ameny- nyit az év elején ígértek. Ez törést okozott és megingatta a tsz- tagok bizalmát. Ennek hangot is adtak, s megoszlottak a vélemények, de a tsz vezetősége ekkor sem tétlenkedett.

— Láttuk kedvetlenségüket és mi magunk is vergődtünk. Kerestük a kivezető utat, s arra gondoltunk, hogyan lépjünk tovább és hogyan szerezzük vissza a tagság bizalmát. A zárszámadási köz gyűlésen őszintén feltártuk a tagság előtt, hol hibázott a vezetőség. Kertelés nélkül megmondtuk, nem volt reális a tervezésünk és nagyot markoltunk. Megfizettük a tanulópénzt.

Az őszinteséget szeretik az emberek és a hibák feltárása is általában jó hatást vált ki. A Széchenyi Tsz gazdái érezték, hogy gazdákhoz méltóan tájékoztatják őket termelőszövetkezetük helyzetéről. A második évben már valóra válthatták az ígéretet. Az árutermelési versenyben a megyei első volt a Széchenyi Tsz, zárszámadáskor pedig a saját erőből történő 25 százalékos beruházási terv teljesítése mellett 22,22 forintot ért egy munkaegység. Gazdaságilag annyira megerősödtek, hogy az idén már a felsőbb szervek hozzájárulásával a havi rendszeres készpénzfizetésre térhettek át.

A gazdasági szervezőmunka együtt járt a politikai nevelőmunkával. A tsz-elnök, aki ma is ízig-vérig pártmunkás, sokat foglalkozik az emberekkel és mint mondja, ez a legszebb, de egyben a legnehezebb része is a dolognak. Nemrégen történt az alábbi eset. A határt járva egy parázs vitába csöppent bele. A mun kacsapat egyik tagja arról beszélt, ha megfeszül is, a tsz-ben nem tud évi 80 ezer forint jövedelemre szert tenni úgy, mint egyéni gazda korában ez nem egyszer volt. A munkacsapatban dolgozó kisparaszt tsz-tagok egymásra néztek, s látszott rajtuk, hogy rossz szándékúnak fogják fel a fejtegetést.

— Pillanatok alatt kellett döntenem, mert éreztem, nem szabad elsiklani a kérdés felett. Eszembe jutott a párt Központi Bizottságának kongresszusi irányelve, amely világosan megmutatja a szövetségi politika helyes alkalmazását. Nem sajnáltam az időt és a fáradságot, s vitatkoztunk ott a helyszínen, a déli ebédidő alatt. A vita számomra is sok

@?W©l»mA IAIAITAR

Az állami gondozott gyermekek helyzetét vizsgálta a NEB

Megyénkben több családnál van elhelyezve nevelésre állami gondozott gyermek. Azzal kapcsolatosan, hogy a nevelőszülők hogyan gondoskodnak a hozzájuk kihelyezett gyermekekről, vizsgálatot tartott a Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálat során 116 gyermeket, illetve nevelőszülőt látogattak meg. Megállapították, hogy a gyermekek elhelyezése, gondozása és ellátása — néhány esettől eltekintve — kielégítő, sőt sok helyen jobb is az átlagosnál.

A gyermekek falvakban, községekben találtak otthonra. A népi ellenőrök nem tapasztaltak olyan esetet, amely eltérne a gyermek- nevelés általános elveitől. A nevelőszülők közül egyre többen fogadnak örökbe árva gyermekeket

a tamási járásban. A vizsgálat azonban azt is megállapította, hogy az iskolaköteles állami gondozott gyermekek nem mindig kapják meg tanulmányaikhoz a megfelelő segítséget. Ez elsősorban abból adódik, hogy a nevelőszülőknek sem éri el az átlagosat, vagy ennél magasabbat a képzettsége. E területen a legtöbb segítséget a pedagógusok nyújthatják és nyújtják is.

Megnyugtató — szögezi le a vizsgálat —, hogy a gyermekek kihelyezésénél a nevelőszülők többségét nem az anyagi érdekeltség, hanem az a gondolat vezeti, hogy ezek az elhagyott, vagy árva gyermekek otthonra találjanak, s ők is érezzék a családi otthon melegét. M. M.

