Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-22 / 195. szám
■’M «GY A R "S Z'O C 1 A LÍSjÍÁ 'MbN'lCAS P. A ét .TOOKA V. E G Yi! . 8 U,OT?SAG^^fl> „Kozmikus repüléseink megfelelnek az egész emberiség érdekeinek” Sajtóértekezlet Moszkvában az első csoportos űrrepülésről XII. évfolyam, 195. szám. ARA 50 FILLER Szerda, 1962. augusztus 22. vílAg proletárjai. EGYESÜLJETEK 1 9 Moszkva (TASZSZ). A szovjet fővárosban kedden délelőtt sajtó- értekezlet kezdődött, amelyen Nyikolajev őrnagy és Popovics alezredes számolt be sikeres űrrepüléséről. Andrijan Nyikolajewel és Pavel Popoviccsal, a csoportos űrrepülés hőseivel együtt az emelvényen tartózkodott két „űrtestvérük'’, Jurij Gagarin és German Tyitov is. Az űrhajósok mellett neves szovjet tudósok foglaltak helyet. A hatalmas terem dörgő tapssal fogadta a Kozmosz hőseit. A díszemelvényt a foto- és filmriporterek szoros gyűrűje vette körül. A sajtóértekezletet Msztyiszlav Keldis, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. „Az egész világ javát szolgálja” A Vosztok—3. és a Vosztok—4. szputnyik-űrhajók repülését azzal a békés programmal összhangban valósították meg, amely a kozmikus térség tanulmányozására és feltárására irányul. „A szovjet tudomány és technika kiemelkedő eredménye az egész világ javát szolgálja” — jelentette ki Msztyiszlav Keldis. A csoportos űrrepülés alapvető mozzanatait jellemezve az elnök emlékeztetett arra, hogy az űrhajós pilóták „hiánytalanul teljesítve programjukat, a korábban kiszámított térségen Dél-Ka- raganda körzetben (Kazahsztán) nagy pontossággal értek földet.” A több napig tartó csoportos űrrepülés „tökéletesített kozmikus szputnyik-űrhajók létrehozását” követelte meg — hangoztatta Keldis. A földi állomások széles hálózata lehetővé tette, hogy az űrhajókkal közvetlen összeköttetést létesítsenek a Szovjetunió — gyakorlatilag — bármelyik pontjáról. • Az űrhajósokkal kétoldalú beszélgetést folytattak néhány ezer kilométer távolságban az ultrarövid hullámsávon és a rövidhullám sávon pedig olyan eseteket jegyeztek fel, amikor az összeköttetés távolsága jóval meghaladta a tízezer kilométert is. Az űrhajósok elhagyhatták ülésüket, és szabadon „úszhattak” a kabinban — hangoztatta a tudós. Ilyen feltételek közepette a kabinban elhelyezett hangszórók és mikrofonok különleges rendszere segítségével rádióösszeköttetést létesítettek és ezek a berendezések biztosították a Földről érkező adások gyakorlatilag változatlan hallhatóságát és az űrhajósok által a Földre irányított adások hangosságát, függetlenül attól, hogy a kabin melyik részében tartózkodtak. A Vosztok—3. és a Vosztok—4. csoportos űrrepülése — mondotta Keldis — „meggyőzően bizonyítja az ember szabad űrrepülésének lehetőségét, és utat mutat ahhoz, hogy még bonyolultabb és tartó- sabb űrrepüléseket valósítsanak meg mind a Föld körül, mind más égitestek körül.” Keldis átnyújtotta Nyikolajev- nek és Popovicsnak a rakéta- technikát és az űrrepüléseket megalapozó nagy orosz tudósról, Ciolkovszkijról elnevezett aranyérmet, majd átölelte az űrhajósokat. A megjelentek helyükről felemelkedve forró tapssal köszöntötték az új szovjet hősöket. Hogyan hat az emberre az űrrepülés? Vlagyimir Jazdovszkij profesz- szor felszólalásában rámutatott, hogy „a leendő űrutazások szempontjából egyik leglényegesebb kérdés az, hogyan hatnak tartósan az emberre az űrrepülés tényezői. A professzor közölte, hogy Gagarin és Tyitov űrrepülései után a szovjet tudósok és tervezők nagyarányú kutatómunkát végeztek annak érdekében, hogy „fokozzák az ember fiziológiai ellenállását az űrrepülés tényezőinek hatásával szemben és jobb körülményeket teremtsenek ahhoz, hogy az ember hosszabb ideig tartózkodhassék az űrhajó kabinjában.” Mindezt figyelembe vették az újabb űrhajósok gondos kiválasztásánál, valamint azoknak a módszereknek a kidolgozásánál, amelyekkel az egyensúlyérzék és a mozgási szervek fiziológiai rendszerének edzésére törekedtek. Az előzetes adatokra támaszkodva a tudós azt a