Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-19 / 219. szám

(962. szeptember 19. TOLNA MEGYEI NfiPŰJSAG 3 Kommunisták tanácskoznak Tudósítóink írják a küldöttválasztó taggyűlésekről Az elmúlt héten tartotta kül- tíöttválasztó taggyűlését az udvari Béke Tsz pártszervezete — írja Simon József levelezőnk. A tag­gyűlésre a párttagokon kívül meghívtuk a jól dolgozó párton kívüli tsz-tagokat is. A beszá­moló, amelyet pártszervezetünK titkára, Pomsár Jenő elvtárs ter­jesztett a taggyűlés elé, a VII. pártkongresszus óta eltelt idő munkáját összegezte, s a fejlődést a termésátlagok növekedésén ke­resztül mutatta be. Az egyéni gazdálkodás ide­jén Udvari határában búzá­ból 8 mázsa volt az átlag­termés. Az idén több mint 15 mázsa gabonát takarítottunk be holdanként. Évről évre emelkedett a tagok egy mun­kaegységre jutó jövedelme is: 1960-ban 27 forinttal zártuk az évet. Az idén a tervezett 33 forintnál is több lesz. A pártszervezet és a tsz-vezető- ség iránti bizalom jele az is, hogy a tagság szorgalmas mun­kájával segíti a tsz megerősödé­sét, de párttagjaink aktívan részt vesznek a munkafegyelem meg­szilárdításában is. A taggyűlésen többek között helyesen foglaltak állást a KISZ-szervezet munkájá­nak megjavításában. A felszóla­lók körében javaslat hangzott el, hogy a tsz-ben indítsanak mun­kaversenyt, hogy ezzel is elő­segítsék az őszi munkák minél gyorsabb befejezését. « A mucsi Egyetértés Tsz kül­döttválasztó taggyűlésén élénk vita bontakozott ki a beszámoló felett. Különösen sok szó esett a pártmegbizatásokról, amelyeknek teljesítését a pártvezetőség nem ellenőrzi. Személy szerint bírálták azokat, akik nem vesznek részt a tsz megszilárdításában. * A Leperdi Állami Gazdaság taggyűlésén jórészt a munka­fegyelemmel és a szakmai tovább­képzéssel foglalkoztak a beszá­moló feletti vitában. A felszóla­lók a bérezés hiányosságait és a dolgozókról való gondoskodás hiányát kifogásolták. Javasolták, hogy a pártszervezet többet fog­lalkozzék a fiatalokkal, de van javítani való a párttagoknál a kommunista példamutatás terén is, amelyet hatásosabb politikai munkával kell biztosítani. * A bátaszéki Búzakalász Tsz-ben megtartott küldöttválasztó tag­gyűlés beszámolója a politikai, gazdasági és társadalmi fejlődés­sel foglalkozott, s a kongresszusi irányelvekre épült. Alapos és elemző volt a beszámoló. A hibákat nemcsak megálla­pította, hanem javaslatot is tett azok megszüntetésére. A beterjesztett határozati javas­lat is erre irányult. A beszámoló és a határozati ja­vaslat alapot adott a vitára. A jelenlévők közül tizenhatan kér­tek szót, s bátran mondták el véleményüket a tsz-demokráciá- val és a vezetés hibáival kapcso­latban. Több erélyt és határo­zottságot kértek a vezetőktől, s mélyrehatóan elemezték a hibák okait. A taggyűlésen t-"mészete- sen nemcsak hibákkal, hp.nem az eddig elért eredményekkel is fog­lalkoztak. • A duzsi pártszervezet küldött­választó taggyűlésén a párttagok mellett szép számmal vettek részt meghívott pártonkívüliek. A vitában a vendégek is részt vettek és a kongresz- szusi tézisek tükrében a gaz­dasági feladatok mellett fog­lalkoztak a falu kulturális fejlődésével. A határozatban a gazdasági tenni­valók mellett a község politikai hangulatával foglalkoztak. Úgy döntöttek, hogy a faluban kis­A legifjabb nagyszokolyi szövetkezeti gazdák az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Legutóbb a nagyszokolyi Ifjú­sági Szövetkezet tagjainak köz­gyűlésén Tóth József, a helybeli termelőszövetkezet elnöke is részt vett. Hogy a nagy elfoglaltsága ellenére szakított erre időt, az érthető, hiszen a föld művelői holnap és holnapután azok a fia­talok lesznek Nagyszokolyon, akik ma még az iskolapadban tanul­nak. S ha játszva elsajátítják már most a nagyüzemben nélkülözhe­tetlen munkaszervezetek kialakí­tásának jelentőségét és módját, az alapvető agrotechnikai