Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-25 / 198. szám
1962. augusztus 25. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Vélemények, javaslatok az Irányelvek tanulmányozása után Kuruc» Géxa, a Dombóvári Járási Pártbixottság osxtályvexetője: Kisebb taglétszámmal is erősebbek vagyunk Az MSZMP kongresszusi irányelveiben olvashatjuk a következő sorokat: „A párt taglétszáma ugyan lényegesen kisebb, mint az ellenforradalom előtt volt, de a párt erősebb, mert a harcban megedzett kommunistákat tömöríti, mert marxista-leninista egysége szilárd.” Ez vitathatatlan tény, a mi járásunk példája is ezt igazolja. Sokkal kisebb a taglétszámunk az ellenforradalom előttinél, de pártszervezeteink mégis ütőképesebbek. Alaposan ügyelünk arra, hogy karrieristák ne kerüljenek soraink közé. Egy-egy tagjelölt-felvételnél sokoldalú munkát végzünk. Miután az alapszervezetek felvesznek valakit tagjelöltnek, a pártbizottságtól valaki személyesen vizsgálja meg a körülményeket, majd a vb elé tér jeszti tapasztalatait, hogy véletlenül se kerülhessen soraink közé nem odavaló elem. Azelőtt a felvétel sablonos volt, felolvasták személyi adatait, feltettek a jelentkezőnek néhány megszokott kérdést, miközben figyelmen kívül hagyták a valóságos tetteit, érzéseit, meggyőződését. Állandóan gyarapodnak soraink számszerűen is. Megtörtént azonban olyan is, hogy az egyik alapszervezetnél felvételre jelentkezett egy kétes szándékú és meglehetősen népszerűtlen ember. Az alapszervezetet sikerült is megtévesztenie, a járási párt- bizottság azonban határozottan visszautasította. Nemrégiben el kellett járnunk egy vasutas párttagunkkal szemben. Jó dolgozó volt, kitüntetéseket is kapott, de iszákos lett: ha meglátta a borospoharat, megszűnt, mint ember és kommunista. Sokat foglalkoztunk vele, figyelmeztettük, ígérgetéseket is kaptunk tőle, csak éppen nem változtatott magatartásán. Végül kénytelenek voltunk kizárni sorainkból — a párt erősítése érdekében. Párttagjainkra jellemző, hogy tevékeny részt vállalnak feladataink megoldásából. Régente a pártot főként a függetlenített apparátus jelentette. Ma ez nem így van: a függetlenített apparátus munkáját a nem függetlenített elvtársak tömege közvetlenül segíti. A járási pártbizottság osztályai mellett nagyszámú nem függetlenített segítő gárda dolgozik. Az agit.-prop. osztály mellett például körülbelül 20 tagú kulturális bizottság tevékenykedik, s a jövőben egy ilyen bizottság végzi majd az oktatási teendőket is. Természetesen akadnak hibák is pártéletünkben. Előfordul alapszervezeteinknél, hogy az egyes párttagoknak nem adnak megbízatásokat, vagy ha adnak, nem ellenőrzik azok végrehajtását. Az igazság azonban az, hogy e téren is egyre jobb a helyzet. Ha mindent mérlegre teszünk, nyugodtan mondhatjuk, hogy az irányelvek hűen tükrözik pártunk valóságos helyzetét: kisebb taglétszámmal is erősebbek vagyunk, Horváth Pál járási ügyésxt A párt helyesen mérte fel országunk helyzetét Én nem vagyok tagja a {jártnak, de mint ügyész, fontos munkakört töltök be társadalmi életünkben. Mint ügyésznek, az a legfontosabb feladatom, hogy őrködjek népköztársaságunk törvényeinek betartása felett. Az MSZMP irányelveit megjelenése után én is azonnal tanulmányoztam, és természetesen elsősorban a törvényesség szempontjából néz tem. Az irányelvek hangsúlyozzák, hogy államunk a szocialista törvényesség alapján fejlődik. Az a véleményem, hogy amikor a párt ezt a kinyilatkoztatást tette, helyesen mérte fel országunk helyzetét. Leginkább a dombóvári járást ismerem, mert itt vagyok ügyész. A járás gyakorlata igazolja a párt kinyilatkoztatását. Az ellenforradalom óta nagy eredményeket