— Jelentős növekedés tapasztalható megyénk kiskereskedelmi forgalmában, különös tekintettel a hitelakciókra. Míg az elmúlt év első felében 1 674 000 forint volt a Népbolt Vállalat hitelakciós forgalma, addig ez év első félévében ez a szám több mint 5 és félmillióra növekedett.

— Az Egészségügyi Világszerve

zet adataiból kitűnik, hogy a 20 latin-amerikai ország városi lakosságának 30 százaléka tavaly nem részesült rendszeres városi vízellátásban. Becslések szerint mintegy 100 millió latin-amerikainak rossz, illetve túl kevés ivóvízzel keil beérnie.

tanulsággal szolgált. Meg kellett magyarázni a párt szövetségi politikájának lényegét, amely nem átmeneti politika, ahogy a vitatkozók közül többen gondolták. Meg kellett magyarázni, hogy a szövetségi politika nemcsak arra szolgál, hogy úgynevezett taktikai lépésből elfogadjuk a munkájukat, hanem arra, hogy a kispolgári gondolkodásmódot is, — amit magukkal hoztak — megváltoztassuk. Láttam, eredményes volt a vita, amelyet azzal zártunk le, hogy ne nézzük, ki mi volt, hanem azt, hogy mennyit tesz a közösségért. Ez csak egy kiragadott példa, de számtalan olyan helyzet adódik egy vezető életében, amikor pillanatok alatt kell választ adni egy-egy úgynevezett fogós kérdésre. Az is előfordul, hogy nem mindig sikerül megnyugtató választ adni. Az ilyen esetben, nem restellem bevallani azt, hogy tévedtem. Úgy látom, az őszinteségnek ez a formája is napról napra közelebb hozza az embereket a párthoz. Amikor arról volt szó, hogy egy évvel ezelőtt a Széchenyi Tsz-ben megalakítjuk a pártszervezetet, voltak ellentétes hangok. Ezt sem fogtuk fel rossz szándéknak, sőt nem egyet közülük, akik jól dolgoztak, meghívtunk a tanácskozásainkra is. Érdekes volt, hogy éppen azok, akik hangoztatták, miért kell a pártszervezet, ma szívesen jönnek el a párttaggyűlésekre. Személyes tapasztalataik alapján győződhettek meg, hogy a pártszervezetben is arról van szó, ami a közösség érdeke. Egy évvel ezelőtt, amikor megalakultunk, 5 párttagunk volt Most már kilencen vagyunk, de a pár- tonkívüliek között is nem egy olyan tsz-tagunk van, aki bátran kiáll a párt politikája mellett. A gazdasági eredményekkel együtt ezt tartjuk a legnagyobb eredménynek — mondotta a tsz-elnök, s látszott rajta, jóleső érzéssel beszél ezekről a dolgokról.

PORTRÉT RAJZOLTAM, egy

pártmunkás tsz-elnök portréját. Ehhez hozzátartozik az a gazdasági szervezőmunka is, amit a tsz megalakulása óta végzett. Nem egyedül, sokadmagával. Nevük kimaradt ugyan, de ez nem kisebbítheti érdemeiket. Ezúttal Füves József tsz-elnököt akartuk bemutatni és munkájáról szólni, mert rászolgált az elismerésre.

Pozsonyi Ignácné

Megszüntetik a József Attila olvasómozgalom kötöttségeit

A József Attila olvasómozga- arany fokozatú jelvényeket kap- lomban a múlt évben mintegy nak: a bronz fokozat megszerzé- 80 000 ifjú vett részt, az idén a séhez hat szabadon választott jelentkezők száma már meghalad- j könyvet, az ezüsthöz kilenc, az ta a 164 ezret. A gyorsabb fejlő- | aranyhoz pedig 12 könyvet kell dést eddig gátolta, hogy a moz- egy évben elolvasni. A résztve- galom nem alkalmazkodott elég- vőnek be kell iratkoznia valamegé sem az egyes ifjúsági rétegek, : lyik közművelődési, iskolai, vagy sem a korosztályok igényeihez, 1 szakszervezeti könyvtárba. A

továbbá az üzemi és falusi könyv- i könyvtárakban

tárak lehetőségeihez.