előirá- sokat és megtanulják a munkafe­gyelmet — jó gazdái lesznek a földnek, többet tudnak termelni, mint hajdan nagyapáik és apáik. Ennek pedig hasznát látják majd később a tanulók és tanítók egy­aránt. Megéri tehát az a fáradt­ság, amit napjainkban a nagy­szokolyi pedagógusok és a ter­melőszövetkezet vezetői fordíta­nak a legifjabbak szövetkezeté­nek segítésére. A módszer, aho­gyan ezt teszik, jónak mondható, minden faluban érdemes lenne alkalmazni. Elmondjuk... A községi tanács, a termelőszö­vetkezet és a földművesszövetke­zet közösen biztosította a felté­telét annak, hogy néhány hold földön gazdálkodhassanak az is­kola úttörői, akik szövetkezetét alakítottak. Ugyanúgy vezetősé­get választottak, mint a termelő- szövetkezet. A 90 tagot számláló FISZ elnöki tisztségére Gyöngyö­si Mária biológia-szakos tanárnőt választották meg a gyerekek. Minden osztályból került ki bri­gád és munkacsapatvezető is. A termelést maguk a gyerekek irányítják, szervezik — kitűnően. A nyáron például, az iskolai zott helyen és időben ott volt mindenki. Pontosabban kettő gye­rek nem tudott a többivel tarta­ni. Ám a fegyelmet ők sem szeg­ték meg. Rigó Marika például tudta, hogy azon a napon nem tud elmenni közös munkára, amikor a többi, kiment a kukori­caföldre egy nappal előbb, mint társai és a rá eső munkát elvé­gezte. Béki Tériké helyett pedig édesanyja kapálta meg a terüle­tet. Termeltek is kettő és fél hold földecskéjükön tavaly annyit a nagyszokolyi iskolások, hogy nyolcezer forint jött össze közös kasszájukba. A jövedelem felosztását is ma­guk határozták meg. A lehető legjobb helyre fordították: or­szágjáráson voltak a szünidőben. Külön autóbusszal 600 kilométert tettek meg az országban és két napot töltöttek Budapesten, ahol a VII. kerületben a Kertész utcai iskolások vendégei voltak. Minden pénzüket azonban nem költötték el a nyáron, tartalékol­tak annyit, hogy megnézhessék az Országos Mezőgazdasági Kiál­lítást. A legutóbbi szombaton mentek el és a vasárnapot is a fővárosban töltötték. Alaposan megnéztek mindent és sok ta­pasztalatot szereztek, amit szeret­nének kicsi gazdaságukban hasz­nosítani. Tervezik a kisállatte­nyésztés kialakítását, valamint az öntözéses kertészet megterem­tését. Tervük valóraváltásához máris felajánlotta segítségét a termelőszövetkezet. Mindezt pe­dig a gyerekek azzal viszonozzák, hogy jól tanulnak és elmennek burgonyát szedni ebben az év­ben is a közös gazdaságba. Ter­gyűléseket tartanak a kongresz- szusi irányelvek ismertetésére. • A Teveli Gépállomás párttag­gyűlésén mind a beszámoló, mind a vita reálisan tükrözte a gép­állomás pártszervezetének poli­tikai és gazdasági munkáját. A felszólalók foglalkoztak az önköltség csökkentésével, a fluktuáció megszüntetésével, valamint az ifjúság neve­lésével. A pártvezetőség 4 pontból álló határozati javaslatot terjesztett a taggyűlés elé, amelyet a résztve­vők jogerőre emeltek. A határo­zat a pártépítési munka megjaví­tásával, az ifjúság körében vég­zett politikai munkával, a murgai tsz patronálásának eredményeseb­bé tételével, s a gazdaságvezetők munkájának segítésével foglal­kozott. A Bonyhádi Téglagyár párt- szervezete jól felkészült a küldött­választó taggyűlésre. A párttagok és a meghívott pártonkívüliek teljes számban jelentek meg. Mind a taggyűlés, mind a kül­döttek megválasztása szabály­szerűen folyt le. A vitában részt vevő párt­tagok az üzem termelésének gazdaságosabbá tételével fog­lalkoztak, de szó esett a béke kérdéséről is. A felszólaló — egy párton kívüli nő — bizakodással beszélt arról, hogy a béke további megőrzésé­nek véleménye szerint megvan­nak a reális feltételei. szünidőben egy nap alatt tudták mészetesen előbb azonban a ma­mozgósítani az egész tagságot ku­koricát kapálni. A brigádvezetők és munkacsapat-vezetők értesítet­ték a pajtásokat, s a meghatáro­guk termelte kukoricát takarítják be, aminek