Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-01 / 178. szám

1962. augusztus í. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Hatszemközt azzal, akire Miszlán panaszkodnak Arra kértem Séta Béla elvtár­sat, a miszlai Búzakalász Tsz el­nökét, hallgasson meg. Őszintén ei akarom mondani neki, mit beszélnek róla az emberek, mond­ja el ő is őszintén a véleményét. Tegye meg a tsz, a közösség és saját maga érdekében, mert Misz­lán a termelőszövetkezet gyenge, s talán egy becsületes, és nagyon nyílt beszélgetés is elősegítheti megerősödését. Az elnök elfogad­ta ajánlatomat és így került sor erre a beszélgetésre. Hárman voltunk. A gazdaság segítésével megbízott Antoni István elvtárs volt a harmadik. Miszlán sok embernek az a vé­leménye, hogy Séta Béla lobba­nékony, goromba, önkritikát gya­korol, de hibáin változtatni nem tud, az agronómusnak nem ad elég önállóságot, az idős tagok­kal foghegyről beszél, néhány intézkedésével, — például a ké­sői fakitermelés —, ellenérzést váltott ki a tagokból. Mindezt részletesen elmondtam Séta Béla tsz-elnöknek. Hiányoznak a felelősséget érző segítőtársak A „vádakat” elgondolkozva és rosszkedvűen hallgatta. Ám, ha már léteznek, akkor szembe kell nézni azokkal. Vártuk mit mond Séta elvtárs. — Második esztendeje vagyok Miszlán. Olyan helyzetben ke­rültem a tsz élére, hogy jófor­mán semmi nem volt. Láttam, itt sem a szövetkezéssel van baj, ha­nem a vezetéssel, a munkafegye­lemmel. Bántott, és azóta is bánt, hogy a fegyelmezetlenségnek drá­gán isszuk meg a levét. Való igaz, hogv gyakran felcsattanok. De miért? Meg lehet nézni a munkaegységkimutatást. Van most is olyan ember, aki egész évben mindössze 5—10 munka­egységet szerzett. Előfordul, hogy a fogatosok délben kifogják a lo­vakat, és fél négykor még min­dig tartják a pihenőt. Reggelen­ként gyakran fél nyolckor arról alkudoznak velem, hogy menje­nek, vagy maradjanak. Köteles­ségem szólni, de ha szólok, sze­mem közé vágják: „ne hajszolja­nak, nem vagyunk cselédek” — lehet-e csodálkozni, hogy ilyen esetben elfogy a türelmem? — mondja az elnök. Antoni István elvtárs bólint. Ezzel is jelzi, hogy amit az elnök mond, az szóról-szóra igaz. De hát hol vannak a brigádvezetők, hol a főagronómus? Miért kell mindent csak az elnöknek meg­látni, és a munkafegyelmet csak neki követelni? Egy embernek ez nagyon sok. Nem bírhatja ide­gekkel, és nem csoda, ha kijön a béketűrésből. Antoni elvtárs sze­rint az a legnagyobb baj, hogy hiányoznak a felelősséget érző se­gítőtársak. Az elnök mindent magára kénytelen vállalni. Elfá­rad, kifullad. Hiányzik a motor Antoni elvtárs példák sokasá­gával bizonyítja, hogy a főagro­nómus munkája kevés érő. El­nézi, hogy a gépállomási trakto­rosok rosszul dolgoznak, képtelen rendet tartani, napokkal ezelőtt is előfordult, hogy a szétszakado- zatt gabonakévéket egyszerűen leszántották, és a főagronómus mindezt tűrte. Fizetése 25 mázsa morzsolt kukorica, 15 mázsa bur­gonya természetben, havi 2250 forint készpénzben, és az elnöki munkaegység. Ezért adni is illik, többet, mint teszi. A tavaszon, március végén, áp­rilis elején kezdték meg a faki­termelést. Persze, hogy nem tud­ták befejezni. A kései kezdésért a tagok az elnököt okolják. De ki