Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-05 / 182. szám

4 tolva megyei népújság 1962. augusztus £i A bátaszéki ládagyár Nagy a forgalom embere — mintha azést jött vol- években is kaptak kisebb-na- na, hogy bizonyítsa az elnök állí- gyobb mennyiségű hordóra vo­te c^vetkezef elnöki irodáié- tását: — Jó hírt hozok, a görög natkozó megrendeléseket. A hor- ban Most éppen az OKISZ vevő el van ragadtatva, nagyon dók iránt most nincs számottevő érdeklődés, keresni kell más le­hetőséget a dolgozók foglalkozta­tására. Amikor a külkereskedel­mi vállalatnál feltették a kér­dést: Ha narancsláda szállítására kapna a ktsz jelentősebb meg­rendelést, vállalná-e? — Készséggel — válaszolta az pex munkatársával tárgyal Beck elv- tetszik neki a mintadarab, társ, a Bátaszéki Kádár Ktsz el- « . nőké. Az egy hónap múlva meg- A. HyOlCYanC*eP nyíló Országos Mezőgazdasági narancsfádénak Kiállításról. Szeretnék, ha a bá­tas zéki kádárok is — helyeseb- , ^nut a jövő hónapban kell le­ben a termékeik — szerepelné- szállítani — első példányáról van nek a kiállításon. Nem könnyű a sz°- És a kilátásba helyezett tö­dön t és, hiszen csak olyan cikke- vábbi rendelésekről, bükk hordó- elnök, két készíthet a ktsz, amire meg- dongáról, mazsolásládáról és ha- Megkezdték a kísérleteket. A rendelés van, egy ilyen kiállttá- sonló cikkekről, amivel majd a feladat nem volt könnyű: bükk son való részvétel komoly anya- téli és tavaszi hónapokban fog- tűzifából kell a ládákat elkészí- gi megterhelést jelent egy kis lalkoztatják a megnövekedett tein. így a fő nyersanyagot köny- szövetkezetnek. szövetkezet dolgozóit. Egyelőre nyen lehet biztosítani. A szövet­Az OKISZ embere mérsékelné azonban a narancsláda a beszél- kezet azonban ilyen anyaggal az igényeket — hozzanak el csak getés fő témája Elkészülnek-e még nem dolgozott, nem tudták, néhány darabot — mondja. — határidőre, mennyi van már ké- hogyan viselkedik a bükkfa afel- Puttony feltétlenül legyen köz- szén? , „ . dolgozásnál. Az OKISZ-nál kidől­tük, ez hiánycikk. A határidővel^ nem lesz baj, gozták a technológiát, azonban — De ha már ott leszünk, nem besegít a testvér-szövetkezet, a ezen módosítani kellett Különö- mehetünk akármivel — válaszol- helybeli épületkarbantartó ktsz sen a súllyal volt probléma. Elő- ja az elnök. — Megmutatjuk, is. írás, hogy a láda négy és fél ki­mire képesek a bátaszéki kádá- Június vége óta „teljes gőz- lónál könnyebb, öt kilónál nehe- rok, a szövetkezet mesterembe- zei” megy a ládaüzem. Ma már zebb nem lehet. Amikor az első rei.' Ebből a kis üzemből eddig naponta öt-hatszáz darab készül próbadarabokat elkészítették, az csak jó és szép áru került ki. el- A szövetkezet vezetői a tavasz a láda, amelyik négy kiló hatvan Az újabb vendég — éppen elején kezdték meg a „piackuta- deka volt, másnapra „lefogyott” most érkezett Pestről, a Lignlm- tást”, így jutottak el a Lignim- negyven dekát. Három nap múl- külkereskedelmi vállalat pex-hez, amelytől már az elmúlt Va, amikor egy kis eső volt, „megszívta magát” fél kilóval, pedig ném tették ki az esőre. A levegőből szívta