értünk el a szocialista törvényesség terén. Megelégedéssel tölt el bennünket, hogy ilyen úton haladunk tovább. Ez az út bevált, tehát helyes, megfelelő. Ezt a szellemet tükrözi az új BTK, amelynek alkalmazásához nemrégiben fogtunk hozzá. A szocialista törvényesség elvéhez kapcsolódik a társadalmi bíráskodás kiszélesítése az üzemekben, a bíráskodásban pedig az ülnöki rend szer fejlesztése. A dolgozók soraiból választott ülnökök járásunk területén nagymértékben segítik a reális ítélkezést. Hallottam, hogy néhol a szabálysértési ügyek intézésénél is meghonosították az ülnöki rendszert. Jó lenne a mi járásunkban is foglalkozni ezzel a kérdéssel, éppen a szocialista törvényesség további fejlesztése érdekében. Újabban több ügy tartozik a szabálysértési előadóhoz, és ez még A jól végzett társadalmi munkajutalma A Tolnai Textilgyár KISZ- Bzervezete az elmúlt félévben 3800 óra társadalmi munkát végzett. Ebből háromezer órát az árutisztításban és kikészítésben, 800 órát az üzem és a művelődési ház környékének parkosításában. Az első félév eredményei imponálóak, de a második félév is jól indult. A fiatalok kézilabda- és röplabdapálya készítését vállalták társadalmi munkában. És ami igen érdekes a Tolnai Textilgyárban, a társadalmi munka végzésének egy új formája alakult ki. Addig amíg az elmúlt — Könyvtárfejlesztésre évente 5—6000 forintot fordít a simon- tomyai községi tanács községfejlesztési alapból. A község könyvtárában már jelentős mennyiségű könyv gyűlt össze. oooc~ooooooooooooooooc A lottó e heti nyerőszámai: 3, 9, 55, 64, 74 OOOOOCXXXXXXXXXXXXXa**. években néhány fiatal — és min dig ugyanazok — voltak kaphatók arra, hogy társadalmi munkát végezzenek az idén a szocialista címet elnyert és e címért küzdő brigádok szervezetten és önkéntesen vállalkoznak egy-egy munka elvégzésére. A mozgalomnak a termelő munkában is elsők között haladó Jagicza Sándor szocialista brigádja volt a kezdeményezője. A gyár vezetősége nagyra érté. keli és segíti is a jól dolgozó kiszesek munkáját. Az idei évben egyik közös kirándulás a másikat érte. Voltak a fiatalok Sopronban üzemlátogatáson és Baján tapasztalatcserén. Rendeztek országjárást és tanulmányi kirándulást, és ami még jobb mun. kára buzdítja a fiatalokat, az, hogy az idén harminc KISZ-tag a vállalat Balaton-menti üdülőjében töltött egy hetet. Azok részére pedig, akik az idén szervezett üdülésben nem részesülhettek, két esetben egy-egy napos autóbusz-kirándulást rendeztek Siófokra, a jól végzett társadalmi munka jutalmául. inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy szükség lenne az ügyintézés bizonyos társadalmasítására. Novák Lásxló kurdi tanácselnök: Bővíteni kell a községi tanácsok hatáskörét Az MSZMP kongresszusi irányelveiben fontos helyet foglal el az állami demokratizmus kiszélesítése. Társadalmi fejlődésünknek ez az egyik fő útja. Kétségtelen, az elmúlt években sokat tettünk e téren, de van még tennivalónk is. Véleményem szerint tovább kellene bővíteni a községi tanácsok hatáskörét. Ezt a gyakorlat teszi szükségessé. A mi tapasztalataink szerint szükséges lenne, hogy a községi tanácsok nagyobb önállósággal rendelkezzenek például a költség- vetési gazdálkodás terén. Félreértés ne essék, nem a népgazdaság érdekeit akarjuk háttérbe szorítani, de a közösség érdekeinek tiszteletben tartása mellett bizonyos részfeladatokat egyszerűbben is meg lehetne oldani. A költségvetés jelenlegi rendszere sok tekintetben formális. Ezt igazolja az a kimutatás is, amit nemrégiben készítettünk el a járás részére a költségvetési átcsoportosításokkal kapcsolatban. A bontási és lakhatósági engedélyeket a községi tanácsok is kiadhatnák, így sokkal egyszerűbb lenne. A kiskorúak házasságkötésénél az orvosi igazolás a döntő, s ennek alapján ezt is el lehetne intézni helyben. A diófakitermelési engedélynél a következő az ügymenet: a községi tanács véleményezéssel felterjeszti a kérelmet a járáshoz. A járásnál, ha a községi tanács javasolta az engedély megadását, megadiák minden további nélkül, még egy esetben sem jöttek ki a helyszínre. Nos. akkor miért ne adhatná ki az engedélyt a községi tanács, ha a járás úgy sem tesz többet, mint adminisztrál ez ügyben. Más igazgatási ügyeknél is bőven lehetne egyszerűsíteni. A lakosságnak még mindig sokat kell utazgatnia a járáshoz, de a jelenlegi gyakorlat más téren is a községi tanácsok határőrének növelésére hívja fel a fievelmet. Akinek inge vegye magara — Foglalja csak el új helyét, legyen erélyes, mi segíteni fogjuk. — Talán nem ezen szavakkal, de lényegében hasonló Ígéretekkel indult útnak egy fiatalon kinevezett igazgató, egy kommunista, legnagyobb járásunk egyik kis községébe. Uj helyén szomorú helyzet fogadta. Széthúzás a nevelők között, alkalmatlan nevelők és hibás módszerek, amelynek következtében a felső tagozatosok nem ismerték az egyszeregyet, a „kitűnőre” osztályozott gyerekek sorra elbuktak a középiskola első évében. Olyan híre volt a községnek, hogy minden középiskola fázott onnan gyerekeket beiskolázni. Ebbe az évek óta tarthatatlan helyzetbe küldték az új igazgatót, váltsa meg a világot és mentesítse a felsőbb szervek felelősségét, mulasztását. Az új igazgatót fűtötték ambiciói, tettvágy hajtotta, és várta az Ígért segítséget, de mindhiába. Munkájába mind több hiba csúszott, olyannyira, hogy ma fegyelmileg kell felelősségre vonni. És azok az emberek, akik segítséget Ígértek, ma ütnek rajta, hogy felelősségüket elkenjék. Mindenért a fiatal igazgatót hibáztatták, az alkalmatlanok pedig élték világukat. Nem egy példa igazolja, mentették a tanításra alkalmatlanokat. A tehetetlenség koalícióba lépett a tehetséggel szemben — a felsőbb szervek segítségével — és egy kommunista igazgatót, aki egyébként jól indult, lehetetlenné tettek, magára hagytak, elkeserítettek. Vajon milyen káder- politika ez? Rá kellene már döbbenniök az oktatást irányító szerveinknek, hogy ez a helyzet tarthatatlan. Sok példa bizonyítja — ez csak egy közülük —, hogy a káderekkel való bánásmód erősen kifogásolható. A hibák más- rahárítása helyett magukba nézhetnének jónéhányan. Úgy gondoljuk, itt lenne az ideje a rendteremtésnek és a felelősségre vonásnak. (P-E) Szekszárd filmen és a Televízióban ? Népművelési berkekben arról beszélnek, hogy Szekszárd rövidesen szerepelni fog a Televízió adásában, a későbbiekben pedig filmet forgatnak a kilencszáz éves városról. A művelődési házat kerestük fel, nyilatkozzanak a város kulturális életének irányítói, mi van a hírek mögött, tényleg találkozunk-e majd a mozi vásznán és a televíziós készülék képernyőjén a szekszárdi épületekkel, a szekszárdi emberekkel? A művelődési ház igazgatója által adott tájékoztatás alapján beszámolhatunk, mi van a hírek, a szóbeszéd mögött. A Televízió fényképsorazatot kért a népművelési szervektől. Kérték, hogy a képek mutassák be Szekszárd műemlékeit, nevezetesebb épületeit, az emlékműveket és a város rohamos fejlődéséről tanúskodó új épületekből is néhányat. Tekintettel arra. hogy a kérelem is olyan értelmű volt, a népművelési vezetők arra következtetnek, hogy a Televízió adásában fel akarja használni a városunk nevezetességeiről készült fényképeket. A művelődési ház fotoköre harminc képből álló sorozatot készít a Televízió számára Szekszárd műemlékeiről, nevezetessé, geiről. Hasonló a helyzet a filmmel isj A