a hibás? A fakitermelési en­gedélyt kétszer kellett elküldeni, mert az elsőn rosszul tüntették fel a helvrajzi számot. Sem a fő­könyvelő, sem a főagronómus nem vett annyi fáradtságot, hogy a fakitermelési engedélyt meg­nézze, s pontosságát ellenőrizze. Az áruértékesítési tervek teljesí­tése körül bajok vannak. De miért? Az állattenyésztésben nincs rend, nincs fegyelem, és ezért elsősorban az állattenyészté­si brigádvezető a felelős. Miszlán ezek a valódi problémák, és eze­ken kellene változtatni. A bri­gádvezetőknek, a főkönyvelőnek, de a főagronómusnak is megmon­dani, vaev-vagy. Az elnök modorára nincs ment­ség. Csakhogy Miszlán nem ez a legnagyobb baj. Annál is inkább, nem, mert Séta elvtárs tudja, Ihogy modorában sok a kivetnivaló, de sajnos a körülmények sokszor aka­ratlanul is kihozzák a sodrából. Az előidéző okokat kell megszün­tetni, erre viszont a termelőszö­vetkezet elnöke egyedül nem ké­pes. Csakis a tagok segítségével, őszinte és elvtársias támogatást kap Antoni elvtárstól, de mástól nem. Hiába keresi az ember a pártszervezet oly nélkülözhetet­len, politikai tudatformáló mun­káját, ebben a tsz-ben ilyen nem létezik. Ezzel már meg is van magyarázva, hogy miért olyan az emberek felfogása — tisztelet a kivételnek — mint amilyen. Antoni elvtárs hónapok óta él Miszlán. Állítja, hogy a tsz párt- szervezet nélkül működik, még- inkább bukdácsol. A pártszerve­zet titkára keveset törődik a tsz problémáival, a pártépítést elha­nyagolja. Itt is csak egy megoldás van, vagy csinálni, vagy félreáll­ni. Amikor Antoni elvtárs egyik taggyűlésen ezekről, és a pártépí­tés fontosságáról beszélt, volt olyan ember, aki így okoskodott: „Vigyázzunk elvtárs, nehogy fel­hígítsuk a pártszervezetet” — hát a körülmények ismeretében nem bosszantó ez a fontoskodás? Kik haragszanak az elnökre Azok az emberek, akik a neve­lőmunka hiánya miatt a rosszat tartják jónak. Nem ők tehetnek róla. Inkább tehet róla a gyen­gén működő pártszervezet, és né­hány olyan ember, aki funkciót visel Miszlán, de ezzel be is éri. Antoni elvtárssal nagyon egyet lehet érteni abban, hogy igenis, rendet kell teremteni, olyan em­berekre támaszkodni, mint Vizi Gyula, Lebb József, Bölcsföldi Ferenc. Sok az ilyen ember Misz­lán, és éppen ezért van kiút. A fegyelmezetlenek, a rendbon­tók véleményével pedig nem so­kat kell törődni. Az ellenőrző bi­zottság legutóbb megállapítottá, hogy 32 személynek több a háztá­ji földje, mint amennyi jár. Fa­zekas Rudolf 2580 négyszögölet használ, özvegy Kocsis Istvánná 2416 négyszögölet. Hollósi Mihály vezetőségi tag 3637 négyszögölet. Fazekas József 2370 négyszögölet. Az elnök e téren rendet akar, és rendet fog teremteni. A közösség érdekében cselekszik, és hát per­sze, hogy akadnak olyanok, akik ezt rossz néven vessük, és eltú­lozzák a tsz-elnök hibáit. Miszla olyan, akár a darázsfé­szek. Kényelmesebb dolog lenne nem belenyúlni, hagyni, hogy menjen minden a maga útján. Megnyugtató, hogy Séta elvtárs nem a kényelmeskedést vá­lasztja, módszerei azonban nem mindig jók. Ezért lenne jó. ha a tagok és a vezetők egyszer már végre egymás szeme közé néznének, és mindenki el­mondaná, hogv mi fáj. Miszlán ez segítene talán a legtöbbet, így már lehetne valamit tenni, tiszta lappal kezdeni, rendet teremteni. 