magába a ned­vességet. Az eredeti technológia szerint előbb prizmázni kellett a bükk­fahasábokat — négyszög kereszt­metszetűre fűrészelni a szabály­talan alakú tűzifát —, ezután szárítani, majd a száraz anyagot „felszeletelni” 3,5—4 milliméter vastag lapokká. Ez sem vált be, prizmázás után, száradás közben az anyag megrepedezett. — Jó pár álmatlan éjszaka rá­ment, míg kidolgoztuk a megfe­lelő technológiát — mondja Beck elvtárs —, de ma már túl va­gyunk ezen. Az új dolgozókat alaposan . kioktattuk, a veszélyes gépek kezelésére, de Vannak, akik nehezen szokják meg az üzemi rendet, az első hetekben volt néhány könnyebb baleset, de azt hiszem, ma már ezen is túl vagyunk. Tavaly harmincöt termelő tag­ja volt a szövetkezetnek. A veze­tőség az ő számukra akart ál­landó elfoglaltságot biztosítani, amikor elvállalta a ládagyártást. Ma hetvenötén dolgoznak a ktsz műhelyeiben — többségük a lá­dagyártásnál —, tehát sikerült munkát adni nemcsak a régi ta­goknak, hanem sor kerülhetett új dolgozók felvételére is. A báta- székieknek munkát, keresetet ad az új exportcikk, a népgazdaság­nak pedig devizát. Köknek pasztellszín férfiaknak mintás öltönyök —. Iskolaköpenyből 16 ex er — Gallér nélküli télikabát — Hétfőtől sxexon végi vásár — Huszonöt fok árnyékban... A strandon hűvöst keresnek az emberek, s aki teheti, a hét vé­gét a Balatonon tölti, mert ott a víz,- s ma csak ott van jó idő. Ki gondol ilyenkor még őszre, télre? Csak a legóvatosabbak, akik már jóelőre beszerzik a téli tüzelőt, kitisztíttatják az őszi ru­hát, fordtttatják a téli kabátot. És persze a kereskedők. Ök már több hónapja készülődnek, össze­gezik á tapasztalatokat, következ­tetéseket, feltételezéseket készíte­nek a tavalyi eredményekről, s gyűjtögetik a raktárakba azokat az anyagokat, amelyekre igazá­ban csak szeptemberben kerül sor, akkor lesz a szezonjuk. Mit várhatunk az ősztől, lesz-e valamiben hiány, kínál-e újdon­ságot a kereskedelem? — Idei felkészülésünk — mond­ja Auth Gáspár, a Textil és Fel­sőruházati Nagykereskedelmi Vál­lalat osztályvezetője — már most jobb, mint az egy évvel ezelőtti. Tavaly sok bírálat ért bennün­ket azért, mert nem volt kielé­gítő a választék bébi, lányka és női kabátból. Az idén nem fenyeget senkit sem ilyen veszély. Még a legigé­nyesebb vásárló számára is ta­lálnak árut a mintegy 10—15 . féle kabátválasztékból. Az ural­kodó szín — mint lassan min­denütt — a pasztellárnyalatok. — A piackutatás tapasztalatai szerint ezek a közönség kedven­cei. Újdonság is kerül a raktárak roskadásig tömött polcain. Csak egyet említsünk közülük. Hoz­zánk is eljutott immár a francia nők kedvelt viselete, a gallér nél. küli téli kabát, amely sálas meg­oldással igen szép és divatos. Amilyen széles lesz a válasz­ték skálája, ugyanolyannak ígér­kezik az ár is. Női kabátokat 600 —1500 forintig kínálnak majd a kereskedők, lányka és bakfis ka­bátok pedig 300—1300 forintig kaphatók majd a szezonban. A felkészülés során nem feled­keztek meg az iskolásokról sem. Számukra, a tanév kezdetére az ízléses konfekció ruhák mellett 16 ezer iskolaköpenyt is rendel­tek. A mamák kedvükre válogat­hatnak majd. Amiben viszont csak korláto­zott mennyiség áll rendelkezésre: az a női flanell ruha. Ez sem lesz hiánycikk, de sem színben, sem fazonban nem tudnak belőle any- nyit biztosítani a gyárak, mint amennyit igényelnének a fogyasz. tók.’ A férfidivat szolidabb a nőinél, de ősszel ennek ellenére sem kell régi ruhában járni. A konfekció- gyárak szép választékot ígértek már tavaly, s az idei őszre telje­sült ígéretük. Ezek között is első helyen szerepelnek a mintás öl­tönyök. Szépek, mind szabás, mind fjedig anyag és szín tekin­tetében versenyeznek a kisipari munkával. S ami ennél is lénye­gesebb: árban jóval az előbbi alatt állnak. Olcsóbban és ízlé­sesebben öltözhetnek tehát ősszel a divattal lépést tartó férfiak. S hogy fázni se fázzanak, a nagy­kereskedelem jóelőre beszerzett több ezer divatos télikabátot. Megszokott már, hogy egy-egy idény végén a kereskedelem sze­zonvégi vásárokkal áll a vásárlók rendelkezésére. Az idei nyárvégi eladás már a napokban, hétfőn elkezdődik. Mint arról értesül­tünk, felsőruházatból 50—60 féle cikket állítanak ki a vásáron. Az árral nem lesz különösebb baj. A vásár cikkei körülbelül 20—30 százalékos engedménnyel kerül­nek a vásárlók elé. — sz. L — Bemutatjuk Sebestyén Zoltánt, a nemzetközi matematikai diákolimpiász egyik nyertesét Nemzetközi matematikai diákolimpiászt rendeztek a csehszlo­vákiai Hlubovában, amelyen a Szovjetunió, Bulgária, Lengyel- ország, Románia, Csehszlovákia, az NDK és Magyarország diák­csoportjai vettek részt. Négy versenyző nyert első díjat, köztük Sebestyén Zoltán, kemenessömjéni tsz-paraszt fia, a celldömölkl Berzsenyi Dániel gimnázium most érettségizett növendéke. A ké­pen: Édesanyjának a háztáji szőlőkapálásban segít. MTI Foto *— Molnár Edit felv. Feik Jakab borbély nyugalomba vonult — Feik Jakab a zenész tovább muzsikál Augusztus 1-én elérkezett Feik Jakab, a bonyhádi ktsz öreg borbélya ahhoz a naphoz, amikor végleg letehette mester­sége szerszámait, hogy ezután már csak esetleg szórakozásból, vagy önmaga szépítésére hasz­nálja őket. Sok évtizedes mun­ka után Feik Jakab borbély nyugalomba vonult. A borbély igen, de nem a zenész. Az öreg borbély ugyanis már régóta lelkes tagja a járási művelődési ház szimfonikus ze­nekarának. Nagy kedvelője a színháznak, az utóbbi időben a járási művelődési ház egyetlen színielőadásáról sem maradt tá­vok Most, nyugalomba vonulása után sem szakít a zenével, to­vábbra is megmarad a szimfo­nikus zenekar tagjának és még sokszor akar segíteni a bony­hádi zenekedvelők gyönyörköd­tetésében. Nyugalomba vonulása alkal­mából a járási művelődési ház­ban rendezett kis ünnepségen átadták Feik Jakab nyugalma­zott borbélynak és szimfonikus zenekari tagnak munkatársai ajándékát, a művelődési ház emléklapját, és magnetofonsza­lagon a Kék Duna keringőt, amely egyik legkedvesebb ze­neszáma. B rDaóárnap déiuián gy öreg gesztenyefa lom­bos ágai adnak árnyé­kot, A soványka árkot átszelő híd széles, simá­vagy^^épp 'csak' ^oe^z^itt h°Sy keveset tojnak a tyúkok, Molnámé még mindig fújja a vagy ha épp csak «eperesz, itt Horv^thék kutyája megharapott magáét: ülnek össze a környékbeli házak valakit Zsolnaiékat íelírta a - Úgy kell nekik. Megverte asszonyai. Affele kisgyulés na- ^ rendetlen volt a há- őket az isten, pirend nőkul, e fedő nélkül zuk e^e Egy fiatal: Ma iz®alomban vala~ Lassan cseperészni kezd az eső. már nem állhatja. Ingerülten veti “^Meghozták Még tegnap es- Északnyugat íela sűrü íelh5k 6°' oda: .