következtetést vonta le, hogy „az űrrepülés aktív részét — az űrhajónak a pályára juttatását — Nyikolajev és Popovics egyaránt jól elviselte”. Ezután a Szallava Szevaszto- polja című lap képviselője kért szót, hogy átadhassa Nyikolajev- nek és Popovicsnak a Szevaszto- pol megalakításának tiszteletére létesített érmeket. Anatolij Blagonravov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia technikai osztályának vezetője kijelentette: „Az a merész biztonság, amellyel nálunk a Szovjetunióban az űrhajósok repülései folynak, mindenekelőtt a technikai eszközök megbízhatóságán alapszik. Andrijan Nyiknlajev és Pavel Popovics beszámolója Andrijan Nyikolajev űrhajós-1 pilóta, akit a hallgatóság nagy tapssal fogadott, kijelentette, hogy „a szovjet nép, az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány nagy figyelmet fordít a világűr békés célokra történő feltárására.” „Különösen nagy örömmel állapíthatom meg ■— fűzte hozzá •Hl bOg£ ■ ' - < kozmikus repüléseink tudományos, békés célokat szolgálnak és megfelelnek az egész emberiség érdekeinek.” Közölte, hogy a Vosztok—3. és a Vosztok—4. szputnyik űrhajó „tökéletesebb és kényelmesebb", mint a Vosztok—1. és a Vosztok —2., „habár az űrhajók elvi felépítése ugyanaz.” Aedrijan Nyikolajev foglalkozott a repülést megelőző előkészítő munka két nagy, önálló fokozatával. Az űrrepülés alatt szerzett benyomásairól szólva Nyikolajev kijelentette, hogy a Vosztok—3. négy napon át olyan volt számára, mint „a szülői ház.” „A szovjet emberek, a párt és a kormány részéről megnyilvánult meleg együttérzés és gondoskodás megtízszerezte erőmet”. Szívük mélyéig meghatották az űrhajósokat az üdvözlő táviratok, valamint a Nyikita Hruscsovval rádiótelefonon folytatott beszélgetés. „Újabb energia költözött belém, megsokszorozódott győzelmi akaratom.” Nyikolajev kijelentette, hogy egész repülése alatt „állandó megbízható kapcsolata volt a Földdel”, hallotta űrhajós-barátainak hangját, akik közölték vele a szükséges adatokat. „Milyen nagy volt az örömöm, amikor űrrepülésem első napjának végén az én űrhajóméhoz hasonló pályán megjelent a Vosztok—4., amelyet barátom vezetett” — mondotta Nyikolajev, majd hozzátette. „Azonnal kétoldalú rádiókapcsolatot teremtettünk, érdeklődtünk egymás hogy- létéről és szerencsés repülést kívántunk egymásnak.” „A Vosztok—3. és a Vosztok— 4. űrhajók pilótáinak a repülés folyamán nem voltak semmiféle egyensúlyérzéki zavarai” — állapította meg Nyikolajev. Űrrepülése alatt Nyikolajev igen könnyen hozzászokott a napirendhez. A második napon — mondotta — két perccel a kitűzött időpont előtt ébredtem fel. A harmadik napon nyolc órát aludtam, a negyediken 10 perccel később ébredtem fel az előírtnál. Ennek következtében már nem a Szovjetunió területe fölött jártam, mint ébredésemkor kellett volna — hanem Észak-Amerika fölött. Az űrhajós elmondta, hogy a világűrből jól megkülönböztette a partvonalakat, a városok körvonalait, különösen éjszaka. Ilyen kor még a főútvonalakat is ki lehetett venni. Nyikolajev közölte, hogy a repülés idején a Földön külön kidolgozott tornagyakorlatokat végzett. Különösen intenzíven végezte e gyakorlatokat az utolsó előtti fordulóban és így készítette elő szervezetét a leszállás során bekövetkező súlynövekedésre. Kijelentette, hogy négynapos repülése során igen érdekes volt az utolsó forduló, amikor működésbe léptek a leszállás műszerei és eszközei. „Arra gondoltam, hogy hamarosan a Földön leszek Megmondtam ezt Popovicsnak. ő viszont hat perc múlva közölte, hogy hála is működésbe léptek a leszállás eszközei.” — Ezután dolgozni kezdett a fékező-berendezés és megkezdődött a leszállás. Amikor az űrhajó ereszkedni kezdett — mondotta Nyikolajev — lassan érezni kezdtem a súly- növekedést és ez az érzés fokozatosan erősödött. (Folytatás a 2. oldalon) Dobi István elvtárs mondott ünnepi beszédet az alkotmány napján Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, augusztus 19-én a rádióban és a televízióban köszöntötte