minden holdja megad­ja a 25 mázsát, R. É. Újabb borfajták kerülnek a bormúzeumba Pár évvel ezelőtt a sárpilisi, a kajmádi állami gazdaság és a palánki tangazdaság egyesülése­kor saját kis bormúzeumot ala­kított ki a Szekszárdi Állami Gazdaság szőlészete. Itt olyan borféleségeket őriznek meg fő­képp, amelyek a rekonstrukció következtében eltűnnek a szek­szárdi borvidékről. Eredmények és kilátások az öntözéses gazdálkodás terén Ülést tartott a Megyei Tanára VB A Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága keddi ülésén megvitatta az öntözéses gazdál­kodás helyzetét. Az előterjesztett beszámoló azt tükrözte, hogy 1955-től napjainkig hétszeresére emelkedett a megye termelőszö­vetkezeteinek öntözött területe és elterjedtek a korszerű öntözési formák. Jelenleg közel hétezer holdat öntöznek, örvendetes, hogy már nemcsak a kertészetekben öntöznek, hanem a szántóföldeken is, elsősorban a takarmánytermő területeken. A megye adottságai csaknem mindenütt megfelelőek az öntözéses gazdálkodáshoz, a csapadék eloszlása pedig szüksé­gessé teszi a talaj vízkészletének mesterséges pótlását. Folyóvíz bő­ven áll rendelkezésre. A Duna, Sió, Kapos, Koppány, Sárvíz nagy lehetőséget nyújt az öntözésre. A Sárvíz, Kapos és Koppány vizét csaknem teljesen hasznosítják. Ezen a részen nagyobb terület öntözése már csak víztárolókkal volna lehetséges. Másutt azonban annál több öntözésre alkalmas víz található. A végrehajtó bizottság megvi­tatta, hogy milyen lehetőségek vannak az öntözéses gazdálkodás további kiszélesítésére. A kilátá­sok megnyugtatóak: a következő év végére már mintegy 13 ezer holdnyi területet tudunk öntözni, az ötéves terv végére pedig több, mint mégegyszer ennyit. Az a ta­pasztalat, hogy a beruházási költ­ség rövid idő alatt megtérül, ezért nagy jövője van az öntözésnek. A számítások szerint az öntözéses gazdálkodás fejlesztése újabb 40 millió forint többletjövedelmet je­lent a megye termelőszövetkeze­teinek. Az ülés napirendjén szerepelt a községfejlesztési munka. Az első félévben jó volt a községfejlesz­tési tevékenység a megye közsé­geiben és a kiadási tervet több mint 42 százalékra sikerült tel­jesíteni. Még mindig kísért az a rossz gyakorlat, hogy egyes he­lyeken tovább akarnak nyújtóz­kodni, mint ameddig a takaró ér. Tovább vajúdik a nagymányoki strandfürdő ügye, amelynek épí­téséhez felelőtlenül hozzákezdtek, de ugyanakkor nem voltak meg az előfeltételek. A végrehajtó bizottság úgy ha­tározott, hogy legközelebb szep­tember 27-ére hívja össze a Me­gyei Tanács ülését. Az előszüret alkalmával lesze­dett koraérő fajtákból most újabb borok — a Medoc Noire, Irsai Olivér, és muskotály — kerülnek _ az oktatási és reprezentatív cé-7Js elé a fordulatos, izgalmas tör- lokra kialakított bormúzeumba. | ténetben. Filmankét Értényben Gyöngyössy Imre és Sinkovits Imre részvételével Szeptember 15-én mutatták be Értényben az „Amíg holnap lesz” című új magyar filmet. Erre az alkalomra hazalátogatott az érté- nyi származású Gyöngyössy Imre, a film írója is. Vele jött Sinko­vits Imre, a film főszereplője és Gombos Katalin. A filmvetítés után, amely zsúfolásig telt terem előtt történt, a jelenlevők köszön­tötték a film íróját és a vendég- művészeket. Sinkovits Imre és Gombos Katalin rövid műsort is rögtönöztek, verseket adtak elő. A rövid, de átütő sikerű műsor után ankétot tartottak, amelyen az író, a színész és a közönség együtt értékelte a filmet. A film története napjainkban játszódik, témáját az író a helybeli terme­lőszövetkezet életéből merítette. A most formálódó új élet külön­böző típusú embereit állítja a né­Értékes tárgyjutalmakat nyeltek a lottón Ismét számos lottózónak hozott szerencsét megyénkben is a leg­utóbbi jutalomsorsőlás. A szep­tember 7-én megtartott augusztus havi lottó jutalomsorsolás alkal­mával a 31. játékheti szelvények­kel az alábbi értékes tárgyakat