1 SZEKUUTY PfiTER * 55 A számok tükrében A dombóvári járásban a kö­zépiskolások kivételével 1452 fia­tal vesz részt az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalomban. Ezek közül a különböző ifjúsági bri­gádokban és munkacsapatokban 747 fiatal dolgozik. A KISZ Dombóvári Járási Bi­zottsága legutóbbi értékelése sze­rint az ipari üzemekben 26 ifjú­sági brigád működik, s az első félévben a fiatalok 11 újítást ad­tak be. Az újításokból eredő megtakarítás 76 760 forint volt. A társadalmi munkában részt ve­vők száma is növekedett: 989 ki- szes 10105 óra társadalmi mun­kát végzett, s ebből 649 órát a tsz-ekben dolgoztak. A takaré­kossági mozgalom is egyre in­kább tért hódít a fiatalok köré­ben. 247 fiatal az első félévben 55 680 forint megtakarítást ért el. A dombóvári járásban javult a KISZ-szervezetek munkája, s ez­zel párhuzamosan nőtt a politi­kai és általános műveltség meg­szerzésére irányuló igény is. Több mint 800-an vettek részt KISZ-oktotásban, 63-an pedig pártoktatásban. Állami oktatás- baij az esti és levelező tagozato­kon 137 fiatal tett vizsgát. A kü­lönböző szakmai tanfolyamokon 403 fiatal fejleszti szakmai tu­dását. Munkaprogram a Nemzetközi Vöröskereszt (ennáliásának 100. évfordulójára A Nemzetközi Vöröskereszt a jövő évben ünnepli fennállásának századik évfordulóját. A jubile­um alkalmából a magyarországi Vöröskereszt-szervezetek az ese­mény jelentőségéhez méltó mun­kaprogramot dolgoztak ki. Egyik fő céljuk, hogy felké­szüljenek olyan feladatok társa­dalmi végz.ésére, amelyeket rész­ben, vagy egészben ma még ál­lami szervek látnak el. Ilyen pél­dául a tisztasági mozgalom. En­nek szervezését az Egészségügyi Minisztérium máris teljes egé­szében a Vöröskeresztre bízta. A mozgalomnak, amelyben az or­szág helységeinek több mint fele részt vesz, eddig is voltak szép eredményei: a mintegy 40 000 főnyi vörös- keresztes aktivistagárda irá­nyításává! például a múlt év­ben nagyszabású társadalmi munkák indultak, s körül­belül 25 millió forint értékű egészségügyi létesítménnyel gazdagodtak a falvak. Most ezt a mozgalmat minden községi és városi lakóterületre, valamennyi termelőszövetkezetre, állami gazdaságra és gépállomás­ra kiterjesztik. A mezőgazdasági nagyüzemekben ötezer egészség- ügyi felelős gondoskodik arról, hogy a gazdaságok területén to­vább javuljanak az egészségügyi körülmények, ellenőrzik a kutak, törpevízművek tisztaságát, az ivóvizet és az ételt szállító be­rendezések fertőtlenítését, stb. Szélesedik a Vöröskereszt-szer­vezetek gyermek- és ifjúságvédel­mi munkája is. A nevelőszülők­nél és az intézetekben élő, ál­lami gondozott gyermekeket egy­re nagyobb számban patronálják. A nevelőszülők részére felvilágo­sító előadásokat, ankétokat ren­deznek a gondozottakkal való helyes bánásmódról. Bács-Kis- kun megyében 300 állami gon­dozott gyermek sorsát kísérik fi­gyelemmel. A főváros több ke­rületében rendszeresen ellenőrzik a családokhoz kihelyezett gyerme­kek egészségügyi helyzetét. Az üzemi Vöröskereszt-szerve­zetek egyre több társadalmi se­gítséget nyújtanak az üzemor­vosoknak. Ez idő szerint több mint 2000 egészségügyi állomást, több mint ötezer elsősegélyhelyet tart fenn az