az alkotmány ünnepét. Beszédében részletesen kitért eredményeinkre, és a jövő feladataira. Hangsúlyozta, hogy alkotmányunk kereteit népünk akarata, értelme, szorgalmas munkája, mind gazdagabb, élő tartalommal tölti meg és a VIII. kongresszus a szocialista építkezés újabb széles távlatait nyitja meg előttünk. Beszélt a béke erőinek megnövekedéséről, majd méltatta a Szovjetunió nagyszerű eredményeit. Külpolitikánkról szólva rámutatott arra, büszkék vagyunk rá, hogy tagjai lehetünk a szocialista országok nagy testvériségének. Beszélt gazdasági eredményeinkről, s megállapította, hogy fejlődésünk az egyetemes népi állam felé halad. Ebben a szakaszban fokozott jelentősége van annak, hogy gazdasági életünk minden területén, elsősorban a termelésben, a legmodernebb technikát alkalmazzuk és vegyük igénybe a tudomány legújabb vívmányait. Beszélt a mezőgazdaság átszervezéséről, amely megerősítette és tovább gazdagította a munkás-paraszt szövetséget. Amikor leraktuk a szocializmus alapjait — hangsúlyozta Dobi István —, fejlődésünk újabb, fontos határkövéhez érkeztünk. Szélesebbek a távlatok, nagyobbak a szükségletek, de a lehetőségek is. Ehhez kell mérni egyéni és közösségi munkánkat. Befejezésül a következőket mondotta az Elnöki Tanács elnöke: Az alkotmány ünnepe méltó alkalom arra, hogy ezen a napon figyelmünket a kongresszus előkészületeire fordítsuk, s annak sikeréhez két kezünk és értelmünk munkájával mindannyian hozzájáruljunk, párttagok és párton kívüliek egyaránt, a szocializmus iránti hűség és a nemzeti egység szellemében. Nagy érdeklődés kísérte Ócsényben a megyei szántó versenyt Augusztus 19-én ócsényben ren dezték meg a megyei szántóversenyt. Mintegy négyszáz érdeklődő kísérte figyelemmel a traktorosok ve' :! kc-dését. Előző nap 20 milliméter eső esett, és ez megnehezítette a versenyzők mun káját. A bíráló bizottság végül is 17 helyezést állapított meg. A megyei szántóverseny győztese Pataki Lajos, az Ireg- * szemesei Gépállomás dolgozója. Második Szűcs István, a gerjeni Rákóczi Termelőszövetkezet traktorosa. Harmadik Müller Ádám, a Bonyhádi Gépállomás dolgozója. Negyedik Simon Ferenc, a Bölcskei Gépállomás versenyzője. Ötödik Bor Márton, a kajdacsi Aranykalász Tsz traktorosa. A szántóverseny befejezése után a községi művelődési házban Szűcs Lajos elvtárs, a Megyei Tanács VB mezőgazdasági osztályának vezetője tartott ünnepi beszédet. Átadták a verseny legjobbjainak a szántási verseny- bizottság díjait. Az első helyezett világvevő rádiót, a második táskarádiót, a harmadik Mátra férfikerékpárt, a negyedik fényképezőgépet kapott. A két legjobb versenyző szeptember 15-én részt vesz majd a Herceghalmi Állami Gazdaságban megrendezésre kerülő orszá- os szántőversenyen. Az alábbiakban közöljük, kik értek el még helyezést: 6. Jelo- sics Vendel Bátaszék, Búzakalás2 Tsz, 7. Pongrácz István Kanacs, Állami Gazdaság, 8. Savanyú Ferenc Dalmand, Gépállqmás, 9. Kulcsár Ferenc Szedres, Gépállomás, 10. Illés András Bonyhádi Gépállomás, 11. Fónai László Tamási, Uj Élet Tsz, 12. Haraszti László Dalmand, Gépállomás, 13. Zsalakó István Bonyhád, Gépállomás, 14. Nyirő Mihály Tamási, Gépállomás, 15. Baffais István Szekszárd, Állami Gazdaság» 16. Hörnyék János Dalmand, Gép? állomás, 17. Szálján József Szedres, Gépállomás. Tízéves a paksi Vörös Sugár Tsz Pakson a Vörös Sugár Termelőszövetkezet augusztus 20-án ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Hazafias Népfront községi bizottsága rendezésében ünnepi tanácsülést tartottak, amelyen a tanácstagokon kívül a termelőszövetkezetek tagjai, üzemi munkások is részt vettek. Ott voltak az ünneplők soraiban a ko-i-erv.ff'm- ri munkások is, akik a 10 esztendős termelőszövetkezetet patronálják. Az ünnepi tanácsülésen beszédet mondott a többi között Nágel János, a konzervgyár igazgatója, aki méltatta a termelő- szövetkezet tevékenységét, eredményeit. Az ünnepi gyűlés után a termelőszövetkezet és a járási művelődési ház kultúrcsoportjai adtak színvonalas műsort.
