Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-20 / 220. szám
2 TÖT,NA MEGYEI NEPCJSAÖ Folytatódik a Kuka-ellenes kampány Az amerikai szenátus több Kuba-ellenes határozati javaslatot tárgyalt Az Egyesült Államokban folytatódik a mesterségesen szított Kuba-ellenes hadjárat. A kampány legújabb fejleménye Smat- hers szenátor határozati javaslata, amelyet a szenátus külügyi bizottsága elé terjesztett. A javaslat felszólítja az Egyesült Államokat, ismerjen el egy „száműzetésben lévő kubai kormányt’' a célból, hogy az Egyesült Államok és más országok pénzügyileg támogathassák, kiképezhessék és felszerelhessék a Castro-ellenes menekülteket. Az amerikai szenátor szerint „katonai akcióra is szükség lehet, de kívánatosabb lenne, ha ezt a latin-amerikai országok és nem pedig az Egyesült Államok indítanák el.” A szenátus hadügyi és külügyi bizottságának együttes ülésén Rusk külügyminiszter és Bundy hadügyi államtitkárhelyettes ismertette az amerikai kormány terveit. Sajtójelentések szerint az ülésen megvitatták Keating és Bush szenátorok határozati javaslatát, amely szerint jogosítsák fel Kennedy elnököt, hogy fegyveres erőt használjon Kuba ellen. A kongresszusnak — követelik a kardcsörtető szenátorok — ki kell jelentenie: az Egyesült Államoknak „joga és kötelessége” önállóan, vagy a nyugati félteke más országaival együttesen végetvetni a „kommunista uralomnak” Kubában. Ugyancsak a szenátus külügyi és hadügyi bizottsága elé terjesztették Mansfieldnek, a szenátusban a demokraták vezetőjének határozati javaslatát. Eszerint hatalmazzák fel Kennedy elnököt, hogy minden eszközzel — akár fegyverrel is — akadályozza meg Castro rendszeréhek "elterjedését a nyugati félteke bármelyik részén. A washingtoni sajtó jelentése szerint a Kennedy-kormány támogatja Mansfield határozati javaslatát. A képviselőház külügyi bizottságában hétfőn és kedden ugyancsak Kuba-ellenes határozatokat vitattak meg. Az utóbbi időben olyan intézkedéseket tettek, amelyek joggal tekinthetők egy agresszió előkészítésének. Az AP hírügynökség közli a guantanamói amerikai támaszpontról, hogy az Egyesült Államok légi- és haditengerészeti erői a leggondosabban „figyelik” Kuba tengeri határát. Mint az amerikai sajtó közli, a floridai parton lévő „Patrick” légitámaszpontról U—2-es repülőNagyszabású katonai gyakorlatokat rendez a NATO Bonn, (TASZSZ). Csütörtökön kezdődik a NATO kilencnapos katonai gyakorlata. A gyakorlat színhelye az északi-foktól a Szicíliai félsziget partvidékéig és Washingtontól Ankaráig terjed, így felöleli Nyugat-Németország egész területét is. Szeptember 20-tól az NSZK sok közigazgatási intézményében lényegében hadiállapotot rendelnek el, a gyakorlatokban ugyanis részt vesz a Bundeswehr, a rendőrség, a hadügyminisztérium, a Vörös- kereszt és sok helyi közigazgatási szerv. Az elkövetkező kilenc napra a Bundeswehr parancsnokságának szerveit és a hadügyminisztérium több részlegét bunkerekben és tábori sátrakban helyezik el. E katonai intézkedéseknek, amelyeknek igen nagy jelentőséget tulajdonít az északatlanti tömb parancsnoksága, az a célja, hogy „biztosítsák a katonai szerveknek a polgári hatóságokkal és mindenekelőtt a hírközlő szervekkel való akadálytalan együttműködését, valamint összehangolják a hajózás és a légi összeköttetés ellenőrzését szolgáló intézkedéseket.’