vasómozgalom”

.József Attila ol- feliratú olvasóA KISZ-intéző bizottságának | jegyet kapnak, amely egyben határozata értelmében a jövőben I „számot ad” a könyvek elolvasá- nem lesznek úgynevezett kötelező sáról. A könyvtárosok elbeszél- könyvek és versek, eltörlik a be- ' getnek majd a fiatalokkal, hogy számolási kötelezettséget. A részt- ezzel is elősegítsék az olvasottak vevők továbbra is bronz, ezüst és jobb megértését.

Az állattenyésztésé a jövő Kisszékelyben

Ma már nem képezhet vitát a kisszékelyi Április 4 Termelőszövetkezet tagjainak körében, hogy háromezer holdas gazdaságuk a későbbi években csakis akkor hozza meg a várt eredményt, ha a fő üzemág az állattenyésztés lesz. Ennek helyességét az élet igazolja. A dimbes-dombos vidék ugyanis nem alkalmas sem zöldség, sem aprómag, sem pedig ipari növények termelésére. Ellenben takarmány-termelésre igen. Azt pedig a kisszékelyiek is nagyon jól tudják, hogy a kukorica és a pillangós takarmányok akkor hoznak legtöbbet a közös kasszába, ha állatokon keresztül értékesítik.

Az idei évben már ez az elv volt az irányadó a kisszékelyi közös gazdaságban. A tagság főleg saját erejéből létrehozta a nagyüzemi baromfitenyésztést és megteremtette a sertés-, valamint a marhahizlalás feltételeit. Az állattenyésztés több, mint kétmillió forintot jövedelmez az idén, az előzetes számítások szerint mintegy félmillióval többet a tervezettnél.

Az állattenyésztés mai kimagasló eredményeit a fejlett módszerek alkalmazásával érték el Kisszékelyben. Az állatgondozók különböző tanfolyamokon megtanulták és a gyakorlatban alkalmazzák a gyorshizlalást. Az eredmény: az idén már 114 kilós átlagsúlyban értékesítették a nyolc- hónapos fehér hússertéseket. A pecsenyecsirkéket pedig tízhetes korukban 1,22 kilogramm átlagsúllyal adták el államunknak. Hasonló kimagasló eredmények vannak a marhahízlalásban is, ahol napi átlagban 1,35 dekát gyarapodott egy hízóba fogott szarvas- marha. S mivel a hizlalási időt lerövidítették a tervben szereplő árubaromfit és hízott marha értékesítését megkétszerezték.

A nagyüzemi állattenyésztés feltételeinek biztosítása mellett a kisszékelyi Április 4. Termelőszövetkezetben elért eredményekhez az is nagyban hozzájárul, hogy három év alatt kialakították a törzsgárdát.

A baromfitenyésztésben Handa Józsefné, Szabó Józsefné és Kun Antalné dolgozik az üzemág kialakítása óta. Letették a szakmunkásvizsgát és munkájukat lelkiismeretesen végzik. Az idén már közel húszezer naposcsirkét felneveltek, mindössze 2 százalékos elhullással, ami kiválónak mondható. A sertéstenyésztésben pedig Jankó László munkacsapata jeleskedik.

Ugyanazt lehetne elmondani a szarvasmarha-tenyésztőkről is, amit a sertés- és baromfitenyésztő munkacsapatról elmondtunk. De minek szaporítsuk a szót; az idei 520 ezer forint többletbevétel a legjobb bizonyíték arra, hogy Kisszékelyben az állattenyésztésé a jövő. Ezt az elmúlt három évben minden tekintetben megalapozták, s csakis az lehet a következő lépés, hogy a növénytermelés arányait is az állattenyésztés további fejlesztését figyelembe véve alakítsák ki. így, csakis így jövedelmez minden évben többet a közös gazdaság a kisszékelyi Április 4. Tsz tagjainak.

R. É.

Kovács Imrét

HAZAFELE

VIII.