-u .ff írj .„ molyognak, az élesebb fülűek — A kukoricát meg megáldot­már a mennydörgést is hallani ta._Most tegyen valaki igazságot. van. Szoba meg konyha. És min­den, ami kell. Jól jár vele a le­gény. — No, a Juliska sem panasz­kodhat. Brigádvezető a gyerek. — Jó nekik, fiatalok. Ezen aztán ki-ki elgondolko­zik. Közéjük telepedik a csönd. Aztán az éjjeliőr ballag el az Egy fiatalabbforma asszony úton. Megy a majorba. Jónapot tefelé. Láttam én is. A nyo­maték kedvéért bólint is hozzá az egyik asszony. — Ráfért a kocsijukra? Közbeszól egy harmadik: — Tehertaxin. Úgy olcsóbb. Meg jobban is lehet rá vigyázni. — Bordó a huzata. Nem csőr vázas. Fából van az egész. Na­Molnámé elégedetten jegyzi meg: — ügy kell nekik. Megverte őket az isten. Mindenki hallgat, csak kérdőn pillantanak rá. — Mondtam nekik, templomba gyón szép. A rekamiéba bele van menjenek inkabb, ne fürödni. Ki­építve a villany. — Az már nem divatos. A Bo­gárék már nem olyant vettek. — Tudom, azoké zöld. A kisgyerek, aki most megszó­lal, a híd szélén üldögél s lábát az árokba lógatja. Fiatal pár megy a túloldalon. Egymásba karolnak, csoda, hogy nem ütköznek a fákba, mert egy­máson kívül talán semmit sem vesznek észre. — A Juliska. Az meg a vőlegé­nye.-7-. Elég nyiszlett. Mér lenne nyiszlett? Fiatal nevettek. Most megnézhetik ma- m£g f)e már brigádvezető. Azt gukat, jól megáznak. — Miért, azok is olyan isten­telenek? Tehetetlenül széttárja karjait. : aroKDa íogaija. Horváthné kiballag az út köze­— A Jucink konyhaszekrényét P^re> clnéz a Kálvária felé, s elé- ban_ kicseréljük. gedetten mondja: — És oda viszi A beszélgetésben témát változ- — Jöhetett volna előbb is. De nyecskét is? tatnak. Mindenki elmondja a ma- még nem késő. Most jól megázik mondják, tanul. Nagyon éles esze van. ■— Hol brigádvezető? Nálunk ugyan nem. Nem is itt, hanem a másik­ma jd a me­köszön, pedig már esteledik. Ne­ki most kezdődik a nap. A fia­talok szállingóznak befelé a vá­rosba. A hídi gyűlés részvevői még gyorsan megbeszélik, ki mi­lyen ruhát vett fel, a pletyka száll* csepülik a fiatalokat, s levonják a végkövetkeztetést: „Bezzeg a mi időnkben .. Aztán kerékpáron jön a mun­kacsapatvezető. Le sem száll, úgy kiáltja oda: — Juli néni. Ha reggelre eláll, megyünk a napraforgóba. Az asszonyok cihelődnek. Ki-ki fogja kisszékét s csak arra vár­nak, hogy valaki kimondja: — Tegyük el magunkat hol­napra. Még elmormolnak egy jóéjsza­kát, aztán útjukra indulnak, ha­jáét. Szó esik rnalacokról, arról, a kukorica, akkor majd bírja. na a stafirungját. Teljes bútora zafelé. Véget ért a vasárnap dél- — Jól járnak vele. Láttátok vol- után. Parásztai György

Next

/
Thumbnails
Contents