! gépet is küldenek Kuba területe fölé. A Pentagon a kubai partoknál rendezett katonai demonstrációkkal egyidejűleg erőteljesen toboroz kubai ellenforradalmárokat az amerikai hadseregbe. Miamiban különleges toborzó állomás létesült, ami felélénkítette az egyízben már szétvert bérenceket, akik új hadjáratot hirdetnek Kuba ellen. Tüntetés az ENSZ székháza előtt Kedden, az ENSZ 17. ülésszaka megnyitásának napján tüntetés zajlott le az Egyesült Nemzetek székháza előtti téren. A tüntetők transzparensei a következő jelmondatot hangoztatták: „Véget kell vetni a Kuba-ellenes provokációknak!” A tüntetők röplapokat terjesztettek, amelyek arra figyelmeztettek, hogy a Kuba-ellenes támadás kataszrofális következményekkel járna az Egyesült Államokra. Kubai ellenforradalmárok a Panama-csatorna övezetében A Prensa Latina jelentése szerint 1500 amerikai egyenruhába öltözött kubai ellenforradalmár érkezett a múlt héten a Panamacsatorna övezetébe. Panama — hangsúlyozza a Prensa Latina — egyike azoknak az országoknak, amelyeket az Egyesült Államok hídfőként akar felhasználni a kubai nép ellen irányuló új, fegyveres támadásra, ugyanúgy, mint annak idfíjpt Guatemalái, és,.£d,ca- guát. Walter Lippman cikke A New York Herald Tribune közli Walter Lippmannak, a neves amerikai szemleírónak az Egyesült Államok kubai politikájával foglalkozó cikkét. Lippman» kijelenti például, hogy a népi Kuba „kellemetlen” az Egyesült Államok számára és megelégedéssel állapítja meg, hogy az amerikai kormány a Kubai Köztársasággal szemben „csaknem mindent megtesz, ami módjában áll, csak éppen a háborúig nem megy el”. A szemleíró azonban számításba véve a nemzetközi erőviszonyokat, figyelmeztet azokra a veszélyes következményekre, amelyekkel — elsősorban az Egyesült Államokra nézve — járhat mindennemű katonai kaland a népi Kuba ellen. Nyíltan kimondja, hogy az ilyenféle akciók „háborús cselekedetek” lennének. Lippman tisztában van azzal, hogy tarthatatlan és veszélyes az az Egyesült Államokban elterjedt nézet, amely szerint az amerikai kormánynak joga van bármilyen lépést tenni Kuba ellen, a Szovjetuniónak pedig nincs joga ellenintézkedéseket tenni az Egyesült Államok Nyugat-Berlinben, Törökországban, Thaiföldön, Dél- Vietnamban, Japánban és a világ más területén elfoglalt katonai állásai ellen. „Az ilyen nézet, — hangsúlyozza — nem áll ki semmiféle kritikát.” A Kuba-ellenes intervenció, — írja Lippman — kétségtelenül háborús cselekedet lenne. Az Egyesült Államok természetesen könnyen megnyerné a háborút Kuba ellen. De mi nem lehetnénk meggyőződve arról, hogy sikerülne elhárítanunk azokat a megtorló intézkedéseket, amelyekre saját magunkat kárhoztatnánk, például a Berlin ellen, Törökország ellen, vagy Irán ellen irányuló in tézkedéseket. — Ne áltassuk magunkat. — Nem viselhetünk megelőző háborút Castro ellen — hangsúlyozza a szemleíró, — csak ha kimondjuk azt a szabályt, hogy a megelőző háború olyan jogos eszköz, amelynek alapján harcolni lehet a mi katonai állásaink ellen Berlinben, Törökországban, Iránban, Pakisztánban, Thaiföldön, Dél- Vietnamban, Formózán, Okina- wán, Dél-Koreában és Japánban. Egy nappal az algériai választások előtt Algériában szerdán kezdődött a választási kampány, amely még a nap folyamán be is fejeződött. A függetlenségét nemrég elnyert ország első általános választását belpolitikai zűrzavar és általános közöny előzi meg. A helyzet rendezését ugyan mindenki sürgeti, a vezetők közötti torzsalkodások azonban kiábrándulást okoztak. Mohamed Khider, az FLN politikai bizottságának főtitkára szerdán választási beszédet mondott, amelyet a rádió és a televízió is közvetített. A helyzetet bonyolítja az a tény, hogy a negyedik vilaja rendbontó katonái, akik tulajdonképpen már tisztjeiknek sem engedelmeskednek, önkényeskedéseikkel zavarják a választások előkészítését. A politikai bizottság kedden rendkívüli megbeszélést tartott, majd közleményt adott ki, amely figyelmeztet arra, hogy a negyedik vilaja Blida és Orleans- ville körzetében szabotázsakciókra készül. A katonák terrorizál»▼TTTTTTfTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTyTTT ► ► ► 1962. szeptember 23-án, vasárnap délután 6 órakor nagyszabású diaathe mutató lesz a Szabadság-szálló nagytermében, a Szekszárdi Szabó Ktsz rendezésében, ló- városi manekenekkel. A héják a lakosságot és számítani lehet rá hogy fegyverrel próbálják távol tartani az embereket a választási helyiségektől. Az említett területekről küldöttségek érkeztek Algírba, kérve a politikai bizottság segítségét. A helyzet azért fajulhatott idáig, mert a két héttel ezelőtt megkötött tűzszünet értelmében a nemzeti néphadsereg katonái tartózkodtak mindenféle akciótól és így nem tisztították meg az említett körzeteket a ga- rázdálkodóktól. Egyes algériai vezetők attól tartanak, hogy a rendbontások mögött tulajdonképpen a francia ultrák állnak, akik megkísérlik, hogy olyan légkört teremtsenek, amely siettetné a még Algériában maradt francia telepesek menekülését, illetve elriasztaná a már el- menekülteket a visszatéréstől, és így megfosztanák Algériát ennek a rétegnek szaktudásától, jóllehet erre az országnak rendkívül nagy szüksége lenne. Az É. M. Komlói Állami Építőipari Vállalat felvesz vízvezetékszerelö, fűtésszerelő szakmunkásokat tanulóoktatónak Jelentkezés: Munkaügyi Minisztérium 505. sz. Ipari- tanuló-intézet, Szekszárd. Széchenyi u. 23. Bővebb felvilágosítást a fenti címen kaphatnak. (118) 1962. szeptember 20. Az E/V SZ - k ö zgy ű l és megkezdte munkáját s az újonnan felvett tagállamokkal együtt ezúttal már 108 ország képviselői foglalnak helyet a közgyűlési teremben. Az ENSZ-székház ormára azonban a négy most felvett állam mellé még két árbocot szereltek fel, miután rövidesen sor kerül Uganda és Algéria felvételére is. Átalakították az üléstermet is, ahol most már 120 delegáció számára van hely, hisz számítani kell arra, hogy a rövidesen felszabaduló országok is tagjai lesznek a világszervezetnek. A kedd délutáni — magyar idő szerint esti — megnyitó ülésen a közgyűlés új elnökét választották meg Zafrullah Khan, pakisztáni küldött személyében. A közgyűlés napirendjén jelenleg 93 napirendi pont szerepel, köztük U Thant főtitkárnak „az általános és teljes leszerelés problémájáról” beterjesztett napirendi pontja, valamint a Szovjetunió két előterjesztése: a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak visszaállításáról és a nemzetközi kereskedelmi konferencia összehívásáról. A napirendi pontok között szerepel az iráni földrengés okozta pusztítások helyre- állításának kérdése is. Mit vár a világ közvéleménye az ENSZ-közgyűlés most megnyílt 17. ülésszakától? A Pravda kommentárja a legfontosabb feladatot így fogalmazza . meg: reális lépéseket kell tenni a háborús veszély kiküszöbölésére. A Pravda megállapítja, hogy az Egyesült Államok kormányköreinek politikája következtében a nemzetközi helyzet romlott, sőt bizonyos mértékig izzóvá vált. A közgyűlés nem mehet el szó nélkül amellett, hogy az imperialista körök fokozni próbálják a nemzetközi feszültséget, s a hidegháborút lövöldöző háborúvá akarják változtatni. A népek elvárják, hogy az új ülésszak komoly lépéseket tesz korunk legfontosabb problémájának, az általános és teljes leszerelésnek megoldására. Ahhoz azonban, hogy a világszervezet érdemleges munkát tudjon végezni, több szervezeti kérdést is meg kell oldania. Mindenekelőtt lehetetlen, hogy a hatalmas kínai népet az amerikai zsoldban álló csang- kajsek-klikk képviselje. Kína részvétele nélkül a legfontosabb nemzetközi kérdésekben nem lehet határozni, s maga a világ- szervezet is csonka, ha tagjai közül a Kínai Népköztársaság hiányzik. Az Egyesült Államok és szövetségesei a korábbi években szavazógépük segítségével szavaztak meg, vagy vetettek el határozatokat. Ma már a helyzet gyökeresen megváltozott, hisz a világszervezet közgyűlési termében ott vannak a közelmúltban felszabadult országok is, ami az imperialista erők gyengülését jelenti. A most megnyílt közgyűlés minden bizonnyal könnyebb helyzetben lesz, s olyan döntéseket tud hozni, amelyek hatékonyabbá, eredményesebbé teszik a világszervezet munkáját. Az érdeklődés előterében ezúttal is a leszerelés kérdése áll, amelyről maga a főtitkár terjesztett be egy napirendi pontot, de ugyanúgy a békét, a fejlődést szolgálja a Szovjetunió napirendi pontja is a nemzetközi kereskedelmi konferencia összehívásáról, amellyel kapcsolatban Gromiko külügyminiszter levelet is intézett az ENSZ ügyvezető főtitkárához. A közgyűlés gyakorlati munkája, amelyet világszerte érthető és indokolt érdeklődéssel várnak, rövidesen megkezdődik.' Ma már megkezdik az általános vitát, s ENSZ-körökben úgy tudják, hogy pénteken kerül sor Gromiko külügyminiszter beszédére, amely az ülésszak egyik legfontosabb eseménye lesz. * I Átadta megbízólevelét a Mali Köztársaság első magyarországi nagykövete Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán fogadta Abdoulaye Maiga rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Mali Köztársaság első magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásakor Abdoulaye Maige nagykövet beszélt országaink közös állásfoglalásáról, mely kifejezésre jut az államok közötti nézeteltérések békés rendezésére irányuló tevékenységünkben, a nukleáris kísérletek ellen, s az általános és ellenőrzött leszerelésért folytatott harcunkban. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt a nagykövet beszédére. Hangsúlyozta: — A magyar nép kezdettől nagy rokon- I szenwel és lelkesedéssel figyelte a Mali Köztársaság népének harcát a függetlenségért. — A Magyar Népköztársaság kormányát, a többi szocialista országhoz hasonlóan, az az önzetlen cél vezérli, hogy támogassa a gyarmati népek függetlenségi harcát, erősítse a népek közötti barátságot, küzdjön a népek és nemzetek békés egymás mellett éléséért, s ezzel hozzájáruljon a világbéke fenntartásához. A Magyar Népköztársaság népe és kormánya támogatja Afrika hős népeinek szabadságharcát, követeli az imperialista gyarmati rendszer azonnali, teljes felszámolását és mindenféle új gyarmatosító kísérlet megszüntetését — mondotI ta Dobi István. A nemzetközösségi értekezlet vitája London (MTI). A nemzetközösségi értekezlet vitáján, amely kedden délután a záróközlemény szövege körül folyt, Macmillan korlátlan szabadkezet igyekezett magának szerezni a brüsszeli tárgyalásokra „egyhangú nemzetközös,ségi megbízatás” alapján. A többi küldött viszont arra igyekezett szorítani Macmillant, hogy nyíltan válasszon Európa, vagy a nemzetközösség között. Az angol szakértők által készített első közlemény-tervezet kimondta volna azt, hogy az értekezlet megegyezett a Macmillan által közölt négy elvben. A világkereskedelem fejlesztése; az őstermékek világpiacainak jobb megszervezése: annak elismerése, hogy a fejletlen országok ipari és más termékeik exportjára szorulnak és az élelmi■■Ter-feleslegeket az ínséges népek segélyezésére kell használni. Annak kimondását is javasolta a tervezet, hogy az értekezlet helyesli Anglia azon döntését, hogy kérte felvételét a közös piacba és jóváhagyta Heath főpecsétőr eddigi brüsszeli tárgyalásait. Ezzel szemben a többi küldött határozottan kívánta, hogy a közlemény követeljen kifejezetten szabatos, szilárd és különleges b z tosítékokat országaik létérdekeinek védelmére. A követelések özönével szemben Macmillan azt hajtogatta, hogy nem hagyja megkötni kezét. Azzal is érvelt, hogy világos nemzetközösségi felhatalmazásra és gyors döntésre van szüksége a Párizs—Bonn tengellyel szemben, amely azon mesterkedik, hogy „kizárja Angliát Európából”. A vita után az az általános benyomás uralkodott, hogy Macmillan elszigetelődött,