nyerték megyénkben a szerencsés lottózók: Szekszárdon HT 20-as villany- tűzhelyet, 2000 forintos csemege ajándékkosarat, porszívót és Ké­kes televíziót, Zombán ezüst evőeszköz-készletet, Pakson Lehel hűtőgépet, Nagydorogon padlóke­félőgépet, Tamásiban cseh ver­senykerékpárt és T 422 G. rádiót. Felsőnánán padlókefélőgé­pet, Öcsényben T 422-es rádiót, Kölesden BR 1042-es tranziszto­ros táskarádiót, Györkönyben Praktica fényképezőgépet, Majo- son 10 000 forintos családi utal­ványt és Dunaföldváron 20 000 forintos vásárlási utalványt nyer­tek. Kovács Imrét HAZAFELE dezni s szívesen hallgatja ezt a jóbeszédű fiatalembert. Azért még nem merte a többi legénnyel egy sorba venni, valami önkén­telen tisztelet elhomályosította benne a magabiztosságot s a húsz évesek női fölénye, ami szépsé- vn- — Ki tudja — felelte, csakhogy gükből, csinosságukból táplálko­Nem hallgatott rájuk. Amikor rnondj°n valamit, — talán nem zik, mintha szertefoszlott volna pedig látta: hiába várakozik, ,1S. az igazi- tanító bácsi, a sötétségben. Még a kacérság is csúfságra nem akart egyedül biztos lánynak udvarol, ha csak pillanatokra csillámlott elő menni a bálba. Akkor... akkor lg^ eltalálja a bajukat. belőle, akár az egymást ritkán este történt, hogy hazafelé me- ~ ^o, hogy nem nagyapának követő lámpaoszlopokon a vil- net, nagy jóestét köszönve, meg- szólít. Hát nem vagyok én bácsi lanykörték fényei. Egyszer csak állt előtte Miklós. Elfutja a szé- magának, hallja-e. Van énnekem azt mondja Miklós: gyen arra a gondolatra, hogy ak- becsületes nevem, biztos ismeri, — Idefigyeljen, Erzsiké! Mse­kor ő a visszaköszönéshez azt is hívjon csak nyugodtan Miklós- táncoltatom én magát a bálban, hozzátette: tanító bácsi. Igen, na^ }Sy hívnak a lányok, mind úgyis tudom, oda igyekezett ma mert szégyellte magát, nem is a mai napig a mi falunkban. este. tudja, miért. Tanító bácsizta, — Hát falusi? ^ — Nem lehet. Meg aztán vár­mert akármiyen fiatal a tanító, ~ Az hát. Ott nőttem fel a juh- nak odahaza is. — Ez a tiltako- valahogy ez a titulus jár neki a szélen én is, ahol a többi gyerek, zás azonban úgy hangzott, mint faluban öregtől, fiataltól egy- Csak hát tanító lettem. beleegyezés. aránt. — Szép foglalkozás, én is úgy Egészen a házukig nem esett — Nem jött az udvarló, Erzsi- szeretném, ha egyszer valaki fi- több szó közöttük. Csak amikor ke? — kérdezte tőle, inkább já- gyelne rám. Arra, amit mondok, a kapujuk elé értek, akkor szólt tékosan, mint komolyan. — Ne legyen már ilyen búsko- Miklós: Csodálkozva látta, amikor ép- mór, az isten áldja meg, még — Hát akkor megvárom ide- pen villanylámpa alá értek, hogy majd én is sírva fakadok, itt rög- kint, siessen, a lány sírva fakadt ezen az ár- tön. Ügy beszél, mint egy görög S ő ment, kevés idő múltán pe- tatlan kérdésen. bölcs, pedig fogadok, húsz éves dig kijött, mint valami alvajáró — Igazán nem akartam meg- sincs még. A bálon, az első táncok után a bántani. Ne haragudjon. — Mindegy az, hogy mennyi dac is felébredt benne. Nem ő a Vigasztaló, halk szavakkal foly- vagyok, a tanítókisasszonyok se hibás. Várta. Elébe ment. Majd tattu. kötik a maga orrára, hogy hány talán megtudja még az életben — Kár sírni, ha nem jött, Er- évesek. hogy mit vesztett. zsike. Hiszen tudja... — Nem kíváncsiskodásból kér- . Táncolt, táncolt, önfeledten bal Az igazi sokszor nehezen érke- deztem. Ez inkább megállapítás arcán s nyakán Miklós meleg zik, sokat kell várni rá és még volt, Erzsiké. leheletét érezve állandóan s sze­azutan se biztos, hogy eljön. Olyan szépen mondta ki a ne- me előtt felködlött olyko,--olykor Csendes, mély férfihang duru- vét, mintha muzsikált volna a más esték, más bálok, táncok és zsolt a fülébe, s nem érzett mö- hangja s ő azon vette észre ma­götte semmi számítást, tőrvetést, gát, hogy rossz kedve kezd tune- (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents