Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-01 / 178. szám

4 TOLNÁ MEGYEI NÉPÚJSÁG 1968. augusztus f. Hogyan tehetjük hatékonyabbá a termelőszövetkezetek beruházásait? A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatának néhány tanulsága Örömmel üdvözöljük a Népi Ellenőrzési Bizottságnak azt a nek berendezkedve. Ezért van sokoldalú, körültekintő vizsgálatát, amely a termelőszövetkezetek olyan sok meghibásodás, ezért beruházásainak kérdéseit vette bonckés alá. A vizsgálat eredmé- húzódnak el a javítások és ezért nye, megállapításai sokat segítenek a további munkában, de leg- nem tudják kihasználni kedve- jobban talán az a dicséretes, hogy éppen most végezték el ezt a zően a gépek kapacitását. vizsgálatot a Tolna megyei népi ellenőrök. Szerencsésnek tartjuk a vizsgálat időpontját, ugyanis most beszélhetünk arról, hogy túl­jutottunk a tsz-beruházások kezdeti szakaszán, azon a szakaszon, amelyben elsősorban az égető szükség diktálta egy-egy beruházás megvalósítását. Eljutottunk annak a szakasznak a kezdetéhez, amikor már sokoldalú meggondolással, gazdaságossági számítások­kal, perspektivikus tervekkel kell eldöntenünk egy-egy jelentősebb beruházás szükségességét. Tehát nagyon hasznos most ezen a for­dulóponton a népi ellenőrzési bizottság vizsgálatai nyomán vissza­tekinteni a megtett útra és mérlegelve a tanulságokat, hozzásegí­teni az előttünk álló feladatok megoldásához. Erről ia beszélni kell: Hol a Mérlegeljük a jelent és gondoljunk a jövőre A beruházási tervek elkészíté­se, a beruházási feladatok és ke­retek elosztás^ nagyon komoly A kivitelezőknek is nagyobb felelősséggel kell végezniük a munkát. A felelősség hiányát mu­tatja a kétyi kút ügye. De példa erre a bátaszéki Búzakalász Tsz viztároló medencéje is. Ez a me­dence átereszti a vizet, így táro­lásra nem alkalmas és mindez a Pécsi Közúti Vállalat rossz mun­kájának a következménye. A ter­vező szervek hibáját tükrözi a faddi Lenin Tsz 100 férőhelyes két állattenyésztési ágra szako- szabadtartásos tehénistállója, amit sodjanak.. Az állattenyészté- r.em is tudnak rendeltetéssze- sen kívül érvényes ez a tétel a rüen használni. Kicsi volt a fejő­kertészetre, a gyümölcs- és szőlő- ház, keskeny volt a kifutó, mé- telepítésre, az öntözéses gazdái- Íven helyezték el a jászlakat... kodásra, az ioari növények ter­mesztésére, A jövőt stb. kell közgazdasági tevékenységet igé- ,A JU.V-L . “TJi mfrieg*tai az nvel. Elengedhetetlen ebben a olyan községekben is, ahol meg nyel. Elengedhetetlen ebben a ..... . munkában az előzetes gazdasá- íobb termelőszövetkezet gazdal- ___1.7 kodik. A népi ellenőrök is meg­állapították, hogy Varsádon és Dombóvárott, ahol kisebb szövet­g cssági számítás, amely eddig hiányzott termelőszövetkezeteink­ben. A beruházásokra fordított ■ ma és a holnap feladata1 Első és legfontosabb feladat a perspektivikus szemlélet, tehát a jövő feladatait is szem előtt tart­va kell dönteni a tsz-beruházások megvalósításáról. Ma már elju­tunk odáig, hogy ne a pillanatnyi milliós befektetéseknek ugyanis SO# korábbi szükségletek diktáljanak, hanem ha mee- beruházás most nem felel meg „ tprw! hÍ,«7A ianat a csak úgy van értelmük, ha meg hozzák a kívánt gazdasági ered monyt. Nem kétséges például, hogy Bölcskén a Rákóczi Tsz- ben érdemes volt az öntözésre pénzt fordítani, hisz ahol azelőtt holdanként 15 mázsa kukorica termett, ott az öntözés nyomán 30 mázsa kukoricát szüretelnek egy holdról. A cukorrépa átlag­­____ a jövő tervei is beleszóljanak a a megnovekedett gazdasag nagy- beruházások irányításába és mee üzemibb követelményeinek. beruházások irányításába es meg. Ne ismétlődjenek meg az elkövetett hibák valósításába. Sürgetően meg kell oldani az előzetes gazdaságossági számítá­sokat, mert ezt ma már lehetővé teszi a legtöbb tsz számvitele. Ne kezdjünk hozzá addig egy ko- Gondos tervezéssel, alapos meg moly beruházás megvalósításához, gondolásokkal, sok hibának le- amíg nem elemezzük sokoldalúan termése a nem öntözött terület hét elejét venni. Melyek a leg- annak gazdaságosságát, jövedel- holdankénti 140 mázsájáról 300 égetőbb hiányosságok? mezőségét, megtérülésének körül­mázsára, a lucernáé 25 mázsáról Elsősorban azok, amelyek a ki- menyeit. A gazdaságosságot két 46 mázsára emelkedett. A be- egészítő beruházások elmaradásé- nézőpontból, egyrészt a tsz, más- ruházás nyomán mutatkozó ho- val függnek össze. Kétyen példá- részt a népgazdaság érdekeiből zamnövekedések és a beruházási ul felépült egy 102 férőhelyes te- kiindulva helyes szemlélni, költségek összevetése ad választ hénistálló, körülötte egyéb istái- Még ma rendet kell teremteni arra, hogy érdemes-e megvalósí- lók és ólak anélkül, hogy az ott a járulékos beruházások vona­tani a beruházást. elhelyezett több száz állat víz- Felelőtlenség dönteni addig Komoly meggondolást jelent a ellátását megoldották volna. Hosz e.sy beruházás sorsáról, amíg nem beruházási tervek összehangolá- szú ideig lajttal kellett hordani tisztázzuk a járulékos beruházá­sa a gazdaság termelési tervei- a vizet a majorba. Ez a múlt év- sok gyors megvalosi tasanak le­vel, a gazdasági és termelési szer béri a 'tsz-nek 215 000 forintos rá- kezettel. Ha ezt tették volna, ak- fizetést jelentett, minden iram­kor nem fordulhatna elő olyan kaegység értékét 3,30 forinttal eset, mint a bátaszéki, ahol túl- csökkentette. A kakasdi Egyet­méretezték az állattenyésztési be- értés Tsz-ben 3 darab 20 férő­hetőségeit. A termelőszövetkeze­tek beruházásának szemléletében a hatékonyság kérdésének kell most már mindinkább előtérbe kerülnie. Erre kialakultak a fel­111'— l '—• IV CL Zj CLliCLutCI 1 V Lulitv. Ji UC w r. i.wu * ' *— 11 u Vi u L/ V/ , / , . 1 r ___ ruházásokat. így most Bátaszéken helyes sertésfiaztató vízellátását tetelek, erre mc»t mar megvan a lehetőségünk. A lehetőség mel­lett egyre inkább szükségessé te­szi ennek a szemléletnek a ki­bontakozását az a fő feladat is, meg kell szilárdítani zeti nagyüzemeinket. GYENIS JÄNOS 17 * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * a takarmányellátás jelenlegi szín- egy patakból oldják meg. Ugyan­vonala nem tudja biztosítani az itt egy 100 férőhelyes növendék­állattenyésztési beruházások ka- istállóhoz 3 kilométerről lajttal paritásának kihasználását. Ha ezt hordják a vizet. A növendék- . . ,. - , , ™ SS K"»SÄ*ÄÄ Bataszeken szüntetni, akkor vagy a villany. A faddi Lenin Tsz-ben a földterület növelésével, vagy a egy csirkenevelőt nem tudnak fű- takarmánytermelési hozamoknak, teni, mert rossz a fűtőberendezé- például öntözéses növelésével se. És így tovább ... Mindebből sürgősen meg kell oldani a le- az a tanulság, hogy a beruházá- hetséges állatlétszám és a takar- sokat mindig komplex módon mánybázis közötti ellentmondást, kell kezelni, az alapberuházás A modern üzemszervezési el- mellett gondolni kell a kiegészí- vek előbb-utóbb termelőszövetke- tő beruházások megvalósítható- zeteinkbe is behatolnak. így te- hát amikor döntünk egy-egy tsz sagara is. beruházásáról, akkor gondolni A másik probléma a gépi be­A minap az egyik üzem igaz­gatója kikelt magából. Fél dél­után füstölgőit magában, majd minden mérgét összeszedve az asztalra csapott. Mindenki úgy ismerte eddig, mint akiről meg lehetne mintázni a higgadtság, és a türelem szobrát. Munkatársai, akikkel évek óta együtt dolgo­zik, és ismerősei, akik közül nem egy barátjaként tartja számon az igazgatót, nem tudtak mondani egyetlen olyan esetet sem, ami­kor haragosnak látták iiolna. Pe­dig nem egyszer bírálták, őt is, és a vezetése alatt álló üzemben elő­forduló hibákat. Irodája nyitva áll a dolgozók előtt, barmiicor hozzá fordulhatnak ügyes-bajos dolgaikkal — mindig szívesen meghallgatja őket. A bírálatokra mindig ez a válasza: „Elvtársak, megvizsgáljuk a panaszokat, ész­revételeiket, és azokat ha lehet, azonnal orvosoljuk. Az intézkedé­sekről a következő gyűlésen be­számolok.’’ S ez az ember most az íróasztalra csap mérgében. Amikor felháborodásának oka felöl érdeklődöm, kérdéssel fe­lel: — Hát mit képzelnek, azért, mert vezető beosztásban dolgo­zom, minden útszéli hangot, meg­jegyzést szó nélkül kell tűrnöm? Ha hallgatok, akkor azt hiszik, azoknak van igazuk, akik tücs- köt-békát összehordanak rólam, ha pedig visszaszólok, akkor rám fogják, hogy kiskirály vagyok, nem hallgatom meg a dolgozók véleményét. Mit tegyek? Ez a jelenség távolról sem ál­talános, de itt ott felvetődik, nem­csak üzemben, hanem termelőszö­vetkezetekben is — főleg, ahol nem a legjobban zárták az elmúlt esztendőt. Feltették már több al­kalommal is ezt a kérdést, s bár mindenütt másként fogalmazták meg, a lényege mindig ez volt: a vezetőnek mindent le keli nyel­nie? Hol a határ, amikor a veze­tő „nem”-et mondhat, úgy, hogy a többség ne tartsa kiskirálynak? Van-e egyáltalán ilyen határ? Meddig tűrjön a vezető, meddig „nyeljen le” megjegyzéseket úgy, hogy visszaszólna ? Van határ, de tudni kell: egyet­len vezető sem képes 'ól ellátni megbízatását, ha nem veszi fi­gyelembe a dolgozók javaslatait. A sok évi tapasztalat azt mutat­ja, hogy a dolgozók szívesen segí­tenek feltárni a fejlődést akadá­lyozó okokat, bátran elmondják véleményüket egy-egy intézkedés­ről. Minden esetben jóleső érzés­sel nyugtázzák, ha javaslatukat megvalósítják, de bírálják a hu­zavonát, a tehetetlenséget. Nos, arra ne számítson egyetlen veze­tő sem, hogy ezeket a bírálatokat, megjegyzéseket, minden esetben pontosan, „hideg tárgyilagosság­gal” fogalmazzák meg. Sőt, a leg­több esetben igen szenvedélyesen bírálják a mulasztásokat, türel­metlenek a hibákkal szemben. Számos esetben név szerint jelö­lik meg a mulasztót, a hiba el­követőjét. És bármennyire is éles- hangú a bírálat, nekik, a bírálók­nak kell igazat adni. Ha valame­lyik vezető ezeket sértésnek, pisz- kálódásnak, összeférhetetle iség- nek tartja, akkor jobb, ha lekö­szön beosztásáról, visszaadja a megbízatást. Természetesen akadnak ma is — egyik helyen többen, másuct kevesebben —, akik a hibák, a helytelen intézkedések helyett az embert, a vezetőt akarják lejárat­ni, s a demokráciára való hi­vatkozás közben nem riad vissza a becsületsértéstől, a rágalmazás­tól sem. A vezető beosztású dol­gozó is egyenlő jogú állampolgár. Az ő becsületét is védi a törvény az ilyen személyekkel szemben. Nos, itt a határ! Az ilyen sértő szándékú megjegyzéseket nem kell „lenyelni” senkinek sem, sem vezetőnek, sem beosztottnak. A törvény midenki becsületét vé­di, de általában nem a törvény­kezés a legcélravezetőbb. Ez leg­feljebb végső eset. Sokkal sze­rencsésebb, ha a vezető az átla­gosnál nagyobb türelmet tanúsít­va, leül az ilyen személyekkel egy asztalhoz, és — például az üzemi bizottság jelenlétében, fontosabb esetekben üzemi gyűlé­sen — tisztázza a személyére vo­natkozó, vitatott kérdéseket. K. BALOG JANOS Mezőgazdasági könyvismertetés Dr. Horváth János: Mikrobiológia A második, bővített kiadás a mikroszervezetek alaktanával, szaporodásával, élettanával fog­lalkozik. Ismerteti a mezőgazda- sági iparban és a takarmánykészí tés folyamatában fontos anaerob és aerob lebontási folyamatokat, a mikroszervezetek átalakulását a talajban és a vízben, szerepü­ket a humusz képződésében. HARMAT ENDRE: forradalom a junták földjén " Keserű a cukor kell a tsz profilírozására, a ter­melés szakosítására is. Különösen vonatkozik ez az' állattenyésztés­re. Erre hívta fel a figyelmet Fe­hér Lajos elvtárs is, a Központi Bizottság márciusi ülésén: „... A további fejlődés során arra kell törekedni, hogy a meglevő majo­rok vegyes jellege fokozatosan csökkenjen és azok a korszerű nagyüzemi gazdálkodás követel­ményeinek megfelelően a lehető­ség szerint egy, vagy legfeljebb nullázásoknál jelentkezik. Lehe­tetlen és sürgősen felszámolandó az „Ahány erőgép, annyi típus” állapot. A bátaszéki Búzakalász Tsz-ben kilenc erőgép hatféle, a tamási Széchenyi Tsz-ben 6 erő­gép négyféle típusú. Ezekről nem a tsz-ek tehetnek, mert olyan gé­pet vesznek, amilyet kapnak. A sokféle gép javítására és karban­tartására, üzemeltetésére a mi szövetkezeteink még sem műsza­kilag, sem szakértelmileg nincse­Börtönbüntefésre ítélték az italozó motorost Nagy Pál dunaföldvári lakost a Paksi Járásbíróság dr. Kiss Tóth Tihamér tanácsa egyhónapi börtönbüntetésre ítélte közleke­dés rendjét sértő bűntett miatt. Nagy Pál ellen egy alkalommal már eljárás indult, mert nagyobb mennyiségű bort és pálinkát ivott, majd motorozott. Ekkor há­rom hónapra bevonták a jogo­sítványát, de a büntető eljárást az ügyészség megszüntette. Nem ta­nult azonban az esetből, 1962 húsvét másnapján is ivott és es­te motorra ült, hogy elmegy te­levíziót nézni. Útközben azonban a rendőr igazoltatta, majd vér­alkoholvizsgálat következett. Nagy Pál nem okozott ugyan balesetet, az italozással azonban ve- élyeztette a közlekedés rend­jét, .. .. . ’ XIX. ...Szinte szimbolikus, hogy a gyűlölt rezsim bukása az esz­tendő fordulójának éjszakáján következett be. A szakállasok, akik 17 puskával és húsz emberrel kezdtek hozzá Sierrában a hata­lom átvételéhez, nem csoda, ha­nem a tények felismerése alapján győztek. Hadseregük azért gyara­podhatott lavinaszerűen, mert az egész kubai nemzet egységessé vált a vérben tobzódó zsarnokság gyűlöletében. A lavina több szempontból jó hasonlat. Hiszen az történt, mint a természetben: a magas hegyek­ben hatalmas erő gyűlt össze, és aztán ellenállhatatlanul lezúdult a síkságra, elsöpörve útjából min­den gátat. Mert azt tette ez a szakállas sereg. ...1959 január 1. Szilveszter haj­nal. A havannai Columbia repü­lőtéren négymotoros repülőgép állt. Motorjai már zúgtak. A gép feljárójánál a hajnali hűvösség­ben is verejtékező, rendkívül ele­gáns, izgatott urak vitatkoztak a gép személyzetével, mikor egyi­kük egy pilótát megpróbált erő­szakkal félretolni, csendőrök je­lentek meg, és tisztjük parancsá­ra hamuszürke arccal visszaszo­rították az elegáns tülekedőket. Arcszínüket csak részben magya- ráza a rezsim bukásától való fé­lelem. A másik ok a helyzet volt. Akiket kardlappal és puska­tussal vissza kellett szorítani, azok két-három nappal ezelőtt még uraik és parancsolóik voltak, élet és halál felett dönthettek: Fulgencio Batista miniszterei és tábornokai. Valamennyiök kezében bőrönd volt, és valamennyi bőrönd zsú­folva élelmiszerekkel, készpénz- kötegekkel, részvényekkel. Törté­nelmi pillanatfelvétel egy száz­ezerszer elátkozott hajó süllyedé­séről és a menekülő patkányokról. Miért nem engedték a csend­őrök a gépre Batista legközeleb­bi környezetét? Mert magát a tábornokot vár­ták. Először csodálatos bundá­ban, aránylag súlyos csomaggal a kezében Harta Fernandez Mi­randa, a diktátor nagyon szép, és nagyon cinikus második felesébe tűnt fel a repülőtér bejáratában. Nyomában a sokkal alacsonyabb, mellette törpének tűnő, szaporá- zott léptekkel tipegő Batista. A házaspár után állig felfegy­verzett és súlyos bőröndöket ci­pelő személyi testőrök ültek be a gépbe. Ládák, ládák, ládák. A diktátor csomagjai már az utastér jó részét is ellepték. Alig néhány tülekedőnek jutott hely a jókora gépen. Ezért nem enged­ték felszállni Batista előtt a mi­niszter és tábornok urakat. Ba­tista bukása órájában is, cinko­saihoz is olyannak bizonyult, mint hatalma tetőpontján az egész nemzethez volt. ..A géppisztolyos testőr hátralé­pett, az ajtó becsapódott. A kere­kek megindultak. A kora hajnali napfényben ezüstösen csillant a gép teste. A Constellation orra Fulgencio Batista megbízóinak földje, az Amerikai Egyesült Ál­lamok félé fordult, és eltűnt a felhőtlen kékségben. Lenn a repülőtéren pedig a dühtől és félelemtől üvöltő főcin­kosok kiáltását új erősödő hang nyomta el: a szabadság újeszten­dejére ébredt diadalmas nép örömmámora. — Vege —

Next

/
Thumbnails
Contents