— Nem tartozom neked számadással. Azt hiszed, nem tudtam már harmadnap, hogy a tanítóval voltál a bálban? De még vele is beszédem lesz! Énnekem volt merszem idejönni hozzátok, én a szüleidnek is mondtam annyit, amiből érthettek.

— Hát gyűrűs menyasszonyod volt neked ez a leány, hogy idejössz leckéztetni, amikor előzőleg majd másfél hónapig színedet se láttuk. Micsoda dolog ez?! Jobb lesz, ha hazamégy, ki- alszod magad — vált erélyessé Csendes Bálint hangja.

— De a jóistenit neki, hát részeg vagyok én?! — szólt hangját kieresztve a legény.

— Ha szeretted volna, akkor nem hagytad volna itt — szólt most az asszony is, — mert mind be vagytok sózva, egyik- tek se nézi, mit hagy itthon.

— De nem ám, fiam, elmentél te is, meg a másik is. Nem néztek ti semmit Maholnap itt maradunk magunkban öregek. No meg a lányok. Hát persze. A lánygyerek nehezebben mozdul ki. Minek is mozdulna?! Olyan helyet, mint amilyen a szülői házban van neki, úgy se találna másutt. Hát csodálkozol azon.

hogy tisztára megbolondítod a lányomat is? Nem gyerek már, számot tud vetni a sorsával, mi lenne, ha elvennéd? Megesküdnétek, aztán mennél kifele a vonathoz. Hát erre menjen férjhez? Bolond lenne. És igenis, kimondom nyíltan még, hogy ha megharagszol is érte, fiam. Az a tanító, az itt van helyben, pedig tán több oka lenne arra, hogy menjen, mint neked.

Csak tudnám, mi szédített meg annyira. Csak tán nem az, hogy a tanítódnak nem ilyen kérges a keze, mint az enyim — s ökölbe szorított jobb kezét kitárta Erzsi előtt.

Mindhármukat szíven ütötte ez a szó. Az öreg Csendes megszeppenve hallgatott s önkéntelenül kinyitott jobb tenyerét szemlélte. Bizony az épp oly kérges volt, mint azé a másik férfié, aki most köszönés nélkül kirohant a házból s a rárontó, veszettül csaholó kutyára elébb rákiabált, majd pedig belerúgott, mert az eb szűkölni kezdett.

... Már lefeküdtek, amikor a

A kakukkos óra már elütötte sötétben megszólalt Csendes Bá- az éjfélt. De ügyet se vetettek lint:

rá Csendes Bálintnak annyira — Hanem idefigyelj, te Erzsi! kiment az álom a szeméből, Szeretnék én egyszer már kezet- hogy nagy, széles mozdulatokkal fogni azzal a tanítóval, hadd lát- előhalászta a dohányzacskót és nám, milyen a tenyere, megtömte a pipáját. Odakint újból rákezdett az eső.

— Ha olyan nagy kincsed volt *

a lány, vigyáztál volna rá job- Ülnek a lányok a sor végén, az ban — emelte fel mutatóujját, útmenti árokpart tavasszal ülte— Különben nem az én ügyem, tett kicsi fáinak ösztövér árnyé- egyezzetek meg, ha tudtok. Bá- kától pásztázva. Bekapáltak már nőm is én, hogy egyeztek meg. vagy négy sort reggeli óta, s most

— Nincs énnekem egyezni- megpihennek néhány percre, mert valóm, édesapám — mondta Er- megfájdult a derekuk. Beszélget- zsi csöndesen s fölemelte a fejét, nek, némelyik dúdolgat közben s

Erzsi kipirult arcában gyönyör- leginkább Csendes Erzsit fogják ködött most apja, anyja. Csányi közre, mert e mai napon ő a szen- nem szólt egy szót sem, sapkáját záció. Odafönt süt a Nap. hosszú fejébe csapva, az ajtó felé eső után mélyeket lélegzik a haindult. tár, a buja fűszálak között apró

— Majd jönnél még hozzám, élőlények miriádja végzi szorgal- megállj, de akkor én is tudni fo- más munkáját, a meekapált so- gom, hogy mit mondjak. Te.., (Folytatás a 4. oldalon)