üzemekben a Vöröskereszt. A következő időszakban főleg azokban az üzemekben növelik ezt a hálózatot, ahol az üzem­orvos hiánya miatt az egészség­ügy társadalmi támogatására kü­lönösen nagy szükség van. A ki­sebb üzemekben, ktsz-ekben a Vöröskereszt egészségügyi felelő­söket állít be, majd egészségügyi állomásokat szervez, s egyúttal gondoskodik az aktivisták meg­felelő kiképzéséről. Az ifjúsági Vöröskeresztre is jelentős társadalmi feladatok há­rulnak. Az általános iskolai vö­röskeresztes csoportok az új tan­évtől kezdve már az úttörő­szervezet keretében működnek. Az általános iskolai tanulók — úttörők és nem úttörők — egész­ségügyi tevékenységének irányí­tása a jövőben az úttörőcsanatok vezetése alá tartozó ifjúsági Vö­röskereszt-bizottság hatáskörébe tartozik majd. Megkezdték az irodaház építését Szekszárdon Hétfőn megkezdődött a szek­szárdi irodaház építése. A város lakói sokat bosszankodtak a köz­pontban levő üres és kihaszná­latlan telek miatt. Amint az köz­ismert, néhány évvel ezelőtt le­bontották az itt levő romos épü­leteket, s ettől kezdve az érté­kes telek kihasználatlan volt. So­kat beszéltek arról, hogy ide ezt építenek, azt építenek, a munká­latok azonban nem kezdődtek meg, mert a viták, tárgyalások sokáig elhúzódtak. Hétfőn végre megjelentek az építőmunkások és hozzáláttok az irodaház építésé­hez. Ez a létesítmény 3 intéz­mény összefogásából készül. Az Országos Takarékpénztár, az Ál­lami Biztosító és a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat kö­zösen fedezik az irodaház költ­ségeit. Ezeknek az intézmények­nek jelenleg nincs megfelelő he­lyiségük és az új iordaházba köl­töznek majd. A jelenlegi helyi­ségeket más célra használják: az 'ÖT'P helyén korszerű csemege­üzlet, a Termény forgalmi Válla­lat helyén pedig áruház lesz. Az új létesítmény beruházási költ­sége 5 millió forint, és Kaszler János elvtárs tervosztályvezető­helyettes szavai szerint körül­belül egy év múlva készül el. A Nagydorogi Do­hánybeváltó dolgo­zói örömmel vet­ték birtokukba az első félév egyik szociális létesít­ményét, a 60 sze­mélyes. korszerű üzemi étkezdét. Öngyulladás okoio't tüzet Báiaszéken Tegnap, július 31-én ismét riasztották a szekszárdi tűzoltó­ságot. A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet központi ma­jorjában meggyulladt egy 25 mé­ter hosszú lucernaszéna-kazal. A helyszínre érkező két tűzoltó­autónak már nem volt szüksé­ges beavatkozni, mert a tsz- tagoknak sikerült a lángokat el­oltani. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy a tüzet a nedvesen ösz- szerakott széna öngyulladása okozta. A kár becslése folyamat­ban van. A tűzeset egyúttal figyelmez­tetésül szolgálhat más termelő- szövetkezeteknek, hogy állandóan hőmérőzzék és ellenőrizzék a szé­nát, ha pedig öngyulladás veszé­lye áll elő, bontsák szét a kaz­lakat, vagy kérjenek ehhez a munkához szakszerű segítséget a tűzoltóságtól. Röviden Tolna megye mezőgazdasági üzemeiben az év első felében 138 dolgozó kapta meg a kiváló dol­gozó oklevelet és jelvényt, a vele járó pénzjutalommal együtt. * A tervezettnél 295 ezer fo­rinttal többet jövedelmeztek a melléküzemek Szekszárd város termelőszövetkezeteiben az idei év első felében.

Next

/
Thumbnails
Contents