Budapest Filmstúdió ajánlatot tett egy kisfilm készítésére Szekszárdról. Természetszerűleg ehhez a város anyagi támogatását is kérték. A városi tanács nem zárkózott el az anyagi támogatás elől, s amint értesültünk róla, a jövő évi költségvetésbe már be is illesztik ezt az összeget. Néhány héten belül várható, hogy megindulnak a városi vezetők és a filmstúdió között a tárgyalások, a filmesek tájékozódnak a kisfilm elkészítését illetően és jövő. re mái megindulhat a forgatás. Bízunk benne, hogy ezek a tervek valóra is válnak, s ennek titka csupán az, hogy az ötlet találkozzék a hivatalos szervek egyetértésével és támogatásával. iÉitdíüáLá CA ■ ■ a H| 0 IRTA: TÚRI ANDRÁS XIX. — öltözzék fel, velem jön. — Milyen címen? Krámer egészen eléje lép, végigméri. — Változtasson hangot, mert megjárhatja. Vegyen magára ruhát és jöjjön. — Én nem csináltam semmit. — Azonkívül, hogy a bandájával eszméletlenre vert egy fiatalembert, semmit. — Nem én ütöttem le. A hadnagy lepöccinti cigarettájáról a hamut. Elhúzza a száját. — Szóval leütötték. Ha nem maga, hát másvalaki a galeriből. Boxerrel. Kinek van boxere maguk közül? — Nem tudom. — Azt hiszem, hamarosan eszébe jut. Na, indulás! — Kérem, engem az a fickó pofon vágott. — Mert a társaságában levő nővel szemtelenkedett. — Merően nézi a kócos csirkefogót s hirtelen azt kérdezi. — Ki bérelte fel magát erre a verekedésre? Beszéljen! A kölyök szemében meghökkenés. nem állja a hadnagy tekintetét. — Ne próbáljon köntörfalazni. Válaszoljon egyenesen! A fiú hangja mintha a gyomrából jönne. — Jani bácsi, öt darab százast ígért, ha a pasast fejbeverjük egy kicsit. Azt mondta, régi tartozásról van szó. — Ki az a Jani bácsi? — Pincér a Napsugárban. — Egyszóval pénzt adott, hogy azt a fiatalember leüssék. Ez már súlyosbítja a dolgot. Mi a teljes neve ennek a pincérnek? — Keresztesi János. Keresztesi, Keresztesi... Hol hallotta ezt a nevet? S mint a villámcsapás vág az agyába: Keresztesi Ottó, az Első Magyar Vegyiművek tervosztályáról. Az az ember, aki kihozta a terveket az égő épületből. Mindenesetre különös névazonosság. Egyszerre átfogja, átjárja az izgalom, amit az első vélt nyomra mindig érez. Véletlenről lenne szó? Valószínű. De valami azt súgja a bensőjében, hogy többről van szó. Hangja érdes és kemény: — öt percet adok, hogy felöltözzék. Lásson hozzá, de szaporán! IX. SZEMBESÍTÉS — No, jöjjön csak, fiatalember' Üljön le szépen és mesélje el, hol tart ebben az Első Magyar Vegyiművekben? Keserű alezredes kövér kezével a kis asztal melletti fotöjre mutat, ő maga íróasztalánál ül és verítékezik. Szájában vaskos szivar, s míg hatalmas füstfelhőket fúj a mennyezet felé, keserves fintorokat vág. — Nem hallotta még panaszolni senkitől, milyen borzalmasak ezek a szivarok? Nincs egyetlen tisztességes szivar sem. A feleségem már nem enged otthon füstölni: azt mondja, egy műtrágya- gyár füstje kellemesebb, mint az én szivarjaim. Ne nősüljön meg soha, fiatalember. Sárosi mosolyog. — Egyelőre nincs szándékomban, alezredes elvtárs. Az ..öreg” kesernyésen legyint. — Kinek van szándékában az ilyesmi? Nekem se volt és mire magamhoz tértem, már el is szedték a fizetésemet. Hogy állunk azzal a tűzesettel? — Magam sem tudom. — Kezdje csak el. Nem árt olykor-olykor röviden összefoglalni az eseményeket, mindig fölfedez az ember egy-egy addig rejtve maradt momentumot. A főhadnagy sóhajt. — Kezdjük hát el. Adva van egy nagy vegyigyár, amely szombaton délben váratlanul kigyullad. Véletlen, vagy előre elkészített gyújtogatás — nem tudni. Az alezredes csúfolódva pillant rá. — Micsoda költői kérdései vannak? A mi dolgunk, hogy megunjuk. Folytassa! (Folytatás a 4. oldalon)
